Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 1. Napirenden: a komplex program teljesítése Csütörtökön Szófiában megnyílik a KGST XXXV. ülésszaka * Csütörtökön délelőtt a szófiai Nemzeti Kultúrpalotában ünnepélyes keretek között nyílik meg a Kölcsönös Gazdasági .Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamok küldöttségeit a kormányfők vezetik, hazánk delegációjának vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke. A szófiai ülésszaknak kü-t lönleges jelentőséget ad, hogy tízéves a szocialista gazdasági integráció komplex programja. Ez a program a hetvenes években jelentős segítséget nyújtott valamennyi tagország gazdasági fejlődésének meggyorsításához, korszerűsítéséhez, a szakosítás, a kooperáció elmélyítéséhez, a KGST szerepének további növekedéséhez a világgazdaságban. Közismert tény, hogy miközben a tanács tagállamainak lakossága csupán a világ népességének egytizede, ezek az országok ma már a világ ipari termelésének egyharmadát adják. Fejlődésük üteme a hetvenes években is meghaladta a világgazdaság fejlődésének átlagát. A nemzeti jövedelem például 1971—1980 között a KGST-országokban együttvéve csaknem 70 százalékkal, az ipari termelés 90 százalékkal, a nemzetközi árucsere-forgalom volumene pedig mintegy négyszeresére növekedett. Ugyanakkor a világgazdaságban bekövetkezett változások még inkább megnövelik az együttműködés szerepét valamennyi tagállam gazdasága számára. A szófiai ülésszaknak tehát, áttekintve a komplex program első tíz évének eredményeit, egyúttal meg kell jelölnie a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének fő vonalát a nyolcvanas évekre. Az ülésszak napirendjén ennek megfelelően szerepel majd a komplex program teljesítésének első tíz évéről szóló beszámoló. A végrehajtó bizottság beszámolót terjeszt elő a két ülésszak között végzett munkáról. A tanács megvitatja a tagállamok műszaki-tudományos együttműködésének helyzetét, feladatait és a tagállamok 1981— 85 évre szóló tervkoordinációját. Az ülésszakon két- és több oldalú megállapodások aláírására is sor kerül. Az ülésszak keretében tartják meg a végrehajtó bizottság 100. ülését és ülést tart a tervezési együttműködési bizottság is. Napi külpolitikai kommentár Szadat ellenzéke Brezsnyev-Brandt találkozója (Folytatás az 1. oldalról) „HARCÉRIHTKEZÉSBEN" - EURÓPA KÖZEPÉN (2.) Bizalomépités Napjaink első számú, az egész emberiség létérdekeit érintő kérdése a fegyverkezési hajsza megállítása. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének valamennyi hivatalos állásfoglalásában — kiváltképp az 1978-as moszkvai ülés óta — központi helyet foglal el ez a követelés. Ez teljesen érthető, hiszen Helsinki után mind nyilvánvalóbbá vált a politikai enyhülés és a katonai készülődés közötti ellentmondás. Egyiknek a másiktól való elmaradása új veszélyeket idézett fel. A NATO-tanács 1978. májusi döntése a katonai kiadások növeléséről, még inkább az 1979. decemberi úgynevezett rakétahatározat, majd az Egyesült Államok fordulata a fegyverkezés fokozására önmagáért beszélt. A NATO 1979. decemberi döntésének megfelelően 464 darab robotrepülőgépet (ún. szárnyasrakétát) akarnak elhelyezni Nyugat-Enrópában. zadat elnök észrevehető ingerültséggel és türelmetlenséggel kezeli újabban politikai ellenzékét. Amikor június közepén Kairó egyik külvárosi szegénynegyedében mohamedánok és keresztény koptok között véres összetűzések robbantak ki, nyomban „kommunista elemek felforgató tevékenységét” vélte felfedezni a minden bizonnyal vallási okokból keletkezett nyugtalanság mögött. Az ideges és egyre élesebb hangnemű kirohanások oka nyilvánvaló: Egyiptomban egyre többen kifogásolják az Izraellel folytatott politikát, s Szadatot azzal vádolják, hogy eladta a palesztinok ügyét, elárulta az arab érdekeket. Való igaz, Kairó rendkívül lanyhán reagált az arab világban osztatlan felháborodást keltő izraeli bombatámadásra, amelynek célpontja a Bagdad melletti atomreaktor volt. S az is kétségtelen, hogy már huzamosabb ideje nőttön nő az amerikaiak su- galmazására nyíltan izraelba- rát politikát folytató elnök ellenzéke. Júniusban két alkalommal is — legutóbb most, a hét elején — tanácskozott az Egyiptomi Hazafias Erők kongresszusa. Az eszmecseréken tisztázták a különböző csoportok álláspontját és meghatározták a kormány politikájával szembeni együttes fellépés teendőit. Már önmagában ez a körülmény is utal arra, hogy a korábban ellentétes nézeteket valló tömörülések között a közös teendő érdekében elmosódnak a határok. Kairóban úgy tudják, legutóbb a Nemzeti Koalíció néven létrejött ellenzéki csoport több neves, tekintélyes képviselője is részt vett a tanácskozáson, köztük az (Folytatás az 1. oldalról) A gondokról és a feladatokról is szó volt az ülésen. Égető gond, hogy a fizikai dolgozók 4,8 százaléka (443 dolgozó) még mindig nem kapja meg a felemelt bértétel alsó határát. Az egyik legfontosabb feladat, hogy 1983-ig valamennyi dolgozó bére elérje a minimumot. Az elmúlt tíz évben megyénkben figyelemre méltó beruházások valósultak meg a szakmunkásképzés érdekében. öt intézményben különösen javultak az oktatás tárgyi feltételei. Javultak a személyi feltételek is, sokat csökkent a képesítés nélküli pedagógusok száma. A szakoktatóknak több mint 70 százaléka szerezte meg a pedagógiai képesítést. Az üzemi oktatás feltételeinek javításához jelentős segítséget nyújtott a 1952-es forradalom utáni úgynevezett forradalmi tanács tagjai. Khaled Mohieddin, a parlamenti mandátumaitól megfosztott Baloldali Nemzeti Haladó Párt elnöke rámutatott: az arab szolidaritás lényege ma Szíria és a palesztin ellenállási mozgalom támogatása, Camp David elvetése. a létezik közös nevező az egyiptomi ellenzék különböző csoportosulásai között, ez a három tényező kétségkívül az. Szadat ellenfelei kezdettől fogva kalandorpolitikának minősítették az Izraellel kötött külön- alkut, amely Washington érdekében jött létre. Ugyanakkor szüntelenül ostorozzák Begin politikáját, amelyhez Szadat — közvetve és közvetlenül — segédkezet nyújt. Éppen ezért nagy érdeklődéssel várják Kairóban az izraeli parlamenti választások végeredményét, amely választ ad arra, hogy ismét Begin jobboldali nacionalista Likud-tömbje vagy a négy éve ellenzékbe kényszerült Simon Peresz vezette munkapárti Maarakh-lista diadalmaskodik-e. Ez utóbbitól Szadat ellenfelei azt várják, hogy talán realistább módon közelíti meg a Camp David-i különalkut, különösen a palesztin kérdést. Meglehet, ebben az ügyben illúziókat táplál az egyiptomi ellenzék. Abban azonban nem, hogy észrevehetően szorosabbra kívánják fűzni kapcsolataikat, s a közös nevezőről kiindulva a jövőben határozottabban akarnak fellépni Anvar Szadat politikájával szemben. Gyapay Dénes szakmunkásképzési alapról biztosított támogatás. Az utóbbi négy évben az említett alapból 81 millió forintot kapott megyénk. Külön említést érdemel, hogy rendszeres a szakmásító képzés a BEAG nyíregyházi gyárában, a kis- várdai Izzóban, a mátészalkai MOM-ban és a nyírbátori szerszámgépgyárban. Utóbbi helyen a nők képzési aránya is jelentős. A mezőgazdasági szakmunkástanulók képzésében eredményes az iskolák és az állami gazdaságok együttműködése. Elismerésre méltó, hogy 1978 óta 9 szakmában 1254 tanuló részesült új típusú szakmunkásképzésben. Jól működnek az intézetekben az ifjúsági szakszervezeti bizottságok. Az alapszervezetek eredményesen segítik a tanulók munkássá válását. vek alapján lehet és kell is megoldani. Mindkét fél sík- raszállt a SALT-tárgyalások folytatása és a madridi találkozó sikeres befejezése mellett. Hangsúlyozták, hogy senkinek sem szabad katonai fölény megszerzésére törekednie, s mindenkinek elő kell segítenie a katonai szembenállás szintjének csökkentését. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a NATO militarista köreinek soha nem látott méretű fegyverkezési hajsza kibontakoztatására irányuló törekvése nem hozza meg számukra a katonai erőfölényt, viszont tovább nehezíti az amúgy is bonyolult nemzetközi helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy az S£KP XXVI. kongresszusa átfogó, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételét célzó programot hirdetett meg. Felhívta tárgyaló partnere figyelmét arra a békefelhívásra is, amelyet a Legfelsőbb Tanács legutóbbi ülésén intézett a világ népeihez és parlamentjeihez, s kifejtette a Szovjetunió álláspontját Észak-Európának atomfegyvermentes övezetté tételéről. Leszögezte, hogy a Szovjetunió továbbra is nagy figyelemmel vizsgál meg minden, más államoktól származó, s e kérdésekre vonatkozó konstruktív javaslatot. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az 1970- ben Moszkvában aláírt szerződés és más kétoldalú megállapodások alapján az NSZK-val folytatott hosszú távú és sokoldalú együttműködés megszilárdítására törekszik. Willy Brandt leszögezte: a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy az NSZK aktívan elősegítse az enyhülést, a különböző államok, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönös megértés erősödését. Annak a véleménynek adott hangot, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása és Schmidt kancellárral folytatandó tárgyalásai európai és világméretekben is elősegítik majd a pozitív tendenciák fejlődését. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt egyetértettek abban, hogy az SZKP és az SPD képviselői közötti kapcsolatok és véleménycserék mind a két ország kapcsolatai, mind pedig a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek. A “politikai enyhülés és a változatlan katonai konfrontáció párhuzama nem tartható fenn sokáig. A Varsói Szernak tudniuk kell egymás szándékairól, döntéseiről. A szocialista országok elemi biztonsági érdekeivel a A Varsói Szerződés egész működési mechanizmusában a politikai eszközöké az elsőbbség. Képünkön: a testvéri szocialista országok katonai vezetői Kádár János elvtársnál. ződés külügyminiszteri bizottságát ez a felismerés késztette arra, hogy 1979 decemberében sürgesse az európai katonai enyhüléssel és a bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó különkonferencia összehívását. Erről mostanában Madridban is sok szó esik. Rejtett mozgósítás? A Varsói Szerződés jubileumi ülésén a legsürgősebb teendőnek minősítették a bizalomerősítő intézkedések és rendszabályok kiszélesítését, az erőszakról való lemondást, a haderő és fegyverzet korlátozását, hogy azok kizárólag védelmi célt szolgáljanak. A testület felhívta a figyelmet, hogy egyik félnek sem szabad katonai erőfölényre törekednie, mivel a jelenlegi, hozzávetőleges hadászati egyensúly tulajdonképpen az enyhülés bázisa. A bizalomerősítő intézkedésnek abból kell kiindulnia, hogy földrészünkön milliós nagyságrendű, nukleáris fegyverekkel felszerelt hadászati csoportulások állnak szemben egymással, szinte állandó „harcérintkezésben”. Ilyen körülmények között az államokA józan nyugati politikusok egyike, a nyugatnémet szociáldemokrata Herbert Wehner (előtérben) kijelentette: a Varsói Szerződés hadseregeinek nincsenek támadó szándékai. legszorosabban összefügg annak előzetes ismerete, hogy a NATO-haderők jelentősebb megmozdulásai csupán gyakorlatozás célját szolgálják, vagy netán a rejtett mozgósítást váratlan katonai rajtaütésre? A véletlenek elkerülése mindenképpen célszerű lenne, ha a Varsói Szerződés, illetve a NATO államai kölcsönösen és előzetesen tájékoztatnák egymást a hadgyakorlatok időpontjáról, kiterjedéséről és az erők nagyságáról. Kétszáz hadgyakorlat A szocialista országok már javasolták, hogy a szárazföldi erők hadgyakorlatát a korábbi 21 napos előrejelzés helyett ezentúl már egy hónappal előbb jelentsék be, éspedig ne csak a mostani 25 ezres, hanem már 20, sőt 18 ezer főnyi részvétel esetében is. Az egyéb csapatmozgatások időbeni bejelentése mellett kívánatos lenne, ha egy-egy hadgyakorlatba 40—50 ezer katonánál többet nem vonnának be. • Sajnos ezt az ajánlást a NATO-államok figyelmen kívül hagyják. Helsinki óta fokozzák katonai aktivitásukat. Az utóbbi öt évben legalább egymillió fő és sokezres harcjármű mozgósításával több mint 200 jelentősebb hadgyakorlatot rendeztek. E gyakorlatok zöme hadászati jellegű és méretű volt. Nem volt ritka, hogy egy-egy mozzanatban 80—90, sőt 100—120 ezer katonát „vetettek be”. Ezzel szemben a Varsói Szerződésnek az utóbbi esztendőkben lezajlott közös gyakorlatain egyetlen esetben sem szerepelt 30—40 ezernél több katona. A számok összevetéséből kitűnik, hogy a Varsói Szerződés egész mechanizmusában a politikai eszközök kapnak elsőséget. Igaz, akadnak nyugaton józanabb, megfontoltabb politikusok, akik ma már nyíltan elismerik, hogy a szovjet hadseregnek, a Varsói Szerződés hadseregeinek nincsenek támadó szándékaik. Véleményüket a tények támasztják alá. Serfőző László alezredes
