Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-22 / 170. szám

1981. július 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabonfás Csatorna Jóni István, Pusztadobos, Kossuth utca 32. szám alatti lakostól levelet kaptunk. Elégedetlenségét fejezte ki a községben épült csatorna- rendszer miatt, s annak hiá­nyosságaira hívja fel a fi­gyelmet. írja, hogy a több száz ezer forintért épült csa­torna nem képes a csapadék­vizet elvezetni, emiatt a víz veszélyezteti a lakóházakat — köztük az övét is — a gyümölcsfákat, kerteket. Pa­naszolja, hogy az évekkel ez­előtt elkészült — az úttest egyik oldalán vezető — víz­levezető csatorna is úgy épült meg, hogy magasabban fek­szik a csatorna, mint az út­test. Levélírónk a víztől óv­ná az évtizedekkel ezelőtt társadalmi munkában készült utat is, amelyre a község la­kossága oly büszke, mert kö­zös munkájuk eredménye. Jóni István szerkesztősé­günk közreműködését kérte, hogy az illetékesek vizsgál­ják felül a nemrég épült csa­tornarendszert, s kéri, vonják felelősségre azokat, akik a hibát elkövették. A szigorú észrevételét le­vélírónk a község illetékesei­vel is közölte már, így Tóth Miklós vb-titkárnak nem volt ismeretlen a sérelem. El­mondta, hogy az említett, 1981-ben elkészült csatorna nem az utca csapadékvizé­nek, hanem a Kossuth utca kertjeiben — Nyírparasznya felől — áramló nagy mennyi­ségű belvíz elvezetésére épült, mintegy 800 ezer fo­rintos költséggel. Ez a csa­torna mélyen a föld alatt épült, zárt csatornarendszer. Az ide összefutó esővíz által hozott föld lerakódna és du­gulást okozna, ha a szakem­berek az akna szintjét nem a jelenlegi módon határoz­ták volna meg. Másként te­hát a csatornarendszer nem töltené be hivatását. Levél­írónk bejelentésére a szak­hatóságok — a községi ta­nács felkérésére — ismétel­ten vizsgálták a műszaki megoldások helyességét. Megállapították, hogy a csa­torna a követelményeknek megfelelően épült. A belterü­leti vízelvezető csatorna mű­szaki átadása ez év június 26-án volt. Mindössze két ap­ró hiányosságot kellett meg­szüntetni, de egyik sem volt kapcsolatos levélírónk pa­naszával. Amint azonban a községi tanácson elmondták, az időn­ként felgyülemlett víz elve­zetéséért — amely valóban veszélyeztetheti a lakások ál­lagát — a lakosság is sokat tehet. így például Pusztado­boson a korábban megépí­tett árokrendszerbe terelhe­tik az útpadkán keresztül a vizet. Ezt felszólítás nélkül is bárki megteheti, sőt jól fel­fogott érdekében szükséges is. De a tanács figyelmét ez sem kerülte el, az érintett la­kosokat erre időben felkér­ték, felszólították. Most már tehát kinek-ki- nek saját érdekében kell azt a néhány kapavágást meg­tenni, hogy a csapadékvíz el­folyjék, s akkor nem lesz ok a panaszra. Nem mindig ar­ra kell tehát várni, hogy a tanácsok, a hatóságok oldják meg ki-ki egyéni problémá­ját. Soltész Ágnes Nyíregyházán a Krúdy Gyula utca 42. számú ház előtti térség a telep vízgyűj­tője. A terület rendezése 1974 novembere óta húzódik. Az utat ugyan félig megcsinálták — éppen a házunkig — de tovább a helyzet rendkívül rossz, mert a csatornaszemek például magasabban vannak, mint a jelenlegi útszint, így a vizet nem vezeti el. A ké­pen is látható gödrökben áll a víz. Nagyobb esőzés után a lépcsőházat is nehéz megkö­zelíteni, s a víz olykor mos­sa az épület falát. 36 család nevében: Nagy László, Nyíregyháza, Krúdy Gyula utca 42. sz. NEM PRAKTIKUS CSALÓDÁSOK Baráti országból érkező is­merőseim több ízben talál­koztak Nyíregyházán a Szol­nok megyében élő rokonok­kal. „Mert az a Sóstó, és az egész város a gyönyörű park­jaival” — mondogatták. A vendégek között akadt láto­gató, aki még nem járt Nyír­egyházán. Eldicsekedtem a városunk szépítéséért indí­tót akcióval, miközben meg­csodáltuk a bérházak erké­lyeit díszítő virágokat. Ven­dégeink elismeréssel szóltak a kezdeményezésről, annak megvalósulásáról. Ám amit az agyon dicsért parkokban láttunk... A Lenin-tér gyer- tyatujái, díszbokrai vagy a szomjúságtól, vagy a rossz telepítéstől pusztulóban van­nak. A sóstói parkokban nyo­mát sem találtuk a régebben megcsodált egynyári virágok­nak. A hideg strand előtti ágyásban kiszáradt a „boj- tocska”. A többi ágyásokhan vegetáló évelők is magukon hordozzák a gondozatlanság jeleit. Hol vannak a sokszínű törpedáliák, a színes marga­réták, és az a sok ritka szép egynyári virág, amit nem tu­dok felsorolni, de az elmúlt évek ugyanebben az idősza­kában megcsodálhattunk? A park ágyásai egyenruhát öl­töttek . Ahová néz a szem mindenütt az aprófejű törpe begónia, kiszáradva, kínlódva a vízhiánytól. Az őspark tele száraz gallyakkal. Őszintén szégyelltem magamat az ok­talan dicsekedés miatt. Balogh Tamásné Nyíregyháza Északi körúti lakos A KÉP HALVÁNY Itt Csenger községben kö­rülbelül 8—10 napja rosszak a televízió vételi viszonyai. Nem készülékhibáról van szó, mert ez a panasz általános. A kép mindenütt halvány, összefut olykor, s a hang is zavaros, áthallásos. Néhány napig elviseltük ezt az álla­potot, de most már hábor- gunk miatta, hiszen a posta most is kéri az előfizetési dí­jat, amikor tévénézés közben inkább bosszankodunk, mint szórakozunk. Vári Imre, Csenger, Béke út 5. sz. Szerkesztői üzenetek Tóth Sándorné kéki, ifj. Kónya Miklós mátészalkai. Juhász Jánosné sonkádi, Káli Jánosné újfehértói, Vas Sándor szabolcsbákai, özv. Szekeres Andrásné nyíregyházi, és özv. Mihál- ku Sándorné nyírcsaholyi olvasóinknak levélben vála­szoltunk. Gyüre Miklós tornyospál- cai, Nagy Józsefné tiszavas- vári, Karácsony Endre fe­hérgyarmati, Orosz László- né kótaji, Könnyű János nyírvasvári, Takács Lajos anarcsi, Papp Pálné nyír­egyházi, Németh Béla tisza- becsi, Somi Gyula tunyog- matolcsi, Kovács Antal nyíregyházi, Árokszállási Béláné nagyhalászi, Szász Andrásné kisvárdai, Kun Ferencné vajai, Kántor László mátészalkai, Kondor János mándoki, Szabó Ti­bor olcsvaapáti, Tamás Já­nos pócspetri, Vári Imre csengeri, Bubán Ferencné mándoki lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Németh Bálintné ibrányi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Bodnár Zsigmond ököri- tófülpösi levélírónknak a 110,— Ft bérkiegészítést, és a 180,— Ft jövedelempótlé­kot a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság a nyugdíjával együtt folyósítja. Pellei Ferencné balkányi olvasónknak a reklamált nyugdíjat kiutalták. Miseta József nyíregyhá­zi levélírónkat a városi ta­nács műszaki osztálya érte­sítette, hogy a Nyíregyházi Lakásszövetkezet a korábbi években valóban nagyobb számú szint alatti garázs építését tervezte a levélíró által említett helyen. A vá­rosrész lakóinak észrevéte­lei alapján ezek megépíté­sét a műszaki osztály nem engedélyezte, és hasonló döntést hozott a megyei ta­nács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya is, vala­mint a felülvizsgálati eljá­rás keretében a megyei ta­nács vb-titkára is. A ko­rábbi döntéseknek megfele­lően tehát Nyíregyházán a Május 1. téren további szint alatti garázsok építésére nincs lehetőség. Az illetékes válaszol INTÉZKEDTEK Az április 22-i Fórum ro­vatban „Hová dobjuk” cím­mel megjelent észrevétellel kapcsolatosan intézkedtünk: Kisvárdán a kórház és az ABC-áruház közelében sze­méttároló edényeket helyez­tettünk el. Kisvárdai Városi Tanács V. B. műszaki osztálya CS ATORN ATISZTÍTÁS A július 8-i Fórum rovat­ban megjelent — a Nyíregy­háza Szántó Kovács János —, Kert utcai — csapadékcsator­na-akna tisztításával kapcso­latos panaszra tájékoztatásul elmondjuk, hogy a csatorna tisztítása a cikk megjelenése­kor már meg volt rendelve. A tisztítási munkát a napok­ban elvégzik. Addig az érin­tett lakosok szíves türelmét kérjük. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki és fenntartási iroda — Ezen az úton más is el­gondolkodhatna ... ! Tudjuk, jót akartak, ami­kor a Bessenyei tér—Széche­nyi utca felé eső részét dísz­kaviccsal felszórták. Ez a megoldás azonban nem vált be, nem is érte el a kívánt esztétikai hatást. Nehéz rajta közlekedni, gyermekkocsit sem egyszerű itt tolni. Azelőtt ez az útszakasz kedvenc te­repe volt a háromkerekű bi­ciklistáknak, ők is kiszorul­tak innen. Az apró kavicsok közé került szemetet nehéz eltávolítani, nem is próbál­koznak vele. Talán jó lett volna ezt az anyagot henger­léssel stabilabbá, járhatóvá tenni. Ez a szakemberek dol­ga ... Szerdahelyi Józsefné, nyíregyházi lakos TÖBB KELLENE Kisvárdán, sajnos, nincs elég befőttes üveg, bár most van a befőzések fő szezonja. Igaz, a kereskedelemnek nem sok haszna lehet a néhány forintos üvegből, de annál többet jelent gazdasági szem­pontból, ha a háziasszonyok a megtermett zöldséget, gyü­mölcsöt nem hagyják tönkre menni, hanem tartósítják, ér­tékes befőttet készítenek be­lőle. Ezért kérjük az illetéke­seket, legyen elég üveg a be­főzéshez, választékosán, a két-, háromliteres üvegek se hiányozzanak. Szász Andrásné Kisvárda Bódi u 9. szám A hadkötelesek tudnivalói A Magyar Néphadsereg Szabolcs-Szat- már megyei Hadkiegészítési és Terület- védelmi Parancsnokság válaszol: Nagy Miklós kisvárdai levélíró kérdezi, hogy a honvé­delmi törvény 1981. január 1-én életbe lépett módosítása — amely csökkentette a sorkatonai szolgálati időt — mi­lyen változást von maga után a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség időtartamában? Annak a hadkötelesnek a fizetési kötelezettsége, aki sor­katonai szolgálatot nem, vagy két hónapnál rövidebb ideig teljesített 18 hónap, aki sorkatonai szolgálatot 11 hónap­nál rövidebb ideig, de legalább két hónapig teljesített, 12 hónap. Ennyire csökkent tehát a korábbi 24, illetve 18 hónap időtartam. Ez a rendelkezés azokra vonatkozik, akiknek a fizetési kötelezettsége 1981. január 1. után lett megállapítva. A pénzügyminiszter irányelve alapján azon­ban méltányosságból azoknak is csak 18 hónapot kell fi­zetniük, akik 1980. december 1-től lettek kötelezve 24 hó­napra. Kurucz Mihály vásárosnaményi lakos kérdezi, hogy kik és hogyan mentesülhetnek a honvédelmi hozzájárulás fi­zetése alól? A honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól mentes: aki testi vagy szellemi fogyatékossága miatt ke­resőfoglalkozásra képtelen, vagy a munkaképességét leg­alább 67 százalékban elvesztette; aki testi vagy szellemi fogyatékossága mellett keresőfoglalkozásra képes, de ke­resete nem haladja meg a katonai családi segély megál­lapítására szolgáló irányadó összeget; aki honvédelmi kö­telezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség miatt vált katonai szolgálatra alkalmatlanná; továbbá, aki sze­mélyi vagy egyéb körülményeire tekintettel, méltányos­ságból mentesítést kap. A parancsnokságnak és a taná­csoknak nincs lehetőségük — a harmadik pontban közölt kivételével — hivatalból vizsgálni a fenti körülményeket, ezért a mentesítés minden esetben a fizetésre kötelezett hadköteles kérelmére történik. A kérelmet azonban nem a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz, ha­nem az állandó lakhely szerinti tanács pénzügyi szakigaz­gatási szervéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokául szolgáló körülményt igazoló ok­mányokat (pl.: orvosi igazolás, kereseti igazolás). Morvái János nyíregyházi lakos az iránt érdeklődik le­velében, hogyan utazhatnak külföldre a sorkötelesek? A sorkötelesek külföldre utazásához a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélye szükséges. (Aki a honvédelmi törvényben előírt sorkatonai időt letöltötte, engedélyre nincs szüksége akkor sem, ha még sorköteles korú.) A magánjellegű utazáshoz a sorköteles az engedélyt szocialista országba (Jugoszlávia kivételével) személyesen, vagy írásban kérheti. Jugoszláviába, illetve nem szocialis­ta országba kizárólag írásban lehet engedélyt kérni. A ké­relemhez csatolni kell a tanulmányt folytató sorkötelesnek az oktatási intézmény vezetőjének és KISZ-bizottságának, a munkaviszonyban álló sorkötelesnek a munkahely ve­zetőjének, a párt-, illetve KISZ-titkárának írásos javas­latát. Yalkó László nyírbátori olvasónk arról érdeklődik, ho­gyan és mennyi időn belül kell teljesíteni a hadkötelesek­nek bejelentési kötelezettségüket? A bejelentési kötelezettség valamennyi hadkötelesre ki­terjed az első sorozástól a hadkötelezettség felső korhatá­rának eléréséig. A katonai igazolványban található betét­lapon szerepel, hogy melyek azok az adatok, amelyeknek a megváltozását be kell jelenteni. Ezek közül az állandó és ideiglenes lakcímváltozás bejelentése a lakcím ki- és bejelentőlappal a személyi igazolvány szerinti átjelentke­zéssel megtörténik. A katonai igazolvány, behívó-, illetve bevonulási parancs elvesztését, valamint a névváltozást személyesen kell a hadkiegészítési és területvédelmi pa­rancsnokságon bejelenteni. Minden egyéb változást lehet írásban vagy személyesen a parancsnokságon, illetve (Nyíregyháza város kivételével), a lakhely szerinti tanács szakigazgatási szervénél is jelenteni. A bejelentéskor csa­tolni kell, illetve be kell mutatni a változást igazoló ok­iratot, vagy annak hiteles másolatát (pl.: jogosítvány, bi­zonyítvány, orvosi lelet stb.). A határidők: katonai igazolvány elvesztését 48 órán be­lül; 30 napot meghaladó külföldre utazást a kiutazás előtt legalább 7 nappal, illetve a visszatérés után 3 napon belül; minden egyéb változást 8 napon belül kell bejelenteni. Külön ki kell emelni, hogy a bejelentési kötelezettség min­dig a hadkötelest terheli, és nem a munkáltatót, iskolát stb. Esetenként ezek a szervek magukra vállalják a tel­jesítését, de erről a hadkötelesnek meg kell győződnie, mert ha ez nem történik meg, csak a hadköteles vonható felelősségre. Jogszabályaink szerint ugyanis a katonai iga­zolvány elvesztése, továbbá a bejelentési és megjelenési kötelezettség elmulasztása szabálysértést képez. :*:w:*:*:**'-*:*:-«:W5S**w*w .w.v.v.v ____ vav ______ .v.v.v.vy v.v X<\*A<v>Xv>>>X%vX»>.wX*>>>>>>>>tttt>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>!* mmm x* m xvXvXvX* sS&cPükI an •• PHn tlinP*LllMKiy!MPl^|TiE^ . «■H H •••• v. v.v.v.v.v ^XvXv: H HK .v wM >v:^ XvXvX ív,. _ m. •>: KÁTYÜK AZ ÜTŐN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom