Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-02 / 153. szám
2 KELET-MAG YARORSZÁG 1981. július 2. Nyíregyháza, Szamuely városrész panoráma képe (E. E. felv.) Egészségünkért □ z egészség nem egyszerűen a betegség hiánya. Feltételezi a test és a lélek harmóniáját, a fizikai és szellemi kiegyensúlyozottságot, az önmagunkhoz és a környezethez való alkalmazkodás magas szintjét. Hogy minél több legyen a szó legnemesebb értelmében vett egészséges ember, s ennek következtében kialakuljon a minden részében egészséges társadalom, abban döntő kötelesség hárul mindenkire, aki itt az egészségügy területén dolgozik, aki itt vállalta hivatása szépségét és nehézségét. Minden esztendő júliusában, Semmelweis Ignác születésének napján társadalmunk megkülönböztetett figyelemmel fordul azok felé, akik életüket tették arra, hogy embertársaik egészségéért dolgozzanak. A nagy magyar tudós és orvos szellemi öröksége idézhető és idézendő ma is, hiszen élete és munkája egyaránt azt példázta: a kitartó, nem kapituláló, az újat vállaló és teremtő ember nem legyőzhető. A szocialista egészségügy minden dolgozója kell, hogy vállalja ezt a programot. A megelőzés és gyógyítás a tartalmasabb életre nevelés egyaránt megkívánja ezt az elszántságot. Megyénkben a mintegy ezer orvos és gyógyszerész, a több ezer egészségügyi szakdolgozó az elmúlt esztendők során bebizonyította: a Semmelweis által megfogalmazott elv nálunk nem írott malaszt, hanem a napi munkában vezérlő elv. Döntő szerepük volt abban, hogy a hajdani népbetegségek szűntek meg, érdemük hogy a napi rutinmunka mellett a tudományos életbe is bekapcsolódtak, s az sem mellékes, hogy az élet minőségének alakítóivá is válnak. □ s milyen jó, hogy ezt a minőségformáló szerepet hangsúlyozottan emlegethetjük! Benne foglaltatik ebben a gondolatban és gyakorlatban az is: az egészségügyi értelmiség, de minden e területen dolgozó ma már tudja, az egészséges társadalom alakításában kulcsszerepük van. Ezért is hát a mai fokozott figyelem és tisztelet- adás, az elismerés az áldozatos munkáért, az etikus tartásért, a felelősségért. Ez ünnep ragyogását a napi szürke munka adja. (bürget) 3500 igénylő Nyíregyházán Telefont szerelnének... Dupla kapacitással — 1983-tól Igen sokan megörülnek az új lakótelepeken, látva a telefonaljzatot a lakásban. „Nekem már csak készülék kell, a vezeték benn van a lakásban!” — szaladnak a postára. — A látszat azonban csal — válaszol az ismert mondással Juszku Sándor, a megyei posta távközlési üzemvezetője. — A fővezetéket kiépítettük, de a törzshálózatra nincs rákapcsolva a lakás. Az új lakótelepeken sok gondot okoz a telefonhiány. Sok, korábbi telefontulajdonos költözik új városrészbe, s ha ott nincs vonal, csak azzal tudjuk megnyugtatni, hogy a műszaki feltételek megteremtése után azonnal készülékhez jut ismét. A lakáscserék egyébként is okoznak bonyodalmakat. Nincs gond, ha két telefonos lakás cserél gazdát, ki-ki az új számon hívható. Ha viszont már valakinek benn van az igénylése, és most telefonnal felszerelt lakásba költözik, lehet, hogy mégsem ő örökli a hívás jogát, hanem az, aki az adott körzetben már évek óta jogos kérelmező. Még mindig 3500 igénylőt tartanak nyilván a megyeszékhelyen. Még 1970- es dátum is szerepel némelyiken. Általában 1973-tól nyújtották be azokat a kérelmeket, amelyeket most teljesítenek. Éppen ezért nagy gonddal készítették elő a nyíregyházi telefonközpont bővítését. A jelenlegi 5200 vonal helyett 10 ezres kapacitásúra növelik a nyíregyházi központot. Ez várhatóan 150 millió forintot emészt fel! Most átlagosan 30 ezer forintba kerül egy érpár telepítése. Ez a bővítés előreláthatólag 1983— 85-re várható. A jelenlegi igények kielégítése mellett akkor újabb 3 és fél ezer telefonkérelmezőre számítás nak1. Mivel a magánlakások bekapcsolása egyes területeken igen sok költséget jelent, inkább a nyilvános készülékek felszerelését és a régiek modernebbre cserélését szorgalmazzák. A közérdekű beje-, lentések alapján, a tanáccsal együttműködve döntöttek úgy, hogy nyilvános telefont helyeznek el az idén a Hatzel téren, a Simái úton, a Kun Béla utca temető felőli részén és a Kert közben. Már megkezdték az elavultak cseréjét, így szépült meg a városi tanács előtti elhanyagolt, piszkos, rendszerint nem működő telefon. Az új, távhívásra is alkalmas. További tíz ilyen található majd Nyíregyházán a régiek helyén hamarosan. A Mechanikai Művek által gyártott készülékkel interurbán hívást is lehet lebonyolítani, s elektronikus szerkezete révén kicsi az elromlás lehetősége. Mindössze a sajnos, gyakori vandál pusztításnak nem áll ellen ez a készülék sem ... A posta 30 millió forintos beruházása lesz a Lujza utcán az új forgalmi telephely kiépítése, ahonnan indulnak majd a hagyományos, levelet, újságot szállító gépkocsik és a műszaki feladatokat ellátó autók. A megyében szinte egyáltalán nincs lehetőség bővítésre. Fehérgyarmaton sok jogos igénylőt tartanak nyilván, a csekély mátészalkai bővítés is kevésnek bizonyult. T. K. Hulladékgyűjtésért táborozás Szorgalmasan gyűjtötték az elmúlt tanévben is a hasznos anyagokat a gyerekek. Több mint 1 millió 533 ezer forint értékű papír, textil, vas- és más fémhulladékot szállítottak a felvevőhelyekre. Nincs elég MÉH-átvevőhely, alacsonyak az árak. Ezek a gondok most is hátráltatták a gyűjtést. A megyeszékhelyen például jelenleg mindössze 2 felvevőhely működik. Hamarosan nyílik egy új a Moszkva utcában, de ez még mindig nem elég. Ez év június 1-től kisebb árváltozások történtek: 20—20 fillérrel emelték az újságpapír átvételi árát. Ezzel a szines újság kilója 1 forint 40 fillér lett, a fekete-fehér újságot pedig kilónként 2 forint 20 fillérért vásárolják fel. Az árak még így is nagyon alacsonyak, nem ösztönzik megfelelően a gyűjtést. Ennek ellenére igen szép eredményeket ért el például a vámosatyai iskola: tanulói személyenként 133 forint értékű hulladékot gyűjtöttek. Dicséretet érdemelnek a nyíregyházi 3-as iskola növendékei is. Ök átlagosan 126 forintot kerestek munkájukkal. Korábban az volt a szokás, hogy a hulladékgyűjtési idényt a tanévhez igazították: tehát szeptembertől júniusig tartott. Újabban szeptembertől augusztus végéig számítják, így nyáron is folytatódhat a szorgos munka. Már hagyomány, hogy az idény lezárulásakor megjutalmazzák a szervezésben kiemelkedő munkát végző pedagógusokat. Idén januártól jutalékot is kaphatnak a munkában résztvevő nevelők. Ha az iskola igazgatója hozzájárul, akkor a hasznos anyaggyűjtés irányításával megbízott tanár 10 százalékos részesedést kap, melynek összege évente legfeljebb 12 ezer forint lehet. Nem feledkezik el a MÉH a legszorgalmasabb pajtásokról sem. A legaktívabb hulladékgyűjtő iskolások közül 10-en az NDK- ban, ll-en pedig Csillebércen töltenek 2 hetet, illetve tíz napot jutalomként. (h) Tarpán az ÁFÉSZ ABC-áruházában közel 1,4 millió forintot forgalmaznak havonta. (E. E.) Á lakásépítés lehetőségei és feltételei (1.) Hogyan juthatunk lakáshoz ? „Az új lakások számottevő részét a lakosság anyagi eszközeinek bevonásával kell megépíteni. Hosszú lejáratú építési kölcsönnel, bővüíő körben nyújtott szociálpolitikai támogatással szervezett, közművesített telekellátással Indokolt ösztönözni a személyi tulajdonú lakások építésének korszerű, többszintes és csoportos telepítésű családi házak formáit.” (A magyar népgazdaság VI. ötéves terve, 46. § (5.) bekezdés.) A lakásellátási formák jelenleg érvényben levő rendszere politikai és állami határozatok alapján 1971-ben lépett életbe. Főbb elveiben az ezen határozatok végrehajtása során kidolgozott rendszer alapvetően ma Is alkalmas a szabályozó szerepére. Továbbfejlesztését szolgálták az időközben megjelent kiegészítések és módosítások. Mindezt figyelembe véve a lakásépítés és -gazdálkodás távlati tervében foglaltak alapján került sor a múlt évi felülvizsgálatra és tapasztalatok alapján történő kiegészítésre. Változások Ez év január 1-től a lakásgazdálkodás rendszerének továbbfejlesztését, a lakásalap jobb kihasználását, az azzal való ésszerűbb gazdálkodást segítik azok a változások, amelyek a lakások elosztásáról és a lakásbérletekről szóló 1970. évi határozatokat módosítják. E módosítások a népgazdaság VI. ötéves tervében foglaltaknak megfelelően fejlesztik tovább a lakásgazdálkodást, fokozottabb anyagi érdekeltségre ösztönözve a lakások építőjét, vásárlóját, korszerűsítik a tetőtérbeépítés és emeletráépítés szabályait, és serkentik a lakáscseréket is. A jelen tervidőszak az 1990-ig szóló második tizenöt éves lakásfejlesztési terv középső szakasza, amelyben töretlenül kívánják folytatni a lakásépítést, növelve e meglevő lakásállomány felújítását, korszerűsítését, javítva a lakásgazdálkodást és mindezzel emelni a lakásellátás színvonalát. Minden állampolgár számára, aki valamilyen formában lakáshoz akar jutni, fontos, hogy valamennyi lehetőséggel tisztában legyen. Hasonlóan fontos a társadalom részére is, hogy minden állampolgár saját anyagi tehervállalásával lakáshoz jusson, mégpedig mind a társadalom, mind az egyén számára legmegfelelőbb, legcélszerűbb formában. Nyilvánvaló, hogy a VI. és VII. ötéves tervben továbbra is legfontosabb feladatunk a meny- nyiségi lakáshiány csökkentése lesz. Ezért erősíteni kell — a lakásépítésre rendelkezésre álló állami erőforrások szűkössége miatt — a magánépítkezést, ahogy az a népgazdasági tervben is megfogalmazásra került. Ezért indokolt, hogy áttekintő módon tájékoztatást adjunk mindazoknak, akik lakásproblémájukat bármelyik formában kívánják megoldani és azoknak is, akik életkörülményeik megváltoztatása miatt jelenlegi lakásukat kívánják másikkal elcserélni. Lakásépítési formák A lakásállomány közel háromnegyed része személyi tulajdonban van. Hazánkban tehát a jellemző lakástulajdon forma a magánlakás. A lakáshiány felszámolására irányuló középtávú és távlati tervekben is megfogalmazódik az a követelmény, hogy minden állampolgár lakásigényének, anyagi teherbíró képességének megfelelően részt vállaljon a lakásépítés költségeiből. Az ez A tárgyalóteremből Csalással tüntette el a hiányt Tamás László 39 éves dombrá- di boltvezető tavaly két héttel előbb megtudta, hogy az áfész július végén leltárt tart az általa vezetett üzletben. Ekkor Tamás szólt a feleségének, aki hálózati ellenőrként!!) dolgozott az áfész-nél, hogy nagyobb összegű leltárhiánya várható, s legyen segítségére az eltüntetésében. Megegyeztek, hogy fiktív tranzitokat fognak kiállítani, úgy, mintha más boltba szállították volna onnan az árut. A leltár után, augusztus 30-án Tamásné fölkereste Maczkö Zsuzsanna 24 éves gégényi boltost, s elmondta a várható leltárhiányt és kérte a lány segítségét. Macz- kó Zsuzsanna vonakodott ráállni a csalásra, végül beleegyezett. Július 4-i és 14-i dátummal állítottak ki két valótlan tranzitot és Maczkó Zsuzsanna elismerte, hogy a rajtuk szereplő árukat átvette. A két valótlan bizonylaton 33 600 forint értékű áru szerepelt. Ekkor Tamásné átadott Maczkó Zsuzsannának 18 ezer forintot. (Ezt a pénzt a férje leltár után vette ki ezer-kétezer forintonként a kasszából.) A többi értékre vonatkozóan dohányárut szállítottak át most már papír nélkül a Maczkó Zsuzsanna által vezetett boltba. Szeptember elsején Tamásné fölkereste Szabó Béláné 47 éves tiszakanyári boltvezetőt is, s ő ugyanazt megtette, mint Maczkó Zsuzsanna. Szabónéval egy valótlan július 25-i szállítójegyet állítottak ki 13 ezer forint értékről. A pénzt — ami szintén a kasszából került elő — Tamásné átadta Szabónénak, nehogy most már annak legyen hiánya. Tamásné még a tablót — amire a valótlan tranzitokat fölvezették — is később adta le, csak mikor megtudta a leltár eredményét. Tény, hogy a tényleges leltárhiányt — amely 50 900 forint lett volna — 4296 forintra csökkentették. A dolog persze kiderült, s az áfész most már nemcsak a leltárhiány, hanem a később kivett pénz és dohányáru értékére vonatkozóan is, összesen 84 514 forint kártérítés megfizetésére kötelezte Tamást. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a boltvezetőt és feleségét csalás, sikkasztás és magánokirathamisítás miatt mondta ki bűnösnek, ezért Tamást 8 hónap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől, a felesége 10 hónap börtönt kapott, de az enyhítő körülményekre való tekintettel ennek végrehajtását feltételesen felfüggesztették, viszont a bíróság elrendelte pártfogó felügyeletét. A két segédkező boltvezetővel szemben már a járásbíróságon jogerős lett az ítélet: Szabónét 7200, Maczkó Zsuzsannát pedig 8800 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet jogerős. <k> évben életbe lépett pénzügyi változtatások is ezt irányozzák elő azzal, hogy az egyenlőbb és arányosabb teherviselést segítik. A lakásellátás főbb formái nem változtak: — az állami lakásépítés keretében bérlakások és állami beruházásban megvalósuló, értékesítés céljára történik lakásépítés; — a magánlakás-építés csoportosítása többrétűbb, mint az állami lakásépítésé. A felépülő lakástípustól függően az egyik forma a többszintes, ezen belül telepszerű, vagy egyedi lakóház- építés. A másik nagy csoportba pedig a családiház-épltés tartozik, amely megvalósulhat csoportos korszerű, vagy hagyományos családiház-építési formában. E különböző formáknál az építkezés helye, az építtető foglalkozása, az építkezés szervezeti megoldása szerint más és más, differenciált, tehát megkülönböztetett támogatások és kedvezmények érvényesülnek. Bérlakások Az állami bérlakásra vonatkozó lakásigénylések társadalmi elbírálása, illetve a tanácsi lakáselosztás rendszere lényegében nem változott. A helyi tanács állapítja meg azok körét, akik a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetük alapján tanácsi bérlakásra jogosultak. Üj viszont az a rendelkezés, amely a lakás használatbavételi díjának összegét felemelte. A másik lényeges változás, hogy a lakás-használatbavételi díjak differenciáltan kerülnek megállapításra és ezzel is ösztönzik a lakáscseréket, továbbá a bérletről történő lemondást. A lakáscserére vonatkozó rendeletek új vonása, hogy ha a bérlő több szobás lakása helyett kisebbet kér, akkor részére a leadott tanácsi bérlakás használatbavételi díjának kétszeresét keli kifizetni, míg a bérlő a kisebb lakásért csak egyszeres díjat fizet. Ez például azt jelenti, hogy ha valaki háromszobás városi összkomfortos lakásáról lemond egy egyszobás bérlemény ellenében és ha a háromszobás lakás használatbavételi díja 66 ezer forint, akkor 132 ezer forintot kapr míg az egyszobás lakásért — példánknál maradva — 30 ezer forintot fizet. A térítés a lakásra megállapított használatbavételi díj háromszorosa akkor, ha a bérlő úgy mond le lakásbérleti jogviszonyáról, hogy nem kér másik állami lakást. Aki például lemond a városi kétszobás lakásáról, amelynek használatbavételi díja 48 ezer forint, az 144 ezer forint térítésben részesül. Tehát az állami bérlakások cseréjében anyagilag is érdekeltté teszik a bérlőket. Remélhetőleg ez kedvezően segíti a lakásgazdálkodást, hiszen akinek az igényét a meglevő bérlakás nem elégíti ki, az a figyelemre méltó térítéssel kiegészítheti saját megtakarításait és OTP-hitel igény- bevételével építkezés, vagy vásárlás útján megoldhatja lakás- problémáját. De ez fordítva is igaz. Azok, akik a család létszámának változása miatt kisebb lakásba költöznek, megfelelő anyagi térítéshez jutnak. Otthonházak Az állami bérlakások keretében említést kell tennünk az otthonházakról. Ezek létesítését elsősorban az indokolja, hogy a városi lakosság családösszetétele jelentősen átalakult. Mind több azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik életkorúk és egészségi állapotuk miatt megfelelő gondozást nyújtó szolgáltatást igényelnek. Ezt célozzák a nyugdíjasok házai. Az ilyen házakban a nyugdíjas bérlők rendszeres egészség- ügyi ellátást és állandó gondozást is kapnak. Az otthonházak körébe tartoznak a garzonházak. Ezekben az egyedülálló személyek és fiatal, illetve gyermektelen házaspárok kaphatnak lakást. A garzonházba bérlőül csak ideiglenes elhelyezésre, legfeljebb a jogos lakásigény kielégítéséig tartó időre is lehet bérlőt kijelölni. Az otthonházak további formája a szobabérlők háza. Ez a lakással nem rendelkező, egyedülálló személyek és fiatal házaspárok időleges elhelyezésére szolgáló önálló épület, vagy épületrész. Ez tehát időleges — albérleti jellegű — elhelyezésre szolgáló lakásokból áll. Ilyen otthonházak építésére a megyénkben is sor került. Sőt, az OTP is kezdeményezte már ilyen épületek, illetve épületrészek értékesítés céljából történő megépítését fiatalok részére. Az állami bérlakások használatbavételi díjának felemelése tehát azt a törekvést valósítja meg, amelynek célja az arányosabb teherviselés kialakítása. Ez pedig azt igényli, hogy az állami lakásra jogosultaknak is fel kell készülniük — szociális helyzetükkel arányos — anyagi hozzájárulásra. Aki pedig a tényleges igényének megfelelő kisebb lakásba költözik, vagy nagyobb lakás építésének, vásárlásának terhét vállalja, jelentős anyagi támogatást vehet igénybe.