Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 31. rore^HANG „Elmaradt fejlesztés“ A Kelet-Magyarország 1981. július 23-i számában megje­lent „Elmaradt fejlesztés” cí­mű cikkükért szeretném ki­fejezni köszönetemet. A cikkben kifogásolt fej­lesztés elmaradásával kap­csolatban az alábbi tájékoz­tatást szeretném az újság ol­vasóinak megadni. 1981. május 18-án a Nyír­egyházi Városi Tanáccsal vállalatunk megállapodást kö­tött Nyíregyháza város keleti lakótelepén egy vendéglátó­komplexum megvalósítására. Vállalatunk ezen a lakótele­pen egy 800 négyzetméter alapterületű vendéglátóüzle­tet létesít a városi tanáccsal közös beruházásban. Ebben a vendéglátóüzletben egy ét­termet, egy eszpresszót alakí­tunk ki. A városi tanács a kivitele­zést úgy szervezi, hogy a lé­tesítmény 1985 első felében üzembe helyezhető legyen. A beruházás tervezett összege 15 millió forint körül van je­lenleg és ennek kétharmad részét vállalatunk teremti elő. Megemlítem még, hogy válla­latunk a továbbiakban is szándékozik Szabolcs megyé­ben nyílt, kereskedelmi ven­déglátást folytató üzleteket nyitni és üzemeltetni, ehhez azonban alapvetően szüksé­gesnek tartjuk az illetékes szervek erkölcsi és anyagi tá­mogatását. Hollósi László, az Alföldi Vendéglátó Vállalat igazgatója ( Nem szép, I de kövéé I — Rettenetes módon elhíztam — panaszolja egyik barátom. — Pedig már a do­hányzásra is rászoktam, hátha sikerül néhány kilót leadnom. Esténként I melegítőt húzok magam­ra és kocogok a bérházak körül, de ez sem ér sem­mit, mert a kocogástól még éhesebb leszek és zabátok, mint aki már egy hete nem evett. Evés után gyorsan elszívok egy cigarettát és közben idegeskedem, hogy soha nem fogok már lefogyni. Sajnos az idegeskedéstől megjön az étvágyam és ( újra enni kezdek. Ez így megy legalább öt éve. A kollégáim állandóan ug­ratnak a hordónyi poca­kom miatt, a lányok szó­ba sem állnak velem. A múltkor a vállalatnál diszkót rendeztek a KISZ-esek. Gyorsat nem tudok, illetve nem szere­tek táncolni, mert hamar kimelegszem. Végre egy ] lassú szám következett. I Felkértem az egyik kol- I leginát. Rajtunk nevetett J az egész klub. Képzeld I el, ahogy én a 115 kitóm- I mai karnyújtásnyira tán- i colok egy 49 kilós leány- I nyal. [ Néhány napja megint \ találkoztam kövér bará- I tómmal. Már messziről I vigyorgott. \ — Képzeld — újságol­I ta kitörő örömmel. I — Nősülök. I — Ki a szerencsés ) hölgy? — kérdeztem. I — Nálunk dolgozik az I üzemi konyhán. Szép 1 nagy darab, elvált asz- I szony. Nem szép, de I legalább kövér. \ Császár Csaba Naponta húsz kilométert megy gyalog a sínek men­tén Laiter Ernő vonalbe­járó Görögszállás és Tisza- lök között. — Beteg a társam, nagy a terület. Nem ficánkol az ember, amikor vége a nap­nak. Én meg szeretem, ha rend van a szakaszon. Ezt a szalmát a tsz szórta el. összekapartam, nem azért, mert dolgom, de ne lássa ezt a piszkot, aki erre utazik ... Lobban a láng, száll a füst. Laiter Ernő egy óráL val később ér haza. — Legalább nem viszi rossz hírünket, aki erre utazik, vagy autóból nézi a tájat. Ennyi kis munkát megér ez ... Hiszen ha mind így gon­dolnánk, akkor sokkal szebb lenne körülöttünk a világ. (Bartha—Gaál) Bővítik a villany- hálózatot A folyékony üzemanyagok­kal működő berendezéseket mind több mezőgazdasági nagyüzem cseréli fel villa- mosenergia-használatra. Emi­att megyénkben 15 termelő- szövetkezet vette idei tervébe villanyhálózata bővíttetését. A gazdaságokban ez évben összesen 10,8 kilométer hosz- szan történik villanyhálózat­bővítés. Nagyobb villamosítást ter­vezett ez évre a hodászi Bé­ke, az eperjeskei Alkotmány, a tiszaeszlári Kossuth, a sza- bolcsbákai Búzakalász, a kó- taji Egyesült Erő és a milo- tai Üj Élet Termelőszövetke­zet. S tekintve, hogy a cél­szerű villamosítás állami tá­mogatást élvez, a közel öt­millió forint bekerülési költ­ségből a szövetkezeti gazda­ságok 2 millió 522 ezer forin­tot térítenek. — ab — SZOT-üdülők a főiskolán „Kellemesen csalódtunk..." Hit írnak rólunk? A NAMÉNYI PÉLDA „Ne csak éveket adjunk az életnek, hanem életet is az éveknek” — ez az alapgondo­lata az idősekről, a magányos öregekről való gosdoskodás- nak Vásárosnaményban — olvastuk a Szabad Föld júni­us 14-i számában. A fiatal városban hatvannégy ember rendszeresen kap szociális se­gélyt, havi 1360 forintot. Az összegért nem kell a tanács­hoz fáradniok: minden hónap elseje és ötödiké között pos­tás kézbesíti számukra a pénzt. Ezenkívül nyolcvan rá­szoruló kapott rendkívüli szociális segélyt, összesen több mint ötvennégyezer fo­rintot. Huszonkilencen vehet­nek részt a szociális napi ét­keztetésben. A napjaikat az öregek napközi otthonában töltők teljes ellátást kapnak, fürdőszoba-használat és mo­sási lehetőség is rendelkezé­sükre áll. ISKOLA­ÉS MUNKÄSSZÖVETKEZET ben az alföldi városok lakos­sága apad vagy stagnál, Má­tészalkáé nő. Az országos át­lagnál négy és félszer gyor­sabban. ÉLETKEZDÉSI TÁMOGATÁS A „starthoz lendület kell” címmel a megyei ifjúság- és gyermekvédő intézet munká­járól közöl riportot a Magyar Hírlap július 5-i száma. Töb­bek között megtudjuk, hogy az intézetet elhagyó nagyko­rúvá lett növendékek öttől harmincezer forintig „élet­kezdési támogatást” kapnak. Az idén négyszázharmincezer forintot osztottak szét 156 volt növendék között. Nagy húzó­ereje van ennek, kezdősebes­séget ad a starthoz — mond­ja Szaniter Zoltán pedagógus utógondozó. Véleménye sze­rint jó lenne, ha ezek a fia­talok megyén belül találná­Ismét zajos a nyíregyházi tanárképző környéke. Július 9-től ugyanis szakszervezeti beutalóval érkezett családok foglalták el a kollégium egyik, szárnyát. 75 család jött autó­val, vonattal az ország min­den tájáról, hogy két hetet töltsön pihenéssel Szabolcs „fővárosában”. Tízéves hagyomány Nádasdi András üdülőveze­tő: — A SZOT immár tíz éve minden nyáron kibéreli ezt a kollégiumot. Annak idején, őszintén szólva fenntartások­kal jöttek ide az első vendé­gek. Ám ahogy mégis orszá­gos hírnévre tett szert az itteni üdülés, az köszönhető a környék: a főiskola és a Sóstó szépségének, meg a kényel­mes elhelyezésnek is. Ez nem utolsó szempont, hiszen hoz­zánk családok érkeznek, el­sősorban kétgyerekesek, akik­nek szállását kiválóan meg­oldják a kollégium ikerszo­bái. Az is lényeges dolog, hogy a kicsik szabadon mo­zoghatnak a főiskola terüle­tén, akár szülői felügyelet nélkül is, és hát a park kiváló lehetőségeket nyújt játékra. Kelemen Zoltán matemati­ka-kémia szakos főiskolai hallgatóval, az üdülő egyik kulturosával a programról beszélgettünk. Szalonnasütésre százan — Ha jó az idő, a családok egész nap kinn vannak a Sós­tón, vagy akiknek kocsijuk van, kirándulni mennek a környékre. A vendégek köl­csönözhetnek sportszereket, különböző játékokat, köny­veket. Akik szeretnek sportol­ni, igénybe vehetik a főisko­la létesítményeit, de szervez­tünk már pingpongversenyt, labdarúgó-bajnokságot is. Már az első napokban megmutat­tuk a megyeszékhelyet a ven­dégeknek, autóbuszos kirán­dulást terveztünk Tokajba és Sárospatakra. Lelkes gárda jött össze, így a programok nemcsak papíron szerepelnek. A tegnap esti szalonnasüté­sen például több mint szá­zan voltunk. Azt hiszem, legalább ilyen sikere lesz a ma esti műsornak is: a csil­lagászatról tart előadást Do­hány Zoltán, a főiskola ta­nára, és ha sikerül, felme­gyünk a csillagvizsgálóba. Rajzverseny aszfalton Nádasdi András: — Van egy jó mondás: ha a gyerek jól érzi magát, ak­kor a szülő is. Mivel itt tur­nusonként van vagy 150 gye­rek, nekik külön programot kell összeállítani. Mesefil­mektől kezdve különböző já­tékokig minden a rendelke­zésükre áll. Volt már tréfás játékdélelőttünk, aszfaltrajz­versenyünk, és most folyik a klubban egy másik rajzver­seny, ezúttal papírra. Nagy népszerűsége van, még a szí­nes ceruza sem volt elég, amit kiosztottunk. Lent a klubban valóban nagy a zsibongás, nagy az iz­galom, hiszen nemsokára ér­tékelik a rajzokat és a győz­tes jutalma torta lesz. A „zsü- rielnök” Vámosi Éva, a másik kulturos, ő is főiskolás. „Várakozáson felül..." Hankó György családjával Békéscsabáról érkezett: — Gyönyörű ez a vidék, nekünk nagyon tetszik, külö­nösen itt a főiskola környéke, és persze a Sóstó. Az igazság az, hogy kellemesen csalód­tunk, amikor idejöttünk. Nyíregyházáról eddig keve­set tudtunk, most legalább igazán megismerjük. Az Is nagyon tetszik nekünk, hogy itt bent mindent megtalál az ember. Büfé és sportpálya, vegyesbolt és mozi, szóval ál­talában ami a legfontosabb a vendégeknek. A Szövetkezet c. hetilap jú­nius 10-i száma terjedelmes cikket közöl a vásárosnamé- nyi járás három ÁFÉSZ-e kö­zül az egyik „kicsiről”, a Ti- szaszalka és Vidéke ÁFÉSZ- ről. A kereskedelmi tevé­kenység részletes felsorolása után arról olvashatunk, hogy az ÁFÉSZ értékes felajánlá­sokkal készül a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresz- szusára. Két általános iskolá­ban alapít iskolaszövetkeze­tei, az egyiket Tiszaszalkán, a másikat Barabáson. A Ma­gyar Acélárugyár helyi gyár­egységével máris jó kapcso­latot sikerült kialakítani, az üzem területén élelmiszerbol­tot létesítenek, ezzel egy idő­ben megalakul itt a mun­kásszövetkezeti tagozat. MÁTÉSZALKAI LÁTKÉP A napról napra szépülő és változó Mátészalkáról jelent meg tényközlő cikk a Nép- szabadság június 23-i számá­ban. Ebből kiderül, hogy az 1985-ig felépítendő nyolcszáz telepi lakáshoz rendelkezésre állnak a teljesen közműve­sített telkek, s további 300 korszerű családi ház kertjé­ben már ott találhatók a köz­művek telepítéséhez szüksé­ges anyagok. Készül a 125 fé­rőhelyes óvoda, a húsz és a tizenöt tantermes iskola. Több mint ezer négyzetméte­res sportcsarnokkal gazdag­szik a város a VI. ötéves tervben. Nyolcvanmillió fo­rintot adtak össze az üzemek a víztisztító bővítésére. A 86 millióért épített új fűtőmű az évtized közepéig elegendő meleget ad, kétezer lakás fű­tésére. De nemcsak létesít­ményekkel gazdagszik a vá­ros, nő a lakossága is. Az új­ságíró meg is jegyzi: miköz­nak munkát. Ide kötődnek. De még az alacsony kihasz- náltságú munkásszállókon se engedik meg, hogy ifjúsági otthont létesítsenek. Lakás nincs, legtöbben Pestre kény­szerülnek. És 280 kilométerről nehéz törődni velük. AZ ELEJE VAN HÁTUL Mellbevágó élményben van része annak, aki Vásárosna­ményban a szállodát a Tisza­fádról leérve megpillantja — írja Rácz Erzsébet a Nők Lapja 28. számában. A ven­dég nem akar hinni a sze­mének: a szállodát véletlenül fordítva építették! Kivitele­zés, átvétel és ellenőrzés al­kalmával senki sem vette ész­re, hogy az eleje van hátul. Üzemelés közben a visszatet­sző utcai részt szellőző és be­ázásvédő fusimegoldásokkal tovább csúfították. Szerencsére, a figyelmes, udvarias vendéglátás, a szo­bákban uralkodó rend, tiszta­ság, lift, a bőséges adagok kissé feledtetik az első be­nyomást. De ez már a szállo­da vezetőjének és dolgozóinak érdeme. Ötös ikrek? avagy a biológia csodája Magyartarka tehenek hol- stein-fríz borjakat ellettek a Vas alján, a Pinka menti Tsz- ben. Hazánkban először sike­rült ezt a biológiai „csodát” műtét nélkül egy tehenészet­ben megvalósítani. Amerikai és nyugatnémet tapasztalatok alapján a gaz­daság egyik holstein-fríz tehe­nének méhéből a megtermé­kenyült petesejteket — az úgynevezett zigótákat — ki­mosták, a magyartarka tehe­nek méhébe ültették át. ösz- szesen kilenc tehén vemhesült meg így, s ezek közül öt ki is hordta a borjút. A gazdaság legjobb hol­stein-fríz bikájának és tehené­nek tulajdonságait öröklő, öt anya szülte „ötös ikrek” négy üsző és egy bikaborjú. Az ál­latok épek, egészségesek, s mivel világrajöttük óta eltelt egy hét, már bizonyosan élet­képesek. Ä műtét nélküli zigóta- átültetés elterjedése erősen meggyorsíthatja hazánkban a kívánt fajtaváltást, hiszen a magyartarka üszők utódja­ként tisztavérű holstein-fríz borjú születhet. Támadás — kutyaugatás miatt Április 12-én délelőtt En~ csencsen a községből tartot­tak hazafelé Horváth András 32 éves büntetett előéletű és Milák Zoltán 19 éves helybe­li lakosok. Velük ment egy gyermek is. Horvéthék útja a helyi Virágzó Tsz szárítóte­lepe előtt vezetett el, ahol Hermányos Miklós nappaliőr teljesített szolgálatot. Amikor Horváthék a telep kerítéséhez értek, belülről a nappaliőr kutyája erőteljesen megugatta őket. Horváthék bekiáltottak Hermányosnak, hogy kösse meg a kutyáját. Az őr ezt nem tette, fölösle­gesnek tartotta, a kutya úgy­sem megy ki. Emiatt Horváthék feldü­hödtek, bementek a telepre és fenyegetően közeledtek a nap­paliőri szobához. Hermányos Miklós észre­vette, hogyan jönnek Hor­váthék, bement az őrházba, bezárta annak ajtaját, de még tolta is teljes erőből, meg a kezébe vett egy baltát, hogy azzal védekezzen Horváthék esetleges támadása ellen. Volt is rá szükség! Hor­váthék olyan erővel törték be az ajtót, hogy annak lendüle­tétől az őr átesett egy széken, s a fejét a tűzhelybe vágta. Fölállt, de erre Horváthék a baltát próbálták kicsavarni a kezéből, lökdösték az őrt, dulakodtak vele, s közben Horváth még azzal is megfe­nyegette Hermányos Miklóst, hogy fölakasztják. Végül Horváthék eltávoz­tak. Hermányos Miklós számos zúzódásos, horzsolásos sérü­lést szenvedett. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság közfeladatot ellátó sze­mély elleni erőszak miatt vonta felelősségre a támadó­kat, és Horváthot nyolc, Mi- lákot pedig hat hónap bör­tönre büntette, ezenkívül Horváthot két évre eltiltotta a közügyektől is. Az ítélet jogerős. (k) Szaniszló Ferenc Pontonhíd köti össze Tiszalúcot Tiszadobbal. Naponta több­ször kell megnyitni, hogy a hajók és uszályok áthalad­hassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom