Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-23 / 171. szám
1981. július 23. w KELEt-MAGYARORSZAG TELEX (Folytatás az 1. oldalról) család otthonába és kulturális programokat is szerveznek részükre. A szovjet fiatalok delegációja pénteken búcsúzik Szabolcs-Szatmár megyétől. ★ Szerdától országszerte folytatódott a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a KB székházában fogadta Borisz Pasztuhovot, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, a barátságfesztiválon részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén ott volt Fejti György, a KISZ Köz- ■ ponti Bizottságának első titkára és Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének követtanácsosa. Borisz Pasztuhov a délelőtt folyamán elutazott Budapestről. A- szovjet delegáció vezetését Dmitrij Filipov, a Komszomol KB titkára vette át. ★ Szerdán a budapesti üzemekben, intézményekben tett látogatásokkal, vagyis személyes tapasztalatcserével fejeződött be a KISZ KB székházában kedden kezdődött kétnapos politikai konferencia: a magyar és a szovjet politikai delegáció 100—100 tagja a plenáris ülést_ követően ifjúmunkás, mezőgazda- sági, értelmiségi, középiskolai, egyetemi, valamint főiskolai szekcióban folytatott eszmecserét a különböző ifjúsági rétegek életéről, munkájáról, s a kötetlen beszélgetésre jó alkalmat teremtettek a munkahelyi látogatások is. Az ifjúmunkások természetesen a KISZ-esek és a Kom- szomolisták termelési mozgalmainak eredményeiről, a sajátos munkaformákról beszélgettek a munkacsoportokban, s az Egyesült Izzóban is. Megtekintették az épülő budapesti nagy sportcsarnokot, jártak az ÉVM Szolgáltató Vállalat munkásszállójában, az Ipari Minisztériumban, végül a BHG klubjában találkoztak az Alkotó Ifjúság Egyesülés vezetőivel. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok — miután meghallgatták Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek a hazai mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetéről adott tájékoztatóját — személyes tapasztalatokat is szereztek Dunavarsányban, a Petőfi Termelőszövetkezetben és Cegléden, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. Szerdán felkeresték a Társadalomtudományi Intézetet is, s programjuk az Országos Találmányi Hivatal, majd az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének megtekintésével zárult. Háromszáz külföldi résztvevővel Megnyílt hazánk legnagyobb nyári egyeteme Debrecenben MOSZKVA Július 18-án egy ismeretlen nemzetiségű repülőgép Irán felől érkezve Jereván térségében behatolt a Szovjetunió légterébe. A repülőgép személyzete — anélkül, hogy a szovjet földi repülés- irányító szolgálatok kérdéseire, vagy a segítségnyújtásra vonatkozó ajánlataira válaszolt volna — tovább repült szovjet terület felett és veszélyes manővereket hajtott végre. A gép, bizonyos idő után, összeütközött egy szovjet repülőgéppel, megrongálódott és elégett. RÓMA Rómában szerdán késő délután ítéletet hirdettek II. János Pál pápa merénylőiének bűnperében. Mehmet Ali Ag- cát életfogytiglani börtön- büntetéssel sújtották. Egyéb bűneiért, a törvénytelen fegyverviselésért, hamis személyi okmányok használatáért és más kisebb bűnökért 10 évi pótlólagos szabadságvesztéssel sújtották, de tekintettel arra, hogy életfogytiglan ítélték el, a tíz évet egyévi sötétzárkára változtatták. MADRID Az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről 35* ország részvételével folyó madridi találkozó további munkamenetéről tárgyaltak a küldöttségvezetők a keddi nem hivatalos ülésen. A küldöttségvezetők nem hivatalos tanácskozására azután került sor, hogy az előző napokban a megoldásra váró kérdésekben a nyugati országok küldöttségei irreális követelésekkel álltak elő és nem mutattak hajlandóságot a megegyezésre. A hivatalos döntés a találkozó további munkamenetéről a pénteki teljes ülésen várható. Addig a küldöttségek folytatják a nem hivatalos konzultációkat. LAUSANNE Kedden délután pokolgép robbant egy Lausanne központjában lévő áruház női konfekcióosztályán. A robbanásnak mintegy 20 köny- nyebben sérült áldozata van — valamennyien nők. A merénylet elkövetését, miként már a vasárnap Bernben, a parlament épületénél, hétfőn pedig a zürichi repülőteret annak földalatti vasútállomásával összekötő csarnokban végrehajtott robbantást a „Június 9.” elnevezésű örmény terrorista csoport vállalta magára. A 43. debreceni nyári egyetem eseménysorozatát Púja Frigyes külügyminiszter nyitotta meg szerdán a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. A 23 országból érkezett mintegy háromszáz résztvevő előtt mondott beszédében hangsúlyozta: a fiyári egyetemnek, amellett, hogy a magyar nyelv és irodalom ápolásának fóruma, fontos szerepe van a népek barátságának szolgálatában. Debrecenbe, a történelmi tradíciókat őrző és idéző városba a különböző világrendszerekhez tartozó országokból jöttek a hallgatók — magyarok és nem magyarok —, hogy ismerkedjenek a magyar kultúra értékeivel, egymással, s itt szerzett tudásukat is kamatoztatva, segítsék majd a nemzetek közeledését, szorosabb együttműködését. Először 1927-ben szerveztek itt nyári egyetemet, majd a háború után, 1959-ben folytatódott a nagyszerű ese ménysorozat. A most megnyitott kurzus iránt minden eddiginél nagy.obb volt az érdeklődés; a legtöbben Olasz-, Finn- és Franciaországból, valamint a Szovjetunióból érkeztek, de szép számmal jöttek az USA-ból, Kanadából és Norvégiából, s akad a hallgatók között japán is. A nyári egyetem résztvevői az egyhónapos debreceni tartózkodás idején nyelvet tanulnak, illetve akik nyelvvizsgákon bizonyítják a magyar nyelvben való jártasságukat, azok irodalmi és fordítói szemináriumon vesznek részt. A közös foglalkozásokon hazánk történelméről, irodalmáról, néprajzáról, földrajzáról szóló előadásokat hallgatnak meg. A programban emellett több fim vetítés, népdal- és népitánc-ta- nulás szerepel, és kirándulásokat is szerveznek hazánk szép tájaira. Á HETEK OTTAWÁBAN „Amerikai csúcs“ Még éjszaka volt Európában, amikor a hét vezető tőkés ország állam- és kormányfői a kanadai főváros operaházának színpadán sajtóértekezletet tartottak. A sajtóértekezlet egyértelműen bizonyította, hogy ezen a csúcson minden eddiginél határozottabban érződött és érvényesült az amerikai politika nyomása. Reagan amerikai elnök teljes joggal köszönte meg a partnerországok (Japán, NSZK, Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada) vezetőinek támogatását — miközben a többi állam- és kormányfő „panasznapot” tartott. Nyugat-európai panasznap E panasznapra minden okuk megvolt. Az ottawai értekezlet amerikai szempontból eredményes volt. Washington szilárdan ellenállt szövetségesei gazdasági követeléseinek és világossá tette: kitart eddigi gazdaságpolitikája mellett. A hetek közötti gazdasági viták középpontjában ugyanis az amerikai stabilizációs politika állot-t. Ennek lényege az állami kiadások drasztikus csökkentése, mindenekelőtt a szociális téren, pénzügyileg pedig a „drága pénz”, azaz a rendkívül magas kamatszint. Ennek hatása az, hogy kiszívja a tőkét a szövetséges tőkés országok gazdaságából, a tőke Amerika felé áramlik, miközben a dollár egyre erősödik a többi tőkés devizával szemben. A jelenlegi amerikai gazdasági vezetés másodlagos fontosságúnak tekinti a munkanélküliség elleni küzdelmet, s a középpontba az infláció letörését helyezi. Az engedékenység következményei Az a sajnálatos tény, hogy Nyugat-Európa vezetői az új amerikai kormány hatalom- politikai szemléletét alapjában elfogadták, rendkívüli mértékben meggyengítette tárgyalási pozícióikat az Egyesült Államokkal szemben. Ezzel magyarázható, hogy Washington képviselői könnyűszerrel visszadobhatták a konkrét gazdaságpolitikai érdekekre támaszkodó nyugat-európai igényeket. Más vonatkozásban -is bebizonyosodott, hogy Nyugat- Európa szempontjából az amerikai politikai-stratégiai fővonal elfogadásának súlyos gazdasági konzekvenciái vannak. A záróközleménybe bekerült egy olyan elvi megállapodás, amely szerint a kelet—nyugati kereskedelmet össze kell hangolni a Nyugat „politikai és biztonsági érdekeivel”, és felül kell vizsgálni a stratégiailag fontosnak minősített árucikkek listáját. (A nemzetközi kereskedelemben ez „COCOM- lista” néven ismeretes. Az ottawai tudósításokból úgy tűnik, hogy a közeljövőben a NATO külön értekezleten tárgyal erről a listáról és bizonyos árucikkek exportjának megtiltásáról — mindenekelőtt természetesen a Szovjetunióba.) Egy másik, hasonlóképpen jellegzetes tünet: a nyugatnémet—szovjet földgázegyüttműködés ellen indított általános támadás. Az amerikaiak álláspontja mindig is az volt, hogy a megállapodás „energiafüggőségbe” hozza az NSZK-t a Szovjetunióval szemben. A nyugatnémet gazdasági és politikai vezetés ezt tényszerűen, többszörösen megcáfolta már és hivatkozott az együttműködés óriási gazdasági fontosságára. Most mégis az NSZK visszavonulásának a jelei mutatkoztak. A nyugatnémetek, valamint az amerikaiak és a kanadaiak között tárgyalások kezdődtek földgázvásárlásról, s nyilvánvaló, hogy az amerikaiak végcélja a nyugatnémet gazdaság számára rendkívüli jelentőségű szovjet földgázüzlet megtorpedózása. Az ottawai csúcs tehát az amerikai politikai offenzíva gazdasági tükörképe volt — s ezért talán a legkártékonyabb és legnegatívabb az 1975 óta évenként tartott tőkés csúcsértekezletek sorában. Ez az amerikai gazdaság- politika a más feltételek között dolgozó európai szövetségesek számára rendkívül súlyos következményekkel jár. Mindenekelőtt: a dollárban számlázott olaj behozataláért saját, meggyengült devizáikban lényegesen többet kell fizetniök. Másodszor: ha meg akarják akadályozni a tőke kiáramlását az óceánon túlra, kénytelenek maguK is emelni a bankkamatlábat. A „drága pénz” — tehát az, hogy a felvett bankhitelekért hallatlanul magas kamatot kell fizetni —, természetesen csökkenti a beruházási kedvet, fékezi a gazdaságnövekedést. Ennek természetes következménye a munkanélküliség növekedése. Ottawa előtt és az értekezlet közben ezért’ lényegében az összes európai tőkés ország arra akarta rábírni Washingtont, fcogy változtasson kamatpolitikáján. Eredmény — negatív előjellel Ez a törekvés eredménytelen volt — s ez a negatívum az ottawai csúcsértekezlet egyik legjellegzetesebb „eredménye”. A záróközlemény szavakban elismeri ugyan, hogy a magas amerikai kamatláb gondokat okoz, változást azonban nem ígér. Az amerikaiak világossá tették, hogy tovább folytatják az inflációellenes kurzust, tekintet nélkül arra, hogy az megterheli európai szövetségeseik gazdaságát és így feszültségeket okoz a szövetségi viszonyban. A nagy kérdés az, hogy mi ádott lehetőséget az Egyesült Államok számára a nyugateurópai aggályok semmibeve-. vésére. A választ nem gazdasági, hanem politikai szinten kell megfogalmazni. S a felelősséget semmiképpen sem lehet kizárólag az Egyesült Államokra hárítani. Voltaképpen arról van szó, hogy a Reagan hivatalba lépése óta egyre erősödő, hidegháborús jellegű amerikai offenzíva politikai sikereket ért el Nyugat-Európában. Az élesen szovjetellenes, a Szovjetunió állítólagos katonai fölényével szemben a felfegyverzés szükségességét hirdető politikai kurzus előtt lényegében az összes nyugat-európai vezető fejet hajtott. Ez nemcsak az olyan megköve- sedetten konzervatív politikusokra vonatkozik, mint Thatcher brit miniszterelnök. A nemzetközi erőviszonyok, a felfegyverzés és konkrétan a közép-hatósugarú rakéták telepítése ügyében az új francia szocialista államfő, Mitterrand álláspontja sem különbözik lényegesen az amerikaitól — legfeljebb hangvételében. Hasonló a helyzet Schmidt nyugatnémet kancellár esetében, akinek pedig országa stratégiai helyzeténél fogva a legkomolyabb belső ellenállással kell megküzdenie. — I. e. — Boldog vendégségben (3.) Az alán kapun át Eredetileg egy nagyon keskeny ösvény vezetett a Kaukázus öt hegyláncán keresztül, amelyen — Sztrabón görög földrajztú- dósnak az időszámítás előtti első évszázadból fennmaradt feljegyzése szerint — két ember sem tudott kitérni egymás elöl, nemhogy két öszvér. Ezen az „ösvényen” ma autóbuszok viszik a turistákat Tbilisziből Ordzsonikidzébe: Grúzia fővárosából Észak- Oszétia fővárosába. Az utazás ma — a Grúziához tartozó Dél-Oszétián keresztül, az Orosz Föderációhoz tartozó Észak-Őszét Autonom Szovjetköztársaságba — a PaszS- nauri nevű hegyi falu és üdülőhely Inturiszt- éttermében elköltött ebéd bekebelezésére szánt idővel együtt mindössze hét órát vesz igénybe; Puskinnak gyalog — igaz, ő mindén faluban megállt — két hónapig tartott. Azt hiszem, Puskinnak volt igaza, no meg az idősebb Dumasnak, aztán Lermon- tovnak, Lev Tolsztojnak, Majakovszkijnak, Csajkovszkijnak, Rubinsteinnek, akik feltehetően szintén lassúbb tempóban utaztak át ezen a gyönyörű tájon, továbbá Csehovnak, aki szerint „az egész út egyetlen mese”, és az ugyancsak gyalogló Gorkijnak, aki szerint „ezen az úton íróvá válik a vándor”. Az út minden szépségét leírni nekem itt nincs helyem, annyit azonban igen, hogy az út legszebb része azután következik, miután A legenda szerint egy őszét herceg könnyeinek árja vágott utat magának a havas bércek között: ez a Tyerek. (A szerző felvétele.) a Kaukázus legalacsonyabb hágóján átjutottunk. Ez a Kereszt-hágó, „mindössze” 2395 méter magas, az ismertebb európai hágók — a Simplon, a Szent Gotthárd — jóval alacsonyabbak. A Tyerek folyó völgye, a havas, négyezer méteres bércekkel övezett Hevi vidéke tárul elénk, jó időben az 5047 méter magas Kazbeket is látni, amihez a legenda szerint Amiránit — a grúz Prométheuszt — a tűz elrablásáért odaláncolták. Egy másik legenda szerint a Kazbek maga egy őszét herceg lányába szerelmes pásztorfiú, aki megőszült és heggyé változott, miután kedvesét heggyé válni látta. Mindez egy varázsló műve volt, aki így teljesítette a lányát mindörökre maga mellett tudni akaró apa kívánságát, az őszét herceg azóta is sír, könnyeinek árja utat vágott a hegyek között: ez a kanyargó Tyerek. Ami azt illeti, a hercegi könnyek ma apadni látszanak, mivel Oszétiához közeledve a vad folyót egyre több kisebb vízi erőmű szelídíti, s vizének egy részét csöveken vezetik a hegyeken át a szomszédos Csecsen-Ingus Autonom Szovjetköztársaságba. Hevi központja, Kazbegi. Egykor Szte- pán Cmindának nevezték, mégpedig hálából, egy utóbb szentté avanzsált Sztefán nevű szerzetes iránt, amiért a barát — egy hatalmas felhőszakadást követő sárzuhatag veszélyére figyelmeztetve — az élve eltemettetéstől mentette meg a falu népét. A falu főterén, a szálloda előtt Kazibeg Csopikas- vilinek, a vidék egykori urának szobra áll, e főnemes fia szerzett olyan érdemeket a cári Oroszország hadseregében, hogy halála után róla nevezték el a falut és a hóborította csúcsot is, amelynek neve később Kazbekre torzult. Az író és költő Alekszandr Kazbegi a főnemes unokája volt, az ő tréfájához fűződik egy múlt századbeli francia útikönyv túlzó tévedése. A pásztorruhát viselő Kazbegi az itt járó franciák kérdéseire franciául válaszolt, majd — más és más gúnyát öltve — többször is elébük került. Az utazók később leírták, hogy ezen a vidéken minden pásztor tud franciául. A Szovjetunió című magyar nyelvű útikönyv tévedése kevésbé vaskos, de kellemetlenebb, a turista ugyanis a leírtakkal ellentétben nem juthat fel libegőn a Kazbegi fölé magasodó hegyre, a kötélpálya megépítését csak tervezik, s a hegy tetejére épített XIII—XIV. századbeli templomhoz felkapaszkodni csak gyalog lehet. Az útpn tovább — miután a piros orrú „részeg”-gel, az „őr”-rel, továbbá a felkiáltójel-szerű „segítsen az isten” elnevezésű sziklával találkozunk — egy Gveleti (kígyó) nevű falun keresztül a Darjal szoros bejáratához jutunk. A hajdani — Sztrabón szerint bevehetetlen — erődnek már csak a romjai állanak, a szorost elzáró falnak, s rajta a kapunak sincs nyoma már, de a neve él: Darjal, azaz Dari-al oszétul Alán kaput jelent, ellentétben az útikönyvvel, amely szerint a szorost Grúzia kapujának nevezik. Hosszú alagutakon keresztül visz tovább az út — az egyik mellett keskeny fahidacska jelzi a régi ösvényen az egykori grúz-orosz határt —, a szoros közepén látható a jókora „jermelovi kő” (Jermelov tábornok 1801-ben ezen a kövön írta alá az okmányt Grúziának Oroszországhoz való csatlakozásáról, az utat csak ezután kezdték szélesíteni, s noha hivatalosan a cár tiszteletére a Sándor útja nevet kapta, ám csakúgy mint azelőtt, ma is Grúz Hadiút néven ismerik), majd egy Larsz (íj) nevű falun át a Nap völgyébe jutunk, balról a Fethusz-hoh (Szomorú-hegy) magasodik fölénk, neve egy járványra emlékeztet, a jobboldali Redon (földsánc) nevű falu pedig a nomád törzsek támadásaira. A Tyerekkel együtt érkezünk Oszétia fővárosába, de ezt csak onnan tudjuk, hogy a jobb oldali erdőben egy játékszernek tűnő vonatot látunk felvillanni a fák között (ez a Tyereskováról elnevezett úttörővasút), továbbá, hogy az út bal oldalán egy már elkészült libegő drótkötélpálya ível a „baga- tell” 1036 méter magas Kopasz-hegy tetején épülő körkilátós étteremhez... Következik: Oszétia fővárosa. Aczél Gábor
