Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

1981. július 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Kiállítás az iskoláról Öhönfőzési verseny, pásztortűz, nótaszó Természetvédők a csatornánál Rövid keresés után talál­tunk rá a tiszavasvári strand­fürdőre, mivel tábla sehol nem mutatta az útirányt. Itt, a strand területén, nem mesz- sze a Keleti-főcsatornától, er­dők és nádasok közelében verték fel sátraikat Sza- bolcs-Szatmár ifjú természet- védői. Ideális a környezet, hi­szen a vidék tele van a leg­különbözőbb növény- és ál­latfajtákkal. Illés Balázs, a tábor egyik vezetője: — Harmadik éve kap he­lyet a környezet- és termé­szetvédelmi tábor Tiszavas- váriban. Ezen a nyáron a megye több mint ötven ter­mészetvédő szakköréből két­fordulós verseny után vá­lasztottuk ki azt a tíz leg­jobbat, amelynek három—há­rom képviselője tölt itt egy hetet. A programot úgy állí­tattuk össze, hogy a pihenést szervesen összekapcsoljuk hasznos ismeretek alapos el­Mi kerül a gyűjteménybe? Izgalmas pillanat a András. vetélkedőről. A játékvezető Legány sajátításával. Így például a gyerekek önállóan verték fel a sátrakat, esténként pász­tortűz mellett mutatják be önálló műsoraikat, természet­ről szóló népdalainkat ének­lik. A környéket felosztottuk a szakkörök között, így az egyik a vízpartot, a másik a közeli erdőt, a harmadik a rétet kapta, de sorolhatnám még tovább. A gyerekek fel­adata, hogy figyelemmel kí­sérjék saját területük élővi­lágát, hogy összegyűjtsék jel­legzetes növényeit, állatait. A gyűj teményekef kiállítósát­runkban mutattuk be. Az állatokat utána szabadon en­gedtük, a növények egy ré­szét pedig a tegnap esti vi­har elfújta, de elértük cé­lunkat: közelről megismer­hették a pajtások az erdő, mező és vízpart élővilágát. — Vannak elméleti,előadá­sok is, természettudományi kisfilmek vetítésével. Emel­lett rendezünk játékos vetél­kedőket, de ezeket olyan érde­kes és szórakoztató találós kérdésekből, rejtvényekből állítottuk össze, hogy senki ne unatkozzék. A szabad idő­ben pedig itt van néhány mé­terre a strand, lehet úszni, sportolni, napozni. Amíg beszélgettünk, befe­jeződött a délelőtti foglalko­zás, rohan mindenki a me­dence felé. A táborvezető, dr. Legány András biológiai felügyelő, akit a megye ifjú természetkutatói és -védői nagyon jól ismernek, össze­gyűjti a pontozásra kerülő feladatlapokat: — Nagyon jó gárda jött itt össze, lelkesek és fegyelme­zettek. Nálunk nincs morgás, nincs széthúzás, ezek a gye­rekek igazi természetkutatók módjára viselkednek. És közben megtanulják az önál­lóságot, az állhatatosságot is. Ma délután például minden­ki önállóan fog főzni, ver­senyre. A menü öhön lesz, bográcsot, receptet adunk, a többi az ő dolguk. Szaniszló Ferenc Kiállítás a sátorban. (Császár Csaba felvételei) Mester Attila: A KÜLÖNÖS USZODA Ez egy különös uszoda, se feneke nincs, se fala, egymásnak csak a nádbugák integetnek a vizen át. S-bár úszni senki nem tanít, mégis mindenki bajnok itt, féllábú gólya tartja számon: békák az elsők mellen, háton. Szárcsa szabálytalankodik, föl-fölröppen, meg lebukik. Bíró! A játék így nem ér! — zsong körben a sok sáslevél. Nád közül réce ring elő, magányos és előkelő. Hajrá Ruca! — zúgnak a fák — ő föl se néz, csak ring tovább. Bár még javában tart a szünidő, talán nem árt gondolni az iskolával sem. így lehettek ezzel azok a megyénkben tá­borozó somogyi úttörők is, akik Vásárosnaményban egyebek között felkeresték az iskolatörténeti kiállítást is. Képünkön: pad, ábácés könyv és palatábla. Részlet egy századeleji tan­teremből. Szentpétery nadrágja A következő anekdotával a nyíregyházi önálló színtársu­lat megalakulásának évében a vándorszínészet kiemelkedő rohodi születésű alakjára, Szentpétery Zsigmondra em­lékezünk. A nagy színész Hu­szár Adolf mintázta szobrát idén májüsban avatták fel a budapesti Bajor Gizi Színész­múzeum parkjában. Szentpétery Zsigmondnak fiatal színész korában volt egy vörös nadrágja, azaz, hogy jobban mondva: egy nadrágja volt, mely véletle­nül vörös volt. Kecskeméten előadás előtt be szokott fordulni a vendég­lőbe, hová a katonatisztek is jártak. Egy jókedvű huszár­óbesternek feltűnt a fiatal színész mindennap ugyanab­ban a vörös nadrágban. — Mit jelent ez a vörös nadrág? — kérdezte Szentpé- terytől. — Ma este generálist ját­szom, hát már előre felhúz­tam a vörös nadrágot — vá­laszolt zavarában a művész. De mikor egy-két nap múl­va megint csak előtűnt az a rikító ruhadarab, az óbester már messziről rákiáltott Szentpéteryre: — Ma már megint valami generális az úr? — Nem, méltóságos uram — felelt Szentpétery —, ma nem generálist játszom, ha­nem magyar vitézt, s annak is vörös nadrág dukál. Másnap Szentpétery újra vörös nadrágban toppant a vendéglőbe. — Mi az ördög! — kiáltot­ta az óbester, megveregetve a színész vállát. — Hát ma is generális vagy vitéz az úr? Szentpéterynek most könny- belábadt a szeme. Az óbester legott megértette a vörös nad­rág dolgát, és jószívűen ezt mondta: — Ej, nem kell mindjárt elszontyolodni; hiszen a sze­génység nem szégyen. Az úr­nak csak egy rendbéli ruhája van, és én a színpadon mégis mindig más embert látok az úrban; de ismerek olyan szí­nészeket, akiknek tíz nadrág­juk is van, s a színpadon mégis mindig csak ugyanazok. Szentpétery mint Zách Feli­cián. (Barabás Miklós kőraj­za.) Az otthoni tengerimalac Andris születésnapjára tenge­rimalacot kapott ajándékba. Fe­kete volt a bundája, de egy fe­hér folt világított az orra fe­lett, és ugyanilyen színű nyak- ravalót is hordott. Eleinte bi­zony roppant félénken nézett Andrisra. Ha meg akarta simo­gatni, a kis állat gyorsan odébb- ugrott, látszott, hogy fél a felé­je nyújtott emberi kéztől. — Mindig ilyen félénk marad? — kérdezte Andris apukáját ki­csit szomorúan, mert szeretett volna már játszani a kis állat­tal. — Ne félj, hamarosan megsze­lídül, a kezedből fog enni és ját­szani is lehet vele — vigasztalta édesapja. — Eleinte minden ten­gerimalac ijedős, de nagyon gyorsan szelídülnek. Persze, so­kat és szeretettel kell foglalkoz­ni velük. — Hol fogjuk tartani? — kér­dezte András. — Egyelőre ebben a nagy mű­anyag lavórban, később majd nézünk tágasabb helyet számá­ra. Alulra forgácsot öntünk, ezt majd időnként ki kell cserél­ned. Vigyázz nagyon, hogy csak forgács legyen és ne finom fű­részpor, mert az az orrába megy és tüsszögni fog tőle. — Mit eszik a tengerimalac? — tette fel Andris* a következő kérdést. — A tengerimalacok a rágcsá­ló állatokhoz tartoznak. ezért sárgarépát, mindenféle füvet, ló­herét, lucernát, salátát és almát kell adni nekik. Andris ettől kezdve, amikor csak tehette, mindig a tengeri­malac mellett üldögélt. Beszélt hozzá, enni adott neki és öröm­mel vette észre, hogy a kis ál­lat napról napra szelídebb és kezesebb lesz. Már nem ugrott félre, ha simogatni akarta, sőt, egy alkalommal, amikor kicsit megkésve hozta a reggelijét, a tengerimalac felágaskodott a lavór szélére, szinte kikönyökölt belőle és kedves, nyüszítő hang­ján követelte az eleséget. Ami­kor pedig Andris odanyújtotta neki a kezében tartott salátale­velet, nyomban odafutott és buz­gón majszolni kezdte. — Apukám, nézd, már a ke­zemből eszik! — kiáltotta Andris boldogan. — Ugye, mondtam, hogy meg­szelídül — mosolygott apuka. — Később akár az udvarra is ki­viheted, úgy fog sétálni mellet­ted, mint egy kiskutya. ARANY-VERS Egészítsétek ki a szótöredéke­ket egy-egy betűvel úgy, hogy a kör belseje felé haladva ér­telmes szavakat (neveket) nyer­jetek. Minden szó „a” betűvel végződik. Helyes kitöltés után a külső körbe kerülő betűk a szá­mozás sotrendjében olvasva Arany János egyik versének cí­mét eredményezik. 'sgAitiaJtnatax : s^ttajSa w Vízszintes: 1. Megfejtendő. (Folytatása a függ. 15. sorban.) 6. Zamat. 7. Római 999,50. 8. Közeire mutatás. 9. Fogoly. H. Szófaj. 12. Ritka hangszer. 14. Nehéztüzér­ségi fegyver. 16. Szitaféleség. 18. Keresz­tül. 20. Két határozott névelő. 21. ... vá­rában raboskodott a későbbi gróf Monte Christo. 22. Éjszakai lokál. 24. Menyasz- szony. 25. A magyar szabadságharc már­tírjainak városa. 27. Óriás tó a Szovjet­unióban. 28. Huszonnégy órai. 29. Túró betűi keverve. Függőleges: 1. Ruhaanyagot méretre vág. 2. Téli sport. 3. Üzemi karbantartó részleg ismert rövidítése. 4. Istálló. 5. Gyalogol. 6. Hivatali helyiségben. 10. Sze­szes ital. 11. Járom. 13. AOA. 14. Átadta, de csak félig!!! 17. Takács igéje. 19. Göngyölegsúly. 21. Akta. 23. Középen ha­rapja! 24. Vissza: időegység. 26. Kómái 501. 27. Kis... (község Fehérgyarmat szomszédságában a Tisza partján.) Megfejtendő: A megye népi műemlé­keinek gazdag tárháza a ... (vízszintes 1., függőleges 15.). Múlt heti megfejtés: A NYÍRBÁTORI ZENEI NAPOK Könyvjutalomban részesül: Barsi Sán­dor Nagykálló, Bartók Tamás Rakamaz, Borsi Béla Záhony, Csákányóczky Valé­ria Gulács, Cserpák Zsuzsa Gávavencsel- lő, Halcsák Zsolt Nyíregyháza, Juhász Erika Nyírbogát, Kornfeld Judit Lónya, Kücsön Judit Kocsord, Magyar Attila Vásárosnamény II., Sárközi Andrea Öpá- lyi Séra István Nyírkárász, Simon Attila Nagydobos, Szalontai Zoltán Nyirtura, Tóth Agnes Ajak. Kérjük, megfejtéseite­ket kizárólag postai levelezőlapon küld­jétek be! TÖRD A FEJED! Á hitelező ördög Orosz népmese Nagy baj érte a szegény muzsikot, a bajra pedig pénz kell. Pénz azonban nincs, honnan vegyen hát? Ügy döntött, elmegy az ör­döghöz, . és tőle kér köl­csön. Mikor megérkezett hozzá, így szólt: — Adj nekem kölcsön, te ördög! — Minek az neked? — Bajban vagyok. — Sok kell-e? — Ezer. — Mikor adod meg? — Holnap. — Ám legyen — mondta az ördög, és leszámolta ne­ki az ezrest. Másnap ment a muzsik­hoz a pénzért, aki ezzel fo­gadta: — Gyere holnap! Elment hát a következő napon. A paraszt megint- csak azt mondta neki, hogy jöjjön másnap. Néhány na­pon át eljárt hozzá az ör­dög. Egyszer aztán így szól hozzá a muzsik: — Hogy ne kelljen nap mint nap bejönnöd hoz­zám, kiakasztok a kapura egy táblát, és ráírom, hogy mikor jöhetsz a pénzedért. — Rendben van — vála­szolta az ördög, és elment. A paraszt meg ezt írta ki a kapura akasztott táblára: „Gyere holnap!” Egyszer- kétszer eljön az ördög, de a felirat mindig ugyanaz. — Hát jó — mondja ma­gában. — Holnap nem jö­vök el. Nem is ment el. Megint megy egy nap múlva, hát látja, más fel­irat függ már a kapun: „Tegnap gyere!” — Eh, hát nem rásze­dett? — morgott az ördög. — Tegnap nem jöttem el, most aztán oda a pénzem! Ezzel elengedte a mu­zsiknak az adósságát. (Fordította: Grabócz Gábor) GYERMEKVILÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom