Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-22 / 170. szám
1981. július 22. KELET-M AGYARORSZÁG 3 Híg elbírálják az újítást, lefut a széria Rövid távra is érdemes Halastó Tar pán Valamikor halban, vadban gazdag volt az ország. Ma halat, vadat bőséggel csak akkor látunk, ha a mesterséges tenyésztés jól sikerül. Az ország tele van halastavakkal, a piaci igényeket jó részt a szaporított és etetett, nagyüzemi módon „előállított” halfélékkel elégítik ki. A halak iránti kereslet nagy, a hazai és külföldi piac felvevőkészsége korlátlan. Ezt tudva és a helyi lehetőségekkel is számolva a tar- pai Esze Tamás Termelőszövetkezet most egy új állattenyésztési ággal, haltenyész- tésssel kívánja termelését kiegészíteni. Alapjául szolgál az elhatározásnak, hogy rendelkeznek egy 100 hektáros vízterülettel, de sok az olyan holt Tisza-ág, mélyfekvésű rész is, ahol viszonylag kis költséggel halastó létesíthető. A tsz a halgazdaságot 5 millió forintos költséggel a VI. ötéves terv éveiben kívánja megvalósítani. Csökkenti majd a tenyésztés költségeit, hogy etetésnél hasznosítják majd a búza, a kukorica, a napraforgó tisztításakor keletkező melléktermékeket. Marasztaló V iszonylag gyakran cserélődtek a szolgálati lakások gazdái Tiszavas- váriban, az Alkaloida lakótelepén. Az ifjú szakemberek szívesen jelentkeztek, őrömmel dolgoztak a gyárban, még jobban örültek, hogy lakást is kapnak, de egy idő múltán elvágyakoztak. Hasonló helyzet fordult elő Záhonyban, ahol szintén lakással csábították a friss diplomásokat, olyan lehetőségük volt a munkában, amelyet másutt csak hosszú évek gyakorlata után kaphattak meg. A gyári, vasúti vezetőknek visszatérő kérdése volt, hogy ml az, ami miatt távoznák. S az okok között többnyire nem a munkahely szerepelt, hanem az, hogy falun élnek, elzártnak érzik magukat, másutt, nagyobb városban talán több lehetőség vár rájuk a művelődésben, jobb ellátást kapnak az üzletekben, a szolgáltatásban. Valljuk meg őszintén, hogy különösen jó pár évvel korábban ezek az indokok valósak voltak. Nem véletlen ezért, hogy mind Tiszavasvá- riban, mind Záhonyban árgus szemekkel figyelték és figyelik, hogyan haladnak a mind jobb ellátási körülmények megvalósitásában. Az utóbbi idő kedvező változása pedig éppen a fiatal diplomások megtartásában mutatkozik meg. A gazdasági vezetők ezt nemcsak jóleső- en nyugtázzák, hanem maguk is sokat tesznek érte, az üzem lehetőségeit szintén felhasználják. Tiszavasváriban például újabban az óvoda bővítésében, Záhonyban a közművesítés teljes kiépítéséig sokat köszönhet a község az üzemnek. De sorolhatnánk tovább, hogy mennyi szállal kötődik az üzem és a lakóhely. A magasabb igényeket respektáló kereskedelem, szolgáltatás pedig olyan légkört teremt, amelyben szívesebben maradnak a fiatalok, hiszen a munka meUett az életkörülményekkel sincs bajuk. (lányi) Sokféle és látványos termék hagyja el a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat fehér- gyarmati gyáregységét. Az udvaron szállításra váró gépek a laikusnak is sokat mondanak. Azt például, hogy előállításukhoz sok műszaki megoldásra van szükség. Jó néhány megoldás pedig javításra, ésszerűsítésre szorul. Munkások és műszakiak törhetik a fejüket, újíthatnak. A lehetőség megvan, de milyen a kedv, milyenek a feltételek? Tóth Géza művezető mondta: Ha jön a kampány — Az újítási kedvvel nem dicsekedhetünk. Ha valaki ésszerűsíteni akar, beadja elképzelését a helyi technológiára, onnan továbbítják az ügyet a vállalat központjába. Előfordul, hogy mire megérkezik a válasz, a szóban forgó terméknek lefut a sorozat- gyártása. Vagyis az elképzelést már nincs hol megvalósítani. Lakatosüzemünkben az újítási díjakkal sem vagyunk elégedettek. Tavaly például egész évben két újításunk volt, szeptemberben, az újítási hónap keretében tíz. Igaz, a kampány idején egy hónapon belül elbírálják a javaslatot. — A szeptemberi esetről arra lehet következtetni, hogy a dolgozók néha magukban tartják az ötletüket. — Így van, és a kampány idején előállnak vele. Az igazsághoz tartozik, hogy nálunk egy-egy terméket nem gyártanak hosszú ideig. Szaknyelven szólva gyáregységünkben a szériaszám nem magas. De bizonyos szempontból rövid távra is érdemes újítani. Éles Miklós lakatos például szerkezeti módosítást hajtott végre egy gépen, a saját haszna ezer forint volt, a vállalat haszna negyvenezer. Mozgatható szerelőállvány Hegyi Elemér lakatos: — Ha újítunk, többnyire a saját munkánkat tesszük könnyebbé, a vállalatnak anyagi haszna lesz belőle. Így találkozik a mi érdekünk a vállalatéval. Sajnos, az anyagi érdekeltségünk nem az igazi. Négy újításom volt, ötezer forintot sem kerestem vele. Mégis tovább újítok, ha úgy adódik. Részben azért; mert segít a technológus és elég, ha ötletemhez egyszerű vázlatrajzot terjesztek elő. — A pénz nem, akkor mi serkenti újabb újításokra? — A szakma szeretete, meg olyasmi, amit nem tudok elmondani. Itt van például a Tajga lakókocsik gyártása. A tetőt eddig úgy készítettük, hogy ráálltunk a lemezre. Fájt, amikor láttam, hogy összetapossuk, behorpasztjuk a tetőt. Kitaláltam egy mozgatható szerelőállványt, újabban erről készítjük a tetőt. A szerelőállványt két hete adtam be újításként. Nem várunk a válaszra, világos, hogy máris az állványról dolgozunk. Fodor Béla marós egy sokat tudó gépen dolgozik. Az ember persze a gépnél is többet tud, többet akar. Az ötlet meg is született még tavasszal, de az akta ... — Társaimmal összehoztunk egy célszerszámot, amely a furatmegmunkálást segíti. Márciusban beadtuk az újítást, de semmi válasz. Azt sem tudom, hol jár az akta. Ettől függetlenül eredményesen használjuk a célszerszámot. Nem szabad megvárakoztatni Salagvárdi József technológus, újítási előadó. — Idén az első fél évben három újítás volt gyáregységünkben. A csökkenésnek sok összetevője van. Egyrészt a dokumentációk jobban ki vannak dolgozva, kevésbé igényelnek ésszerűsítéseket. Másrészt idén több nullszériagyártással indultunk. A szabályok értelmében pedig nullszériára újítás nem adható be. Ha majd kitapasztalják ezeket a szériákat és a szabály is lehetővé teszi, elképzelhető, hogy több újítás is befut. Több szem többet lát. Van, amit a helyszínen, munka közben a dolgozók jobban látnak. — Itt helyben kik és hogyan segítik az újító kedvű dolgozókat? — A vállalati újítási terv mindenki előtt ismertté válhat. Ez is egyfajta segítséget adhat, mert feladatokat, elvárásokat ismertet. Újítóink kedvet kaphatnak például egy tiszavasvári gyáregységben lévő feladat megoldására is. Tavaly a mi egyik feladatunkat a nyíregyháziak valósították meg újítással. A szakszervezeti bizottságunknak is van egy újítási megbízottja, aki szöveggel, rajzzal segíti a dolgozókat. Néhány hatáskör tehát tisztázásra, néhány akta elintézésre vár. A jó ötletek megvalósítását azonban nem szabad megvárakoztatni. Nábrádi Lajos TAMARA MELNYIK: EGVENJOŰÚSÁŰ 4 városunkban élő férfiak nemrég győzelmet arattak az egyenjogúságukért vívott szívós harcban. Bátorkodom őszintén kijelenteni, hogy a férfiak diszkriminációja létezik (nálunk csak létezett). Hiszen mi, férfiak, akik a nőkkel egyenlően kivesszük a részt a munkából, mosodába és vegytisztítóba járunk, gyermekeket nevelünk, tudunk derelyét főzni és rántottét sütni — kénytelenek vagyunk bárhol, a tömegközlekedési jármüveken mindig udvariasan átadni helyünket a nőknek! Ilyesmit csak nő találhat ki, és mi ebbe a női logikába sokáig belenyugodtunk, egyesek pedig még most is szenvednek tőle. Hogy leküzdjék gyengeségüket, mármint hogy kedvelik a gyenge nemet, férfiaink elhatározták, hogy eleinte túlfeszítik a húrt — mivel ésszerűen úgy vélték, hogy a túlfeszített húrt meg is lehet lazítani, sőt túlságosan is. Mi férfiak rájöttünk: a helyzet normalizálása végett ideig- óráig a nőket kell diszkriminálni. Alaposan áttanulmányoztunk egy érdemtelenül elfeledett, XVI. századi orosz kulturális emléket — porlepte „Házirend”-et. Őseink világszemléletének ezt a termékét, amely tanulmányaink alapjává vált, a mai utcára alkalmazva átdolgoztuk. Újításunkat következetesen és állhatatosan igyekeztünk mindenütt bevezetni. így városunkban most a nők és a gyermekek udvariasan utat engednek nekünk férfiaknak, türelmesen megvárják, hogy felszálljunk a városi tömegközlekedési járművekre és elfoglaljuk a legjobb helyeket. Ha fejünkbe szállt a szesz, akkor nyájasan és vigyázva leültetnek, és különleges szeretettel babusgatnak. Most már nem kell könyveket cipelnünk magunkkal és úgy tennünk, mintha olvasnánk, vagy sötét szemüveget feltennünk, amikor a villamoson ülünk. Most mindenki a maga helyére került, és mi már azt fontolgatjuk, vajon érdemes-e egyáltalán meglazítani azt a bizonyos húrt? ... Ford.: Gellert György Módszervásár propagandistáinak A KISZ-iskola nyári programja Kialakult a sóstói KISZ- iskola profilja, szinte egész éven át a politikai képzést szolgáló tanfolyamoknak, továbbképzéseknek ad otthont. Az egyszerre 300 főt befogadó tábort különösen nyáron népesítik be sokan, ilyenkorra szervezik a középfokú és felsőoktatási intézmények alapszervezeteinek a programokat. A nagyüzem már május végén megkezdődött, ekkor tanácskoztak az ifjúsági klubvezetők. A megyei rendezvényen mintegy százötven fiatal vett részt. A mezőgazdasági üzemekben, termelőszövetkezetekben tevékenykedő KISZ-titkárok közül, akiket először választottak erre a tisztségre, június 6— 11-ig, akik már régebben töltik be ezt a funkciót június 9—11-ig hallgatták az előadásokat, összesen közel 250-en voltak. A napokban fejeződött be az üzemi titkárok tanfolyama, hat napot töltöttek itt az először megválasztott KISZ- esek, július 7—9-ig pedig a régi titkároknak szerveztek továbbképzést. Mindkét táborban egyaránt kétszázötven fiatal bővíthette politikai ismereteit. A középiskolai KISZ-titkárok július 10—15, az új tisztségviselők pedig július 16—18 között voltak itt összesen 400 diákvezető vett részt a két tanfolyamon. A középiskolai középvezetőknek kéthetes tábort szerveznek, július 16—30-ig közel negyven fiatal ismerkedik a vezetési tudnivalókkal. Az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalom szervező- bizottsága tagjait július 27- től 30-ig várják az iskolába. Augusztus végén a kezdő propagandistáknak rendezik meg a módszervásárt A szervezett továbbképzések, tanfolyamok mellett több rendezvény résztvevőinek adnak szállást. Így a III. magyar—szovjet barátságfesztivál vendégeit, a XI. országos ifjúgárda-szemle egyik csoportját szállásolják el a KISZ-iskolán. Helyet adnak az úttörő kerékpártúra résztvevőinek, szeptember l-től október 30-ig pedig az almaszedő diákok népesítik be a sóstói tábort. (tk) Kapanyél, bükkfahordó Ipari és felvásárló telep Anarcson Két éve még a Zöldért vállalaté volt Anarcson az a felvásárlótelep, ahol a Kis- várdai Áfész hűtőkamrákkal ellátott raktárt, illetve ipari karbantartó részleget alakított ki. Kétmillió forint költséggel korszerűsítették a telep két nagy raktárát. Az egyikből felvásárlócsarnok lett, melyben három hűtőkamrát is elhelyeztek. A másik épületben a vasipari, asztalos-, kőműves részleg, s a szövetkezet saját járműveit karbantartó műhely kapott helyet. Eddig ezek Kisvárdán és a környező településeken szétszórtan, nagyon rossz körülmények között tevékenykedtek. A műhelyek közül az asztalosrészleg továbbfejlesztését tervezi az Áfész. Jelenleg 3 szakember dolgozik itt, akik elsősorban karbantartással foglalkoznak. De már működik a telephelyen egy új, 200 ezer forint értékű famegmunkáló gép, amely a leendő termelő üzem alapját jelenti. A tervek szerint faipari termékeket: szerárukat, többek közt balta-, kapa-, ásónyeleket, tésztavágó deszkákat, bükk- és tölgyfa hordókat készítenek a részlegben. Míg 1980-ban a fogyasztási szövetkezet ipari termelési értéke 10 millió forint volt, 1982-re ennek dupláját szeretnék elérni. Elsősorban az anarcsi faipari, s a kisvárdai cukrászüzem termeléséből, valamint a felvásárlótelepen a saját vendéglátóhelyek ellátását szolgáló savanyúságok készítéséből (ez évente mintegy 2 és fél millió forint). Kisvárdán, a Várda étterem szomszédságában augusztus végén adják át az Áfész új cukrászüzemét, melyet 16 millió forintért a Száév épített. Kezdetben egy, később két műszakban gyártják itt ősztől a cukrász- és édesipari termékeket — ez utóbbiakat a Szerencsi Cukorgyárral együttműködve. (h. zs.) A nyíregyházi cipőgyárban több új modell gyártását kezdték meg. Soltész Istvánné ezekhez készíti a szárrészeket. A fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetben NSZK-, holland és újabban francia exportra készítenek női és gyermekruhákat.
