Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

1981. július 23. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG NYÁRI ÉRDEKESSÉGEK önjáró lakókocsi A kempingezés világjelenség, a motorizáció veleszületettje. A gépkocsitervezők már jó ideje gondolnak a kempingezők igé­nyeire is, amikor fekvőhellyé alakítható üléseket terveznek, nagy csomagteret képeznek ki, csomagtartó hordására megerő­sítik a tetőszerkezetet, s az au­tó hátsó részét vonóhorog fel­szerelésére teszik alkalmassá. A közelmúltban új konstrukció jelent meg: az önjáró lakókocsi. Valahol a személyautó — teher­autó — mikrobusz között foglal helyet ez az új alkotmány, mely a vezetőfülke fölé nyúló csomag­terével megközelíti a lakókocsik belső térfogatát, magában hor­dozva az önjáró képesség elő­nyeit és hátrányait. E járműtí­pus kialakításában nemcsak a lakás, hanem az utazás követel­ményeit is figyelembe kell ven­ni. Az önjáró lakókocsi (lakóautó) egyben személyszállító eszköz is, tehát mindenki részére jó ülése­ket kell beépíteni, s az egész felépítményt minél zajtalanabb­ra keli készíteni. Önjáró lakóko­csik kétféle kivitelben készül­nek. A gyakoribb az, hogy a vezetőfülkét és a lakórészt kö­zös karosszériaegységgé képezik ki. Valamivel költségesebb az a megoldás, amikor egy kisebb vagy közepes teherautó alvázán a rakfelület helyére erősítik fel az onnan bármikor leemelhető, és bárhol külön is elhelyezhető „házikót”. Képünkön: az utóbbi megol­dásra láthatunk példát, egy olyan lakóautót, amelynél egy kis Ford teherautó-alvázra ke­rült a 2,75 méter magas lakótér­felépítmény. A járművet 2000 köbcentiméter hengerűrtartal­mú, 57 kW-os motor hajtja, a legnagyobb sebessége 115 km/ó. (KS) „Világrekorder" túrasátor Tévhit, hogy a kempingezés az autósok kiváltsága. Ám ahhoz, hogy a vonaton, autóbuszon, ne­tán „az apostolok lován” ván­dorló turista magával vihesse a turistasátrat, annak mindenek­előtt könnyűnek kell lennie. Persze, több más követelmény­nek is meg kell felelnie: gyor­san felállíthatónak, jól rögzíthe­tőnek, vízmentesnek, a széllel, viharral szemben ellenállónak, kell lennie. Különösebb kényelemről alig­ha lehet beszélni a túrasátrak­nál — annál inkább a legkülön­félébb, sokszor már luxus kivi­telű lakósátraknál —, hiszen sokszor csupán 50—70 cm széles fekvőhellyel kell megelégedniük a bennük alvóknak. A nehéz ponyvaanyagból készülő sátor már a múlté, a műszálak meg­jelenése jelentősen megkönnyí­tette a sátorkészítők helyzetét. Ámde hiába tökéletesen víz­hatlan a sátorszövet, ha a var­rások mentén beázik. Hasonlóan kellemetlen, ha a tető- és oldal­lapok nem egyenletesen fesze­sek, ha az eresz és a fűszegély nem elegendő. A jelenleg ha­zánkban forgalomban lévő túra­sátrak súlya 5—16 kg között van (nagyságuk és a „kényelmi fo­kozatok’ függvényében). Alighanem „világrekordnak” számít a képen látható angol gyártmányú, mindössze 2,5 kg súlyú túrasátor, amely két sze­mélyt és jelentős számú cso­magot foglalhat magába. Tulaj­donképpen a sziklacsúcsok meg­hódítására induló expedíciók tagjai számára állították elő az első ilyen sátrakat. A sátor lég- áteresztő nylonból készül; • meg­figyelhető, hogy a háromszögű tetőpanel nagyobb belső teret ad, mint a hagyományos vázas sátrak. A sátor fala erős, vízál­ló anyagból van. A cipzáras be­járat és a sátor hátsó részében elhelyezett páramentesítő szellő­zés a fokozott kényelem érdeké­ben született megoldások. A könnyű sátor felállításához leg­feljebb 10—15 percre van szük­ség. Miért „túrósodik" a vegyszer? A korábbi években a növény- védelem oktatásakor mindig ki­hangsúlyozták, hogy csak „lágy”, állott vízzel szabad per- metlevet készíteni. Ilyen vizet legkönnyebben úgy nyerhetünk, ha az esővizet felfogjuk és azt használjuk permetezéshez. Igen sok reklamációt hallot­tam, hogy a költséges Rubigán és Syllit stb. a permetlétartály- ban túrósodik. A felhasználó „természetesen” szinte minden esetben az illető készítményt tet­te felelőssé, különösen akkor, ha az hazai formuláció volt. A témának utánajártunk és szinte minden esetben a fel­használt víz minősége volt a fe­lelős a tapasztalt hiányosságo­kért, ugyanis a felhasznált víz keménysége a megengedettnél magasabb volt. Természetesen a víz kemény­sége nemcsak a gombaölő sze­rek hatékonyságát befolyásolja negatív irányban, hanem a kü­lönböző rovarirtók is igen érzé­kenyek a kemény vízre. A több éve végzett vizsgála­taink szerint a kutak vizének minősége évente változhat. Ér­demes tehát a vízvizsgálatot évente elvégeztetni. A felvetett probléma apróságnak tűnő do­log, de úgy érzem, minden ter­melő alapvető szakmai tudniva­lója, hogy a permetezéshez hasz­nált víz minőségével, illetve mi­lyenségével tisztába legyen. A vízkeménység vizsgálatát az Ál­lami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásán jelentéktelen összeg befizetése mellett bárki részére elvégzik. A vizsgálathoz kb. 1 liter vízre van szükség. A víz lágyítására különböző, viszony­lag egyszerű módszerrel állnak az igénylők rendelkezésére. Dr. Fodor Tamás A DAB és a korszerű almatermesztés A Debreceni Akadémiai Bizott­ság mezőgazdasági szakbizottsá­ga nemrég tanácskozást tartott Karcagon a húsmarhatartás fel­adatairól. E térségben ugyanis szép számmal akad alig hasz­nosított rét- és legelő. A Kábái Cukorgyár tevékenységéhez is szorosan kapcsolódik az akadé­miai bizottságnak az a tudomá­nyos programja, amely a cukor­répa-termesztés mennyiségi fej­lesztését és minőségi javítását jelölte célul. A mezőgazdasági szakbizottság hatodik ötéves tervre elkészített munkaprogramjában is nagy fi­gyelmet fordítottak a tudomá­nyos eredmények gyors, gyakor­lati alkalmazására. Ennek szel­lemében foglalkoznak a bihari és a hortobágyi területek egy részén nagy károkat okozó bel­víz pusztító hatásának mérsék­lésével, a belvizes földterületek meliorációs lehetőségeivel. Az ál­lattenyésztési szakbizottság az Idén a szikes legelők felhaszná­lásának módjait is vizsgálja. Az idei munkatervben szerepel a nagyüzemi álmatermesztés kor­szerűsítési lehetőségeinek ki­munkálása. Különösen nagy fi­gyelmet fordítanak a termés be­takarítására, tárolására, s az al­máskertek tápanyag-utánpótlá­sára. Vlllanyautók Moszkvában kísérletsorozatot kezdtek az elektromos árammal működő gépkocsikkal. Azt ter­vezik, hogy néhány tucat vil­lan yautó részvételével komplex kutatóprogramot hajtanak végre, amelynek során a jövő elektro- mobiljainak és elektrobuszainak prototípusait fejlesztik ki. Né­hány típust máris kidolgoztak, az egyik — váltóárammal műkö­dő — villanyfurgon 500 kilo­gramm, a másik, egyenárammal működő kis teherautó pedig 800 kilogramm teher szállítására lesz képes. A tervek szerint 1981 és 1985 között összesen 350 villany­autót és -autóbuszt gyártanak különböző üzemekben. Szennyvíztisztítás olcsóbban Lehet kétmillióval kevesebb? Egy díjnyertes pályamunkáról Harmadik alkalommal hirdet­te meg a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövet­sége energiatakarékossági pá­lyázatát.''EzuftalelsJcnjat nem adtak ki, viszont a százon felüli pályamunkák közül a második és harmadik díj mellett tizen­kettőt dicséretben részesítettek. Köztük van a „Szabolcs” jeligé­jű pályázat is, amely Jeszenszki Istvánnak, a SZAVICSAV igazga­tójának és Hegyes Sándornak, a vállalat műszaki tanácsadójának munkája. Nyíregyházán a szennyvíztisz­tító telep bővítése nehezen tar­tott lépést a vízfogyasztás, s ez­által a szennyvíztermelés növe­kedésével. A legutóbbi kiépítés után napi 21,5 ezer m3 szenny­víz tisztítására volt alkalmas, miközben ennél nagyobb meny- nyiség keletkezett. Ezért egy újabb, negyedik tisztítósort. is megterveztek, hogy napi 30 ezer köbmétert tisztítsanak. Az új módszer révén viszont nincs szükség ennek a közel 30 millió forintos beruházásnak a létre­hozására, mégis el lehet érni a 30 ezer köbméteres tisztítási szintet. Az elméleti számítások, vala­mint a megvalósítás kapcsán szerzett gyakorlati adatok sze­rint a beruházási költségek ne­gyedére, a közvetlen bérköltsé­gek szintén negyedére csökken­nek. Az energiamegtakarítás 20 százalékos, ami a jelenlegi ára­kon közel kétmillió forintot tesz ki. A javaslat a biológiai rendsze­rű szennyvíztisztító telepek ka­pacitásának és hatásfokának ja­vítására kiegyenlítő tározó be­építését tartalmazza. Az ország­ban is működő rendszerek min­degyikénél problémát jelent, hogy az optimális tisztítási ha­tásfokot csak egy viszonylag egyenletes terhelés, s azonos szennyezettségi szint mellett le­het elérni. A nyíregyházi ta­nek, míg éjszaka, reggel 5 óráig az átlagosnál kevesebb a tisztí­tásra váró szennyvíz. A javaslat a csatornamű üze­mére jellemző dinamikus válto­zások és a szennyvíztisztító rendszerek által megkívánt sta­tikus üzemállapot közötti el­lentmondást oldja fel azáltal, hogy egy kiegyenlítő tározót ik­tat be az összekapcsolt rend­szerbe. A kiegyenlítő tározó a csúcsterheléskor érkező szenny­víz egy részét tárolja, frissen tartja, majd kis szennyvízho­Eredményes energiatakarékossági verseny A népgazdaság energiapolitikai és energiagazdálkodási céljainak megvalósítása érdekében a deb­receni körzeti energiafelügyelet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület debreceni csoportjá­val együtt a Tiszántúl ipari súlypontját képező, az 1 mW villamos terhelést elérő kiemelt fogyasztók között energiagazdál­kodási szocialista munkaver­senyt szervezett már 1969-ben, elsőként az országban. A versenybe kapcsolódó ener- getikusi kollektívák vállalták a népgazdasági és a vállalati ér­dekkel egybeesőén az energia- költségek csökkentését, az ener­giafelhasználás hatékonyságának növelését, továbbá az energiata­karékosság széles körű kiter­jesztését. Az 1980. évi energia­gazdálkodási munkaverseny eredményeinek értékelésére a közelmúltban került sor a szolnoki papírgyárnál. A mint­egy hetven fős tanácsko­zás résztvevőit Varga Sándor, az Ipari Minisztérium főenergetiku­sa és Madarász Tibor, az MTESZ Szolnok megyei °tit^ra üdvözöl­A munkaverseny műszaki mu­tatóit és az elért eredményeket Vas József, a debreceni körzeti energiafelügyelet vezetője ismer­tette. A mutatók között szere­pelt a villamos energia éves át­lagos vásárlási egységára, a vil­lamos teljesítménytényező, a nettó termelési értékre vetített fajlagos villamosenergia- és faj­lagos hőenergia-felhasználás, to-, vábbá a felhasznált energiahor­dozók (földgáz, olaj, szén stb.) éves átlagos beszerzési költsége, azaz egységára. Az energiagazdálkodási ver­senyben a részt vevő kollektívák igen szép eredményekkel szere­peltek. Amíg a termelés 13,9 százalékkal emelkedett, addig villamosenergia-felhasználásuk csak 2,9 százalékkal, a hőener­gia-felhasználásuk volumene pe­dig 2,7 százalékkal nőtt. Az energiafajlagosok csökkentésé­vel a versenyző vállalatok 48 millió kWó-val kevesebb villa­mos energiát és 58 ezer tonna tüzelőolaj fűtőértékének megfe­lelő, kevesebb hőenergiát hasz­náltak fel termelési értékük elő­állításához, illetve ennyit takarí­tottak meg. A versenyzők között első he­lyezést ért el Elek Imre, az EIVRT hajdúböszörményi alkat­részgyárának főenergetikusa, második lett Papp Géza, a Török­szentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat főenergetikusa, harma­dik helyre került az AFIT XIII. sz. Autójavító Vállalat energeti­kusa, Hajdú Jenő. Az értékelés­ben a negyedik helyezést Kassai Ferenc, az öntödei Vállalat kis- várdai vasöntödéjének energeti­kusa érte el, az ötödik helyezést pedig Kasza József, a tiszavas- vári Alkaloida vegyészeti gyár főenergetikusa kapta. A helyezetteken kívül a ver­seny értékelésében más Sza- bolcs-Szatmár megyei vállalatok is szép eredményekkel szerepel­tek. 1980-ban és az elmúlt teljes tervidőszakban jelentős mérték­ben javította energiagazdálkodá­si eredményeit a nyíregyházi gumigyár, az ÉRDÉRT Vállalat vásárosnaményi faforgácslap- gyára, a Nyíregyházi Konzerv­gyár energetikusi kollektívája. A helyezetteknek és eredményessé­get felmutató energetikusoknak Tóth Endre, az energiafelügyelet osztályvezetője oklevelet, pénz­jutalmat és jutalomtárgyakat nyújtott át. Új típusú házak panelből A Veszprémi Állami Építőipari Vállalat megkezdte házgyári pa­neljeinek felhasználásával az első családi sorházak építését. A nyolcvankét négyzetméteres lakterülethez negyvenkét négyzetmé­teres garázs és hobbihelyiség is tartozik. A képen: az épülő sor­házak. (MTI fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) AUTÓ-MOTOR Újrafutózott abroncsok A gumiabroncsnak csak a leg­külső futófelülete áll tisztán gu­miból, alatta — több rétegből ál­ló — párnaöv található, amelyet a légnyomás belülről kifeszít; ez biztosítja a pneumatik alakját és annak tulajdonságait. A normál, hagyományos diagonál abroncs­nál a párnaöv egyes szövelré- tegeinek szálai rombuszokból ál­ló hálózatot alkotnak, a kord­szálak a futófelület középvona­lának irányával 30—60 fokos szö­get zárnak be a profilfelület egyes pontjaiban, a szálak lefu­tása átlós, diagonális. A radiálabroncsoknál a szö- vetvázszálak az egyik abroncs- oldaltól közvetlenül radiálisán (sugárirányban) a másik oldalra tartanak. Efelett a radiális szál­szerkezetű szövetréteg felett egy textil vagy acél anyagból készült hordozó párnaöv réteg találha­tó; ez merevíti az abroncsot a futófelület alatt, és biztosítja annak az érintkezési felületen a merevségét, azt, hogy az ab­roncs csak kis mértékben de­formálódjék. —, így lehetővé válik, hogy a fu­tófelület profiljának hornyai nagy Igénybevétel hatására sem nyomódnak össze; az abroncs mind száraz, mind nedves útfe­lületen nagyobb erőt képes át­vinni, kevésbé hajlamos a vizes felületen való megcsúszásra. Az autógumi eredetileg 8—9 mm-es profilmélységéből hosz- szabb-rövidebb használat után 1 mm marad. Ez jelenti azt a ha­tárt, amikor a gumi további használata már nem biztonságos (egyébként nem is engedélye­zett). Pontosabban: csak a futó­felület válik alkalmatlanná, mert a köpeny maga többnyire kifo­gástalan marad. Az eddigi hazai gyakorlat szerint a gumiab­roncsnak éppen ez az értékeseb­bik része vált eldobandó hulla­dékká, mivel eddig a járműab­roncsoknak csak mintegy 10 szá­zalékát újították fel az ország­ban (ez az. arány Nyugat-Euró- pában 40—45 százalék), többnyi­re a teherautók és a traktorok nagyobb átmérőjű kerekeit. Ugyanakkor minden autótulaj­donos tapasztalhatta, hogy mennyire egyenetlen a hazai au­tógumi-ellátás, több típushoz csak elvétve lehet köpenyeket kapni. Szerencsére rájöttek ar­ra, hogy gyorsan megtérülő be­ruházásnak számít az autóabron- . csők futózására való berendez­kedés, így rövidesen több he­lyen is foglalkoznak a gumiab­roncsok újrafutózásával. Lassanként kialakul a hasz­nált gumiköpenyek átvételének, és az újrafutózottak eladásának a rendje is. A tervek szerint a MÉH-vállalat lesz a fő begyűj­tő, s a kijelölt telepeken nem csupán a még újrafutózható ab­roncsokat vásárolják majd meg, hanem az ebből a szempontból már használhatatlan köpenyeket is (természetesen alacsonyabb áron). Budapesten pedig külön üzlet nyílik a felújított, újrafu­tózott autóköpenyek forgalmazá­A futózott köpeny biztonsági okokból a kormányzott kerekek­re nem szerelhető fel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a futózott gumi okvetlenül gyengébb minőségű, mint az új. Annyi bizonyos, hogy 4—5 évnél idősebb, erősen lefutott köpeny futózása már nem megengedhe­tő. Persze egyébként is vannak feltételei a futózhatóságnak. így például az, hogy a gumi alépít­ménye nem lehet sérült, javí­tott, a perem nem deformálód­hatott és így tovább. Tájékoztatásul eddig csak any- nyit közöltek az illetékesek, hogy ha valaki maga viszi majd el köpenyeit egy-egy üzemhez, az új árának 50—55 százalékába kerül a gumiabroncs újrafutózá- sa. Üzletben ennél valamivel többet kell majd fizetni a fel­újított futófelületű gumikért. pasztalatok viszont azt mutat­ják, de másutt is hasonló a helyzet, hogy egyes' időszakok­ban a tervezettnél több szenny­víz érkezik, máskor viszont ki­sebb a mennyiség. így Nyíregy­házán napközben az élelmiszer- ipari üzemek erősen szennyez­zam esetén visszaengedi a szennyvíztisztítási folyamatba. Ezáltal elkerülhetővé teszi a csúcs-, illetve alulterheléseket, közel egyenletessé teszi a szenny­víztisztító telep terhelését, amely az optimumhoz közelítő üzemál­lapot alapfeltétele. A javaslat szerint az átmeneti tározásra kerülő szennyvízbe oxigént jut­Szabó István és Jenei Gábor az iszapszintet állítja be a nyíregy­házi szennyvíztisztító telep kiegyenlítő tárolómedencéjében. (Csá­szár Csaba felvétele) tatnak, így megelőzik a tárolás alatti minőségromlást. Az energia felhasználására a számítógépet hívták segítségül a SZAVICSAV-nál. Több variációt dolgoztak ki, amelynek a lénye­ge a szennyvíztisztítás haté­konysága mellett a minél kisebb energiafelhasználás elérése volt. A gyakorlat azt igazolja, hogy a vízügyi igazgatóság által megen­gedett értékeknél jóval kisebb szennyezettségű vizet engednek vissza az Érpatakba. Száraz idő­szakban megesik, hogy a patak őze — Nyíregyházát elhagyva — szennyezettebb, mint amilyen a szennyvíztisztító telepről bele­kerül. A vízgazdálkodási szakértői vélemény szintén alátámasztotta a javaslat helyességét. A múlt év októbere és decembere között végezték el a próbaméréseket, amelyek azt igazolták, hogy az előzetes műszaki terveknek megfelelően alakult az üzemelés. A legfontosabb eredmény, hogy nem kell megépíteni a negyedik tisztitósort, s ennek ellenére al­kalmassá tették a telepet napi 30 ezer köbméter szennyvíz tisz­títására. Miután Nyíregyházán a második szennyvíztisztító telep csak a VI. ötéves terv során épül meg, így ezzel a város je­lentős gondját oldották meg, számottevő beruházási és ener­giamegtakarítással. L. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom