Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-05 / 182. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 5. Űj, családi házak építésére alkalmas területet tártak fel Mátészalkán, a Jármi úttól északra lévő területen adtuk hírül az év elején. Azóta sok minden történt az érintett területen. Elkészültek a tervek, amelyeknél 116 hagyományos, és 13 korszerű családi házas telek kialakíD él van, csúcsforgalom a mátészalkai állomáson. A han- 1 gosbemondó szinte szünet nélkül tájékoztat a vonatok érkezéséről és indulásáról. De nemcsak a vágányokon van csúcsforgalom, hanem a felvételi épület végében levő 638- as számú Utasellátó-pavilon előtt is. A vásárlók egyik része az indulásra, az utazásra készül fel cukorkával, hideg üdítővel, a másik része pedig az utolsó lehetőséget használja ki, hogy senki se. maradjon ajándék nélkül a meglátogatottak között. Benn a modern pavilonban ketten is szorgos- kodnak. A váltás ideje lenne, de a vevők egyre csak jönnek. Két kiszolgálás közötti szusszanás- nyi időben tájékoztatják egymást, de már szinte félmondatokból is megértik egymást. Végre elfogyott a sor, csak egy- egy vasutas érkezik, akinek volt ideje kivárni a csöndesebb időszakot. A legtöbb egy szót sem szól, mégis azt kapja, amit akart. Régi ismerősök. — Szeptemberben lesz 31 éve, hogy édesanyámmal megkezdtük ezt a munkát — mondja Nagy Ferencné, az ismerősök Iduka nénije. — Egy picike kis pavilon volt, benne egy vaskályha és a forgalom havi 30—40 ezer forint. (Most villanykályha, hideg-meleg víz, külön raktár, igaz, lehetne nagyobb is.) A mostani forgalom havonta 340—380 ezer forint — trafikáruból, játékokból, édességből és üdítőkből. A délutános Marika néni, azaz Szatmári Jó- zsefné észre is veszi az érdeklődést és kiegészíti azzal, hogy az egy hónap alatt eladott hírlap ára annyi most, mint ezelőtt harminc évvel az egész havi bevétel. A Borsodi Sörgyár pedig az üdítőforgalomban elért eredményüket külön jutalmazza. A zökkenőmentes ellátás érdekében bizony itt vannak a férjek is, akik rendszeresen segítenek a raktárból az árut kirakni, rekeszeket rendezni, illetve az áruátvételt lebonyolítani. Erre nemcsak azért van szükség, mert így nem szünetel a kiszolgálás, hanem azért is, mert Iduka és Marika néni már túlvan a nyugdíjkorhatáron. És ők itt vannak hétköznap és vasárnap reggeltől estig, s az említett apróságokból teljesítették túl az első féléves — kétmillió forintos — tervüket. Reggel hattól este 20 óráig dolgoznak az utasokért, vasutasokért egyaránt. A jó munkát az Utasellátó vezetése is elismerte és elismeri, legutóbb Iduka néni — 1979-ben — lett „Kiváló Dolgozó”. Zsoldos Barnabás Á szebb környezetért Városszépítő akció indulta tanács kezdeményezésére Mátészalka üzemeinek részvételével. A város egyik fő útvonala — a Jármi út — mentén fekvő üzemek, a tejporgyár, a húsüzem, a sörpalackozó, a bútorgyár, az ISG, a Mezőgép kollektívája vállalkozott a környezetükben iévő zöldterületek ápolására, tisztántartására. A főúton történt közműépítési munkák befejezése után a parkfelületeket helyreállították, s gondozzák. A Szovjet Hősök útján lévő iskola és a vízgazdálkodási társulat összefogásának eredményeként park és játszótér épült az iskola területén. A Kraszna menti Tsz, a MOM és a tangazdaság jelentősebb fásítást vállalt. A Ságvári úti sporttelep autóparkolója és az előtte lévő tér kialakítását szintén társadalmi munkában végzik el. Most azt