Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

1981. július 16. KELET-MAGYARORSSÄG 3 Politizáló fiatalok Beszélgetés Hajdú Sándorral, a KISZ-iskola igazgatójával Negyedszázada a fiataloké a sóstói erdő egy darabja: itt épült fel a KISZ-tábor, amely azóta szinte minden eszten­dőben gyarapodott. Ma a megye egyik legszebb ifjúsági lé- tésítménye. 1975 óta itt működik a KISZ megyei vezető- képző#iskola is, amelynek igazgatójával, Hajdú Sándorral beszélgettünk az idei programról, a KISZ politikai képzés újdonságairól. , — Sok tervünk van, most látunk hozzá a nálunk szer­vezett politikai képzés kor­szerűsítéséhez — kezdte a KISZ-iskola vezetője. — Azt szeretnénk elérni, hogy a KISZ-vezetők, propagandis­ták tervszerűbben szerezhes­sék meg a munkájukhoz szükséges ismereteket, ezért továbbfejlesztjük a vezetők és propagandisták tájékozta­tását, felkészítését. Ez kiter­jedt, sok településen zajló munka, mert csaknem a tel­jes, 45 ezer fős KlSZ-tagság- ra és az ifjúsági szervezeten kívüliek tekintélyes nagysá­gú csoportjaira is gondol­nunk kell. Mintegy 1800 pro­pagandistánk munkáját ké­szítjük elő, segítjük és szer­vezzük. — Hányán, s mit ta­nulnak most a KISZ-ts- kolán? — Évente 350—400 KISZ- vezető vesz részt néhány he­tes tanfolyamainkon, s ehhez jönnek még a rövidebb nyári felkészítések; így összesen mintegy háromezer fiatal sze­rez évente nálunk új ismere­teket. Terveink most két fő feladat köré csoportosulnak, a tömegpolitikai munkához és' a titkárképzéshez. Az egyik cél az, hogy minden új titkár eljusson hozzánk, lehe­tőleg nem sokkal a megvá­lasztás után. A mozgalmi gyakorlat megismertetésére összpontosítunk; vezetési és. ^ pedagógiai ismereteket adunk és áttekintjük az ifjúsági szö­vetség időszerű feladatait. A tömegpolitikai munkát első­sorban propagandisták kép­zésével segítjük. — Azt is tervezzük, hogy a KISZ-iskolát fokozatosan politikai képzési központtá fejlesztjük, tehát nemcsak ná­lunk tanulhatnak, hanem a városi, járási bizottságokat is segítjük. A politikai képzés­nek ugyanis egy részét 'a bi­zottságok szervezik és bonyo­lítják le. Számukra is készí­tünk módszertani anyagokat, hang- és diasorozatokat, s ezeket kölcsönözzük. Az itte­ni apparátus tudását, tapasz­talatait szeretnénk szélesebb körben hasznosítani. tekre. Hogyan tervezik a következő időszak mun­káját? — Az ifjúsági vitakörök a legismertebbek, tavaly közel 1400 működött. Ezeket válto­zatlanul megtartjuk, sőt ki­szélesítjük. Eddig ugyanis minden esetben alapszerve­zethez kötődött a vitakör, ez­után a fiatalok más, állandó közösségei is megszervezhe­tik. Például hetenként rend­szeresen együtt gyakorol egy irodalmi színpad vagy egy if­júsági tánccsoport, és van kedvük politizálni, vitatkozni, akkor lehetőséget teremtünk vitakör szervezésére. Hasonló a lehetőség például ifjúsági klubokban is. Ezzel többek között azt szeretnénk elérni, hogy a KISZ-en kívüliekből is minél többen vegyenek részt a programjainkon. Má­sik sorozatunk, amitől sokat várunk, az Ifjúsági Fórum. Olyan kérdésekről szervez­zük, amelyek a fiatalság na­gyobb számú csoportjait ér­deklik. Nem munkahelyi napi gondok megbeszélésére gon­dolunk, hanem olyan kérdé­sekre, amelyek a politikai lá­tókört növelik. Ezek lehetnek külpolitikai, belpolitikai té­mák, de el tudjuk képzelni, hogy egy városi bizottság vá­rospolitikai kérdésekről ren­dez ifjúsági fórumot. — Kik bonyolítják le ezeket a rendezvényeket, kik készítik fel a fiatalo­kat? — Elsősorban a propagan­distákra számítunk. Köztük sok jól felkészült, gyakorlott KISZ-propagandista van, egy- harmaduk, több, mint ötszá­zan pártmegbízatásként vég­zik ezt a munkát. Széles kö­rű, társadalmi aktívákból álló megyei politikai képzési munkabizottság is segít, fő­ként módszertani, tömegpoli­tikai és vezetőképzési mun­kacsoportokban. Érvekef, anyagokat, tematikákat, sta­tisztikai adatokat bocsátanak rendelkezésre. Nálunk rende­zik meg például a módszer- vásárt, amelynek szintén az a célja, hogy a fiatalok fel­készítésével foglalkozók a másutt már bevált módszere­— A politikai képzés- két megismerhessék, alkal- ben komoly feladatok mázhassák, várnak az alapszerveze- M. S. Csehszlovák és magyar kombájnok a Vajda-bokori határban. (S. B.) Aratás nemzetközi szinten Rekkenő hőség volt, szik­rázó levegő vette körül a ha­talmas acéltesteket. Szállt a por, dohogott a gép, kalász tűnt el a monstrum gyomrá­ban, s búzával, árpával telt a tartály. Először kombájnnal Kazár-bokorban az utolsó rendeket vágták az árpatáb­lában. Ottjártunkkor sorban, egymás mögött haladtak a kombájnok, magyarok és csehszlovákok vegyesen. Mel­lettük a terményszállító gép­kocsik. — Július ötödikén érkez­tünk a szlovákiai zemplén- kopcsányi termelőszövetkezet­ből — mondja Horváth Béla, aki 32 esztendős létére már tizedik évadját tölti a kom­bájn volánja mögött. — Kom­bájnnal jöttünk, s én először járok Magyarországon. Mun­ka bőven van mind a négy aratócséplő gépünknek és a négy szemszállító gépkocsi­nak. Horváth Béla kombájnja pillanatnyilag áll, egy kisebb hibát javítanak rajta. A gép körül segédkezik Jan Mogis is. — Szinte hasonlóak az adottságok itt, mint nálunk — folytatja a beszélgetést a váltótárs. — Talán itt még tisztább a tábla, kevesebb a gyom. így naponta levágunk tíz hektárt,' ami megfelel vagy harmincöt tonnának. A szlovákiai kombájnosok, szemszállítók a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet Vajda-bokori üzemegységé­|ég akkor afféle köly­kök voltunk, úgy­szólván pulyák, és a learatott búzatáblákra rá lehetett engedni a tehene­ket. Nekünk is volt két te­hénkénk: Kedves és Rózsa. Ilyenkor boldogan vitte őket legeltetni az emberpalánta, miért is ne, nem nagyon kellett vigyázni rájuk, kár­ba nemigen mentek, majd csak hazafelé menet meg kellett itatni őket az ibrá- nyi jókútnál, hogy odahaza már ezzel se legyen gond. Hát azért loptunk nekik még útközben egy-egy cső tengerit, lucernát nem, mert a nyers lucernától felfúvó­dik a jószág, lehet hívni hozzá az állatorvost. Szóval eme alapvető dolgokat tud­ván, tisztességgel vigyáz­tunk is a jószágokra, ami­kor is odacsapta a mieink­hez Fazikas Józsi bácsi az ő két tehénkéjét. — Vigyázzatok rájuk — mondotta —, jövök nemso­kára, csak meglátogatom az uradalmi dombot, ahol az urak kilátó házikója is áll. Látjátok? Hát hogyne láttuk volna, filagóriának, vagy filegóriá- nak hívták az urak, az ég se Galambos Lajos: Égből poitifani a Int a emlékezik már rá, de' arra igen, hogy azt mondották a népek, onnan az urak min­dent szemmel tartanak, s akit hibában kapnak, annak a jövő évben kenyere nem leszen. ■ Ügy féltünk attól a házi­kótól, mint ördög a szentelt­víztől, habár már akkor is kezdtük sejteni Fazikas Jó­zsi bácsi meséi nyomán, hogy se ördög, se szenteltvíz nincsen, hogy ezek amolyan kellékek a vallásossághoz, hisz az ökröt sem lehet be­fogni járom nélkül a leg­jobb szekérbe sem. Meg hát a legendákhoz is szüksége­sek a természetfölötti lé­nyek. Azok pedig mindig szépek; a legendák. Különösen ha az ember, felnőtt fejjel kellően tudja kezelni őket. Na de most még akkor vagyunk, abban az időben. S egyszercsak megérke­zett Józsi bácsi. Tekinteté­vel végigsimított az állato­kon, fölmérte, mennyire vannak jóllakva, aztán azt parancsolta: — Forduljatok nekem háttal. Két lépésnyi távol­ságban forduljatok nekem háttal. Hunyjátok be a sze­meteket. Két kezeteket ösz- szetéve, és kifelé fordítva, mintha kagyló lenne, úgy emeljétek szemmagasságba. Megvan? — Igen. — Most jön a csoda. S pillanatok alatt mind- egyikőnk nyitott markába egy-egy édes alma pottyant. — Józsi bácsi — mond­tuk — nézze, megtörtént a csoda. — Én mondtam nektek — vélte. Aztán elment csendesen a két tehénkével, az egyiknek szoptatni kellett a bornyu- ját. ben dolgoznak. Itt van a szál­lásuk is. Egyhangúan állapít­ják meg, hogy kitűnő az ellá­tás, jól megoldott az étkezte­tés. Dicséret az aratóknak — Szeretettel fogadtuk a csehszlovák aratókat, s ter­vezzük velük hosszú távon a jó kapcsolat kialakítását — mondja Leitner István, a szö­vetkezet elnöke, akit mosta­nában a határban lehet meg­találni. — A hét végén a vendégkombájnosok befejezik az aratást, s utána mi me­gyünk nekik segíteni. Most összesen tizenkilenc kombájn arat a tsz-ben: négy cseh­szlovák, öt érkezett Nagycser­keszről, tíz pedig a sajátunk. A területünk sem kevés, 1828 hektár kalászosunk volt. — Ezeknek a fiúknak hosz- szú lesz az 1981-es aratás — szól közbe Tócsik István, az üzemegység vezetője. — Ná­lunk befejezik, otthon pedig elkezdik. Itt reggeltől késő es­tig mennek a gépek, szinte nem is akarnak leszállni a kombájnról. Minden dicsére­tet megérdemelnek. Révész László, aki szintén Zemplénkopcsányból érkezett, a szervezett munkát magasz­talja. — Ezt megirigyelhetjük, s tanulunk is belőle. Nincsen fennakadás, minden a legjob­ban halad. Felkészült aratók és gépek A nyírbátori Űj Barázda Termelőszövetkezetben is se­gítik a betakarítást csehszlo­vák kombájnok. S a véletlen úgy hozta, hogy Jan Janiesi- na itt arat először búzát. Ott­hon repcét már vágott. — Nem olyan ördöngős mesterség ez — tolmácsolja Motruk István a tizenkilenc éves fiatalember szavait Ezt megerősítik a termelőszövet­kezet szakemberei is. — Jó munkát végeznek a vendégek — nyilatkozik elis­merően Baranyai Gábor nö­vénytermesztési kerületveze­tő. — Tizenöt kombájnnal vágjuk, gyorsan halad az ara­tás. — Az sem megvetendő — mondja Kárpáti László tech­nikai főágazat-vezető —, hogy jól felkészítették az öt cseh­szlovák gépet. Á legjobb arató összesen tízen jöttek a szomszédos országból, minden kombájnra két ember. Közöt­tük is talán a legjobb arató Jan Kőszegi. — Nálunk még nem telje­sen érett a búza." A jövő hé­ten persze már ott is aratunk. Azzal válunk el a kombáj- nosoktól, hogy nem ártana egy csendes nyári zápor, ami leverné a port és a hőséget, de ha késik pár napot, az sem árt Addigra magtárban lesz a termény. Délutánra még melegebb az idő. Az aratók mintha nem is éreznék, mennek a végtelen­nek tűnő búzatáblákon. A ke­nyerünket takarítják be. Sipos Béla A iiszavasvári Alkaloida különböző kiszerelésű növényvédő szereket hoz forgalomba. A törzsoldatokat a receptúra sze­rint kétszáz literes hordókba töltik. (Jávor László felvétele). Tudnivalók A z elmúlt évben a me­gyeszékhelyi üze­mekből ötven dolgo­zó állandóan igazolatlanul hiányzott. Az igazgatók utasítására szilárdult a táppénzfegyelem. A VI. ötéves tervben újabb mű­teremlakást építenek Nyír­egyházán. A városi tanács apparátusa kezd elnő­iesedni. A húsfogyasztás az áremelkedés ellenére sem esett vissza jelentősen. Merőben különböző témák, de közös bennük az, hogy valamennyi napirendre került a nyíregyházi váro­si pártbizottság legutóbbi úgynevezett koordinációs értekezletén. A rendszere­sen megtartott értekezle­teken a pártmunkások és a meghívott gazdasági, in­tézményi" .vezetők bőséges tájékoztatót kapnak a vá­ros életéről. A legutóbbi értekezlet rendhagyó módon filmve­títéssel kezdődött. Jogász, orvos, rendőrtiszt és KISZ- vezető is ült a „nézőté­ren”. Amatőrfilm mutatta be a gumigyár hasznos munkamódszerét. Aztán szakemberek által készí­tett film következett, amelynek ez a címe: Gaz­dátlan percek. Az oknyo­mozó riportfilm azt igyek­szik kideríteni, hányán és miért maradnak távol a munkahelyüktől. A film szóbeli kiegészítésén el­hangzott, hogy tavaly a vizsgált 16 ezer dolgozó közül ötven egész évben igazolatlanul távol maradt a munkától. Mond ez va­lamit a jogásznak, aki né­ha a munkafegyelmet is a mérlegre teszi. A film­ben a betegellenőr is meg­szólalt, az orvos a táp­pénzfegyelemmel kapcso­latban információt kapott az „élet sűrűjéből”. A vál­lalatok, ipari szövetkezetek képviselői egyebek között a több szakmás munkások képzéséről és fontosságá­ról hallhattak hasznos tud­nivalókat. Valamennyi jelenlévő sok-sok hasznos informá­ció birtokába jutott, ami­kor a városi pártbizottság első titkára beszámolt mind a megyei, mind a vá­rosi pártbizottság legutób­bi üléséről. Olyan tudni­valók jutottak el a jelen­lévőkhöz, amelyek haszno­síthatók a gazdasági, a po­litikai munkában és a ma­gánéletben is. Felvetődött például, hogy a gazdasági nehézségek ellenére a tervidőszakban újabb mű­termi lakások épülnek, ugyanakkor a művészektől azt várják; járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy a város esztétikúsabb, vonzóbb le­gyen. Felvetődött a jogos elvárás: a fizikai dolgozók­tól is (főleg a párttagok­tól) meg kell követelni a politikai képzést és ön­képzést. Elhangzott, hogy a nyugdíj előtt álló pártta­gokat arra is fel kell ké­szíteni : nyugdíjazásuk után a körzeti pártszerve­zetekben végezhetnék pártmunkát. A z ezt megelőző érte­kezleten egyebek között a város köz­rendje, közbiztonsága sze­repelt a napirenden. Az­előtt a fiatalokról cserél­ték ki ^véleményüket a jelenlévők. Az értekezle­teken érintik az élet szin­te valamennyi területét Nemegyszer intézkedések is követik az értekezlete­ket. Hasznosságukhoz nem fér kétség. De akkor lesz­nek igazán hasznosak ezek az értekezletek, ha az itt kapott információ tovább áramlik. N. L. Szlovák kombájnosok között Szabolcsban

Next

/
Oldalképek
Tartalom