Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 1. Módosították a minisztertanács összetételét Kommentár Kockázatos vállalkozás Szombattól az Atlanti-óce­án északi térsége az Ocean Venture fedőnevű haditenge­részeti szupergyakorlat szín­helye. Szervezője nem a NATO, hanem a Pentagon és célja, jellege éppen az, hogy .ebbe az akcióba bevonjon jó néhány, az atlanti szövetség­hez még, vagy egyáltalán nem tartozó országot is. A koncepció világos, az új amerikai kormányzat már nem egyszer hangoztatta, hogy „a Nyugat létérdekeit messze a NATO-határokon túl is meg kell védeni”. A globális szembenállásnak ez a mind kihívóbb hirdetése, amely a hidegháborús vádas­kodások felelevenítésével minden társadalmi nyugta­lanságban egyszerűen „Moszkva kezét” látja, közis­merten még néhány, NATO- országot is aggaszt. Washingtonban — mint most Haig újra megtette — szinte mást sem mondanak nemzetközi viszonylatban, mint azt: „a katonai erő a sikeres külpolitika döntő fel­tétele”. Ez a maximális hangerőre csavart hisztériakeltés jogos aggodalommal tölti el azt a mostanában kevesebbet em­legetett, de azért létező „má­sik Amerikát”. Amerikai tu­dósok a kormányzat lépései nyomán drámai hangú levél­ben figyelmeztették Reagan elnököt a fegyverkezési haj­sza iszonyú veszélyeire és le­velüket azzal a történelmi parancsnak is felfogható mondattal fejezik be, amely szerint „napjainkban már le­hetetlen a régi kategóriákban gondolkodni”. Az Ocean Venture fedő­névből a venture pontos szó­tári fordítása a következő: (kockázatos) vállalkozás. Az az alapállás, ami e gyakor­lat mögött áll, politikailag is pontosan fedi a szótári tar­talmat. Zárójel nélkül. H. E. Gambiából érkező hírek szerint Szenegál katonai erő­ket irányított a gambiai fő­város, Banjul felé, ahol csü­törtökön megdöntötték Daw- da Kairóba Jawara elnök ha­talmát. Az újonnan megala­kított forradalmi tanács rá­dión keresztül felszólította a szenegáli elnököt, hogy vonja vissza csapatait. A felhívás­ban a forradalmi tanács bí­rálta Szenegált, amiért be­avatkozik Gambia belügyei- be, hozzátette ugyanakkor, hogy az új gambiai vezetés továbbra is baráti kapcsola­tokat kíván fenntartani szomszédjával. Nyilatkozatban üdvözölte a Francia Általános Munkás­szövetség, a CGT irodája a francia amnesztiatörvényt, amely a munkakonfliktusok során a dolgozókkal szemben hozott fegyelmi intézkedések­re is kiterjed. A megbuktatott elnök pén­teken kora hajnalban eltá­vozott Londonból, hogy — mint mondotta — „megkezd­je a lázadás leverését”. Egyes hírek szerint Szenegál­ból küldtek számára repülő­gépet. A londoni repülőtéren a szenegáli nagykövet közölte az újságírókkal: Dawda sze­mélyes telefonbeszélgetésben kérte a szenegáli elnököt, hogy küldjön fegyveres erő­ket Gambiába. Szerinte a két ország között tavaly október 31-én aláírt katonai megálla­podás megfelelő alapul szol­gál ehhez. Lehetővé téve, hogy a ma­gánszektorban szakszerveze­ti tevékenységük miatt elbo­csátott dolgozók visszavéte­lüket követelhessék, a nem­zetgyűlés elhárította azokat az akadályokat, amelyeket a tőkések képviselői próbáltak állítani ez elé. tt megbuktatott elnök támogatására Szenegáli erük támadtak Gambiára amnesztia Franciaországban Irkagyij Sztrugaeklj Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni Rumata halkan szólította társát: — Kiun! Senki sem felelt. Rumata fülelni kezdett, és hallotta a bokrok zizegését. Kiun