Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
— Közvagyon S zép, új lámpasor készült el a kisváros főutcáján. örült neki a helység apraja- nagyja, hiszen világosabb lett a környék, derűsebbek az esték. Egy héttel később már csak minden harmadiknegyedik lámpa világított. A többit „valakik” tönkretették. Lehetne-e azt mondani, hogy egyedi a példa, nem alkalmas az általánosításra? Nem erre mutat, hogy másutt olykor életmentésre szolgáló telefonokat teszik tönkre, másik helyen a köztéri szobrokat csúfítják el. Ha valaki azt vetné ellen: ez mind rendőri ügy — csak részben lenne igaza. Tény, hogy a rongálások, garázdálkodások törvénybe ütköző cselekmények, s ezekért az elkövetőknek — bizonyos esetekben — büntetőjogilag is felelniük kell. Ám az is igaz, hogy mindez egy bizonyos rossz szemlélet szélsőséges megnyilvánulása. Annak a — más téren is gyakran tapasztalható — szemléletnek, hogy „ami mindenkié, az senkié”. Más szóval azt állítják: ami a közösségé, az közpréda lehet. Nem kevésbé veszélyes, ez a szemlélet olyankor, amikor helyenként „hivatalból” cselekszenek eszerint. Ismét az életből vett példa: beázott egy házke- zelőség gondozásában levő lakóház teteje. Egészen kis összegbe került volna, ha azonnal megjavítják, közvetlen a lakók bejelentése után. -Ám az „illetékesek” még ahhoz sem. vették a fáradságot, hogy megnézzék a beázott tetőt — csak akkor, amikor már a javításhoz több százezer forintos beruházás, felújítási terv és egy sor minden más kellett volna. Akkor már ki lehetett mondani — hogy nincs rá pénz, nincs rá kapacitás. A kép teljességéhez tartozik, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a biztató hírek is. Mind több helyen épül sok minden társadalmi munkával. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több helységben és szinte naponta többen és többen látják: amit együttes erővel létrehoznak, az a közösségé s egyben minden, közvetlenül vagy közvetve érdekelt helyi lakosé, állampolgáré. Azon fáradoznak, hogy mind több legyen a „mienk”, a szűkebb 'vagy nagyobb közösségé. Mindinkább így van ez a vállalatok, szövetkezetek vagyonával is. Gyökeret ver az a felfogás, hogy a gyárból eltűnő szerszámok, a szövetkezet „kintfelejtett” és lassanként elfogyó termékei — személyes kárt is jelentenek. Ami szőrén-szálán elvész, azt valahogyan ‘ pótolni kell, s ez éppen a becsületes emberek rovására megy. n közösségért tenni hajlandó ember nem a maga részét félti; közkincsnek tekinti azt, ami van, s nem hagyja, hogy közprédává váljék. Vagyis, ha lassan is, de egészen biztosan megváltozik a szemlélet: a közösség tulajdonára éppúgy vigyáznak, mint legszemélyesebb -holmijaikra. V. E. Üj létesítménnyel gazdagodik a záhonyi vasúti átrakókörzet. Eperjeskén rövidesen egy olyan csigás szállító- berendezést helyeznek üzembe, amely a műtrágya átrakását végzi. Évente több százezer tonna műtrágya érkezik a Szovjetunióból. Ennek az átrakása — különösen nagyobb mennyiség érkezésekor — nehéz volt, mert dízeltargoncákkal, illetve mechanikus lapáttal juttatták át a széles nyomtávú vagonokból a magyar kocsikba. A csigás átrakó berendezés teljesítménye többszöröse a A gépesített rakodási főnökség dolgozói segédkeznek a szerelésben. (Gaál Béla felvétele) targoncákénak. A berendezés osztrák gyártmányú. A széles és normál nyomtávú vagonok vontatását pedig egy magyar szabadalom alapján készített vagonvonszoló berendezés végzi, kiküszöbölve a nehéz munkát jelentő és balesetveszélyes kézi mozgatást. Az új berendezésnél most kezdődnek az üresjárati próbák, s rövidesen üzemszerűen vesz részt az átrakásban. Próbára készen Baniszadr Párizsban Menedékjogot kapott és Franciaországban marad MA Babkávé a gyermekkocsiban (2. oldal) Megnyitották a csapokat és... (3. oldal) Kistermelők — kiskertek (7. oldal) Abolhasszan Baniszadr volt iráni államfő szerdán hajnalban Franciaországba érkezett és politikai menedékjogot kért a francia kormánytól. Baniszadrot az iráni légierő Boeing 707 típusú gépe hozta Franciaországba. A repülőgép egyébként Ciprus felől érkezve átrepült Görögország fölött. Mint az athéni repülésirányító torony munkatársai elmondták, a gép személyzete közölte velük, hogy a repülőgép légikalózok hatalmába került. A török külügyminisztérium bejelentette, hogy az iráni légierő Boeing 707-es repülőgépe szerda hajnalban áthaladt Törökország területe felett és leszállási engedélyt kért. A török hatóságok ezt megtagadták. A PARS iráni hírügynökség ugyanakkor hírt adott arról, hogy kedden este eltérítették az iráni légierő egyik gépét. A jelentés nem émlíti Baniszadr nevét az eset kapcsán. A hírügynökség hozzátette, hogy az iráni légierő megpróbálta elfogni az említett gépet, de nem tudta megakadályozni, hogy az elhagyja az ország légterét. Az iráni hatóságok, miután Baniszadr volt iráni elnök Franciaországba érkezése után újságíróknak nyilatkozik. (Kelet-Magyarország telefotó) tudomásukra jutott Baniszadr holléte, azonnal a volt elnök kiadatását kérte Franciaországtól, hivatkozva arra, hogy az ország igazságszolgáltatása már hosszú ideje körözi. Az iráni külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az eltérített gépet ugyanaz a személy vezette, aki a volt sahot szállította repülőgépen annak idején Kairóba. Párizs környéki otthona előtt szerdán délelőtt röviden nyilatkozott az újságíróknak Baniszadr volt iráni elnök. Kijelentette: mindaddig Franciaországban marad, amíg az iráni nép „megnyitja az utat a demokrácia felé”. Az exelnök „Khomeini terrorizmusát” ostorozta és azt mondotta, hogy az iráni nép szerinte „kész azzal szembeszállni és tovább haladni a forradalom útján.” Baniszadr bajusz nélkül jelent meg az újságírók előtt: hogy jobban megőrizhesse inkognitóját, Teheránban leborotválta. Hatékonyabban, takarékosabban és célszerűbben. Ez jellemzi a megye nagyközségeinek a VI. ötéves terv időszakára készült fejlesztési előirányzatait. A tervidőszak gazdálkodási-beruházási feladatait nehezebb feltételek mellett, szerényebb keretek között kell megoldani. Éppen ezért is kapott nagyobb hangsúlyt a fejlesztésnél a lakosság közreműködése, segítsége. Három nagyközség fejlesztési elképzeléseiről adunk számot ezúttal: Űjfehértón a nagyközségi közös tanács a VI. ötéves tervi beruházási célú felhasználásának összegét 41 millió forintban határozta meg. A cél- csoportos lakásépítésre előirányzott összeg- lehetőséget nyújt az előző tervidőszakról áthúzódott harminc lakás befejezésére. A szennyvízprogram megvalósítására szánt pénzzel az első ütem valósul meg: megoldódik a Kossuth utca elején lévő lakások szennyvízelvezetése. Az egészségügyi ellátás javulását eredményezi, hogy a körzeti orvosi rendelő megépülése, a kulturális ágazatban pedig a nagy előrelépést jelentő nyolc tantermes iskola létesítése. Nyírbélteken 17 millió forint a nagyközségi közös tanács VI. ötéves tervi fejlesztési előirányzata. Ebből az összegből fedezik többek között a vízmű építését, amelynek kivitelezését még az előző tervciklusban, mintegy 34 millió forint költség-előirányzattal kezdték meg. A vízmű — egy 600 köbméter űrtartalmú víztárolóval, több mint 16 kilométer hosszú ivóvízhálózattal és 74 közkifolyóval — 1983-ban már megoldja a község ivóvízellátását. Ebben az évben fejeződik be a tavaly elkezdett tanács- és pártház építése, s a lehetőség szerint hozzájárulnak majd egy kisipari szolgáltatóház építéséhez is. A tervidőszak utolsó két évében 2400 méter hosszú járda építése is szerepel az elképzelésben. Nyírteleken ebben a középtávú tervciklusban 30 millió forint fejlesztési alappal gazdálkodik a nagyközségi tanács. Ebből nyílik lehetőség Varjúlaposon a víz közművesítésére 1984-ben. Ebben az évben fejeződik be a tavaly megkezdett ötven gyerek befogadására alkalmas óvoda építése. Idén megkezdik és 1983-ban fejezik be egy 8 tantermes általános iskola beruházását. * Széles körű társadalmi öszszefogásra számolnak mindTanműhelyt létesítettek az Újpesti Gyapjúszövő újfehértói gyárában. A 11 milliós beruházással létrehozott csarnok medvénk középfokú textil-, szövő- és fonószakember képzését fogja szolgálni. Idén szeptember elején több, mint kéts izan kezdik meg a tanulmányaikat az új létesítményben. Képünkön: Koczur László és Ferkó György szövőgépeket szerel he. (Gaál Béla felv.) három községben. Űjfehértón a tervidőszakban 45 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek, amelynek döntő többsége — 36 millió — a lakossági hozzájárulás. A tervezett munkák: parképítés 12 ezer négyzetméteren, 15 ezer facsemete elültetése, 2 ezer négyzetméter járda, öt autóbuszváró, egy játszótér és a sporttelep bővítése. Nyírbélteken több mint 9 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek. Tanácsháza, művelődési otthon, híd, tűzoltószertár, két autóbuszváró létesül belőle, megépítenek 5 ezer méter hosszú járdát és elültetnek 800 fát többek kö-. zött. Nyírteleken közel 20 millió forint társadalmi hozzájárulásra számítanak. Autóbuszvárókat, belvízcsatornát, tornatermet, szemétlerakóhelyet, iskolai tantermet, parkot, járdát építenek, bővítik az óvodát és fásítanak. Ebben a tervidőszakban is szervezik az „Egy napot Nyírtelekért” mozgalmat. Azonban ezt a pénzt tartalékolják, s gyógyszertár építéséhez használják majd fel — a következő tervciklusban. üSeiet3i 3 Magyarország I XXXVnjL évfolyam, 177. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1981. július 30., csütörtök fi LAKÁS, VlZMŰ, ISKOLA, ÓVODA Fejlődő nagyközségek Fokozódik a társadalmi hozzájárulás
