Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

Fesztivál H olnap érkeznek ha­zánkba a III. Ma­gyar—Szovjet Ifjú­sági Barátság Fesztivál szovjet résztvevői, közel kilencszáz fiatal: Komszo- mol-vezetők, ifjúmunká­sok, diákok, művészek. Egy héten át ismerkednek a magyar ifjúság életével, munkájával, s közben ma­guk is bemutatkoznak. Hagyomány már ez a ta­lálkozó, amelynek Buda­pest és Leningrád után is­mét a magyar főváros ■ a házigazdája, ám a progra­mok egy része megyénk­ben zajlik. Nemcsak a hétfői ünnepélyes fogad­tatásnak és a fesztivál el­ső ifjúsági nagygyűlésé­nek helyszíne lesz Sza- bolcs-Szatmár, hanem a hét során vendégül látjuk a delegáció egy húszfős csoportját, testvérme­gyénk, szovjet-Kárpáton- túl fiataljainak küldötteit. Barátságesten, beszélge­téseken, kulturális prog­ramokon vesznek majd részt a komszomolisták, üzemekbe, termelőszövet­kezetekbe látogatnak, megnézik, hogyan élnek, dolgoznak a magyar fi­atalok. A nagy, országos rendez­vény, amely népeink ba­rátságát, együttműködését szimbolizálja, keretet ad ahhoz, hogy a két ország fiataljai a békéről, a gaz­dasági építőmunka minő­ségileg új feladatairól is eszmét cseréljenek. Szabolcs-Szatmárban — természetesen — a min­dennapok eseményeiről is szó lesz. Bármerre is jár­nak, kelnek majd a vendég’ szovjet és a házigazda ma- 5 gyár fiatalok, lépten-nyo-f mon találkozhatnak az együttműködés megnyilvá­nulásaival: a záhonyi át­rakókörzettől a fafeldolgo­zó telepeken át az elek­tromos-, gáz- és olajveze- 5 tékek létesítményeiig, vagy! a szovjet exportra termelői üzemek, szövetkezetek 5 munkájával, a beregsurá-; nyi Barátság Kert közösen! művelt gyümölcsösével. Testvérmegyéink im-| már negyedszázada tarta- | nak fenn gazdag és inten- j zív politikai, gazdasági, tu-! dományos és kulturális | kapcsolatokat. Ezek fej- [ lesztését elsősorban a két! terület pártbizottságainak | sokoldalúan kicserélt ta- j pasztalatai határozzák | meg, de a barátság mind-| két megye társadalmi éle-1 tének szerves részévé vált. I E bben tekintélyes he- j lyet foglal el a KISZ I megyei bizottsága és | a Kárpátontúli terület | Komszomol-bizottsága eredményesen fejlődő I kapcsolata — amely új | fejezettel gazdagodik most, | a III. Magyar—Szovjet If-j júsági Barátságfesztivál I ideje alatt is. A korábbi I delegációcserék, barátság-1 buszok, és az úttörők cse-l reüdülése révén újabb fi-1 atalok számára nyílik le-| hetőség közvetlen élmény-j szerzésre, baráti kapcso-| latok kialakítására, a már meglévők további erősíté­sére. Sikeres fesztíválhetet kí­vánunk ! M. S. HA AZ IDŐ ENGEDI Aratnak vasárnap is Ismét teljes ütemben arat­nak a Szabolcs-Szatmár me­gyei mezőgazdasági nagyüze­mekben. A keddi, szerdai kényszerpihenőt követően azonban a korábbitól három­négy százalékkal nedvesebb terményt vágnak a gazdasá­gok többségében. Most sok helyen eléri a 18—19 százalé­kot a nedvességtartalom. Ez egyben azt is jelenti, hogy szárítani kell, s nem elég — mint eddig — csak hideg le­vegővel átfúvatni a szemeket a szárítótoronyban. A hét végére megemberel­te magát az időjárás, ezért égetően sürgőssé vált az ara­tás. A búzának még az ötödé lábon áll, a rozsnak viszont a nyolcvan százaléka betaka- rítatlan. Különösen fontos a gabona kombájnolása, mert hamar csírázik a kalászban és akkor sokat veszít az értéké­ből. Ugyanakkor a búzával együtt már olyan érettségi szintet ért el, hogy egy esetle­ges újabb eső, netán vihar ki­verné a szemeket, ami csök­kentené a termés mennyisé­gét. Minden percet ki kell használni, késő estig mehet­nek a kombájnok. Ahol pedig befejezték az aratást, ott nem szabad munka nélkül hagyni az arató-cséplő gépeket, se­gíteni kell a szomszéd gazda­ság kalászosainak betakarítá­sánál. Jó példa erre a tisza- berceli Bessenyei Termelőszö­vetkezet, amelynek a kom­bájnjai most a buji határban aratnak, vagy a nagycserke- szi Kossuth Termelőszövet­kezet gépei a nyíregyházi Ságvárinak segítenek. Persze még több hasonló példát le­hetne sorolni. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat várhatóan 150 ezer tonna búzát, árpát és rozsot vesz át a termelőktől. Szombat estig ennek a meny- nyiségnek a hatvan százalé­ka került a magtárakba. Ked­vező időjárás és aratás esetén a búza jövő hét közepére tel­jes egészében magtárban le­het. A vállalat telepein folya­matos az átvétel, szombaton is teljes üzemben dolgoztak, s hasonlóan vasárnap is átvesz­nek minden szem terményt. (sipos) Sokat tudó vízmérce Belvízrendezés Felső-Szabolcsban Az 1970-es évihez fogható árvíz szerencsére nem volt a megyében, ám az évenként vissza-vissza térő kisebb-na- gyobb vizek fontossá tesznek minden olyan munkát, mely a Tisza és mellékfolyói szabá­lyozását, az árvízvédelmet szolgálják. Ezért a VI. ötéves . terv beruházásainak része­ként tovább tart a megye folyóinak szabályozása. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei elmondották, hogy mint­egy negyvenmillió forint ér­tékű munkát végeznek a Szamos mentén. Erősítik a töltéseket a folyó jobb part­ján Fehérgyarmat és Nábrád között. Ezek a tennivalók jö­vőre érnek majd véget. Tunyogmatolcsnál zsilip ké­szül, és egy mérőműtárgyat építenek Csengerben. Az A vezetés szervezése Három megye, Hajdú-Bi- har, Szolnok és Szabolcs- Szatmár tisztségviselőinek részvételével regionális ta­nácskozást tartott a Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság pénteken Nyíregy­házán. Az időszerű feladatok megvitatása mellett a vezetés szervezésében rejlő lehetősé­gekről folytattak eszmecse­rét. Az SZVT szabolcsi szer­vezete több kezdeményezés­sel, mint a szervezési nyári akadémiák, filmnapok rende­zése, a legjobb munkahelyi vezető címért kiírt pályázat hívta fel magára a figyelmet. Az SZVT főtitkára, Bérezi Gyula csütörtökön Kisvárdán előadást és konzultációt tar­tott a vezetési kérdésekről, majd pénteken Vásárosna- ményban a helyi vezetőkkel folytatott megbeszélést egy SZVT-csoport létrehozására. Ugyancsak pénteken Ekler Györggyel, a megyei pártbi- zotság titkárával találkozott Bérezi Gyula, s véleményt cseréltek a vállalati szervező és vezető munkáról, hogyan segítheti azt a megyében a tudományos egyesület. automatikus rendszer a nyír­egyházi számítóközpontba továbbítja majd elkészülte után azokat az adatokat, me­lyeket a víz és a levegő hő­mérsékletéről, a vízállásról, a víz tisztaságáról, és számos fontos tudnivalóról regiszt­rál. A VI. ötéves tervi munká­latok részeként tovább tart a Tisza szabályozása is. Idén mintegy ötmillió forint érték­ben Balsa és Vencsellő kö­zött, a balsai híd fölött került sor partvédőmű, és „vezető­mű” építésére. Ismert, hogy tavaly, óriási károkat okozott a belvíz a megye Felső-szabolcsi részén. A gyakran visszatérő elemi csapás megfékezésére hosszú távú programot dolgoztak ki, mely a VI. és VII. ötéves ter­veket fogja át. Idén még csak a nyitánynál tartanak: a sok­éves munkálatok első lépcső­foka volt a „Belfő”-csatorna már bevégzett kotrása. A kö­vetkező években egy tározó és szivattyútelep is létesül. A vízügyi igazgatóság szak­emberei az elmúlt héten kezdték meg az árvízvédelmi és folyamszabályozási művek szemléjét. A szemle augusz­tusban és szeptemberben is tartani fog. Eddig a Tisza Ti- szabecs és Vásárosnamény közötti szakaszát járták vé­gig, és megvizsgálták a Sza­mos teljes folyását is. A be­járások során felmérik, hogy árvízvédelmi, folyamszabá­lyozási szempontból létfontos­ságú gátak, berendezések mi­lyen állapotban vannak. S. Z. vállaltak — teljesítik Szocialista brigádok a jobb minőségért A Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori gyárában ebben az évben kezdték meg az RFh— 75 típusú fúrószánház gyártását. Az első fél évben 68 darabot készítettek a csepeli gyár ré­szére. A tervek szerint a nyírbátori gyár 1981-ben összesen 108 darab fúrószánházat gyárt, melynek — a végleges összeszerelés után — 75 százaléka kerül majd tőkés exportra. Ké­pünkön Pálvölgyi Miklós, Harcsa Sándor és Tóth János szerelés közben. (Császár Csaba felvétele) Több szabolcs-szatmári üzemben eredményes volt a szocialista brigádmozgalom, az első fél évben. A brigádok pluszmunkával segítették a termelést és jelentős közhasz­nú társadalmi munkát is vé­geztek környezetükben. A Csepeli Szerszámgép- gyár nyírbátori gyárában idén új munkaverseny-szabályzatot dolgoztak ki. Nem általános­ságban, hanem üzemenként külön-külön tűzték ki a cé­lokat és pontrendszer sze­rint az értékelés is üzemen­ként történik majd. Konkré­tabb, kézzel foghatóbb a bri­gádmozgalom a gyárban, ez már az első fél évben is meg­mutatkozott. A gyár 39 bri­gádja egy kommunista szom­batot tartott, részben a terme­lés segítésére. A raktárátte­lepítéseket és az új olajtá­roló építését is segítették a brigádok szabad idejükben. Fellendült a gyárban a Dol­gozz Hibátlanul munkamoz­galom. A fél év alatt — fő­leg a minőséggel kapcsolat­ban — 40 javaslatot nyújtot­tak be a brigádok. Ezek többsége hasznosítható volt, egy javaslatot újításként ve­zettek be. Az újítási kedv is nőtt. Hat hónap alatt 26 újítási javaslat futott be, eb­ből tizenegyet már meg is va­lósítottak. A gyárban a társa­dalmi munkaórák száma 11 ezer 500 volt. A Papíripari Vállalat nyír­egyházi gyárában ötven szo­A Nyíregyházi Dohányfermentálóban időben felkészülnek a dohány fogadására. Felújítják és kijavítják a gépeket, a be­rendezéseket. Nagy László és MIinárcsik István a présterem erőátvitel berendezését ellenőrzi. (J. L.) cialista brigád versenyzett az év első felében. A brigádok több alkalommal segítették a vagonberakást, a készáru ki­szállítását azok is segítették, akiknek más a feladatuk. A nyíregyházi fásítási akció ke­retében a papírgyáriak az idei tavaszon hat holdnyi te­rületen ezüsthársfát ültettek el társadalmi munkában. A gyári óvoda területén szintén társadalmi munkában KRESZ-parkot készítettek a kicsinyeknek. A rendszeres társadalmi munkában mint­egy nyolicszáz brigádtag vett részt. Az úgynevezett téríté­ses társadalmi munkaórák ér­téke 61 ezer forint. Az össze­get az Együtt Nyíregyházá­ért mozgalom számlájára fi­zetik be. A VOR vásárosnaményi gyáregységében 23 szocialista brigád versenyez. Valameny- nyi brigád vállalásában sze­repel a minőség javítása. A felajánlásoknak is köszönhe­tő, hogy az első osztályú áruk aránya 98,6 százalékra nőtt. A dolgozók egymást is ellen­őrzik a minőség további ja­vítása érdekében. A beregi gyár kollektívája társadalmi munkában ötezer táskát ké­szített a Nyíregyházán meg­rendezett úttörő-olimpiára. Az üzem tmk-s brigádja a gergelyiugornyai iskolának, a rendészek és portások brigád­ja a vásárosnaményi öregek napközijének végzett figye­lemre méltó társadalmi mun­kát. A 250 brigádtag 44 ezer társadalmi munkaórát telje­sített fél év alatt. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat fehérgyarmati gyár­egységében kilenc brigád ver­senyez 158 dolgozóval. Va­lamennyi brigád tartott egy kommunista szombatot az év első felében. Az Ady Endre brigád soron kívül még egy kommunista szombatot tartott a rokkantak megsegítésére. Valamennyi brigád résztvesz a DH-mozgalomban. Három brigád újítást vezetett be. A társadalmi munkaórák száma 2200 volt a fehérgyarmati üzemben. MA Birtok Mi az az egy sakktáblán intermedier? (2. oldal) (3. oldal) Vasárnapi interjú Látogatás a munkáról, otthon- az NYVSSC rál a szórakozásról labdarúgóinál (5. oldal) (16. oldal) Magyarország XXXVIII. évfolyam, 168. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. július 19., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom