Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
1981. július 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 KISTERMELŐK-KISKERTEK Nyári szőlővédelem Július már a fürtzáródás ideje. Ilyenkor legfontosabb a pero- noszpóra, a szürkerothadás és a lisztharmat elleni permetezés. Legalkalmasabbak a kombinált hatóanyagú szerek. A peronosz- póra ellen rézoxiklorid tartalmú fungicidet használunk — 0,5 százalékos töménységben. (Rézoxiklorid 50 WP, Vitigran.) Fürtpe- ronoszpóra ellen rézhidroxid tartalmú fungicid ajánlatos. A badacsonyi rézmészpor nedves felületre porozva igen jó hatású. Peronoszpóra, szőlőorbánc és lisztharmat elleni együttes védekezésre a Dithane D—8 és K—50 porozószer engedélyezett. Szürkerothadás ellen legalkalmasabb az Orto-Phaltán. Lisztharmat ellen Kumulus S, Kumulus 80, Co- san 2 százalékos permetezés vagy kombinált védekezés. Ilyenkor kell elvégezni a szőlő harmadik kötözését is. Egyidejűleg a* levelek hónaljában képződött hajtásokat 2—3 levélre csípjük vissza — ez az úgynevezett hónaljazás. Amennyiben lehetséges, csökkentsük a lombozat zsúfoltságát, valamint a leveleket és hajtásokat úgy rendezzük el, hogy a fürtöket minél több napfény érje. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy ebben az időszakban jelentkezik a szőlőmoly második nemzedéke. Nagyon fontos az ellenük való védekezés, mert rágásuk nyomán megindulhat a szürkerothadás. Permetezéseknél tartsuk be a használati utasításokban megadott töménységet. Nagyon sokan a hosszabb ideig tartó hatás reményében növelik a töménységet. Ez hatástalanságot nem okoz, de perzselési és élelmezés-egészségügyi veszélyekkel jár. Alapvető, hogy tartósan csapadékos, hűvös periódusokban peronoszpóra ellen 8—10 naponként, kevésbé csapadékos időszakban 12—14 naponként permetezzünk. Szárazabb időszakban sem szabad 14 napnál hosszabb ideig védelem nélkül hagyni a szőlőt. Ilyenkor azonban főleg lisztharmat ellen kell permetezni. Törekedjünk arra, hogy a permetlé egyenletesen borítsa be a levelek színét és fonákját, továbbá a hajtástengely és a fürtök felületét. Nagyon lényeges, hogy a szerek a tőkék belsejébe is bejussanak, mert leggyakrabban itt következik be a fertőzés, azonkívül a kipermetezett növényvédő szer itt a legvédet- tebb a napfénytől és az ultraibolya sugárzástól. A gondatlan, hanyag permetezés következményei járványok idején még gyakori permetezéssel sem hozhatók helyre. A szürke- és fakórothadással fertőzött fürtöket vágjuk ki és semmisítsük meg a további fertőzések megakadályozása érdekében. A szőlőben törekedjünk a gyommentességre. (K. K.) Megvan a módja, hogy jövedelmező legyen A csengeri nyúltenyésztő Nyílt, komoly a tekintete, beszéde egyenes. Mindössze 29 éves. szakközépiskolát végzett és a göngyölegellátó vállalat csengeri üzemében művezető. Élete első komolyabb elismerését nem a művezetésért, hanem a nyúlte- nyésztésért kapta. Hét éve tart nyulakat. öt éveg — mint mondta — valóban csak tartotta a tapsifüleseket. Ma már 'nagy szakértelemmel, gonddal tenyészti őket. A Báldy Bálint-emléíkjelvény — csak az igazán kiválóak kapják — tehát megvan. De hogyan értékeli a környezet a munkát? Mit mondanak a barátok, ismerősök? — Azt mondják, tisztára örült vagyok . . . Amit látnak, az tetszik. Megnézik a nyulakat, az istállót, ahol a ketrecektől kezdve mindent én csináltam. Szóval, ha ezt látják, elismerik. De ha szóba kerül, hogy mennyit dolgozom, akkor már- őrültnek tartanak. ^ Erős a fogalmazás. A megszállottság, avagy a szenvedély inkább jellemző Apáti Lászlóra. De hát mégis, miért csinálja? Házat, bútort, kocsit akar? Avagy csak a pénzért? — Se házért, se kocsiért, mindenünk megvan — szól közbe a férj mellett ülő feleség. — Már akkor megvolt, amikor egybekeltünk. Inkább talán azért, mert szereti az állatokat. családi vonás — közölte később Apáti —, hogy amibe egyszer belevágnak, azt végigviszik, nem eresztik. Az apjával példálózott. Annáik a gyümölcstermesztés a mindene. — Nem mondjuk mi, de úgy intézzük, hogy amit mi csinálunk, az mindenkiénél különb legyen. Ilyen a természetünk. Az enyém is. Amit lehetett, azt én a nyúltenyésztésről megtanultam. Könyveket vettem, olvastam szakcikkeket. Gondolkodom. Valamit mindig újítok, barkácsolok. — És a család? Mint hallottam, két gyereke van. A 3 éves István és a 2 éves Ferike. — Igaz, kevés időm jut rájuk őket is csak munka közben tudom szeretni. Akkor, amikor ott lábatlankodnak körülöttem. Én dolgozom, ők játszanak, szeret- getik a nyulakat, kérdezgetnek, így van ez- mindig, késő estig. Szombaton is, vasárnap is. Nem lehet a titok nyitjára lelni. Ha már minden megvan, miért a hajtás? Mire való a kora hajnaltól késő estig tartó feszített szorgalom? Meglehet, nincs is titok, csak erősebben működik az a hajtóerő, amely minden munkára kész emberben megvan. És még valami plüss. — Fanatikusan szeretem ezeket a kis jószágokat. Aki nem próbálta, nem is tudja, milyen érzés nap mint nap látni, hogy elevenek, egészségesek, hogy gyarapodnak. Most harminc Szaporítóanyag állami támogatással Jó facsemete- és szaporítóanyag-kínálatra számítanak a kistermelők az őszi telepítéseknél. A faiskoláknál most elkészült összesítés szerint öt és fél millió gyümölcsfaoltvány és 26 millió bogyós gyümölcs szaporítóanyagot küldenek rövidesen több mint 300 lerakatba. A kistermelők körében örvendetesen élénk a telepítési kedv. Az összes szaporítóanyag egyhar- madát ők vásárolják még; mintegy ezer hektárnyi területre ültetnek gyümölcsfát és más szaporítóanyagot. Számukra a MÉM továbbra is kedvezményeket ad; a bogyós gyümölcsök szaporítóanyag-vásárlási költségeinek jelentős részét — meghatározott feltételek mellett — az állam átvállalja azoktól, akik az ÁFÉSZ-ek- kel, vagy az iparral előre szerződnek a termény értékesítésére. Az állami támogatás főként egy- egy nagyobb tájkörzetben segítheti a telepítést. Ezekben ugyanis mindinkább elterjednek az egységesen érő és nagy tételben, előnyösen értékesíthető gyümölcsfajok. Az elmúlt évek telepítési munkájának eredményeként máris jó néhány régi tájkörzetben „újították” fel egy-egy gyümölcs termesztését. Motoros kerti szerszámok A Pécsi Vasipari Szövetkezet sorozatban készít benzinmotoros fűnyíró gépeket és rotációs kapákat, amelyek kilencvenhárom köbcentis SACHS motorokkal működnek. A HERMES és az AGROKER értékesítésére az idén 2500 rotációs kapát, közel ezer darab különféle fűnyírót gyárt. A képen: sorozatban készülnek a fűnyíró gépek (MTI fotó: Hadas János fel vétele — KS) HORGÁSZOKNAK Ivadéknevelés és halvédelem ülést tartott az intéző bizottság A napokban ülést tartott a MOHOSZ megyei intéző bizottsága. A testületet a titkár tájékoztatta a hónap elején Budapesten tartott megbeszélésről. Ennek egyik lényeges pontja: az intéző bizottságnak egyre nagyobb szerep jut az egyesületek munkájának irányításában, segítésében. Az intéző bizottság gazdasági felelőse az 1981. évi költségvetési terv első fél évi felhasználásáról adott számot. Ennek kapcsán külön kitért a Tokajban tartandó ifjúsági horgásztábor előkészítésére. A tábort az intéző bizottság július 31. és augusztus 9. között rendezi. A szakbizottságok beszámolója kapcsán a testület megvitatta a császárszállási kistóban folyó ivadéknevelés további teendőit. Megállapították, Tiogy az ivadéknevelést mind az intéző bizottság saját vize, mind pedig az egyesületi kezelésben levő horgászvizek halállományának növelése érdekében továbbra is folytatni kell. Kötelezték az intéző bizottság titkárát és a tagbizottság elnökét olyan terv kidolgozására, amelynek segítségével egyaránt biztosítani lehet a jó minőségű ivadék-utánpótlást és a gazdaságosságot. Szó esett az intéző bizottság ülésén a császárszállási tó halállományának fokozottabb őrzéséről is. A tó ellenőrzését, állományának őrzését, a környezet- védelmet a továbbiakban társadalmi halőrök bevonásával kívánják javítani. Erre a lépésre az országos és a helyi horgászrendet semmibe vevő húshorgászok és az orvhorgászok számának növekedése kényszerítette az intéző bizottságot. A tó őrzésében korábban tapasztalt lazaságokat, az éjszakai horgászást így — remélhetőleg — meg fogják szüntetni. Az országos horgászrend (ettől nem tér el a császárszállási horgászrend sem) betartásához az intéző bizottság kéri a horgászvizet látogató becsületes horgászok segítségét. (si) Apáti László és felesége. anyával dolgozom. Évente ezernél több nyulat értékesítek. 150—200 anyanyulat továbbte- nyésztésre adok el. — És a bevétel? — Tavaly úgy 40—50 ezer forint volt. — Sokan azt tartják, nem érdemes már nyúllal bíbelődni. A téli és a nyári ár alkalmazása miatt nincs jövedelmezőség. — Csengerben sokan abbahagyták. Én nem. Inkább megkerestem a módját, hogy jövedelmező legyen. Télen termelek többet ikerfialtatással. Nyáron pihentetem az anyákat. így 40—50 százalékos a jövedelmezőség. — Mi az, hogy ikerfialtatás? — Amikor az anyát fialás után azonnal . . . Szóval érti. . . Természetesen mindent meg lehet érteni. Azt is, hogy a bécsikék és némettarka nyulaiknak Apáti László személyében jó gazdájuk van. És még azt mondják egyesek: a fiatalokból kihalt az állatszeretet, hogy a fiatalok ilyenek, meg olyanok. Nem szabad általánosítani. Úgy sem, hogy a fiatalok gondolkodása, életvitele a csengeri konok és szenvedélyes nyúlászéhoz hasonlatos. Bár úgy lenne. ^ . Seres Ernő Naponta ezer forint pióca, kecskebéka és rák gyűjtésével A gyűjtők és a népgazdaság közös érdeke a gyógypióca, a kecskebéka és a rák gyűjtése és felvásárlása. Az áfészek a felvásárlást már megkezdték. A gyűjtőket a kívánt minőségről és a gyűjtésről röviden tájékoztatjuk. Pióca. Teste felülről lapított, alakja hosszúkás, azonban aszerint változó, hogy testét mennyire nyújtotta <ki, illetőleg húzta össze. Átlagos-nagysága 10 cm. A felvásárolható gyógypióca sötétzöld, vagy fekete hátú, hátán piros csíkkal, hasa sima, olajzöld, fekete pontokkal, mindkét oldalán, a sötétzöld és olajzöld színek találkozásánál csíkozott. (A lópióca barna hátú, sárgászöld hasú, oldalán csík nélküli, ez nem gyűjthető!) Lelőhelye és fogása: a pióca általában a sekély, iszapos fene- kű, növényekkel benőtt mocsaras vizeket szereti. Kedveli azokat a helyeket, ahová a nagy állatok fürdeni, illetve inni járnak. A vérrel teleszívott pióca nem vásárolható fel! Export céljára 2—2,5 gramm súlyú, élő, életképes gyógypióca felel meg. A pióca kora tavasztól késő őszig gyűjthető és szállítható. Szélmentes időben megfelelő lelőhelyen a begyakorlott gyűjtő naponta 4—5 kg piócát köny- nyűszerrel kihalászhat. Kecskebéka. Mindenütt megtalálható, ahol folyó vagy állóvíz van, hacsak a víz nem nagyon sós. A nyári időszakban szúrófényű lámpával éjszaka tudjuk a békát megfogni. A nagy lehalászások szeptember, október, november hónapokra esnek, amikor a gyűjtők kisebb-nagyobb méretű hálóval fogják a békát. Az áfészek felvásárlói a 3—8 dkg-os nagyságú, frissen szedett, sármentes élő békát veszik át. Rák. Az áfészek csak a fekete és a zöld rákot vásárolják fel. A nemes fekete rák általában tiszta vizű, árnyas, hűvös patakokban, folyókban található. A zöld kövirák álló- és gyengén szennyezett, naptól átmelegített vizekben, folyókban vagy azok holtágaiban is fellelhető. Fogása: fekte, vagy vörös rákot június 1-től október 31-ig, míg a zöld rákot egész évben lehet gyűjteni, illetve felvásárolni. A halászati törvény értelmében a 10 cm-nél rövidebb, általában 3 dkg-nál kisebb, valamint vedlő, petés rák fogása és forgalomba hozása szigorúan tilos! Ez a felvásárlási szabvány is. Több mint 1000 forint értéket is elérhet, amit össze lehet gyűjteni egy nap alatt. Jó jövedelem a gyűjtőknek! A gyűjtési szándékot több nappal előbb be kell jelenteni az áfész felvásárlójának, hogy az időben, megfelelő szaktanácsot tudjon adni és a göngyölegről tudjon gondoskodni. M. A. Meglepetések vízközt és tetőn Nyáron minden lehetséges Nyáron minden lehetséges, de mindennek az ellenkezője is. Ezt különösen azok a horgászok tapasztalhatják. akik egyszerűen nem tudnak beletörődni abba, hogy „nem eszik a hal”, és nem ülnek egésj nap tétlenül, hanem addig kísérleteznek, amíg kiderül: igenis, hogy eszik, legfeljebb nem azon a helyen, mélységben, vagy módon, ahogy próbáljuk. Lássunk néhány példát: a szak- irodalom szerint, ugye, ilyenkor a süllő a mélyebb, hűvösebb vizeket keresi, az oxigéndús aka- dókat. Amikor azután a víz tetején, harcsakanállal az alig combig érő vízben kapitális süllőt fogott egyik vagy másik horgász, akkor mindenki legyintett: véletlen. .. Hát nem az! A harcsáról azt tartják: keressük a legmélyebb vizen, kuty- tyogatva, vagy szélcsendes időben feljön a víz színére. Általában ez is igaz. Mégis, sorozatos tapasztalat minden jó harcsás vizen júliusban—augusztusban, hogy a nád mellett, a méteres vízben, úszóval, kishallal jó néhány nagybajuszut lehet fogni. .. Víz tetején a ponty A - pontyot mindenki nagy távolságra dobott fenekézővel keresi, vagy csónakkal, a mély vizen. És csak aki próbálta már, ar tudja, milyen izgalmas játék rekkenö délben, a parti bokrok-fák árnyékában, keszegezővel megfogni egymás után két-három sárgahasút, gyúratlan kenyérbél csalival. Az amúr is ugyanígy az árnyékban „hűsöl”. Egyes vizeken szinte „menetrendje” van dél körül: ahogy rövidül az árnyék a part felé, úgy jönnek kijjebb a növényevők is. A pontyok meg csapatostól úszkálnak a víz színén, hátuk, hátúszójuk kilátszik. A horgászok dühöngenek: oxigénhiány van, pipál a ponty, nem eszik. Hát — fenekezőre nem is. De — ha elérjük —, dobjunk húszas zsinórral az úszkáló csapat közé, úszóval, húszcentis eresztékkel egy laza kenyérdarabkát. Ha nincs öt perc múlva szakításunk, akkor szerencsénk van. mert a szákban van a „nem evő” ponty, amelyik dehogy is az oxigénhiány miatt van a víz tetején, hanem egyszerűen azért, mert valamilyen apró vízi élőlény éppen ott rajzik. (Ha nincs oxigén, akkor cuppogva pipál a hal, szája időnként kint van a vízből. Ha viszont csak a hátát látjuk, akkor éppen táplálkozik . . .) Négy-öt méteres vizekben a ke- szegezők reggel szépen fognak. Délre „leáll” a hal, nincs kapás. Legalábbis, ha megmaradnak a mély eresztéknél. De ha feljönnek az eresztékkel víz közé, meg fognak lepődni: 60—80 centiméterrel a fenék felett, vagy éppen alig másfél méterre a felszín alatt egymást érik a kapások, mert a dévér-, bodorka-, jászcsapatok napoznak vízközt, de esznek is közben. Mi van vihar előtt? A másik hasonló furcsaság: fülledt, frontbetörés, vagy vihar előtti idő van. A kapás megszűnik, aztán rázendít a szél. Mindenki csomagol, megy haza — úgysem .lesz már semmi. Csak _ páran maradnák, de furcsán horgásznak: rövid eresztékkel, akármilyen mély a víz, és alig két- három méterre a parttól úszóznak. És egymás után fogják a halat. olyat is, amit az adott vizen máskor alig látni. A magyarázat: csökken a légnyomás, a halak víz közé jönnek, a szél a part felé sodorja a vízben élő táplálékállatokat, planktonokat, a hal pedig. ösztöne hatására eszik, mert érzi: ha a vihar felkavarja a vizet. esetleg két napig koplalhat. Ennyit a példákról. Érdemes kipróbálni, és „leégés” helyett érdekes horgászélményekben lesz részünk. Ha esetleg mégsem? Hát . . . nyáron minden lehetséges . . . meg a fordítottja is . . . (szatmári) Újfajta paradicsom Bolg&r tudósok évek ót* fáradoznak azon, hogy kevesebb cukrot, ugyanakkor több aktív anyagot tartalmazó paradicsomfajtákat nemesítsenek. A Karotin—B-ben gazdag paradicsomot a tudósok eddig a vadon növő — főleg a Galapagos-szigeteken honos fajták között fedezték fel. A korszerű genetikai eljárások segítségével a bolgár ne- mesítőknek most hasonló tartalmú és tulajdonságú paradicsomfajtát sikerült kitenyész- teniök. A Carobeta nevű új paradicsomfajta 6—8-szorta annyi Karotin—B-t tartalmaz, mint a korábbi fajták, magas C-vitamin tartalma, biológiai értéke ennek megfelelően messze felülmúlja az eddig tenyésztett paradicsomokét. A Carobeta termése narancs- színű, cukortartalma mindössze 3—3,5 százalékos. Ipari feldolgozásra is alkalmasabb, alacsony szárú növény. Az első termelési kísérletek tanúsága szerint hektáronként 50 tonna termést ad. A SZÁÉV-horgászok jó példát mutattak Új tó társadalmi munkával Horgászvizeink számának növekedése messze elmarad a horgászlétszám egyre dinamikusabb emelkedésétől. így aztán érthető mindannyiunk öröme, ha egy-egy horgászviz „születésérői’’ kapunk hírt. A megyeszékhelyhez közel. Nyírtura határában a nyíregyházi SZAÉV horgászegyesülete létesített egy 2,8 hektáros horgászvizet. Az új mesterséges tavat a Nyírturát Kemecsévei összekötő műút nyugati oldalán, az akácoá erdő mögötti legelőn alakították ki. Vizét, s majdani állandó vízcseréjét a megye egyik legtisztább vizű kanálisa, hivatalos nevén a VII-es főfolyás biztosítja. Bérelt legelőn A földterület a sényöi Zöld Mező Termelőszövetkezet tulajdona. A földterület használati jogának átengedésére a horgászegyesület hosszú távú, 30 évre szóló bérleti szerződést kötött a tsz-szel. A bérleti dij egy évre 1500 forint. A művelési ág megváltoztatására irányuló kérést a városi-járási földhivatal jóváhagyta. — Ezek alapján elkészítettük a horgásztó megvalósítási tervét — mondta beszélgetésünk során Tompa György, az'egyesület titkára. — A kivitelezést társadalmi munkával és vállalati segítséggel valósítottuk meg. Eddig 300 ezer forintot meghaladó földmunkát végeztünk el. Ennek felét a horgászok kézi erővel, másik felét szintén horgászaink a vállalattól kapott gépekkel valósították meg. A tó létrehozói több mint háromezer köbméter földet mozgattak meg. Elkészítették a tó üzemeléséhez szükséges műtárgyakat. Az új horgásztó műszaki átadását június 6-án megtartották, vízzel való feltöltése most folyik. Homokzsákcsafta — Nagyon boldogok vagyunk — folytatta az egyesület titkára. — Tagságunk 120 fő. Nem lebet olyan segítséget kérni tőlük, amit ne teljesítenének azonnal. Nehéz ecsetelni azt a lelkesedést, fáradtságot nem Ismerő tenniaka- rást, amelyet a horgászok például a gravitációs feltöltésnél, a főfolyás medrének elzárásánál tanúsítottak. A víz egyre-másra elmosta a homokzsákokat. A tagr ság a víz erejével dacolva töltötte, hordta a homokzsákokat, míg végre az emberi erő győzedelmeskedett. Gravitációs úton több mint ötezer köbméter víz került a tóba. A víz átemelése a főfolyásból most már szivattyúval történik. De nemcsak a horgászok segítettek a tó építésénél. Most éppen az egyik társvállalat nagy teljesítményű szivattyúját kértük kölcsön. Igaz, fizetnünk kell az üzemelés költségeit, s ez nem kis összeg, de a gyorsan jött segítség nagyon jólesett, s a munka így nem állt le. — A tagság közül kinek a munkáját dicsérné? — A társadalmi munkát, a szabad szombatot, a vasárnap feláldozását mindenkinek meg kell köszönnünk, legyen az vezetőségi tag, vagy egyszerű horgász. A tagság kétnapi társadalmi munkát végzett. Ügy érzem, nem sértek meg senkit, ha azt mondom, hogy a tó építésénél a legtöbb társadalmi munkát Nádudvari Dániel gyártás-előkészítő, ifjú Ölti Sándor gépkocsiszerelő és Vitéz József művezető végezte. Horgászat: a jövő nyártól Most szakemberek vigyázzák a feltöltést. Árgus szemekkel figyelik, hogy megáll-e, nem szökik-e a víz, hogy nem kell-e valahol beavatkozni a víz megfogásánál. Ha „beáll” a víz, további partmunkákat kell végezni. Egy oldalon fásításra, füvesítésre is sort kerítenek. Tennivaló így még van bőven. De társadalmi munkára váró kéz is. A közelben van a vállalati vadásztársaság vadászháza is. így a víziszámyas reményében társadalmi munkával ők is segítenek az elkövetkezendő tereprendezési munkáknál. A SZAÉV horgászai az ősz folyamán halasítják az előírásoknak megfelelően halárokkal elkészített tavat. A MOHOSZ első halasítási támogatását sem várják üres kézzel. Az egyesület már a tavaszi halasításkor gondolt a tó betelepítésére, öt mázsa két- nyaras pontyot vásároltak. Azok jelenleg az intéző bizottság császárszállási ívató tavában várják állandó helyükre történő telepítésüket. Az egyesület vezetőségének az a terve, hogy a jövő évi telepítések után, az 1982-es pontyfogási. tilalom feloldásakor az új horgászvizen elkezdődhet a horgászat. Ekkortól várják a vendég- horgászokat is. Érpatak! „örökösök” Az egyesületnek korábban is volt saját vize. Ez Érpatakon a község északnyugati szélén terül el. Nagysága mintegy 3 hektár. Erről a vízről lemondanak a nemrég megalakult érpataki tsz horgászegyesület javára. A SZAÉV HE így nemcsak tagságának teremtett jó fogási lehetőségeket, hanem egy új, kis egyesületet is vízhez segített. Ezzel is példát mutatott. Sigér Imre