Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-17 / 166. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 17. Irak nemzeti ünnepén Az Iraki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Szaddam Husszeint, az Iraki Köztársaság elnökét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Taha Jassin Ramadhan első miniszterelnök-helyettesnek fejezte ki jókívánságait. J úlius közepén két jelentős dátumról emlékeznek meg Irakban: 1958-ban július 14-én robbant ki az a felkelés, amely elsöpörte a reakciós monarchiát, megteremtette a köztársaságot; tíz évvel később pedig a Baath-párt haladó erői ragadták magukhoz a hatalmat, hogy végrehajtsák a forradalom eredeti demokratikus és antiimperi- alista célkitűzéseit. Az ország történetében az azóta eltelt évek évtizedekkel érnek fel. Irak megindult a társadalmigazdasági fejlődés, az iparosodás útján. A köztársaság vezetői erejüket a gyarmati eredetű gazdasági függőség maradványainak felszámolására, az ország korszerűsítésére fordították. Irak népe a maga kezébe vette olaj- vagyonát, s ezt az oly értékes kincset a sokoldalú fejlesztés szolgálatába állította. Az ország vezető ereje az Arab Szocialista Üjjászületés Pártja (Baath) célul tűzte ki a társadalmi struktúrák megújítását is. Ezt jelzi az iraki nők mind szélesedő szerepe, az, ■ hogy mind többen vetik le közülük a hagyományos fekete leplet, a csadort. A ' kőolaj árának nagyarányú emelkedése Irakot nagy gazdasági erő birtokába juttatta. Ismeretes, hogy Irak egy éve határháborúskodást folytat a szomszédos Iránnal. A szocialista országok, így Magyarország álláspontja az, hogy szükséges a konfliktus mielőbbi békés rendezése, mert a harcok folytatódása csak az imperializmus érdekeit szolgálhatja. Irak az elmúlt hónapban izraeli terrortámadást szenvedett: a Tel Aviv-i kormányzat le- bombáztatta a Bagdad közelében épült nukleáris kutatóközpontot. Hazánk kormánya kifejezte szolidaritását az iraki néppel, s elítélte az agressziót. M agyarország és az Iraki Köztársaság kapcsolatai az utóbbi években sokoldalúan fejlődnek. A közép-keleti • ország a fejlődő államok | között egyik legfontosabb gazdasági partnerünk — számos kooperációs szer- ződés is összeköti nép- i gazdaságainkat. Hazánk \ egyetemein és főiskoláin f igen sok iraki fiatal tanul. | A jelentős évfordulón, s Irak nemzeti ünnepén egy ? ősi kultúra földjén új társadalmat építő fiatal népet J köszöntünk. (Folytatás az 1. oldalról) re a KPM feloldotta azt a rendeletet, ami megtiltotta a megye főútvonalain a lassú járművek közlekedését. Egyetlen kikötés csupán, ha igénybe akarják venni ezeket az utakat a gazdaságok, be kell jelenteniük azt a KPM-nél. A gabonaforgalmitól megtudtuk: a felvásárlás a termény minőségéhez igazodik. A magasabb beltartalmi értékű búzáért a vállalat mázsánként 15 forint felárat fizet. Idén ilyen minőségű búza — tájékoztatás szerint — több kerül felvásárlásra a múlt évinél. Határozatok — kizárás Tanácskozik a LEMP kongresszusa Szerdán a késő esti órákban zárt ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. A küldöttek megtárgyalták a korábbi vezetés tagjainak személyes felelősségét vizsgáló, Tadeusz Grabski vezette bizottság jelentését, majd elfogadták a kongresszusi elnökség két indítványát. A bizottság által előterjesztet anyagok, illetve a rendkívüli kongresszus küldötteinek javaslatai alapján a kongresszus határozatot hozott arról, hogy kizárja a LEMP tagjainak sorából E. Giereket, E. Babiuchot, J. Lukaszewi- czet, T. Pykat, J. Szydlakot és Z. Zandarowskit. A kongresszus egyszersmind megerősítette a LEMP katowicei vajdasági értekezletének azt a határozatát, amellyel kizárta a pártból Z. Grudzient. A kizártak 1980 augusztusa előtt valamennyien tagjai, illetve póttagjai voltak a LEMP KB Politikai Bizottságának, illetve titkárságának. Edward Gierek tavaly szeptemberig a LEMP KB első titkárának tisztét töltötte be. A szerda esti zárt ülés valamivel éjfél után ért véget. Csütörtök délelőtt zárt ülésen a LEMP kongresszusa jóváhagyta a központi bizottság, a központi revíziós bizottság és a központi pártellenőrző bizottság összetételére vonatkozó javaslatokat. A jelöltlistákat a kongresz- szus választási bizottsága állította össze. A bizottság az egyes vezető testületekbe annyi küldöttet jelölt, ameny- nyi tagja és póttagja lesz az illető testületeknek. A kongresszus ezt további jelölésekkel egészítette ki: egy korábbi határozat értelmében a listákon éppen 50 százalékkal több név lehet, mint a megválasztandó személyek száma. A vezető testületekben 430 hely van; az összes jelölt száma 618 fő. A választási bizottság elnöke megállapította, hogy ily módon majdnem minden harmadik kongresz- szusi küldött jelöltette magát a párt vezető szerveibe. A zárt ülést követő szünet végeztével, csütörtökön délután sorban megkezdték munkájukat a kongresszus problémabizottságai. Számuk tizenhat; témáik felölelik a párt, a társadalom és a gazdaság életének minden lényeges területét. A kongresz- szus lapzártakor folytatta munkáját. Havasi Ferenc látogatása a varsói televíziós készülékek . gyárában A Lengyel Egyesült Munkáspárt rendkívüli kongresz- szusán részt vevő magyar pártküldöttség Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével csütörtökön délelőtt látogatást tett a varsói Televíziós Készülékek Gyárában. A delegációt elkísérte Stanislaw Galecki, a varsói városi pártbizottság titkára. A vendégeket Miroslaw Re- cha igazgató tájékoztatta a gyár múltjáról és fejlődéséről, méltatva az Orion gyárral való együttműködésüket. Ezután a magyar küldöttség megtekintette a gyárat — a hordozható tv-készülékek, a színes televíziók, az ipari tv- láncok és a hangolóegységek szerelőszalagjait, a mechanikai alkatrészek gyártásának üzemcsarnokát és az üzem korszerű számítóközpontját. A gyár megtekintése után a magyar küldöttség — Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Garamvölgyi József nagykö- yet — találkozott az üzem párt- és társadalmi szervezeteinek aktivistáival. A találkozón felszólalt Havasi Ferenc. Méltatta a magyar—lengyel barátság történelmi hagyományait és a szocialista közösség keretében végbement kibontakozását. Elmondotta, hogy örömmel hallotta a gyárról: itt olyan emberek dolgoznak, akik tisztában vannak azzal, hogy érdekük a nyugodt légkörű alkotó munka. A LEMP IX. kongresszusáról szólva kifejezte bizakodását, hogy a tanácskozás olyan határozatokat hoz, amelyek a kommunisták, a néptömegek támogatásával a szocialista kibontakozást segítik elő. „Biztosíthatom lengyel elvtársainkat, hogy e célokért folytatott küzdelmükben számíthatnak a magyar kommunisták, a magyar nép támogatására.” A dolgozók kérdéseire válaszolva szólt a magyar gazdaság helyzetéről, fejlesztésének tapasztalatairól, valamint -a lengyelországi események és a pártkongresszus magyarországi visszhangjáról, majd ajándékot adott át a gyár kollektívájának — a Szabadság-szobor kicsinyített mását. Falutervezés: Mintegy 100 millióan élnek falun a Szovjetunióban. Rendszerint minden parasztcsaládnak saját háza van. A szovjet faluépítés egyik fontos feladata a falusi életkörülmények javítása, közelítése a városi élethez. így van ez a belorusz Szá- rocsi településen is, amely — építési stílusát tekintve — átmenet a falu és a város között. A főtér körül sorakoznak a kulturális és szolgáltató épületek. A térhez két- és többszintes házak csatlakoznak. Nem sok van belőlük, de meghatározzák a település építészeti arculatát. Mögöttük téglából épült családi házak sorakoznak, a hagyományos kiskertekkel. Az aratás fokozott ütemét tartva, több gazdaság viaszérésben, 18—20 százalék víztartalommal vágja a búzát. Ezért ...j, a vállalat 8 szárítótelepén folyamatosan és teljes kapacitással dolgoznak. Sok gabonát szárítanak maguk a termelő gazdaságok is. Már a rozsot is aratják a megye homokos részein. A nyírbátori és a mátészalkai járásban néhány vagon átvételére ugyancsak sor került. Az idei búza őrlését július 15-e után kezdte a vállalat, óbúza keverésével. A Belorusz SZSZK kormánya a közelmúltban • a falvak elhelyezkedésének új tervét dolgozta ki. 2745 település a falusi élet gazdasági és kulturális központjának a szerepét tölti majd be. Egy-egy' ilyen településnek megközelítőlei másfél ezer lakosa lesz. Ilyen Szárocsi is, amely a jövő belorusz falu modelljeként is tekinthető. Az elmúlt tíz év alatt Szárocsi átépítésére a kolhoz több tízmillió rubelt fordított. A falvak „átépítése” mindenekelőtt -a mai parasztember kényelmesebb életének megteremtését célozza. HAZÁNK, KELET-EURÓPA (6.) Ki lencszázötven ha t... A z SZKP XX. kongresz- szusának szellemében hozott határozatok következetlen és felemás végrehajtása különösen súlyos következményekhez vezetett Lengyelországban és Magyar- országon, pedig a helyes intézkedések időben történő végrehajtása számos nehézségtől kímélte volna meg a két országot, sőt az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat is. Lengyelországban 1956 márciusában az elhunyt B. Bierut után E. Ochab lett a LEMP első titkára. Az új vezetésnek nem sikerült az örökölt problémák rövid időn belüli felszámolása, így a társadalmi-gazdasági feszültségek júniusban Poznanban nyílt megmozdulásokhoz vezettek. A rendet csak fegyveres erő igénybevételével lehetett helyreállítani. Az eseményeket követő KB-ülés ugyan újabb határozatokat hozott a helyzet javítására, de a pártvezetőség megosztottsága miatt nem sikerült ténylegesen megváltoztatni a politikai és gazdasági helyzetet. A Szovjetunió augusztustól kezdve gazdasági segélyt nyújtott Lengyelországnak. A „szocialista megújulásért” síkraszálló erők W. Gomulka visszatérését kívánták, aki 1948-ig a párt főtitkára volt, de „jobboldali nacionalista elhajlás” vádjával törvénytelenül leváltották és bebörtönözték. Gomulka rehabilitálására csak az október 19—21- én tartott KB-ülésen került sor. (Ebben az időpontban N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tartózkodott Varsóban.) Gomulkát a párt első titkárává választották. A válság megoldása érdekében a LEMP lényeges változtatásokat eszközölt. Fokozták a munkások szerepét az üzemekben, növelték az anyagi ösztönzést, jobban támogatták a egyéni paraszt- gazdaságokat, feloszlatták az adminisztratív úton létrehozott termelőszövetkezeteket. Visszaállították a pártélet lenini normáit, lehetővé tették a szövetséges pártok tevékenységének újbóli aktivizálását. Csökkentették a nép- gazdasági terv beruházási előirányzatait és a fegyveres erők létszámát. Mindezek eredményeként viszonylag gyors ütemű konszolidációs folyamat indult meg. A legsúlyosabb válság Magyarországon alakult ki. A párt vezetőjét, Rákosi Mátyást, aki képtelen volt szektás-dogmatikus tevékenységének megváltoztatására, csak júliusban sikerült eltávolítani a párt éléről. Helyébe azonban sajnálatos módon Gerő Ernő, a Rákosi-klikk egyik tagja került. A párton belüli frakciós tevékenység egyre erősödött, a párt- és államapparátus cselekvőképessége viharosan gyengült. A valódi szocialista megújulást kívánó erők üdvözölték a lengyelországi helyzet október végi megoldásának módját, hasonló célú törekvései azonban a párt megbénulása, a legfelsőbb párt- és állami vezetés felbomlása következtében kudarcba fulladtak. A kezdeményezés napok alatt az évek óta gondosan készülő, a fegyveres fellépéstől sem visszariadó, a kapitalizmus restaurálását célul kitűző ellenforradalmi erők kezébe csúszott át. A magyarországi válság az egész szocialista világrendszer problémájává vált. (Súlyosbította a helyzetet, hogy egyidejűleg a nemzetközi feszültség hirtelen megnőtt: október 29-én Izrael, Nagy-Bri- tannia és Franciaország megtámadta a Szuezi-csatornát államosító Egyiptomot.) A válság megoldása érdekében a szovjet pártvezetés konzultációkat folytatott a testvérpártokkal. Az N. Sz. Hruscsov által vezetett párt- és kormányküldöttség november 2—3-án a jugoszláviai Brioniban tárgyalt J. B. Titó- val. Egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarországi politikai rendezéshez szükséges előfeltételeket — az erre irányuló magyar kérésnek megfelelően — csak fegyveres beavatkozással lehet megteremteni. A november 4-i szovjet katonai segítségnyújtást követően a helyzet egyré gyorsabb ütemben normalizálódott, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az újjászerveződő párt vezette megújulási folyamat viszonylag gyorsan bontakozott ki. Valamennyi szocialista ország teljes mértékben egyetértett a magyar konszolidáció támogatásának szükségességével; a Szovjetunió, Kína és más szocialista országok jelentős gazdasági támogatást nyújtottak. A konszolidációt azonban alapvetően mégis a belső fejlemények tették lehetővé. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága már 1956. december elején hozott határozatában számba vette és elemezte az októberi eseményekhez •vezető okokat és megjelölte a továbbhaladás irányait. Az ellenforradalom „négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője” meghatározás (a Rákosi—Gerő-klikk; -a *Nagy Imre—Losonczi Géza vezette pártellenzék, a Horthy-fasisz- ta és a magyar kapitalistaföldesúri ellenforradalom; a nemzetközi imperializmus) nemcsak a helyes orientációt segítette elő, hanem a két- frontos harcra mozgósítva az egészséges erők fokozatos tömörítését is. Tömeggyűlések, csoportos és egyéni beszélgetések, az újjászerveződő sajtó és pártoktató tevékenység járult hozzá az eszmei-politikai zavarok utáni tisztuláshoz. Nem utolsósorban pedig a helyes ifjúsági, mezőgazdasági és értelmiségi politika, a megújuló szövetségi politika (aki nincs ellenünk, az velünk van) alkalmasnak bizonyult arra, hogy az évtized végére alapjaiban megoldja az ellenforradalom leverése utáni legfőbb feladatokat. A szocialista építés új lendülettel bontakozhatott ki. A magyarországi ellenforradalmi kísérlet hatására az SZKP 1956. februári XX. kongresszusa után megindult pozitív változások Bulgáriában, Romániában és Csehszlovákiában átmenetileg lelassultak, sőt ez utóbbi országban a Novotny-féle vezetésnek az elkövetett hibák és torzulások kijavítását halogató makacssága, koncepciótlansága a későbbiekben súlyos problémákat eredményezett. A viharos 1956-os év eseményeiből a Szovjetunió is levonta a szükséges következtetéseket. Ezeket tükrözi — többek között — a szovjet kormány 1956. október 30-án kiadott nyilatkozata. A nyilatkozat a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kapcsolatok alapelveivel foglalkozott. A nyilatkozat szerint „a szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös eszméi és a proletár nemzetköziség elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elveire építhetik. Ez nemcsak hogy nem zárja ki, sőt ellenkezőleg, feltételezi a szocialista közösséghez tartozó országok szoros testvéri együttműködését, gazdasági, politikai és kulturális téren nyújtott kölcsönös segítségét”. 1956 végén, 1957 elején lengyel, román, NDK-beli, magyar, csehszlovák és bolgár (valamint koreai és mongol) párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába a szocialista országok közötti egyenjogú együttműködés kérdéseinek megtárgyalása céljából. Molnár Tamás Szárocsi: városi mintára épüli faluközpont. Ilyen családi házakat épít a „Krasznaja Szmena” kolhoz.
