Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 12, I ____________AZ IGAZI KÖZÉRDEK __________ Sóstói úti házak Szenvedélyek, érvek és ellenérvek csaptak össze, bírósági perek születtek, elvi engedélyezést ügyészségi óvás követett éveken át, ha Nyíregyháza egyik legszebb utcájának sorsa, a Sóstói úti házak egy részének jövője került szóba. Míg folyt a vita, a tervezők asztalán formálódott a városrész arca, amikor pedig elkészült, közszemlére tették, s mivel lényeges észrevétel nem érkezett ellene, döntés született: milyen is legyen majdan a Sóstói út képe. Azóta újból pezseg a vita. Az ottlakók egy része ellentéteket szít, s van aki közösségi érdeknek álcázva akarja saját pecsenyéjét megsüttetni. A Sóstói úti házak és telkek sorsa feletti vita kezdete jó pár évre nyúlik vissza. Az egész lakókörzet rekonstrukciója rég megkezdődött, csak a Sóstói úté maradt hátra. Erre is készült rendezési terv még 1967-ben, amely — mint azóta kiderült — nem szolgálta volna a város érdekeit. Szemléletet, s talán akkori realitásokat tükrözött, olyan megoldásokat tartalmazott, amely 4 szintes társasházak építésére nyújtót lehetőséget, a tulajdonosok pedig gyakorlatilag szabad kezet kaptak: annak és annyiért adhatták telküket, amennyiért vevőt találtak rá, s ha a beépítés megtörténik, eltűnt volna sok hektár zöldterület, amelyből úgy is szűkén méretett Nyíregyházának. Ha nem is a terv végrehajtása, de a beépítés elkezdődött, tanú erre az út mentén megépült három négyszintes ház, aztán szerencsére meg is állt. Megálljt parancsoltak, mert tarthatatlan állapotokat szült, hogy az eredeti tulajdonos, aki meggazdagodott telke árából, fennmaradási engedélyt kért régi lakására, ám amikor felépült elé az új, vagy ő, vagy a szomszéd nyomban pereskedni kezdett az elvett napfény, az új közelsége miatt. A tanács új tervet készíttetett, olyat, amelyik gátat vet a telekspekulációnak, él a táj domborzati viszonyai által nyújtott lehetőségekkel, megmenti az előkerteket, a zöldterületet is. És van még más közérdek is, az, hogy a mostani 26 család helyén a már meglévő és épülő három ház 18 lakásán kívül 132 család juthat a városnak ezen a pontján otthonhoz. Kisebb és nagyobb létszámú családok egyaránt, hisz a tervek szerint az átlag alapterület 60 négyzetméter lesz, s lesznek kisebb és nagyobb lakások is. A Sóstói út rendezési tervét támadok érve az is, hogy drágák lt iznek az itt épülő lakások, s csak pénzes emberek jutnak majd hozzá. Mi tagadás : nem lesz olcsó mulatság, de vajon olcsóbb lenne-e, ha mostani gazdája adná el elő- kertje egy részét egy-egy társasháznak, s két, esetleg négy család építhetne oda magának? De hasonlíthatunk is: a már épülő csallóközi házakban egymilió körüli, inkább. feletti összegért vásárolhat lakást / egy-egy család magának, s még senkinek nem jutott eszébe megkérdezni: ide miért csak a gazdagabb emberek költözhetnek? A Sóstói úti háziak ára mai számítások szerint 750—800 ezer forint lesz, mert a telkek közművesítettek, s amennyivel ez drágábbá teszi a terü- létet, annyival csökkenti az építés költségeit. (Zárójelben azt is érdemes megjegyezni, hogy nemrég 3 millióért akarta valaki az érintett részen eladni a telkét, amelyhez papíron és a vita idején annyira ragaszkodik.) Az érvek között szerepel még a villák, a villanegyed sajnálata, a nosztalgia. Vajon valóban értékes villák esnek majd a városrendezés áldozatául? A választ a legilletékesebb, a szakember, Vincze István, Nyíregyháza főépítéjXS«' Ilyen lesz majd a Sóstói út: a többszintes épületek előtt jól látható a megmaradó zöldterület. A képen sötétnek látszó épületek már elkészültek, a fehérek felépítése a jövő feladata. Amit a „villák” eltakarnak. sze adta, amikor egy felmérés eredményeként elmondta: egy-két épület kivételével nincs a Sóstói útnak ezen a részén villa, legfeljebb villaszerű épület, a többi családi ház, s néhány épület kivételével állaguk sem jó, csak megfelelő. A területen lévő épületeknek építészettörténeti értékük nincs, helytörténeti szempontból sem több: a szőlősgazdák egykori letelepedési helye volt. A korszerű beépítés, a majdan láncszerűen elhelyezkedő épületsor semmilyen érdeket nem sért. A Sóstói út további részén, a Garibaldi úttól a Csallóközig épített értékesebb villák megmaradnak, ott csak a foghíjak beépítését engedélyezik. A Sóstói út 16—29 számú házainak sorsa, jövője a városi tanács végrehajtó bizottságának döntése, a rendezési terv jóváhagyása óta eldőlt. Nem árt tudni: a rendezési terv nem azt jelenti, hogy jönnek a dózerek, s ledöntik a házat, hanem a terv egy lehetőség. A vitát kezdeményezők ilyen-olyan számításokkal, a gazdaságosságra hivatkozással is próbálták a döntést megváltoztatni, ám számításaik féloldalasak voltak. Mert azt nehezen lehet gazdaságtalannak nevezni, hogy 26 lakás helyett 150 lakás lesz ugyanazon a helyen, s nem kell a Városnak közművekre sem költeni. Igaz, e döntés véget vetett a spekulációnak, csökkentette a robbanásszerűen emelkedő telekárakat, s ez több városlakót nyugtat meg, mint ahánynak sérti egyéni érdekeit. Balogh József A kánikula beálltával mind több gondot fordítunk élelmiszereink kezelésére, tárolására. Ehhez viszont nélkülözhetetlen, hogy jó minőségű, megfelelően hűtött tejet, tejterméket és húsféléket találjunk a boltokban. Az élelmiszer-kisker vállalat nyíregyházi boltjaiban hetente 650 mázsa tőkehúst és hústerméket, százötven mázsa baromfit, valamint 600 mázsa tejet és tejterméket hűtenek. A tőkehús számottevő részét (270 mázsát) hét végén, a húskészítmények nagyobb hányadát hét elején kell hűteniük. A tejfélék hetven százalékát hét elején vásároljuk, s így ezeknek a fogyasztása sem egyenletes. Az ÉKV összesen 400 ezer literes hűtőkapacitással rendelkezik. A hűtőgépek nagy része új, az idén például 14 hűtőt selejteznek ki, s vesznek helyette újat, hússzal pedig bővítik a meglévők számát. Az újak egy része a jó- savárosi boltokba kerül, az Északi körúti ABC-t 60 ezer forintos mélyhűtővel szerelik feL A maximálisan kihasznált hűtőszekrények javítására ügyeleti rendszert szerveztek meg a boltok nyitvatartásáig, s Nyíregyházán két, Kisvárdán egy szerelő indul azonnal, ha a hibát a helyszínen ki lehet javítani. Míg az V. ötéves tervben 3,9 millió Ft-ot költöttek új hűtőkre, addig a VI. ötéves terv éveiben 5,2 millió forint jut ilyen célra. A Nyíregyházi Áfésznek igen sok boltban kell gondoskodnia minimálisan két hűtőszekrényről. A KÖJÁL szigorú : a tejet és a húst csak külön szabad hűteni. Előfordul, hogy a sörnek nem jut hely, de a tejet, tejterméket kivétel nélkül mindenütt tudják hűteni. A nagy forgalmú boltokban, ABC-kben előfordul, hogy még a hűtővitrinből elfogy a tejféle, s így nem gond a későbbi tárolás. A közelmúltban vásároltak tíz darab 240 literes hűtőszekrényt, s ezekből kettőt kap a hamarosan nyitó kótaji iskolabolt, Felsősima, Bor bánya, Napkor ugyancsak kap belőlük. Az áfész az Elekterfém szövetkezettel kötött megállapodást a javításra, amelyet 48 órán belül kell elvégezniük. A megyei szálloda és vendéglátó vállalat újból felfedezte a természetes hűtést, a jeget. Az almatárolóban gyártott jeget a vállalat 20—25 üzletébe szállítják Nyíregyháza és Mátészalka környékén. Igaz, nem a legkorszerűbb hűtési mód, de még mindig a leggyorsabb. Palackos italok, üdítők és sör hűtésére használják. A romlandó áruk tárolására 240 ezer liter kapacitású mély- és normálhűtő, valamint hűtőkamra áll rendelkezésre. A nyár fokozott gondot jelent, saját tmk-telepen három szerelő foglalkozik a javítással. Az idén négy nagy teljesítményű hűtőkamrát vásárolnak, s a jövő évre szerelik fel. Három üzlet már biztos, a sóstói Krúdy- és a Sza- bolcs-szálló és az Imbisz grill. T. K. Kongresszusi készülődés Kisvárdán Kirakatverseny, bébiétel-bemutató A SZÖVOSZ közelgő, IX. kongresszusa tiszteletére akcióprogramot készített a Kis- várdai Áfész. Ez alkalomból októberben és novemberben — a kongresszusi hónapok alatt — számos rendezvényre várják majd az érdeklődőket a városban. A „várdai kongresszusi kereskedelmi napok” kapcsán textilbemutatót szerveznek a Várdai étteremben. Kisvárda három ABC-áruhá- zában gyermekorvosi szaktanácsadással egybekötött konzerv-, bébiétel-bemutatót és vásárt tartanak. Ugyancsak a Várda étteremben zajlik majd le a MÉSZÖV közreműködésével a megyei tánczenekarok versenye. Tájékoztatóval egybekötött gasztronómiai napokra hívják az ínyenceket az ételbárba, míg a Gólya presszóban és a Bessenyei gimnáziumban cukrásztermékek bemutatóját és árengedményes vásárát tartják. A Szabolcs Áruházban háztartási gépek bemutatója, vására lesz. Ugyanitt kirakatverseny is szerepel a programban. Az ételbárban diszkóba, ifjúsági bálba, ötórai teáira várják az érdeklődőket. Találkozót szerveznek a szövetkezet alapító tagjai részére a kongresszus jegyében. Közülük, akik nem rendelkeznek 500 forintos alaprészjeggyel, azok alaprészjegyeit felemelik erre az összegre. A többi meghívott vásárlási utalványt kap. Nem feledkeznek el a mozgás- sérült szövetkezeti tagokról sem: számukra' segélyt ad az áfész. A kiszolgálás javítása érdekében a kiskereskedelmi és vendéglátóegységekben ■ 368 ellenőrzést tervez a fogyasztási szövetkezet. <b) Jogtalan jutalék, fiktív fuvar Sokan meglepődtek azon, hogy a nyírmadai postahivatal vezetője ellen sikkasztás büntette miatt nyomozás indult. Bagoly András ugyanis jűl látta el postahivatal vezetői munkáját és anyagilag sem volt ráutalva, hogy vagyon elleni bűncselekményt kövessen el. Szolgálati lakást és termő gyümölcsöst használt, szép fizetést kapott. személygépkocsija van, Debrecenben családi házzal. Nyíregyházán üdülőtelekkel rendelkezik. Mégis hozzányúlt a rábízott társadalmi tulajdonhoz, vezető beosztása felhasználásával hoszú időn át fosztogatta a postaigazgatóság és a nyírmadai lövészklub vagyonát. Bagoly András munkakörénél fogva ismerte és a saját hasznára kamatoztatta az illetékbélyeg árusítására vonatkozó előírásokat. Tudta, hogy a posta az illetékbélyeg forgalmazása során egy százalék jutalékot fizet a vi- szonteladással foglalkozó községi tanácsnak, mégpedig az illetékbélyeget megvásároló tanácsi dolgozónak. Ezt a jutalékot akarta megszerezni, ezért a helyi tanács pecsétjével ellátott üres nyomtatványokat szerzett be. ezeket kitöltötte és a tanács néhány alkalmazottjának nevét ráhamisította. A látszat így az volt, hogy az egyébként magánfeleknek eladott illetékbélyeget a tanács. vásárolta meg. A postahivatal értékcikknaplójában, szintén aláhamisította a tanácsi dolgozók nevét, a jutalékot pedig saját maga vette fel. 1978—1980 között 74 esetben hamisítota meg az értékcikknaplót és több tanácsi dolgozó nevében összesen 4095 forint összegű jutalékhoz jutott. Sajnos a nyomozás során nem lehetett megállapítani, hogy a lebélyegzett, a kitöltetlen nyomtatványokhoz az elkövető hogyan, kinek a segítségével jutott. Bagoly András 1973-tól az MHSZ nyírmadai lövészklubjának titkári tisztét töltötte be. Itt sem elégedett meg a klubtitkári teendők ellátásáért kapott havi 500 forint tiszteletdíjjal, a klub vagyonából is sikkasztott. 1973 óta folyamatosan számolt el a pénztári könyvben olyan fuvarokat, amelyeket a klub részére nem teljesítettek. Az el nem végzett fuvarokért nem létező személyek nevére bizonyos összegű nyugtákat állított ki, majd a pénzt kivette és a saját céljára használta fel. Működése alatt ezzel a .módszerrel 13 600 forintot vett fel jogtalanul. A hamis bizonylatokon 35 esetben a nyírmadai Békét Tsz-t, 13 esetben a Nyírmadai Állami Gazdaságot tüntette fel a kifizetett összeg címzettjeként. A bizonylatok természetesen csak lebélyegezve tűnhettek valódinak, ezért a termelőszövetkezet és az állami gazdaság egy- egy dolgozóját kérte meg a még üres nyugták lepecsételésére. A bűncselekmény elkövetéséhez segítséget nyújtó alkalmazottakat — bár ismertté váltak — már nem lehet felelősségre vonni, mert időközben meghaltak. Bagoly Andrást klubtitkári funkciójából leváltották, munka- viszonyát a postaigazgatóság elbocsátás, fegyelmi büntetéssel megszüntette. A vásárosnaményi Járásbíróság üzletszerűen, nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette és kétrendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt jogerősen 25 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Kártérítésre nem kellett kötelezni, mert az okozott kárt a nyomozás Során teljes egészében megtérítette. Dr. Barabás Bertalan ügyész rJWÍ'HANG Á játszótér a gyermekeké! „A lakók bosszantása” című (Fórum július 8-i) cikkükhöz én is hozzászólok. Tűrhetetlennek tartom, hogy a bérházi gyerekeket a türelmetlen felnőttek meg akarják fosztani a nekik épített játszótértől. 81 éves nyugdíjfis, két háborút és hadifogságot megjárt nyugdíjas vagyok, akit a korombeli felnőttek gyermekellenes hangja, az állandó szidalmazás, s nem a gyerekzsivaly idegesít. Ha zavar a gyereklárma, bezárom az ablakot. Még egy hete sincsen, hogy a focizó gyerekek belőtték a házfelügyelő ablakát A tettes jelentkezett, levette az ablakszárnyat, el- vite az üvegeshez és beüve- geztette. A gyermekjátszótér a gyerekeké, a játék jogát a gyerekektől senki el nem veheti. Ha a felnőttet zavarja az áldott gyermekhang, menjen csendesebb helyére, a játszótérnek. A szerkesztőség csak a játszani akaró gyerekek pártjára állhat. Semmiféle rendelet nem tiltja, a 6—12 éves gyerek játszós kedvét, focizását. Olyan felnőtt is akad, aki a hintáról is lezavarja a nem itt lakó gyerekeket, óvodai osztályt. A játszóteret a gyermekek díszítik, színesítik. Solt Sándor Nyíregyháza, Arany János u. Árvízvédelmi gyakorlat, hidbontással egybekötve Árvézvédelmi gyakorlat zajlik a napokban Csenger, Nagyecsed és Fehérgyarmat térségében, hiszen ha árvíz — szerencsére — nincs is, a készenlétet fenn kell tartani. A gyakorlattal egyidejűleg a régi csengeri híd bontásán is munkálkodnak a vízügyi igazgatóság szakemberei, mert itt is számos olyan munkafázis van, ami egy-egy ár- vízvédelem alkalmából is előfordul. A híd bontása hosszabb munka, ugyanis a középső részt szétdarabolják, a többit a partra vontatják, s végül, az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei a pilléreket a partra robbantják. Sör — jégbe hűtve Teljes kapacitással dolgoznak az élelmiszerhűtők Munkában a cölöpverő (Császár)