vizsgálják a városban, hogy üzemek, intézmények, olyan parkok, közterületek karbantartását vállalják át, amelyek a költségvetési üzem kezelésében vannak, így lehetőség nyílna a felszabaduló pénzekből újabb zöldterületek kialakítására. Előny a helybelieknek tására volt lehetőség, (ez utóbbin 165 lakás épülhet), s kihagyták a később építhető közintézmények, bolt, óvoda, iskola helyét. A lakásépítési és közületi területek kialakítása együttesen 24 millió forintba került. A nagy ösz- szeg jelzi: elsőként oldják meg a villany- és vízellátást, a legfontosabb csapadékgyűjtők megépítését. A hagyományosan beépíthető telkekre több igénylő van, mint ahány telek. A rangsort úgy állították fel, hogy előnyt élveznek a már Mátészalkán lakók és azok, akik a városban dolgoznak, s munkahelyük támogatja a lakásépítést. A korszerű családiházas területen az OTP saját beruházásban építtet meg 118 lakást, a további telkeken pedig várhatóan a lakásszövetkezet építkezik. A telekárak (pontosabban telekhasználati díjak) változók: a kedvező fekvéstől, a rajta lévő növényzettől és a beépítés módjától függően négyzetméterenként 85— 207 forint között állapították meg. A telkek nagysága 500 és 1100 négyzetméter közötti és a tanács hároméves beépítési kötelezettséget ír elő. Az építkezések hamarosan kezdődhetnek. Közelebb az üzemekhez Mostoha körülmények között dolgozik Mátészalkán a városi-járási művelődési központ, mégis gyakran rukkolnak ki jó kezdeményezésekkel. A munkásművelődés fejlesztése a szatmári városban új, egyben növekvő feladat, mivel lépést kell tartani a letelepülő és korszerűsödő üzemek igényével. Mindenekelőtt legfontosabb, hogy pontos kép legyen az iskolázottságról, s lehetőség szerint minél több dolgozót ösztönözzenek a hiányzó végzettség megszerzésére. A felmérések kedvezőek voltak; a dolgozók iskolájában a tanulók korábbi magas száma már csökkenő tendenciát mutat. Ezért nem is szerveztek önállóan működő dolgozók iskoláját; a feladatokat jól ellátja a 2. számú általános iskola. Klubok, könyvtárak Más utakat szélesítenek tehát az üzemekben a közművelődés szakemberei. Az ÁFÉSZ, a MEZŐGÉP, a bútorgyár, a MOM, a BFK ifjúsági klubokat, könyvtárakat hozott létre, s ezeket töltik meg élettel. Könyvbarátklu- bokat is terveztek, amelyek szintén hasznosan segítenék a munkásművelődést — ez a kezdeményezés azonban nem valósult meg, főként az érdeklődés volt kevés. Munkáskórust hoztak létre a BFK-ban, működik a Munkás Fúvósegyüttes, a pedagógus énekkar megerősödött, a cigánytánccsoport hagyományain a Szatmár táncegyüttes jött létre, s tevékenykedik mind sikeresebben. Az ifjúsági művelődés területén is szaporodnak a jó eredmények, az öntevékeny csoportok színvonalasabban működnek. A színjátszó csoportok minden évben kulturális szemlén mérik össze tudásukat. A munkásfiatalok számára hangversenybérleteket biztosítanak, ezzel is növelik a kultúra iránt érdeklődők körét. A Kukkantó gyermekszínjátszó csoport bemutatói a gyerekek érdeklődését keltik fel. A legkisebbeket az úttörő- és ifjúsági ház programjaira hívják, sokszor nemcsak szórakozni, hanem szerepelni, résztvevőként is. Ezek a lehetőségek az ifjúsági és gyermek néptánc-csoportvezetők továbbképzésére is alkalmasak. Ez a gyermek művelődési otthon ad sok segítséget az úttörők irodalmi színpadvezetőinek tapasztalatcseréire Sajátos lehetőségeket Egyik feladata a művelődési központnak, hogy a nők művelődéséhez sajátos lehetőségeket is teremtsen. A gyesen lévő kismamáknak, nyugdíjasoknak és más érdeklődő, lányoknak, asszonyoknak szabó-varró, nyelvi, gyors- és gépíró, riselőtanfolyamokat szerveztek változó érdeklődés mellett. Sok lehetőség van az önművelés fejlesztésében, kiterjesztésében. Ezekben az iskolák és a közművelődési intézmények együttműködése ígéretes, ám e kapcsolat kiteljesítése még a jövőre vár. Néhány intézmény termet és eszközt ad a kisebb csoportok foglalkozásaihoz, de ezek mozgatása, élénkítése még csak ritkán tapasztalható. A művelődési központ szervezésében is növelték a városban a természettudományos és a termelést közvetlenül is segítő műszaki témájú előadások számát. Ebben kapcsolatokat kerestek az MTESZ-szel és a tudományos egyesületekkel, valamint a TIT-tel. Az üzemek és a köz- művelődés intézményeinek ilyen együttműködésére a jövőben még nagyobb szükség lesz, mivel a korszerű technológiát meghonosító új üzemek munkásai mind gyakrabban igénylik a művelődési központ ilyen irányú segítségét. Új törekvés Űj és hasznos törekvése a művelődési központ szakembergárdájának, hogy megszervezte a mezőgazdasági és ipari üzemek közművelődéssel foglalkozó dolgozóinak elméleti, módszertani és gyakorlati továbbképzését. Rendszeres segítséget adnak a termelőszövetkezeti oktatási és kulturális bizottságoknak, valamint az ipari üzemek művelődési bizottságainak. Két üzemmel — a csengeri cipőgyárral és a tyukodi konzervgyárral — különösen szoros kapcsolatot alakítottak ki: az üzemek képviselői rendszeresen részt vesznek a művelődési központ havonta szervezett bemutatóin, foglalkozásaRégi téma Mátészalkán, hogy a több autóbusszal rendelkező nagyüzemek szüntessék meg a párhuzamos járatokat, kössenek együttműködési megállapodást a Volánnal és egymással, s hasznosítsák célszerűbben a járműveket. Korábban a BFK már átadta autóbuszát a Volánnak, de ez a gyakorlat nem szélesedett ki, reggelente azonos útvonalon egymást követik a vállalati buszok. Az ötnapos munkahétre történő előkészületek során a tangazdaság, a Mezőgép, az ISG, az Érdért és a Zöldért képviselői újra tárgyalóasztalhoz ültek, de ismét nem született megállapodás: nem szállítják egymás dolgozóit és nem is adják oda buszaikat a Volánnak. Néhány nappal később látott napvilágot az a minisztertanácsi rendelet, amely (nyilván a mátészalkaihoz hasonló tapasztalatok alapján) szabályozza a vállalatok részvételét a szállításban. Ezután a közületek saját autóbuszaikkal (a közlekedési vállalatokkal azonos feltételek mellett) bekapcsolódhatnak a személyszállításba. A rendelet lehetőséget ad és érdekeltséget teremt. Cj alapról tárgyalhatnak tehát Mátészalkán is, és a vállalatok együttműködése révén számottevően javulhat majd a munkásszállítás. Hétköznap főleg az Iskolások látogatják a mátészalkai strandot A város húsellátásában jelentős szerepet vállal a tangazdaság húsüzeme. Képünkön: készül az ízletes sütni való kolbász. (Jávor László felvételei.) Nemcsak a szomszédos lakótelep családjai vásárolnak szívesen a benzinkút melletti ABC-ben Mátészalkán; a jó választék, udvarias kiszolgálás eredménye, hogy a város távolabbi részeiből is felkeresik. Tovább épül a város: új mátészalkai lakóépületek a 49-es főút mentén. KÖZMŰVELŐDÉS KEZDEMÉNYEZÉSEKKEL Lesz-e közös busz? Az oldalt összeállította: Marik Sándor A llB MÁTÉSZALKÁN iiiiiiiwL..7..»iiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A 638-as pavilon