sebe­sen igyekezett a mezőn ke­resztül nyugat felé, oda, ahol húsz mérföldre az irukani ha­tár húzódott. Hát vége, gon­dolta Rumata. Mindig egy és ugyanaz. Ellenőrzés, kétértel­mű hasonlatokkal való dobá­lózás ... Eszébe jutott az esti Arka- nar. Szilárd kőházak a főut­cákon, hívogató lámpácska a taverna bejárata fölött, kedé­lyes, jóllakott boltosok söröz­nek a tiszta asztalok mellett, és arról elmélkednek, hogy a világ egyáltalán nem rossz, a varázslókat és a gyanús könyvtudókat karóba húzzák, a király szokás szerint nagy és dicső, dón Reba pedig ha­tártalanul okos, és mindig ré­sen van. „Mit ki nem talál­nak, hát igen!... A föld gömbölyű! Énfelőlem lehet akár négyszögletes, de az el­méket fel ne kavard!...” „A betűtől, a betűtől ered min­den, testvérek! Azt mondják, hogy nem a pénz boldogít, meg hogy a paraszt is ember, aztán meg egyre cifrább, sér­tő versikék, majd pedig láza­dás is...” Az Arkanar királyság tűz­vészek pírjaitól és világító­fáklyák szikráitól beragyogott sötét síkságán, az utakon és az ösvényeken pedig véresre tört lábú, verejtékkel és por­ral belepett, halálra rémült, de meggyőződésükhöz szikla- szilárdan ragaszkodó szeren­csétlenek százai futnak, ván­szorognak, az őrhelyeket ki­kerülve;. törvényen kívül álló­nak nyilvánították őket, mert gyógyítani és tanítani tudják és akarják betegségektől el­csigázott, tudatlanságba süly- lyedt népüket; azért, mert az istenekhez hasonlóan, agyag­ból és kőből második termé­szetet alkotnak a szépséget nem ismerő nép életének megszépítésére. Rumata lehúzta kesztyűjét, és teljes erőből a csődör füle közé vágott vele. — No, te dög! — mondta oroszul. Már éjfél volt, amikor be­ért az erdőbe. Manapság senki sem tudja pontosan megmondani, hon­nan eredt ez a furcsa név: Csukló Erdő. Volt egy olyan hivatalos legenda, amely sze­rint háromszáz évvel ezélőtt Totz birodalmi marsallnak — Arkanar későbbi első királyá­nak — vas századai, a réz­bőrű barbárok hordáit üldöz­ve, utat törtek a vadonon ke­resztül, és itt, a pihenőkön, a fehér fák kérgéből híg sört főztek, amely leküzdhetetlen csuklást okozott. Állítólag in­nen származott ez a furcsa név. Akár így van, akár más­ként, ez nem egészen közön­séges erdő volt. Kemény, fe­hér törzsű, hatalmas fák nőt­tek benne, amelyek sehol másutt a Birodalomban nem maradtak meg: az Irukani Hercegségben sem, még ke­vésbé a kereskedő Szoan Köz­társaságban. Azt beszélték, ilyen erdő sok van a barbá­rok országában, de a barbá­rok országáról sok mindent mesélnek ... Az erdőn keresztül út ha­ladt, amelyet vagy két évszá­zaddal azelőtt vágtak. Az ezüstbányához vezetett, és ez a hűbéri jog szerint a Pampa báróké, Totz marsall egyik harcostársának leszármazot- taié volt. A Pampa bárók hűbéri joga évi tizenkét púd színezüstbe került az arkana- ri királyoknak, ezért min­degyik király trónra lépése után~streget gyűjtött, és Bau várának, a bárók fészkének bevételére indult. A vár fa­lai erősek voltak, és a szét­vert hadsereg visszatérése után az arkanari királyok újra meg újra megerősítették a Pampa bárók hűbéri joga­it, más kiváltságokkal egye­temben. A Csukló Erdő sötét tit­kokkal volt tele. Nappal a délre vezető úton érccel meg­rakott szekérkaravánok vo­nultak, éjjel azonban az út kihalt volt. Azt beszélték, hogy pókok ugrálnak az ágak­ról a lovak nyakára, egy pil­lanat alatt átharapják ere­iket, s mohón szívják a vérü­ket. Azt beszélték, hogy az erdőben óriási Peh vadállat kóborol, amelyet pikkely ta­kar. Valaki látta, amint fé­nyes nappal, panaszosan dör- mögve áthaladt az úton a csupasz vadkan. Útimorzsák Nyugatról (3.) KISFIÚ A JÁRDÁN. A kis­fiú tíz-tizenkét éves lehetett. Fájdalmas arccal, összekuco­rodva a barcelóniai utcán fe­küdt a járdán. Krétával né­hány szóval odaírta, nincs mit enni, néhány pezetát kért... Áki észrevette, do­bott néhány fémpénzt a föld- 're, a kisfiú utána se nyúlt, csak feküdt, fájdalmas arccal. Arra is gondolhattunk, nem valami színjáték ez, egy utcagyerek trükkje, így akar cigire, italra pénzt szerezni. Vagy a szülei küldik az utcá­ra? Természetesen — mint annyi másról — erre nem volt alkalmunk meggyőződni. A gyerekek többsége a váro­sokban, s ahol megfordultunk, jól öltözött. Igaz, elég sokan ott állnak a szülők mellett, a pultoknál, kínálják az árut, fogják a vevőt... Segítenek pénzt keresni. AUTÓPÁLYÁK. Többségük két-, de van három-, sőt 4 sávos is. Valójában nélkü­lözhetetlenek képtelenség len­ne tisztességesen közlekedni e pályák nélkül. Használatukért fizetni kell, ebből tartják fenn a nagy forgalomnak kitett utakat. De nagyon valószínű: egy kis haszon is bejön rajta. Egyes nyugati országokban nem állami kezelésűek az autópályák. Olaszországban egy-egy olajtársaság kapta meg a sztrádákat, így saját benzinkútjaikat is elhelyez­hetik az autópályák men­tén ... Egyre több azonban a pa­nasz a zaj miatt. Néhol ter­mészetesen zajvédőkkel pró­bálkoznak, élő sövénykerítés­sel, cserjékkel, másutt beton­támfalakat építenek,' főként ahol közel vannak a lakóne­gyedek. Ilyet láttunk Svájc­ban és Franciaországban is. EMELETES BUSZOK. Egy­re több. emeletes buszt láthat az ember a nyugati utakon. Ügy látszik, a londoniak ked­velt utazási eszköze világhó­dító útra indult. Valószínű azonban a népvándorlásra emlékeztető, buszos turizmus teszi kedveltté az emeletes járműveket, amelyeknek elő­nyük, hogy a „földszinti” ré­Akadt itt szökevény rab­szolga, lapockái között bé­lyeggel, szótalan és könyör­telen, akár a bolyhos vérszo­pó pók. Meg hétrét görnyedt varázsló, aki titkos gombát szedett bűvös főzeteihez, ame­lyek segítségével az ember láthatatlanná válhat. A félel­metes Görbe Mérleg legényei is járogattak az úton, és az ezüstbányából megszököt- tek is. Egy mérföldre az úttól, egy vénségtől elszáradt, óriási fa alatt, megfeketedett faház süppedt a földbe. Emberem­lékezet óta itt állt, ajtaja mindig zárva volt, a korhadt tornác előtt pedig egész fa­törzsből faragott, roggyant bálványok meredeztek. Ez a ház a legeslegveszedelmesebb hely volt a Csukló Erdőben. Nem túl régen, az Ózon faluból való Fityisz Irmó, a józan életű falubolondja, egy este odatévedt a házhoz és benézett az ablakon. Egészen hibbantan tért haza, és mi­után kissé összeszedte magát, elmesélte, hogy a házban éles fény volt, az egyszerű asztalnál felhúzott lábbal ült a pádon egy ember és hordó­ból ivott, amelyett fél kezé­vel tartott. Nyilvánvalóan maga Szent Mika lehetett, még a megtérése előtt: több nejű, korhely és mocskosszá­jú. Az egész környékről oda­gyűltek, hogy meghallgassák a bolond elbeszélését. A do­log azzal végződött, hogy megjelentek a rohamosztago- sok, és a kezét hátrakötve el­hurcolták Arkanar városába. A házról mindazonáltal to­vábbra is beszéltek, és mos­tanában csakis Részeg Bar­langnak nevezték... > (Folytatjuk) székén rengeteg csomag fér el. Márpedig, főleg az idő­sebb urak és hölgyek sok bő­rönddel kelnek útra, nehogy meglepetés érje őket. És egy modern emeletes buszból nem hiányozhat — igaz ez megta­lálható a „földszintes” bu­szokban is — a hűtőszekrény, némelyikben a mosdó is, egy­szerűbb műveletek elvégzésé­re. És az emeletes busz elő­nye, hogy az utasok magasan ülnek, jobban látják a tájat, az ezernyi látnivalót... Nem hiányozhat a nagy tá­volságra járó buszokból a lég­kondicionáló berendezés sem, amely — ha működik — elvi­selhetővé teszi a rekkenő hő­séget is. Persze előfordul, hogy elromlik, mint a mi oszt­rák buszunké, és akkor nagy baj van. Az ablakok nem nyithatók. Ilyenkor egyet le­het, áldani a modern techni­kát, a buszszervizet és egye­beket ... FURCSASÁGOK. Ezek igen többfélék és több helyen ta­lálhatók. Furcsaság, hogy a spanyol nyelvben, állításuk szerint, nincs szó a jó reggelt köszönésre. Ennek egyszerű magyarázatát adják, mivel a spanyol későn fekvő és ké­sőn kelő — részben az éghaj­lati tényezők, szokások, be­idegződések miatt — így nem reggel, hanem délelőtt éb­rednek. Ekkor már nem idő­szerű a jó reggelt köszönés. Furcsaság, hogy Olaszor­szág egyes vidékein, a Föld­közi-tenger parti részein pá­linkás-, borosüveget pillantot­tunk meg a gyümölcsfákon. Egy-egy fán elég sokat, any- nyit, ahány gyümölcs volt rajta. Később a titok megol­dódott, amikor az egyik ital­áruházban megpillantottuk a körtepálinkát, az üvegben óriás körtével. Hagy rakták ezt az üvegbe? — latolgat­tuk. Mindentudó kamionsofőr útitársunk magyarázta, ami­kor még kicsi a gyümölcs a fán, akkor húzzák rá az üve­gét, felerősítik, hogy a szél, vihar le ne rázza és a gyü­mölcs így nő meg az üveg­ben. így kerül aztán az ital­gyárba és a polcokra, meg­hökkentve a gyanútlan vá­sárlókat ... Érdemes lenne itthon is megpróbálni... PLAKÁTOK. Franciaor­szágban a legutóbbi nagy választási csata után jártunk. Millió és millió Mitterrand- arc tekintett ránk. bármerre jártunk. És természetesen a többi, a vesztes is ott volt még a falakon, senkit nem zavart, hogy őket félretette a szavazás eredménye. Amikor fürdeni szeretett volna a cso­port, a parti betonsétányon pillantottuk meg a rajzot. Fe­kete festékkel írták, rajzol­ták oda: a Francia Szocialista Párt rövidítése volt látható és egyenlőségi jel: sarló, kala­pács ... Valószínű nem éppen azok keze nyoma volt ez, akik azt szerették volna, hogy a szocialista párt győzzön u választáson... Mégis, győ­zött ... Igaz, ez a párt nem egyenlő azzal, amit ismeret­len kezek odarajzoltak ... MELLTARTÓK. Nagyobb volt az előzetes híre, mint a valóság. Mármint annak, hogy a nyugati fürdőhelyeken szé­les körben elterjedt a mell­tartó nélküli napozás, a nyil­vános fürdőhelyeken is. Ezt a szemtanúk hitelességével, cá­folni kényszerültünk. Ugyan, valóban jó néhány hölgyet láthattunk melltartó nélkül (főleg fiatalabbakat), de a nők többsége még nem vette le ... Magyar turista házaspárról mesélték: a fiatal férj addig bíztatta feleségét, míg a fele­ség ráállt és levette. Nehogy azt higgyék, hogy nem elég modern ... Aztán hazáig ve­szekedtek a buszon emiatt, egymásnak téve szemrehá­nyást, hogy ki is akarta ... ILLETLENSÉGEINK. Né­hány illetlenségünk is gazda­gítani fogja krónikánkat. Lép- ten-nyomon számolgattuk, különösen az idősebbek, hogy az idegen országban — amit épp láttunk — mi mennyibe kerül — magyar pénzbe. Az átszámítás nagy mestere egy idősebb útitársunk volt, neves rovarász, aki természetesen ide is magával hozta a lepke­hálóját. Minden árat azonnal átszámolt forintra. Az egyik alkalommal már-már bonyo­dalmat is okozott, mert szenvedélyesen, magyarázta, hogy otthon, Budapesten, ez, egy tölcsér fagylalt legfeljebb egy forint. Az árus nem ér­tette, azt hitte, valamit kifo­gásol a fagylalton. „De hát, hogy lehet egy tölcsér fagy­lalt — átszámítva — húsz­harminc forint” — szörnyül- ködött Imre bácsi. Illetlenségeinkre azzal tet­tük fel a koronát, hogy foly­ton megkérdeztük: mennyi egy munkás, egy ilyen vagy •olyan foglalkozásbeli ember keresete. A spanyolországi idegenvezető azzal zárta le a kérdezősködést, hogy ezt nem illik Nyugaton megkérdezni. Sőt, a legnagyobb illetlenség, amire csak a magyarok vete­mednek. ö már huszonöt éve van közeli barátságban az egyik mérnökkel, de még nem vette a bátorságot, hogy megkérdezze, mennyi a havi jövedelme. Erről bizony hall­gatni kell, mint a sír... Úgy látszik, ebben még ba­rátnak sincs pardon és biza­lom ... Páll Géza (vége) Japán könyv Kínáról Azonnali hatállyal kiutasí­tották az országból Hiroaki Yokajama japán sinológust, a Népi Kína hanyatlása című könyv szerzőjét, aki a két or­szág közötti kulturális egyez­mény alapján kutatásokat végzett Kínában. A mű nem­rég jelent meg Tokióban, és nyomban sikerkönyvvé vált. A szakértő könyvében azt írja, hogy a népi Kína meg­alakulása óta eltelt harminc évben szakadatlan harc folyt az egyes politikai csoportok között a hatalomért. A „kul­turális forradalom” során Mao Ce-tung csoportja győzelmet aratott hiú Sao-csi csoportja felett, most pedig Teng Hsziao-ping pragmatikusai kárhoztatták vereségre a „né­gyek bandáját”. A szerző megjegyzi, hogy ez a hatalmi versengés az ország népének minden esetben komoly tár­sadalmi megrázkódtatásokat okozott. Felhívás! Érettségizett lányok, fiók: A BEAG „UNIVERSIL” GYÁR labortechnikai gyárrészlege telvételt hirdet az üveges szakmában szakmunkás tanulónak. Az érdeklődők a 107. sz. „MEZŐ IMRE” Ipari Szakmunkásképző Intézetben jelent­kezhetnek: 1981. augusztus 24-ig. A szakma alapkövetelménye: a jó kézügyesség, és szemmérték. Tiszta, esztétikus munkakörülmé­nyeket biztosítunk. Érdeklődés esetén a jelentkezők 8—14-ig láto­gathatják üzemünket. (Megközelíthető a 9, 9/a, 19 és 21-es autóbuszokkal.) BEAG „UNIVERSIL” GYÁR NYÍREGYHÁZA. (1150) Befejezte munkáját a lengyel parlament Pénteken reggel 9 órakor folytatta munkáját a lengyel parlament. Csütörtökön késő estig tartott a vita a tavalyi népgazdasági terv teljesíté­sének értékeléséről; az idei terv módosításáról, a kor­mány gazdasági stabilizációs és válságellerfes programjá­ról, amely a legsürgetőbb gazdasági intézkedéseket tar­talmazza, s célja a termelés hanyatlásának, az életszínvo­nal esésének megfékezése, s az adósságok növekedésének lassítása. Pénteken először még a gazdasági kérdésekkel kap­csolatos képviselői felszólalá­sokra került sor, majd a szejm áttért a második napi­rendi pontra, amelyen belül egyebek között a nyugdíjtör­vény módosításáról, a vezető állami tisztségeket betöltők javadalmazásáról, a sajtó-, kiadói tevékenység és a szó­rakoztatóipar ellenőrzésével kapcsolatos törvénytervezet­ről van szó. A szejm módosította a mi­nisztertanács személyi össze­tételét. A parlament ülése képvi­selői interpellációkkal ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom