Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

16 KELET-MAGYARORSZÁ® 19R1. augusztus 9. Magasabb osztályba jutottak (6.) Lépésváltás Tiszavasváite A Tiszavasvári Lombik bronz­érmes lett a megyei labdarúgó­bajnokság első osztályában. A táblázaton ez olvasható: 3. 30 14 10 6 54:30 38 pont. A várakozásnak megfelelt a csapat teljesítménye, amely azt jelen­tette, hogy az 1981—82-es évad­ban a területi bajnokság Tisza csoportjában játszhatják mérkő­zéseiket. Az ország egyik leg­szebb és kitűnően karbantartott sporttelepe ismét rangos esemé­nyek színhelye lehet. Érthető a nagy várakozás a labdarúgók szereplésével szemben. Jogos a szurkolói kérdés: mit tett a vezetés az eredményesebb szereplés érdekében? Kikkel erő­sített a csapat? Hogyan oldották meg a szakvezetést? Az érdem- beni választ a szakosztály veze­tőitől kértük: Benedek Gyulától, az Alkaloida Gyár műszaki igaz­gatójától, a szakosztály elnöké­től és Ráduly Miklóstól, a szak­osztály vezetőjétől. Figyelmeztető vereség A bajnokság befejeztével el­nökségi ülésen vitatták meg a szakosztály munkáját, a csapat szereplését. Kritikus értékelés és a feladatok meghatározása volt a jellemző a tanácskozás mun­kájára. — Ügy véltük, hogy a 3. hely megfelelt a kialakult erőviszo­nyoknak — mondta Benedek Gyula, majd így folytatta: ta­vasszal nyújtottak a. fiúk egyen­letesebb teljesítményt. A Tisza- löktől elszenvedett vereség idő­ben jött, figyelmeztetőleg hatott. Megítélésünk szerint megfelelő Labdás erőfejlesztő gyakorlatok. (Elek Emil felvételei) Házi gólkirály A továbbiakban arról beszél­gettünk, hogy a megyei bajnok­ságban kik szerepeltek, kiknek a nevéhez fűződik a bronzérem, ki a házi gólkirály. Ráduly Mik­lós szakosztályvezető jelentésé­ből mindenre kiterjedő választ kaptunk. — Fitos Sándor kapus kitűnő teljesítményt nyújtott. A védők: Gyurján György, Lipták András, Kínál László, Héri Géza, Lakatos Gyula erőssége volt a csapat­nak. Viszonylag kevés gólt ka­pott védelmünk. A középpályá­sok is tudásuknak megfelelően dolgoztak. Veress Miklós, Nagy János, Kató Attila és Lakatos József meghatározói voltak a csapatjátéknak. A csatárok fél­száznál több gólt értek el, s ez jó helyzetkihasználásukat dicsé­ri. A házi gólkirály címet Nyisz- tor Sándor érdemelte ki 13 gól­jával. De eredményesnek bizo­nyultak társai: Tóth János, Réz­nek Tibor és Ferenc Lajos is. Játéklehetőséget kapott Lajos István és Hegyes Csaba, akik nem okoztak csalódást. A magasabb osztály, magasabb követelményt is jelent. Tudják ezt Tiszavasváriban is. A csapat­erősítést és az átigazolást ebhez a mércéhez szabták. Alapos mér­legelés alapján döntöttek a sze­mélyeket illetően. Hogy ki ment el? — erre igen rövid választ kaptunk, Széki József az ASE- ból leszerelése után nem tér vissza. Gyulára az NB n-es csa­patba tart. Es kik jöttek? Az új fiúk (balról jobbra): Juhász László, Kalocsai Vince, Fenyve­si Zoltán, Ritter László, Juhász Károly. A képről hiányzik Galló Attila. volt a szakmai munka. Temes­vári Tibor keménykezü edző­nek bizonyult, tálán néhány eset­ben a megengedettnél erélye­sebb hangot is használt. Ez vé­gül feszültség forrása lett. Ezért a bajnokság után kölcsönös megállapodás alapján nem hosz- szabbítottuk meg szerződését. (Temesvári a hírek szerint a Jászberényi Lehel NB Il-es csa­patához szerződött. A szerk.) — Üj szakvezető személye ke­rült előtérbe. Választásunk Ke­rekes Imrére esett, aki koráb­ban közmegelégedésre végezte munkáját Tiszavasváriban — folytatta a szakosztály elnöke. — Fontos volt együtt tartani a já­tékosállományt és a tervezett erősítést a környékbeli fiatalok­kal megoldani. Természetesért megköveteljük az utánpótlás ne­velését a jövőben is. Az ifiknél Varga János, a serdülőknél Bíró Pál és Szemcsák László végez jó munkát. Az itteni tevékenység jövőt meghatározó, ezért az ifi­ket és a serdülőket is egyenran­gú partnerként kezeljük az első csapattal. Morális kérdésnek tartjuk a jó kollektív szellemet, a pályán és a magánéletben a példamutatást. — Azzal kezdeném, hogy a ná­lunk rendezett országos Vegyész Kupán figyeltünk fel három ti- szadobi ifjúsági játékosra — vá­laszolt Ráduly Miklós. — Ritter László, Kalocsai Vince és Galló Attila azóta szakmunkás-bizo- nyitványát megszerezve az Al­kaloidában dolgozik és a mi já­tékosunk. Hozzánk került Feny­vesi Zoltán, az ASE volt kapusa. Igazolását fontosnak tartjuk, hi­szen Fitos Sanyinak nem volt megfelelő társa a kapuban. A két Juhász testvér László és Károly a SZÁÉV-MEZÖGÉP-től jött. Megjárták a DVTK-t, a Nyíregy­házát, rutinos, jó játékosok, nagy nyereségnek számítanak. Csapatkeresés A szakosztály vezetői természe­tesen Kerekes Imre szerződteté­sét tartják a legértékesebbnek, aki nagy tapasztalatokkal ren­delkezik. Dolgozott a MÁV Elő- rénél, velük az NB Il-ben baj­nokságot nyert, a Nagykanizsai Olajbányásznál, a Pétnél és hat­éves kerülővel tért vissza régi si­kerei színhelyére Tiszavasváriba. Kerekes Imre Most kétéves szerződést kötöttek vele. — Nincsenek nagy igényeink — mondta Benedek Gyula, a szak­osztály elnöke. — Az első tíz kö­zé várjuk a csapatot úgy, hogy ne legyenek kiesési gondjaink. A 22-es játékoskeretünk megfelel a magasabb osztály követelményei­nek. Lépést kell váltanunk. A tárgyi és személyi feltételek is megvannak, létesítményeink sze­rintem irigylésre méltóak. Nyu­godt légkörben dolgozhat tehát a szakvezetés. Terveink között sze­repel NB I-es csapatok vendég­játéka. Tárgyalásokat folytatunk a magyar válogatott vezetőivel és bízunk benne, hogy augusztus 26-án létre jön tiszavasvári sze­replésük. Részt vettünk a csapat egy délutáni edzésén. Lelkesen, nagy intenzitással végezték a játéko­sok az előírt gyakorlatokat. Az ősz mester határozott dirigensnek bizonyult. — Július 7-én kezdtük a közös munkát — mondta Kerekes Im­re — Napi két edzést tartunk. Ügyes, tehetséges játékosokkal dolgozom. Az előkészületi mér­kőzések a csapatkeresést szol­gálják. Debrecenben 3:2-re le­győztük a Hajdú megyei váloga­tottat, ugyanitt 3:0-ra kikaptunk a DÜSE csapatától. Sajóbábony- nyal l:l-re és l:2-re játszottunk, a JT Kupában a második helyet szereztük meg. Ezek a találkozók számomra igen fontosnak bizo­nyultak, felszínre hozták a hi­bákat és az egyes csapatrészek erényeit is. Hogy kik tetszettek a felkészülés során? Néhány ne­vet említenék: Gyurjánét, Na­gyét, Liptákét, Fitosét, Töthét, Ferencét, Nyisztorét. De a többi­ekre sem lehet panaszom. — Külön szólnék a két Juhász­ról. őket nagy szeretettel fogad­ták és sokat is várnak tőlük. Igen jól képzettek, a taktikai ér­zékük kitűnő, szinte minden va­riáció megoldásához jó partner­ként számíthatunk rájuk. Jó szellemű labdarúgók. Néztük az edzést, az arcokat. Mindenki igyekezett. A bajnoki rajtra készülnek, Kunszentmár- ton ellen. Dragos Gyula Tudósítónk telefonjelentése a Népstadionból Nyíregyházi atléták a dobogói Szombaton délelőtt újabb szá­mok selejtezőjével folytatódott a Népstadionban az idei atléti­kai országos bajnokság. Pontban kilenc órakor sorakoztak fel a hármasugrók, hogy teljesítsék ;t 14 méter 80 centis selejtező szin­tet. Bakos! Bélának mindez cseppnyi gondot sem jelentett, mozgásán látszott, hogy jó erő­ben várja a vasárnapi finálét. Mielőtt szólnék a második ver­senyről, idézzük fel a pénteki küzdelmek utolsó felvonását, amelyre a késő esti órákban lapzártánk után került sor. Közel három tucatnyian je­lentkeztek a 100 méteres női sík­futás rajtjánál, öt nyíregyházi fiatal szerepelt, s mint utóbb kiderült, nem is akárhogyan. Molnár István tanítványai vala­mennyien biztosították helyüket a középdöntőkben. Hrács Piros­ka harmadikként, Petrika Er­zsébet pedig a hatodik legjobb eredménnyel. Rajtuk kívül Tóth, Nagy, és Daku is megfelelt az elvárásoknak. — A legjobb 16 között öt ver­senyzőnk van — újságolta bol­dogan az időeredményeket bön­gészve és értékelve a mester, Molnár István. — Nem dicsek­vésképp, ám ezt egyetlen más szakosztály sem mondhatja et magáról. Csoda-e hát, ha arany­eséllyel lépnek pályára vasár­nap a négyszer százas váltóban lányaink? A pénteki versenynapon mi nyíregyháziak, különösen szur­koltunk, hiszen háromszám dön­tőjében is dobogós reményekkel rajtoltak versenyzőink. A tíz­ezer méteren például Majer Jó­zsef, aki ráadásul a szám baj­noki címének védője is volt. Harmincán rajtoltak. Az első körben még teljesen együtt volt a mezőny, 800 méteren át Ma­jer vezette a sort, diktálta a tempót. Ahogy fogytak a méte­rek, úgy fogyatkozott az élen- menők száma is. Az ötezer mé­ter után a vezető négyes — Fancsali, Kerékjártó, Szekeres és Majer — közül a három pesti váltott vezetéssel megkezdte a nyíregyházi futó kiíárasztását. Előbb öt, majd tíz méterre gya­rapodott előnyük. A szimpati­kus nyírségi hosszútávfutó hiá­ba nyitott korai hajrát, hiába szólt az őt biztató szavalókórus, a hátrányt csak némiképp si­került csökkentenie, s végül ne­gyedikként ért a célba. 10 000 m. Bajnok: Kerékjártó István U. Dózsa, edző: Kovács Sándor) 29:35.43, 2. Fancsali (U. Dózsa) 29:37.64, 3. Szekeres (Csepel) 29:40.06, 4. Majer NYVSSC) 29:46.62. — Majd Petrika Ibolya! — hallottuk a kis szabolcsi tábor reménytkeltő jóslatát, hiszen már fel is sorakoztak a rajt­gépekhez a női négyszáz méter finalistái. Ibolya a kettes pályán jól kap­ta el a rajtot, 200-nál már az előtte futó három riválisa pá- lyelőnyét is behozta, s egyre inkább megközelítette legna­gyobb ellenfelét Forgácsot. A nyíregyházi lány 300-nál már elsőként fordult a célegye­nesbe. Forgács elkeseredett haj­rába kezdett, Ibolya azonban időben kapcsolt és utolsó tarta­lékát is bevetve, sikerrel verte vissza a támadást. Harminc mé­terre a cél előtt már ujjongott a nyíregyházi tábor! Petrika első­ként ért a célba. A stopper éle­te második legjobb eredményét mutatta: 52,80 másodperc. Nem­zetközileg is elismerést keltő produkció! 400 m. Bajnok: Petrika Ibo­lya (NYVSSC, edző: Molnár István) 52,80, 2. Forgács (TFSE) 53,13, 3. Váczi (Csepel) 54,15. Alig maradt idő az örömre, máris rajtoltak a férfi négyszá­zasok. Vasvári Sándor a négyes pályán ügyesen osztotta be ere­jét. Az idén feltűnt dózsás Új­helyi hatalmas tempóban kezd­Petrika magyar ibolya a bajnoknő. négyszázas te az első százat, a célegyenes­ben túljutott a holtponton, s bár kissé lelassult, biztosan őrizte meg vezető helyét. Vas­vári előtt, aki rutinos atléták­nak is dicséretére váló maga- biztossággal másodikként érke­zett a célba, és szerzett fényes ezüstöt a szabolcsi atlétikának. 400 m, Barsai László emlék- verseny). Bajnok: Újhelyi Sán­dor (U. Dózsa, edző: Oros Fe­renc) 46,83, 2. Vasvári (NYV­SSC) 47,69, 3. Balogh L. (MAFC) 48,51. 4. Fóris (SZEOL AK) 48,92, 3. Poznor (NYVSSC) 49,21. Térjünk vissza a szombati nap krónikájához. A női 100 méte­res síkfutás középdöntőjében a már említett öt nyíregyházi lány indult. Közülük az első futam­ból Petrika Erzsébet, a máso­dikból pedig Hrács Piroska harcolta ki a jogot a döntőben való induláshoz. Elcsendesült a nézőtér, amikor alig fél órával a középdöntő után a hangosan beszélő a női sprintereket szólította. Vassné Hrács Piroska a 4-es pályára került, közvetlenül nagy ellenfe­le az újpesti bajnoknő. Orosz Irén mellé. Piroska rajtja sike­rülhetett volna jobban is. 50 méterre azonban nagy erőfeszí­tések árán behozta hátrányát, felküzdötte magát a vezetők vo­nalába. Végül is a győztes Orosz és a 2. Ecsekiné mögött a har­madik helyen ért célba. Tulaj­donképpen megismétlődött a ta­valyi finálé sorrendje, még az időkülönbségek is nagyjából megegyeznek. 100 m bajnok: l. Orosz Irén (Újpesti Dózsa) 11,75 mp„ 2. Ecsekiné (Szolnoki MÁV MTE) 11,90, 3. Vassné Hrács Piroska (NYVSSC) 11,94 __A hetedik helyen Petrika Erzsébet (NYVVSC) végzett. Lapzárta után kezdődött a 4x 400-as női váltófutás elődöntő­je, amelyben a Petrika Ibolya, Petrika Erzsébet, Zarnőczai Klá­ra és Szepesi Éva négyes kép­viselte színeinket. Minden való­színűség szerint a döntőbe ve­rekszik magukat, ahol ma ko­moly esélyük van a győzelemre. Kalenda Zoltán Nemzetköii labdarúgó-mérkőzés Tátrán Presov—NYVSSC 1:1 Szombaton délután Nyíregy­házán a régi vasutas pályán játszotta bajnoki rajt előtti fő­próbáját az NYVSSC NB I-es labdarúgócsapata. Az ellenfél a csehszlovák bajnokság első osz­tályának 7. helyezettje, a Tátrán Presov együttese volt. A kániku­lai melegben játszott mérkőzé­sen kettős cél fűtötte a piros­kékeket: egyrészt bizonyítani akarták, hogy a kemény napok után jól sikerült a felkészülés, másrészt szerettek volna vissza­vágni az egy évvel ezelőtt Eper­jesen elszenvedett 4:0 arányú vereségért. Mintegy 2500 néző előtt Divi- nyi Béla sípjelére így kezdtek a csapatok: Tátrán Presov: Vesely — Var­ga, Harajda, Breuer, Majernik — Filarski, Anina (Semanczik), Suska — Rusnak. Bubenkö (Gombár), Valiczek. Edző: Za­char Ján. NYVSSC: Májer (Kovács B.) — Pólyák (Babus). Szűcs (Gáspár), Szikszai, Cséke (Borbély), — Szekrényes (Buzsik), Moldván, Czeczeli (Kléninger), Leehner — Fecsku (Kovács L.), Pethő (Pet- ró). Edző: Papp László. Mintegy tízperces mezőnyjá­ték után a vendégek veszéyez- tettek, Bubenkó a bal oldalon vezetett támadást, lövését azon­ban Májer jó érzékkel mentet­te. A másik oldalon Cséke bal oldali beadása elcsúszott a ha­zai támadók előtt. A 15. perc­ben Szekrényes Czeczelihez ját­szott, a játékos egyből kapu elé ívelt, Pethő csukafejese a bal kapufa tövénél hagyta el a játékteret. A 34. percben Májer kapuja előtt adódott veszélyes helyzet. Anina már lőni készült, amikoc Szikszai beérte és szerelte. A 44. percben a vendégcsapat szerzet vezetést. A nyíregyházi kaputól 25 inéterre Szűcs sza­bálytalanul szerelte Rusnakoi. A szabadrúgásból legurított labda Anina elé került, aki nyolc méterről a kapu bal olda­lába lőtt, 1:0. A 48. percben egyenlített az NYVSSC. Buzsik 18 méterről vá­ratlanul kapura lőtt, az erős, la­pos labda utat talált a bal sa­rokba, 1:1. Az 57. percben tap­solt a közönség: Babus beadá­sát Moldván 20 méterről kapás­ból lőtte, de a hórihorgas csehszlovák kapus hárítani tu­dott. A B0. percben a mérkőzés leg- nagyob helyzeteiét ügyetlenked- te el a hazai csapat. Moldván jó cselekkel betört a vendégek ka­pujának előterébe, lövését Vese­ly csak kiütni tudta. Kovács László ismételhetett, gyenge lö­vését azonban mentették a vé­dők. A nagy meleg ellenére az első félidőben kemény jó iramú vál­tozatos játék alakult ki. Az NYVSSC játszott mezőnyfölény­ben. középpályásai azonban pontatlanul indítottak, a keve­set mozgó csatárokat pedig ne­héz volt játékba hozni. A máso­dik félidőben sem változott a játék képe, bár sikerült az egyenlítés. Az eredmény igazsá­gosnak mondható. A hazaiak közül Szikszai, Leehner és Pethő játéka emel­kedett ki. Kovács György A döntőkig jutott az ökölvívó Sóstó Kupa, melyre ma reggel S órától kerül sor a Városi Sta­dion játékcsarnokában. Szomba­ton 24 serdülő és 14 ifi pár lé­pett a szorítóba. Izgalmas, jó mérkőzéseket láthatott a közön­ség. A szabolcsiak a várakozá­son alul szerepeltek. A kevés induló, szerény eredményekkel dicsekedhet. Képünkön a középdöntőben (jobbról) Léka Mihály (NYVSSC) döntő fölénnyel nyert Tolcsnnd József (FTC) ellen. (Császár Csa­ba felvétele) Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Mádl Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesltő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóra 34,— forint, negyedévre 102,— forint, félévre 204,— forint, egy évre 400,— forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 8133—2058 Sóstó Kupa || Kttlefl­RKHDfarorszäg

Next

/
Oldalképek
Tartalom