Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
1981. július 4. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Hi a véleménye? Kapjon többet a falu Beszélgetés ]antner Antal miniszterhelyettessel A Minisztertanács egyik legutóbbi ülésén elfogadták a településfejlesztési koncepció módosításáról szóló előterjesztést. Arról, hogy miért volt szükség a változtatásra — Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettestől kértünk nyilatkozatot : — Tíz éve lépett életbe a településfejlesztési koncepció. Mi indokolta ennek felülvizsgálatát? — Éppen az, hogy egy évtized alatt sok minden változott, igen nagyot fejlődött az ország. Ezekben az években lényegében befejeződött a szocialista iparosítás exten- zív szakasza, az ezzel együtt járó ipartelepítés, aminek viszont óriási hatása volt a településfejlesztésre. Korábban teljesen vagy nagyobb részben mezőgazdasági jellegű helységek iparosodtak, s ez sok tekintetben új helyzetet jelent. Ugyancsak hatással volt a településfejlesztésre a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása, a korábbi kis szövetkezetek egyesülése. Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy egy évtized alatt a makroszerkezet stabilizálódott, ezért is át kellett tekinteni a településhálózat-fejlesztési elképzeléseket és teendőket. — Mennyiben hatott a településfejlesztési koncepció az apró falvak elnéptelenedésére? — Divatos téma lett ez mostanában, sokat olvasunk, hallunk a falvak elnéptelenedéséről, méghozzá úgy, mintha ez valami magyar sajátosság lenne. Pedig ilyen mindenütt volt, a legtöbb európai országban korábban zajlott le. Ügy is mondhatjuk: ez törvényszerű, de nálunk késett. Magával hozza ezt az iparosítás, ami nálunk a mezőgazdaság átszervezésével nagyjából egy időben zajlott le. A fiatalabb korosztályok városba költözésének elsőrendű oka az, hogy ott több és jobb munkaalkalmat lehet találni, s egyáltalán nem a településfejlesztési koncepció hatott így. Annál kevésbé, mert a koncepció gyakorlatilag az ötödik ötéves terv időszakában kezdett hatni, a falusiak nagymértékű városba költözése pedig ennél jóval korábban elkezdődött. — Mégis: gyakori és jogos panasz, hogy a kis községek nem csak hogy nem kapnak, hanem szinte „mindent elvisznek’ belőlük. — A tendencia kétségtelenül az, hogy a városoknak, nagyobb településeknek többet kell kapniuk központi és megyei erőforrásokból is. A koncepció módosításában azonban szerepel az is, hogy ezentúl többet kell kapnia a falunak, de anélkül, hogy az arányt megfordítanánk. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alapvető ellátási szintet a legkisebb falvakban is biztosítani kell, tehát legyen mindenütt villany, víz, napi áru- szükségleteket kielégítő bolt, továbbá az alapellátást adó egészségügyi, oktatási intézmény és megfelelő út, olyan közlekedési lehetőséggel, hogy a további igényeik kielégítését könnyen elérhessék a kis falvak lakói a legközelebbi nagyközséget, várost. Hiba volt eddig, hogy a településfejlesztési koncepcióban szereplő „központi szerepkör nélküli település” meghatározásból sok helyen önkényesen elhagyták a „központi” szót, tehát egyszerűen „szerepkör nélküli település”-nek tekintettek egyes községeket, ebből kiindulva elvonták tőlük a helyben képződött eszközöket s ezek egy részét város- fejlesztési célokra használták fel. Ez viszont a falu és város közti különbségek növekedéséhez vezetett. — Milyen változások várhatók a módosítás nyomán? — Például a magasabb településhálózati szerepkör eléréséért mesterségesen duzzasztották fel egyes városok népességszámát és ezért nem tudott lépést tartani a városok népességnövekedésével az infrastruktúra fejlesztése. Ezentúl nem orientálhat a népességszám ilyen fejlesztésekre, ezért várhatóan gyorsabban javul majd a vácpsok ellátottságának helyzete. Változás az is, hogy a jövőben a településeket nem önmagukban vizsgáljuk és tervezzük, hanem településcsoportonként, ha úgy tetszik: a vonzásközpontot vonzáskörzetiével együtt. Ismét nemzetközi tendenciára hivatkozom: sok város számára előnyös lehet, ha nem saját területén, hanem a szomszédos, közeli községekben lesznek az új lakóépületek. — Ugyancsak a kormány által elfogadott módosításban olvasható, hogy „az agglomerációk összefüggő városias térségként fejlesztendők”. Mi tette szükségessé ezt? — Egyre erősebb — csakúgy, mint világszerte — az agglomerálódási tendencia, vagyis a különböző településekről, kis falvakból elköltözők mindinkább a nagyvárosok, elsősorban Budapest közvetlen környékén telepszenek le. Ez teljesen érthető, hiszen ott, még megtarthatják bizonyos mértékig falusi szokásaikat, kevésbé kell megváltoztatniuk életmódjukat, mint a városokban, esetleg lakótelepeken. Emiatt egyes nagyvároskörnyéki települések lélekszáma sokkal gyorsabban nő, mint a városoké, ezzel pedig nem tud lépést tartani az infastruktúra fejlődése. A településfejlesztési koncepció módosítása most ezen a helyzeten kíván változtatni az agglomerációk fokozottabb, városihoz hasonló fejlesztésével a közművesítésben, szociális-kulturális ellátásban, általában az infrastruktúrában. Az összefüggő városias térség azt is jelenti, hogy az agglomerációba tartozó településeket egy összefüggő, nagy fejlesztési egységnek kell tekinteni, ahol a regionális létesítmények kialakítását kell az egyedi megoldásokkal szemben előtérbe helyezni. A közös létesítmé-. nyék kialakítása, fenntartása megköveteli az agglomerációba tartozó tanácsok szoros együttműködését. TÁJÉKOZÓDÁS Á GUMIGYÁRBAN Komszomolisták Szabolcsban Sokéves, szoros kapcsolat fűzi össze Szaboles-Szatmár megye és a Kárpátontúli terület fiataljait. A kárpáton- túliak együttműködnek még a határ menti román és csehszlovák megyékkel is. A szovjet vendégek a Taurus gumigyárban. (J. L.) Baráti beszélgetés asztalnál, majd üzemlátogatás. Dióhéjban így foglalható ösz- sze annak a háromtagú Kom- szomol-delegációnak a látogatása a nyíregyházi gumigyárban, mely július 2-án érkezett megyénkbe. A szovjet vendégek érdeklődve figyelték, hogyan készül a gumiabroncs, a gumimatrac és a padlószőnyeg. L judmilla Tokareva, a Kárpátontúli terület Komszomol-bizottságá- nak első titkára — a küldöttség vezetője — már járt ebben az üzemben. Ám Marija Csorba agronómus, a Kom- szomol KB tagja és Mihail Szuszik, a vinogradovói járási Komszomol-bizottság másodtitkára számára újdonságot jelentett a nyíregyházi gyár, sőt Magyarország is, ahol most fordultak meg először. — Elsősorban, arra vagyunk kíváncsiak, hogy a KISZ- szervezetek miként dolgoznak az MSZMP XII. kongresszusán alkotott határozatok megvalósításáért. Ezen belül is főleg a munkára nevelés s a munkaverseny- mozgalom alakulása érdekel bennünket — fogalmazott mindhármuk nevében Marija. Háromnapos itt-tartózko- %dásuk során csütörtök délelőtt a sóstói KISZ-iskolán megyénk életéről, a KISZ tevékenységéről és feladatairól hallottak tájékoztatót a vendégek. Délután a gumigyárba látogattak el, ahová elkísérte őket Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Másnap Mátészalkára utaztak, ahol a Szamos menti Állami Tangazdaságot és a BFK gyáregységét keresték fel. — Örömmel . íátom, hogy előző utazásom óta számos új munkaformával dolgoznak a gumigyári KISZ-esek — mondta az üzemlátogatás után Ljudmilla. — Foglalkoztat a bejárók helyzete. Nálunk is sok az ingázó — úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Gondunk, hogyan fogjuk össze őket a Komszomolban. Azokat a fiatalokat is meg akarjuk nyerni a mozgalom számára, akik még nem komszomolisták. Ennek legfőbb eszköze a sport és a klubmunka. Erről is beszélgettünk vendéglátóinkkal. — A román fiatalokkal főleg megyebizottsági szinten tartunk kapcsolatot, ami elsősorban delegációk cseréjét jelenti — magyarázza Mihail. — Csehszlovák barátainkkal ipari, a szabolcsiakkal főképp mezőgazdasági jellegű az együttműködésünk. Mindezt az indokolja, hogy Csehszlovákiában számos ipari üzem van, mely szovjet alapanyagot dolgoz fel. Szabolcst csal pedig az fűz össze, hogy a két terület mezőgazdasága nagyjából azonos színvonalú. A delegáció a Kárpátontúli terület Komszomol-bizottság és a Szabolcs megyei KISZ- bizottság munkaterve alapján érkezett megyénkbe hivatalos látogatásra. A megbeszélések, üzemlátogatások mellett helyet kapott programjukban városnézés is. A küldöttség tagjai ma délután utaznak vissza a Szovjetunióba. (házi) Készül a pótkocsi Üj munkacsarnokban készítik az MBP—6,5 típusú pótkocsikat a Mezőgép mátészalkai gyáregységében. (Jávor László felvétele) „Fehér áruk11 olcsóbban Szalontai Jánosné, a nyírpa- rasznyai tejkezelő vezetője. A tej minőségéről — Huszonhét éve dolgozom a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál, azóta vagyok tej* kezelő Nyírparasznyán. Ez nem kevés idő, nagyon jól végig követhettem a tehénállomány növekedését, csökkenését, s ezzel együtt a tej mennyiségi alakulását. Most, hogy májusban megkezdődött a legeltetés, naponta hétszáz liter tejet hoznak. A faluban hatvanöt tehéntartó gazda van, de közülük jelenleg csak negyvenketten szállítanak tejet, mert ellés előtt és után egy darabig nem fejik a teheneket. Az állatok száma valamivel száz felett van. — Manapság már csak az idősebbek tartanak tehenet, nem úgy mint régen, tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Akkor majd százan hoztak tejet és volt vagy 250 tehén is a faluban. Ez csökkent felére. A fiataloknak nem fűlik a foguk a tehéntartáshoz, illetve csak egy-kettőnek. A termelőszövetkezet vemhes üszőket helyezett ki, azt tartják, fejik. Reggel fél hatkor már jön az első szállító és egy órán belül mindenki elhozza. Hiába, utána munkába mennek, sietni kell. Este úgy héttől nyolcig hozzák a tejet. Itt a csarnokban átszűröm, majd hűtőtartályba engedem. Átvételkor persze mérjük a zsírszázalékot, mert ezután fizet a vállalat. — Nem mondom, előfordult már olyan is, hogy vízzel növelték a mennyiséget, de ez rögtön meglátszik a tej színén, meg fajsúlyméréssel is könnyen kimutatható. Ilyenkor mindig szólunk a gazdának, s utána csak ritkán fordul elő hasonló eset. Mert azzal csak a mennyiség növekszik, a tejzsír ugyanakkor csökken. Persze többször kritizálják a zsírszáza- lékmérést. — Most, hogy friss zöldet legelnek az állatok, több tejet hoznak naponta, ősszel és télen a mostani 700 literes forgalom lecsökken. Különben éppen a nagyobb mennyiség miatt kisebb a zsírszázalék. Télen, amikor több abrakot kapnak a jószágok, zsírosabb a tej. S ha már a takarmánynál tartunk, el kell mondanom, hogy szerintem további csökkenés várható a tehénállományban. Drágul az eleség, az idősebbek, ha nem is köny- nyen, de túladnak az állatokon, s ehhez még az is hozzájárul, hogy nem bírják úgy a munkát, mint régen. A stafétabotot pedig nem veszik át a fiatalok. Sipos Béla Vasutasnapi felajánlás Meggyorsítják a vágánycserét Galambos Lajos: ÁRPAFÖLDÖN Varjú Miska, kombájnos barátom, kiről olykor írtam is már, ismét megszólított: — Na, jössz velem? — Hová? Az a kérdés. — Ezzel a monstrummal csakis aratni mehetek, nem gondolod? — Hol a pótkocsi, amelybe majd a szem megy? — Jön majd utánam. — Mit aratsz? — Őszi árpát, ha sikerül. Ha az esőzések után nem túl mély a talaj, s a napocska felszippantja a harmatot. — Megyek én, örömmel. — Két barát megfér ezen a szűk ülésen, ugorj fel. Ugorni éppenséggel nem tudok már, de azért, amolyan „öregura- san” föl lehet kapaszkodni a vezetőfülkébe. — Te egyszer ezért fegyelmit' kapsz, Miska. — Miért? — Hogy illetéktelen személyt fölveszel a vezetőfülkébe. — Sose félts, én vagyok a fegyelmi bizottság jegyzőkönyvvezetője. Az oda nem való részt netán elfeledem bevezetni. Nevetett. Jólesett a nevetése. Kiérvén a hatalmas árpatáblához, Miska leszállt, s a két karjával végigsimított a kalászokon. — Kissé várni kell — mondta. — Nagy volt az éjjel a harmat. — Akkor most visszamegyünk ? — Minek mennénk? Nézzük csak végig csendesen, hogy az egész árpaföld hogyan csókoltatja magát a nappal. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Az élelmiszer- és vegyi- cikk-kereskedelemben új fogalommal ismerkedhetnek a vásárlók. Különféle tartós élelmiszerek, konzervek, édesáruk, száraztészták, háztartási vegyi cikkek úgynevezett fehér áruként kerülnek forgalomba. A fehér termékek lényege, hogy olcsóbbak, a hasonló, azonos minőségű cikkeknél. Elsősorban a lehető legegyszerűbb csomagolás — például a karton helyett fólia, a fémdoboz helyett üveg, az import helyett hazai anyagok alkalmazása — a sima, a cifraságmentes külső teszi lehetővé az árcsökkentést. Két nagykereskedelmi vállalat — Budapesti FŰSZERT, valamint a Pest, Komárom, Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat — egyelőre 8—10 féle „fehér árut” száraztésztát, édesipari terméket, gyü- mölcskonzervet hozott forgalomba, s ezek már egyes üzletekben megjelentek. Az Anni teakiflit és a Vali vaníliás teasüteményt például 25 forint hely*«.: mt’Ctódt árusítják csupán azért, kartondoboz helyett fóliába csomagolták. Ezért csökkentették két forinttal a vegyes mézessütemény árát is. A Békéscsabai Konzervgyár két- tojásos csőtésztája részben a csomagolás miatt, részben mert a tészta nem minden szála éri el a szabványban előírt hosszúságot, 19 helyett 16,30 forintba kerül. A Nagykőrösi Konzervgyár ribizke- dzsemje — amelyből elhagyták a drága importzselatint — 4,40 forinttal lett olcsóbb. Meggyorsítják a vágánycserét, kevesebb lesz a vágányzár azzal a felajánlással, amelyet a MÁV Debreceni Építési Főnökségének tuzséri munkásai, szocialista brigádjai tettek a 31. vasutasnap tiszteletére. A pályaépítők és a hegesztők Kemecse és Nyírbogdány között, a jobb vágány cseréjén dolgoznak. A felajánlás révén a határidő előtt öt nappal készülnek el a munkával, s ezen belül 30 órával csökkentik a vágány* zár idejét, amikor korlátozzák a forgalmat. Az új, nagy teherbírású vágányon sebességkorlátozás nélkül közlekedhetnek a vonatok.
