Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

1981. július 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szlovák kertbarátok Nyiregyházáo Nem mellékes a másodvetés HORGÁSZOKNAK A tihanyi Belső-tó A hónap első hetében 46 tagú csoportban nyolc kertbarátklub képviselői látogattak Nyíregyhá­zára a szlovákiai Léváról és kör­nyékéről. Megismerkedtek a köz­ponti kertbarátklubbal és a me­gye kertbarátmozgalmával, majd kistermelőket látogattak meg. Zelehyánszky András sóstóhe­gyi hatszáz öles kertjében na­gyon tetszett a törpe növekedé­sű hároméves almasövény. Úgy ítélték meg, hogy ez az almater­mesztési mód igen előnyös a kis­termelőknél, házikertekben. A kert gazdájának szamócája, mál­nája, ribiszkéje és meggyfái is ■elismerést váltottak ki. Varga Ferenc cugosi kertjében megcsodálták az 50—60 éves al­mafákat, amelyek közül nem egy ötmázsás termést is ígér. Gyönyörködtek a saszla szőlő­tőkékben, amelyek a más szőlő­fajtákat ért tavaszi károkkal szemben gazdag szüretet jelez­nek. A látottak összegezésében meg­állapították, hogy az itteni kert­barátok nagy szaktudással és szorgalommal dicséretes eredmé­nyeket mutatnak fel a homokon. Látogatásuk során az újfehér­tói kutatóintézetben dr. Szabó Tibor tudományos munkatárs tájékoztatását hallgatták meg a koronaformákról, a metszésről, a talajművelésről és a növény- védelemről, A háromnapos vendégségbe városnézés, tokaji, hajdúnánási, szoboszlói, debreceni és horto­bágyi látogatás is belefért, a kertbarátok „szomszédolása” sok tanulsággal járó jó szórakozás is volt. Nyírbogának Újfehértón Nyírbogáton januárban alakí­tották meg a kertbarátok klubját, amelynek ma már közel száz lel­kes tagja van. A klub a helyi ter­melőszövetkezet keretében, an­nak erkölcsi, anyagi segítségével működik. A napokban is a ter­melőszövetkezet anyagi segítségé­vel vehetett részi a klubtagság egy igen jól sikerült tanulmányi kiránduláson. Nyírbogáton nagy hagyománya van a kiskertekben történő al­matermelésnek. Ezért is válasz­tották a tanulmányi út céljául az új fehértói Kertészeti Kísérleti In­tézetet. Dr. Szabó Tibor tudomá­nyos munkatárs fogadta a klub tagjait. Részletesen ismertette, hogy az almatermelés terén faj­takutatással, klón szelekcióval, valamint a külföldről behozott fajták honosításával foglalkoz­nak. Igen érdekes volt a hallga­tóság számára az a termelés­technológiai ismertetés, melynek keretében a trágyázás, a metszés, a szakaszosság, valamint a nö­vényvédelem terén eddig elért eredményt mutatták be. Szólt az előadó a meggy fajta- kísérletről és a köszméte terme­léséről is. Az elméleti ismeret után üzemlátogatás következett, ahol a klub tagjai saját szemük­kel győződhettek meg kint a gyakorlatban arról, amiről elő­zőleg az elméleti ismeret szólt. Ezt követően a hajdúszoboszlói városi kertészetet keresték fel, ahol a vezetés szakmai szeretet­tel mutatta be a virágkertészetet. A nyírbogáti kertbarátklub fog­lalkozásaira előadóként a leg­jobb elméleti és gyakorlati szak­embereket nyerik meg. Az elő­adásokat minden esetben nagy létszámú hallgatóság látogatja, s a hallottakat szenvedélyes vita követi. Dr. Balogh József a klub titkára A szilvát is óvni kell A szilvát sokan igénytelen nö­vénynek tartják, ezért kevés gondot fordítanak ápolására, nö­vényvédelmére, holott a szilva a szakszerű, kezelést bő terméssel hálálja még. Sajnos sok károsító veszélyezteti: a szilvamoly, a ka­liforniai pajzstetű, a szilva pajzs- tetű, a takácsatkák és a gomba­betegségek (a vörösfoltosság, a levéllyukacsosodás). A szilvamoly hernyója a gyü­mölcs belsejében él, kirágja a magház környékét. Barnás ürü­lékével beszennyezi a szilva bel­sejét, gusztustalanná és fogyasz­tásra alkalmatlanná teszi azt. A gyümölcs féloldalasán fejlődik, s a lárva berágásának helyén a szilván mézgafolyás indul meg. A károsított gyümölcs korán szí­nesedik, lilásodik, és idő előtt lehull. A kaliforniai pajzstetű jelenlé­te exportgátló tényező, ezért paj­zsait és kártételének nyomait a szilva fás és zöld részein észlel­ve — gyors védekezéssel — azon­nal fel kell számolni. Ha megké­sünk a védekezéssel, úgy a vesz- szőket, a gallyakat, az ágakat és a törzset szürkés ,.koszszerű”, kisebb nagyobb pajzsokból álló réteg vonja be: A zöld hajtáso­kon vagy a gyümölcsön, főleg a napsütésnek kitett helyeken, a pajzsok körüli rész elszíneződik és úgynevezett ,,lázfoltok” ala­kulnak ki. Rendkívül feltűnőek a szilva pajzstetű 3 mm nagyságú, vörös­barna pajzsú, félgömb alakú nős­tényei. A hímek laposak, mintegy másfél mm hosszúságúak. A megtermékenyített nőstények ap­ró, grízszerű, fehér tojásaik tö­megét a pajzsaik alá helyezik. A kikelő sárgásvörös, megnyúlt, lapos testű lárvák a fás részeket lepik el és szívogatásukkal vesz- szőpusztulást vagy részleges ko­ronaszáradást okozhatnak. A szilvamoly és a pajzstetvek ellen 0,1 százalékos Bi 58 EC-vel, 0,1 százalékos Unifosz 50 EC-vel, vagy 0,15 százalékos Anthio 33 EC-vel védekezhetünk. Ezek a Szerek gyenge atkafertőzés ese­tén is védelmet biztosítanak. Ab­ban az esetben viszont, ha nagy­mértékben elszaporodtak az at­kák, és kártételük is jól észlel­hető, azaz a leveleken elszórtan sárgászöld pontok, majd sárgás­barna foltok alakulnak ki, csak speciális atkaölő szerekkel tud­juk mozgó alakjaikat elpusztíta­ni. A három pár lábú lárvák el­len 0,2 százalékos Pol-Akaritoxot, a négy pár lábú kifejlett alakok ellen 0,3 százalékos Mitac 20 EC-t vagy 0,2 százalékos Rospin EC-t célszerű használni. A szilva vörösfoltossága vesze­delmes gombabetegséggé válhat járványszerű fellépése esetén. Ilyenkor szinte teljes lombtala- nodást idézhet elő. A leveleken először sárga, majd vörös, a le­velek színén kissé homorú fol­tok jelennek meg. A foltok egyre növekednek, s a másfél cm át­mérőt is elérhetik. Ekkor a leve­lek fonákán a foltok kissé ki­domborodnak, és sötét pontocs­kák formájában láthatóvá vál­nak a gomba szaporító képletei. Fontos feladatunk, hogy gyors védekezéssel — a spórák kiszóró­dásának idején — megakadályoz­zuk a fertőzések kialakulását. Jó hatású készítmény a kórokozó el­len a 0,3 százalékos Zineb 80 vagy a 0,3 százalékos Orthocid 50 WP ködszerűen kipermetezve. A levéllyukacsosodás a levele­ken tűszúrásnyi, sugár alakban növekvő, 3—5 mm nagyságú fol­tokat okoz. A folt közepe világos- barna, szegélye viszont barnás­piros. A foltközép néhány nap alatt elszárad, elhal és kiesik. így alakulnak ki a kórokozó gombá­ra jellemző lyukacsos levelek. A kezeléseket az első foltok ész­lelése után azonnal 0,3 százalé­kos Orthocid 50 WP-vel, vagy 0,3 százalékos Zineb 80-nal célsze­rű elvégezni. A szilva komplex védelménél tehát permetlé-kombinációkat kell alkalmazni, pl. 0,1 százalé­kos Bi 58 EC-t (mely a szilva­moly, a pajzstetvek sőt a levél- tetvek ellen is hatékony), plusz 0,3 százalékos Zineb 80-at (mely jó gombaölő hatással rendelke­zik). Igen erős atkafertőzés ese­tén 0,3 százalékos Mitac 20 EC dozirozása is szükségessé válhat. A permetezést szükség szerint 7—10 nap múlva célszerű megis­mételni. Dr. Széles Csaba A szülőkkel közösen 10 hektáron termelnek dinnyét Gál Gyuláék. Nyírmeggyes határában berendezkedtek az egész termesztési időre. Március elején kezdték el a munkát, folyamatosan dolgozik az egész család. Kapálni mindennap kell, a permetezés nyolcnapon­ként esedékes. Felvételünkön: a gyerekek is segítenek gyomlálni. (-J1-) A kedvező időjárás hatására kerti terményeink az idén sor­rendre a szokottnál valamivel ko­rábban érnek be. A retket, a ka­ralábét, a fejes salátát, a spenó­tot már betakarították és jószeri­vel felszabadult a zöldborsó és a zöldbab helye is a kertekben. Nagy pazarlás volna a kiürült ágyúsokat a nyár második felé­ben kihasználatlanul hagyni. Ha most a gondosan előkészí­tett talajba rövid tenyészidejű zöldségfélék magját vetjük, vagy pántáit ültetjük, akkor az'idén még egyszer — közel teljes érté­kű — termést takaríthatunk be. JÖ TALAJ- ELŐKÉSZÍTÉST Nyári vetésnél a vetőmagvak és a palánták egészen más körülmé­nyek közé kerülnek, mint tavasz- szal. Most igen hosszú a nap­pal, magas a levegő és a talaj hőmérséklete, aminek következté­ben a vegetáció rendkívül gyors lehet — föltéve, hogy a növények elegendő tápanyaghoz és vízhez jutnak. Ezért jó talaj-előkészítés során különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a fejlődő zöld­ségfélék gyökérzete ne szűköl­ködjék vízben és tápanyagban. A másodvetés előkészítése a kiürült ágyások megtisztításával kezdődik. Gyökerestől szedjük ki a letermett növények szárát, és rakjuk azt komposzttelepre, mert ebből még értékes növényi táp­anyag lesz. Ezután ajánlatos a talajt alapo­san beöntözni egyrészt azért, mert a mérsékelten nedves ta­lajt könnyebben lehet feiásni, másrészt azért, hogy a talajban minél több víz tárolódjék. Célszerű a talajban élő káros szervezetek elleni védekezésül ásás előtt Basudin, vagy Galition granulátumot kiszórni a talaj fel­színére. Minthogy a kiültetendő palántáknak és a csírázó magok­nak elsősorban nitrogénre van szükségük, szórjunk ki a talaj felszínére négyzetméterenként 50 gramm pétisót, vagy ammónium- nitrátot is. A kétféle szer kiszó- rását azonnal kövesse az ásás. Kis szeletekben, de, mélyen ás­suk fel a talajt, hogy a műtrá­gya és a talajfertőtlenítő szer minél egyenletesebben kevered­jék el benne. Nem jár jól az a kertész, aki megtakarítja magának az ásást, és csupán felkapálja a talajt — mondván, hogy az előző termény számára úgyis felásta már egy­szer! A megülepedett földben ugyanis a növények sokkal gyen­gébben és lassabban fognak nö­vekedni, és a termés ennek ará­nyában kisebb lesz. Ásás után haladéktalanul gereblyézzük el simára a talaj felszínét és máris hozzáláthatunk a vetéshez vagy a palántázáshoz. GYORSAN NÖVŐ FAJTÁKAT Július közepétől az első őszi fa­gyokig még biztonságosan szá­míthatunk 90—100 hasznos nap­pal. Ennek megfelelően olyan zöldségfajtákat válasszunk má­sodvetésre, amelyek ennyi idő alatt szedésre, betakarításra al­kalmassá fejlődnek. Ilyenkor még vethetünk 30 cm sortávolságra zöldborsót, de a nö­vényeket virágzásig egyszer meg kell majd permetezni lisztharmat ellen. Ajánlott fajták: Rajnai tör­pe, Debreceni korai veiő, Budai csemege. öntözött területen a leghálá- sabb másodtermény a zöldbab. A nálunk megszokott sárga hüve­lyű fajták mellett egyre kedvel­tebbek a zöldhüvelyűek, mert nem szálkásak. A Valja, a Fana, az Amboy és a Harvester te- nyészideje csupán 65—75 nap. Megbízható másodterményt ad­nak a gyökérzöldségek. A sárga­répái Nantes-i, Amszterdami), a petrezselyem (Korai cukor), a cékla (Bíborgömb, Bíborhenger) és a téli retek (Erfurti kerek fe­kete) magját július végéig lehet elvetni. Vethetünk még őszi fogyasztás­ra spenótot (Popey) és csemege- kukoricát is. (Ha ez utóbbinak a csövei nem érnek be, akkor a zsenge csövekből kiváló savanyú­ságot lehet készíteni.) Palántaültetéssel termesztjük a téli fejes káposztát, a karfiolt, a karalábét és a bimbóskelt. Erő­teljes, de nem elöregedett palán­tákat ültessünk, amelyek gyorsan meggyökeresednek. Valamennyi növénynek augusztus végéig rendszeres öntözésre van szüksé­ge. Az uborkát is érdemes palan- tázni. A rövid tenyészidejű, ece­tes eltevésre való fajtákat része­sítsük előnyben. NÉHÁNY ELFELEDETT ÉS ÜJ MÁSODTERMÉNY Kiskertekben is érdemes né­hány tucat nyári burgonyatövet termeszteni. Ezeket akár a szőlő közé — a hiányzó tőkék helyé­re — is ültethetjük. Az előcsíráz­tatott burgonyagumóból nőtt bo­kor késő ősszel terem majd friss új burgonyát. Vethető még a 100 napos te­nyészidejű új magyar dinnye­fajta, a Hógolyó, amelynek ap­rócska gyümölcseit karácsonyig eltarthatjuk. Még mindig új terménynek számít a kínai kel, amelynek a magját július második felében kell elvetni. A kikelt növényeket 30 cm-re kiegyeljük, és a fölös­leges palántákat máshová ültet­hetjük. A szeptember végén, ok­tóberben kialakuló csúcsos ká- posztafejek salátaként, vagy fő­zelékként fogyasztható. És végül egy, régi trükk: ha azt tapasztaljuk, hogy paradi­csomtöveink korán leteremnek, vágjunk le éles késsel a tőről egy jól fejlett hónaljhajtást. Ezt ül­tessük jó minőségű földbe, és egy hétig — amíg meggyökeresedik — borítsunk rá megfelelő méretű befőttesüveget. A fiatal növény­ből szeptemberre termő paradi­csomtő fejlődik, amely a fagyo­kig ellátja a családot friss gyü­mölccsel. Dr. Bálint György A bogyósok szüret után A bogyós gyümölcsű növények­re a szüret után is veszélyt je­lenthetnek a különböző állati kártevők, illetve betegségek, ame­lyek erős fertőzés esetén a követ­kező évi termést csökkenthetik. A kórokozók felszaporodásának megelőzése érdekében az alábbi teendők elvégzését javasoljuk. Ribiszkében és köszmétében szüret után az üvegszárnyú ri­biszkelepke elleni védekezés a legfontosabb teendő. Az elhúzódó lepkerajzás és folyamatos lárva­kelés miatt tanácsos — fertőzött kertekben — a bokrokat augusz­tus közepéig rendszeres rovarölő szeres kezeléssel védeni. Eredmé­nyes védekezést csak a kikelt, illetve a közvetlenül kéreg alatt tartózkodó lárvák ellen lehet vé­gezni. Az elvégzett permetezések védelmet biztosítanak a kalifor­niai pajzstetű folyamatosan rajzó lárvái ellen is. Az állati kárte­vők közül még a takácsatka okozhat gondot, mivel erős fel- szaporodás esetén levélhullás kö­vetkezhet be. Ellene a Foszfoti- on (0,3%) vagy Mitac (0,3%) hasz­nálható. Gombabetegségek közül — első­sorban mély fekvésű helyeken — a levélfoltosságok okozhatnak le- vélsárgulást és idő előtti levél­hullást. Emellett — elsősorban a köszmétében — a lisztharmat ér­demel még említést. Málnában: a letermelt veszők- kel együtt ajánlatos eltávolítani a gubacsos, repedezett kérgű nö­vényi részeket. (A tüneteket a málna karcsúdíszbogár és málna gubacsszúnyog lárvái okozzák.) A kimetszést célszerű tőből vé­gezni, mivel a lárvák a gubacs- tól 30—40 cm-re is előfordulhat­nak. A levél- és vesszőfoltosság tü­neteit (ezüstös foltok fekete pon­tokkal, valamint lilásbarna sze­gélyű foltok) mutató növényi ré­szek eltávolításával akadályoz­hatjuk meg az újabb fertőzést. Szamócában az állati kártevők közül a sodrómolyok lárvakárté­tele okozhat gondot. A szürkés­zöld színű lárvák fiatal korban hámozgatják, később összeszövik a leveleket, s azok védelmében rágnak. Ismétlődő esőzések ked­veznek a levélfoltosságok fellé­pésének, terjedésének, ezért en­nek ellenőrzésére is terjedjen ki a figyelmünk. A rovarölő szerek közül az Uni­fosz 50 EC (0,1%), a Bi 58 EC (0,1%), a Ditrifon 50 (0,2%), az Anthio 33 EC (0,2%) egyikével permetezhetünk. Levélfoltosságok ellen a réztar­talmú kombinációk (Recin. Su­per, Miltox Special 0,3—0,4%) mellett a Fundazol 50 WP (0,1%), Zineb (0,3%) alkalmazható. Liszt- harmatfertőzés esetén tegyünk a permetlébe kéntartalmú készít­ményt (pl. Thiovit) is. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Az ország minden tájáról felkeresik a MOHOSZ Veszprém me­gyei Intéző Bizottsága kezelésében lévő tihanyi Belső-tavat, amely az egyik legjobban halasított horgászvizünk. A nyári szabadságu­kon arra járó megyénkben horgászok se mulasszák el megláto- gatpi. Nyáron reggel öttől este nyolcig lehet ott horgászni. A par­ti halőrházban a felnőtt napijegy 70 forintért, az ifi napijegy 30 forintért kapható. A csónak igénybevételi díja 30 forint. Képünk a Belső-tavon június végén tartott horgászversenyen készült. (MTI fotó: Rózsás S. felv.) Üdülőjegy egy és két hétre váltható Nyári túrák idegenben A vérbeli horgász tavasztól ké­ső őszig, sőt olykor télen is hó­dol szenvedélyének. De leginkább nyáron! Nyáron az igazi. Ilyen­kor eszik a legjobban a hal, a melegebb hőmérsékletű vízben gyorsabb az anyagcseréje, szinte állandóan keresi, fogyasztja a táplálékát. S ilyenkor veszik ki a legtöbben a szabadságot is, ezek­ben a hónapokban jut a legtöbb idő a vizek partjának látogatásá­ra. Az üdülés során gyakran jut vízközeibe a pihenésre vágyó em­ber, s a zsákmányolás csábítása., no meg a mindenkiben ott szuny- nyadó ősi ösztön könnyen hor­gászásra ingerel. Ilyenkor gyor­san kerül másfél-két méteres vessző, a végére darab damil, ar­ra akár egy kisebb parafadugó, a végére hajlított gombostű. Ahol hal van, ott ezzel a szereléssel is lehet fogni. Node vigyázat! Horgászni csak engedéllyel szabad. Hogy hol, mi­lyennel, azt a Magyar Horgászok Országos Szövetsége állapítja meg. Az engedélyek nem egyfor­mák. Mást kap az alkalmi üdülő­horgász, mást az egyesületi tag, mást az, aki az országot akarja járni. Hazánkban sok szép, jól horgászható vizet találni. Közülük néhány jelentősebb a folyóvize­ken kívül: Balaton, Velencei-tó', Csepeli Kavicsbánya tavak, Kis­kunsági csatorna, Szelidl tó, Ci- kolai tavak, Kákafoki holtág, Bánhidai, Oroszlányi, Lőrinci hű­tőtavak, Ráckevei Duna-ág, Dél­egyházi tavak, Pécsi-Orfüi tavak, Lázbérci víztározó, Rakacai tó, Mályi tavak. Fehérvárcsurgói tá­rozó, Frarjcsika tározó, Hortobágy- csatorna, Cseke tó. Császárszállá­si víztározó, Kiskörei tározó, Fad- di holtág, de még százával lehet­ne sorolni a jobbn4l-jobb hor­gászhelyeket. Aki kedvet kap ehhez a kelle­mes, szórakoztató * és egészséges időtöltéshez, az a MOHOSZ köz­pontjában, az ügyfélforgalomnál, (Budapest, V., Október 6. u. 20. I. emelet. Nyitva szombat-vasár­nap kivételével reggel 8—17, pén­teken 16 óráig. Telefon: 325-315) felvilágosítást kaphat arról, hogy melyik vízre, milyen engedélyt, milyen áron lehet váltani. Termé­szetesen a főbb vizekre, mint pél­dául a Balatonra, a Velencei-tó­ra nem szükséges állami horgász­jegy, területi engedély vagy na­pijegy, mert ide úgynevezett üdü­lőjegy is váltható egy és két hét­re, az üdülés idejére. Hazánk vizeiben sokféle hal ta- látható: békés, ragadozó, kis tes­tű és nagy súlyú egyaránt. Ilyen­kor nyáron leginkább a pontyra, a keszegfélékre, az amurra, a ra­gadozók közül a süllőre, a legér­demesebb horgászni. Pontyra leg­alább 30-as zsinórral, tízesnél nem nagyobb, inkább kisebb szá­mozású horoggal, főtt kukoricá­val, főtt krumplival, kenyérgyur- mávál csalizva érdemes horgász­ni. A keszegfélékre — dévér, pi­rosszárnyú, karikakeszeg, ba- golykeszeg stb. — maximum 20-as vastagságú zsinórral, pici horog­gal, kenyérgyurmával, tarhonyá­val, gilisztával, csontkukaccal, az amurra erős zsinórral, horoggal, szintén kukoricával, különböző zöld növényzettel, míg a süllőre élő kishallal vagy halszelettel ajánlatos. megpróbálni a zsák­mányszerzést. A már jártas horgásznak nem újdonság az ilyesmi, de akik elő­ször próbálkoznak, azoknak jó tudni. Mint például azt is, hogy a horgászat nem olcsó, de nem is olyan drága. Nem muszáj min­denképpen márkás felszerélést vá­sárolni. kezdetnek az egyszerű is megfelel. A kezdő lehetőleg gyak­rabban előforduló, könnyebben kapó, ezért kevesebb türelmet igénylő keszegfélékre horgász- szon eleinte, s ezek fogása köz­ben tanulja meg az elemi tudni­valókat. A horgászáshoz idő és türelem kell, de a víz, a környezet szép­sége, a levegő, a napfény frissítő, egészséges hatása, valamint a fogás élménye, izgalma ezt bő­ségesen ellensúlyozza. Péter Róbert, a Magyar Horgász főszerkesztője Megjegyzés: A Magyar Horgász 1981. júniusi száma „Vizek, sza­bályok. költségek” címmel 16 ol­dalas mellékletet közöl, amelyek­ben az ország valamennyi hor­gászható vizét, a MOHOSZ, az in­téző bizottságok, az egyesületek kezelésében lévőket és a htsz- vizeket egyaránt felsorolja, is­merteti a különféle jegyárakat, a jegyárusítás helyét, sőt a külön­féle horgásztanyákon való elhe­lyezkedés lehetőségeit is. Mind­ezzel elősegítve, hogy a nyáron túrázó horgászok — és az elő­ször próbálkozók is mindenütt megtalálják a horgászvizeket. Tagdíjkedvezmények, kiemelt halasítási támogatás Fő cél: a zsákmány állandó növelése A Magyar Horgász most meg­jelent júliusi számában olvasha­tunk részletes beszámolót a MO­HOSZ 1981. évi tisztújító küldött- közgyűléséről. A vezetőség be­számolójának számai közül talán a legérdekesebb, hogy a magyar horgásztábor létszáma már meg­közelítette a negyedmilliót; az elmúlt öt évben minden korábbi mértéket meghaladóan, 72,4 szá­zalékkal, százezer fővel nőtt. A MOHOSZ, az intéző bizottságok és az egyesületek évi mintegy 200 millió forinttal gazdálkodnak és 190 milliós vagyont mondhat­nak magukénak. A magyar vi­zekben 1980-ban megtermelt 34 ezer tonnányi halból ennek kö­zel tíz százalékát a horgászok fogták. Megyénk horgászai számára örvendetes, hogy a MOHOSZ 101 tagú országos vezetőségének há­rom szabolcsi tagja is van: An­tal Pál nyugdíjas, a Nyíregyhá­zi Vasutas HE tagja, a megyei ib alelnöke. Szűcs Sándor, a má­tészalkai Szatmár-vidéki HE tit­kára és Virág Imre, a tiszavas- vári Alkaloida Lombik HE tit­kára. A küldöttközgyűlés határoza­tából érdemes megemlíteni, hogy jövőre jelentős kedvezményt kapnak azok a nyugdíjasok, akiknek a nyugdíja a havi 2500 forintot nem haladja meg, lega­lább öt éve horgászok és fegyel­mi büntetésük nem volt; a havi 2500 forintot meg nem haladó keresetű rokkantak; a sorkato­nai szolgálatot teljesítő, vagy ke­reset nélküli, továbbá tanuló fia­talok; és a horgászegyesületi ta­gok horgászó házastársai (élet­társai) : a mindenkori szövetségi tagdíjnak csak a felét kell fizet­niük. A határozat szerint lehetővé kell tenni, hogy a fentiek a MO­HOSZ központi és megyei keze­lésében lévő vizeken is kedvez­ményesen, az ifjúságiakéval azo­nos áron vásárolhassanak terü­leti engedélyt. Eljárnak, hogy a htsz-vizeken is hasonló kedvez­mények legyenek. Javasolják ugyanakkor a tagegyesületeknek is, hogy az egyesületi tagdíjból és a kezelésükben lévő vizek te­rületi engedélyeinek árából is adjanak kedvezményt a rászo­ruló tagoknak. A horgászzsákmány növelése érdekében sok tennivalót sza­bott meg a közgyűlés. A hozott határozatból a legjelentősebb, hogy a vízterületet nem kezelő egyesületek fogási eredményei­nek javítása érdekében a szö­vetség kiemelt támogatást nyújt az ilyen horgászegyesületekhez legközelebb eső, az érintettek horgászatát nagyobb számban és méltányos feltételek mellett le­hetővé tevő intéző bizottsági, vagy egyesületi kezelésű vízterü­letek halasításához. Erre a kiemelt támogatásra ná­lunk is szükség van, hiszen egye­sületeink nagy része nem ren­delkezik saját kezelésű vízterü­lettel. Ezért is örvendetes, hogy a megyei ib a császárszállási Kis-tóban ivadékneveléssel és to- vábbtenyésztéssel próbálkozik. A MOHOSZ halgazdálkodási osztá­lyának hozzájárulásával 15 má­zsa kétnyaras pontyot telepítet­tek ebbe a tóba. Az etetéshez 150 mázsa takarmányt is vásá­roltak. A terv szerint ebből a továbbtenyésztett pontyból lehet­ne megoldani a császárszállási horgászvíz halasítását, sőt segí­teni lehetne a többi egyesület halasítási igényeinek kielégítését is. A közgyűlés határozatában az illetékesek segítségét kérte ah­hoz, hogy a htsz-kezelésben lé­vő horgászvizeken is kellő hala- sítás follyék, megfelelő ivadéko­lással növekedjék a horgászok és ugyanakkor a halászok zsák­mánya is. (pristyák) KISTERMELÖK-KISKERTEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom