Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
1981. július 16. KELET-MAGYARORSSÄG 3 Politizáló fiatalok Beszélgetés Hajdú Sándorral, a KISZ-iskola igazgatójával Negyedszázada a fiataloké a sóstói erdő egy darabja: itt épült fel a KISZ-tábor, amely azóta szinte minden esztendőben gyarapodott. Ma a megye egyik legszebb ifjúsági lé- tésítménye. 1975 óta itt működik a KISZ megyei vezető- képző#iskola is, amelynek igazgatójával, Hajdú Sándorral beszélgettünk az idei programról, a KISZ politikai képzés újdonságairól. , — Sok tervünk van, most látunk hozzá a nálunk szervezett politikai képzés korszerűsítéséhez — kezdte a KISZ-iskola vezetője. — Azt szeretnénk elérni, hogy a KISZ-vezetők, propagandisták tervszerűbben szerezhessék meg a munkájukhoz szükséges ismereteket, ezért továbbfejlesztjük a vezetők és propagandisták tájékoztatását, felkészítését. Ez kiterjedt, sok településen zajló munka, mert csaknem a teljes, 45 ezer fős KlSZ-tagság- ra és az ifjúsági szervezeten kívüliek tekintélyes nagyságú csoportjaira is gondolnunk kell. Mintegy 1800 propagandistánk munkáját készítjük elő, segítjük és szervezzük. — Hányán, s mit tanulnak most a KISZ-ts- kolán? — Évente 350—400 KISZ- vezető vesz részt néhány hetes tanfolyamainkon, s ehhez jönnek még a rövidebb nyári felkészítések; így összesen mintegy háromezer fiatal szerez évente nálunk új ismereteket. Terveink most két fő feladat köré csoportosulnak, a tömegpolitikai munkához és' a titkárképzéshez. Az egyik cél az, hogy minden új titkár eljusson hozzánk, lehetőleg nem sokkal a megválasztás után. A mozgalmi gyakorlat megismertetésére összpontosítunk; vezetési és. ^ pedagógiai ismereteket adunk és áttekintjük az ifjúsági szövetség időszerű feladatait. A tömegpolitikai munkát elsősorban propagandisták képzésével segítjük. — Azt is tervezzük, hogy a KISZ-iskolát fokozatosan politikai képzési központtá fejlesztjük, tehát nemcsak nálunk tanulhatnak, hanem a városi, járási bizottságokat is segítjük. A politikai képzésnek ugyanis egy részét 'a bizottságok szervezik és bonyolítják le. Számukra is készítünk módszertani anyagokat, hang- és diasorozatokat, s ezeket kölcsönözzük. Az itteni apparátus tudását, tapasztalatait szeretnénk szélesebb körben hasznosítani. tekre. Hogyan tervezik a következő időszak munkáját? — Az ifjúsági vitakörök a legismertebbek, tavaly közel 1400 működött. Ezeket változatlanul megtartjuk, sőt kiszélesítjük. Eddig ugyanis minden esetben alapszervezethez kötődött a vitakör, ezután a fiatalok más, állandó közösségei is megszervezhetik. Például hetenként rendszeresen együtt gyakorol egy irodalmi színpad vagy egy ifjúsági tánccsoport, és van kedvük politizálni, vitatkozni, akkor lehetőséget teremtünk vitakör szervezésére. Hasonló a lehetőség például ifjúsági klubokban is. Ezzel többek között azt szeretnénk elérni, hogy a KISZ-en kívüliekből is minél többen vegyenek részt a programjainkon. Másik sorozatunk, amitől sokat várunk, az Ifjúsági Fórum. Olyan kérdésekről szervezzük, amelyek a fiatalság nagyobb számú csoportjait érdeklik. Nem munkahelyi napi gondok megbeszélésére gondolunk, hanem olyan kérdésekre, amelyek a politikai látókört növelik. Ezek lehetnek külpolitikai, belpolitikai témák, de el tudjuk képzelni, hogy egy városi bizottság várospolitikai kérdésekről rendez ifjúsági fórumot. — Kik bonyolítják le ezeket a rendezvényeket, kik készítik fel a fiatalokat? — Elsősorban a propagandistákra számítunk. Köztük sok jól felkészült, gyakorlott KISZ-propagandista van, egy- harmaduk, több, mint ötszázan pártmegbízatásként végzik ezt a munkát. Széles körű, társadalmi aktívákból álló megyei politikai képzési munkabizottság is segít, főként módszertani, tömegpolitikai és vezetőképzési munkacsoportokban. Érvekef, anyagokat, tematikákat, statisztikai adatokat bocsátanak rendelkezésre. Nálunk rendezik meg például a módszer- vásárt, amelynek szintén az a célja, hogy a fiatalok felkészítésével foglalkozók a másutt már bevált módszere— A politikai képzés- két megismerhessék, alkal- ben komoly feladatok mázhassák, várnak az alapszerveze- M. S. Csehszlovák és magyar kombájnok a Vajda-bokori határban. (S. B.) Aratás nemzetközi szinten Rekkenő hőség volt, szikrázó levegő vette körül a hatalmas acéltesteket. Szállt a por, dohogott a gép, kalász tűnt el a monstrum gyomrában, s búzával, árpával telt a tartály. Először kombájnnal Kazár-bokorban az utolsó rendeket vágták az árpatáblában. Ottjártunkkor sorban, egymás mögött haladtak a kombájnok, magyarok és csehszlovákok vegyesen. Mellettük a terményszállító gépkocsik. — Július ötödikén érkeztünk a szlovákiai zemplén- kopcsányi termelőszövetkezetből — mondja Horváth Béla, aki 32 esztendős létére már tizedik évadját tölti a kombájn volánja mögött. — Kombájnnal jöttünk, s én először járok Magyarországon. Munka bőven van mind a négy aratócséplő gépünknek és a négy szemszállító gépkocsinak. Horváth Béla kombájnja pillanatnyilag áll, egy kisebb hibát javítanak rajta. A gép körül segédkezik Jan Mogis is. — Szinte hasonlóak az adottságok itt, mint nálunk — folytatja a beszélgetést a váltótárs. — Talán itt még tisztább a tábla, kevesebb a gyom. így naponta levágunk tíz hektárt,' ami megfelel vagy harmincöt tonnának. A szlovákiai kombájnosok, szemszállítók a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet Vajda-bokori üzemegységé|ég akkor afféle kölykök voltunk, úgyszólván pulyák, és a learatott búzatáblákra rá lehetett engedni a teheneket. Nekünk is volt két tehénkénk: Kedves és Rózsa. Ilyenkor boldogan vitte őket legeltetni az emberpalánta, miért is ne, nem nagyon kellett vigyázni rájuk, kárba nemigen mentek, majd csak hazafelé menet meg kellett itatni őket az ibrá- nyi jókútnál, hogy odahaza már ezzel se legyen gond. Hát azért loptunk nekik még útközben egy-egy cső tengerit, lucernát nem, mert a nyers lucernától felfúvódik a jószág, lehet hívni hozzá az állatorvost. Szóval eme alapvető dolgokat tudván, tisztességgel vigyáztunk is a jószágokra, amikor is odacsapta a mieinkhez Fazikas Józsi bácsi az ő két tehénkéjét. — Vigyázzatok rájuk — mondotta —, jövök nemsokára, csak meglátogatom az uradalmi dombot, ahol az urak kilátó házikója is áll. Látjátok? Hát hogyne láttuk volna, filagóriának, vagy filegóriá- nak hívták az urak, az ég se Galambos Lajos: Égből poitifani a Int a emlékezik már rá, de' arra igen, hogy azt mondották a népek, onnan az urak mindent szemmel tartanak, s akit hibában kapnak, annak a jövő évben kenyere nem leszen. ■ Ügy féltünk attól a házikótól, mint ördög a szenteltvíztől, habár már akkor is kezdtük sejteni Fazikas Józsi bácsi meséi nyomán, hogy se ördög, se szenteltvíz nincsen, hogy ezek amolyan kellékek a vallásossághoz, hisz az ökröt sem lehet befogni járom nélkül a legjobb szekérbe sem. Meg hát a legendákhoz is szükségesek a természetfölötti lények. Azok pedig mindig szépek; a legendák. Különösen ha az ember, felnőtt fejjel kellően tudja kezelni őket. Na de most még akkor vagyunk, abban az időben. S egyszercsak megérkezett Józsi bácsi. Tekintetével végigsimított az állatokon, fölmérte, mennyire vannak jóllakva, aztán azt parancsolta: — Forduljatok nekem háttal. Két lépésnyi távolságban forduljatok nekem háttal. Hunyjátok be a szemeteket. Két kezeteket ösz- szetéve, és kifelé fordítva, mintha kagyló lenne, úgy emeljétek szemmagasságba. Megvan? — Igen. — Most jön a csoda. S pillanatok alatt mind- egyikőnk nyitott markába egy-egy édes alma pottyant. — Józsi bácsi — mondtuk — nézze, megtörtént a csoda. — Én mondtam nektek — vélte. Aztán elment csendesen a két tehénkével, az egyiknek szoptatni kellett a bornyu- ját. ben dolgoznak. Itt van a szállásuk is. Egyhangúan állapítják meg, hogy kitűnő az ellátás, jól megoldott az étkeztetés. Dicséret az aratóknak — Szeretettel fogadtuk a csehszlovák aratókat, s tervezzük velük hosszú távon a jó kapcsolat kialakítását — mondja Leitner István, a szövetkezet elnöke, akit mostanában a határban lehet megtalálni. — A hét végén a vendégkombájnosok befejezik az aratást, s utána mi megyünk nekik segíteni. Most összesen tizenkilenc kombájn arat a tsz-ben: négy csehszlovák, öt érkezett Nagycserkeszről, tíz pedig a sajátunk. A területünk sem kevés, 1828 hektár kalászosunk volt. — Ezeknek a fiúknak hosz- szú lesz az 1981-es aratás — szól közbe Tócsik István, az üzemegység vezetője. — Nálunk befejezik, otthon pedig elkezdik. Itt reggeltől késő estig mennek a gépek, szinte nem is akarnak leszállni a kombájnról. Minden dicséretet megérdemelnek. Révész László, aki szintén Zemplénkopcsányból érkezett, a szervezett munkát magasztalja. — Ezt megirigyelhetjük, s tanulunk is belőle. Nincsen fennakadás, minden a legjobban halad. Felkészült aratók és gépek A nyírbátori Űj Barázda Termelőszövetkezetben is segítik a betakarítást csehszlovák kombájnok. S a véletlen úgy hozta, hogy Jan Janiesi- na itt arat először búzát. Otthon repcét már vágott. — Nem olyan ördöngős mesterség ez — tolmácsolja Motruk István a tizenkilenc éves fiatalember szavait Ezt megerősítik a termelőszövetkezet szakemberei is. — Jó munkát végeznek a vendégek — nyilatkozik elismerően Baranyai Gábor növénytermesztési kerületvezető. — Tizenöt kombájnnal vágjuk, gyorsan halad az aratás. — Az sem megvetendő — mondja Kárpáti László technikai főágazat-vezető —, hogy jól felkészítették az öt csehszlovák gépet. Á legjobb arató összesen tízen jöttek a szomszédos országból, minden kombájnra két ember. Közöttük is talán a legjobb arató Jan Kőszegi. — Nálunk még nem teljesen érett a búza." A jövő héten persze már ott is aratunk. Azzal válunk el a kombáj- nosoktól, hogy nem ártana egy csendes nyári zápor, ami leverné a port és a hőséget, de ha késik pár napot, az sem árt Addigra magtárban lesz a termény. Délutánra még melegebb az idő. Az aratók mintha nem is éreznék, mennek a végtelennek tűnő búzatáblákon. A kenyerünket takarítják be. Sipos Béla A iiszavasvári Alkaloida különböző kiszerelésű növényvédő szereket hoz forgalomba. A törzsoldatokat a receptúra szerint kétszáz literes hordókba töltik. (Jávor László felvétele). Tudnivalók A z elmúlt évben a megyeszékhelyi üzemekből ötven dolgozó állandóan igazolatlanul hiányzott. Az igazgatók utasítására szilárdult a táppénzfegyelem. A VI. ötéves tervben újabb műteremlakást építenek Nyíregyházán. A városi tanács apparátusa kezd elnőiesedni. A húsfogyasztás az áremelkedés ellenére sem esett vissza jelentősen. Merőben különböző témák, de közös bennük az, hogy valamennyi napirendre került a nyíregyházi városi pártbizottság legutóbbi úgynevezett koordinációs értekezletén. A rendszeresen megtartott értekezleteken a pártmunkások és a meghívott gazdasági, intézményi" .vezetők bőséges tájékoztatót kapnak a város életéről. A legutóbbi értekezlet rendhagyó módon filmvetítéssel kezdődött. Jogász, orvos, rendőrtiszt és KISZ- vezető is ült a „nézőtéren”. Amatőrfilm mutatta be a gumigyár hasznos munkamódszerét. Aztán szakemberek által készített film következett, amelynek ez a címe: Gazdátlan percek. Az oknyomozó riportfilm azt igyekszik kideríteni, hányán és miért maradnak távol a munkahelyüktől. A film szóbeli kiegészítésén elhangzott, hogy tavaly a vizsgált 16 ezer dolgozó közül ötven egész évben igazolatlanul távol maradt a munkától. Mond ez valamit a jogásznak, aki néha a munkafegyelmet is a mérlegre teszi. A filmben a betegellenőr is megszólalt, az orvos a táppénzfegyelemmel kapcsolatban információt kapott az „élet sűrűjéből”. A vállalatok, ipari szövetkezetek képviselői egyebek között a több szakmás munkások képzéséről és fontosságáról hallhattak hasznos tudnivalókat. Valamennyi jelenlévő sok-sok hasznos információ birtokába jutott, amikor a városi pártbizottság első titkára beszámolt mind a megyei, mind a városi pártbizottság legutóbbi üléséről. Olyan tudnivalók jutottak el a jelenlévőkhöz, amelyek hasznosíthatók a gazdasági, a politikai munkában és a magánéletben is. Felvetődött például, hogy a gazdasági nehézségek ellenére a tervidőszakban újabb műtermi lakások épülnek, ugyanakkor a művészektől azt várják; járuljanak hozzá ahhoz, hogy a város esztétikúsabb, vonzóbb legyen. Felvetődött a jogos elvárás: a fizikai dolgozóktól is (főleg a párttagoktól) meg kell követelni a politikai képzést és önképzést. Elhangzott, hogy a nyugdíj előtt álló párttagokat arra is fel kell készíteni : nyugdíjazásuk után a körzeti pártszervezetekben végezhetnék pártmunkát. A z ezt megelőző értekezleten egyebek között a város közrendje, közbiztonsága szerepelt a napirenden. Azelőtt a fiatalokról cserélték ki ^véleményüket a jelenlévők. Az értekezleteken érintik az élet szinte valamennyi területét Nemegyszer intézkedések is követik az értekezleteket. Hasznosságukhoz nem fér kétség. De akkor lesznek igazán hasznosak ezek az értekezletek, ha az itt kapott információ tovább áramlik. N. L. Szlovák kombájnosok között Szabolcsban