Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

1981. június 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Féltés Tanácstalanságában ko­pogott be hozzánk a napok­ban egy anyuka. Tizenöt éves a fia, most végezte az első gimnáziumot. Eddig szinte soha nem volt sem­mi baj vele, most azonban megmakacsolta magát, nem hajlandó hallgatni a szülei­re. A fiú — egyke lévén — eddig minden nyarat apjá- ékkal töltött . együtt. De most, a gimnázium közös­ségében sok új barátra tett szert, akikkel együtt elhatá­rozták: építőtáborba jelent­keznek a vakációban. Édes­anyja aggódva fogalmazza kérdéseit: elengedje, vagy tartsa otthon a gyereket? Tényleg megbízhatóak az építőtáborok? Nem lesz-e baja a fiúnak, ha két hosz- szú hétre távol kerül a szü-' lői háztól? Minden anya természetes reakciója a féltés. Itt a nyár, s való igaz, hogy eb­ben az évszakban a szoká­sosnál is több veszély fe­nyegeti az embereket. A turisták miatt sok he­lyütt hatalmasra duzzad a forgalom — ezzel nő a bal­esetveszély. A tüzes nap­fény strandolásra, fürdőzés­re csábít — ennek összes veszélyével. Nagy melegben könnyen megromlik az étel, betegséget okozhat az éret­len, vagy permetes gyü­mölcs, sőt még az is, ha mo- satlan kézzel látunk ebéd­hez. Közel sem teljes a felso­rolás, de felesleges folytat­ni, hiszen a nyár veszélyei­vel legtöbben tisztában va­gyunk. Ennek ellenére, még egy felnőtt sem igen visel­né el, hogy négy fal közé zárva töltse a meleg hóna­pokat. Micsoda megpróbál­tatás lenne ez a fiataloknak! Asszonyom! Fia nem ki­csi már, s tizenöt évesen ab­ba a korba lépett, mikor feltétlenül szüksége van igazi barátokra. Ehhez per­sze az kell, hogy társaival minél többet legyen együtt, s minél több közös élményt gyűjtsenek. Az egyik leg­jobb lehetőséget ehhez az építőtáborozás nyújtja. Hi­szen itt nemcsak barátság­ból, de kitartásból, segítő- készségből is vizsgáznak a gyerekek. Érthető az ön aggodalma, de elfogadni nem lehet. Hi­szen élete végéig nem fog­hatja minden pillanatban gyermeke kezét. Mindeddig nagyon jó kapcsolat volt önök és a fiú között. Ám vigyázzon, mert túlzott fél­tésével elriasztja őt. Hiba lenne otthon tartani a táborozásból. Társaival az ország távoli, szép vidékén tölti el majd ezt a két he­tet. A közös kirándulások, rendezvények révén sok-sok élményben lesz része, me­lyeket később már nem pó­tolhat. S csak hasznára vá­lik, ha már most — épp csak kilépve a gyermekkor­ból — közelebbről is meg­tudja: mi a munka. Házi Zsuzsa KÖSZÖNET A KIRÁNDULÁSÉRT Idei első kirándulását jú­nius 4-én tartotta a nyíregy­házi Mécses nyugdíjas peda­gógusklub. Többek közt fel­kerestük a mezőkövesdi Ma­tyó Múzeumot, láttuk Nosz- vajban a De la Motte márki által építtetett barokk kas­télyt, s az épület büszkesé­geit: a gyönyörű freskókat. Síkfőkúton rövid pihenőt tar­tottunk, majd Egerrel ismer­kedtünk. A következő állo­más Lillafüred volt. Felfris­sülve érkeztünk Tokajba, ahol megízleltük a „hegy le­vét”. A jól sikerült kirándu­láshoz adott segítséget ez­úton köszönjük a Móricz Zsigmond Színház vezetősé­gének, — írja klubtársai ne­vében : Horváth József SZÁGULDÁS RAKAMAZON Iskolába igyekezett április 21-én reggel nem sokkal 7 óra után a kislányom ke­rékpárral Rakamazon. Egy hatalmas sebességgel szágul­dó piros személygépkocsi a Kossuth utcán megelőzte, majd hirtelen jobbra rántva a kormányt bekanyarodott a Bocskai útra. Egy hajszálon múlott, hogy nem ütötte el a gyermeket. Az autós — ha is­meri és betartja a KRESZ-t — ilyen esetben lelassít és megvárja, míg a kerékpáros elhalad a Bocskai út előtt. A kislányomnak volt elsőbbsé­ge. Csupán a gyermek lélek­jelenlétén és szerencséjén múlott, hogy nem került a kerekek alá. Vajon hogyan lehetne megfékezni a fékte­len száguldozókat, akik fele­lőtlenül emberek biztonságát veszélyeztetik az utakon? Kérdezi M. Gy.-né Rakamazról BURACSENGÖ AZ UTCÁN Több mint nyolc-tíz hónap­ja eltörött egy bura Nyíregy­házán, a Korányi Frigyes ut­ca 28. számú ház főbejárata előtt az egyik lámpaoszlo­pon. A leggyengébb szél is meglimbálja, s cseng-bong, mint a harang. Már az is bosszantó, hogy egyesek ösz- szetörik a lámpaburákat nem szólva arról, hogy a „bura­csengő” egész éjjel zavarja a pihenni, aludni vágyó embe­reket. A ház egyik lakója már három ízben is kérte az illeté­keseket, hogy cseréljék ki a burákat, de eddig nem történt semmi. Meddig kell még vár­nunk a segítségre? Érdeklő­dik: FUgedi Imre nyíregyházi levélírónk GAZDÁTLAN ankét ... A TIT megyei szervezete továbbképzést és ankétot szervezett június 2-án a me­gyében foglalkoztatott or­szágjárás-vezetők részére. Több, mint negyvenen vet­tünk részt a foglalkozáson, sokan Szabolcs-Szatmár távo­li településeiről érkeztek. A rendezvényen Frisnyák Sán­dor, a nyíregyházi tanárkép­ző főiskola főigazgató-helyet­tese tartott előadást a Zemp- lén-hegység geológiai, törté­neti, gazdaságföldrajzi kérdé­seiről. A tájékoztatást követő ankéton a TIT megyei szerve­zetéhez intézett kérdések, ja­vaslatok válasz nélkül marad­tak, — ugyanis a szervezet munkatársai közül senki nem vett részt — teszi szóvá Kubassy Tamás országjárás-vezető Nyíregyháza HOL A KOCKA? Két 9 éves iker kislányom van, akiknek minden vágya egy-egy bűvös kocka. Már nagyon sok üzletben keres­tem a népszerű játékot, töb­bek közt Nyíregyházán és Debrecenben is — hiába. Mi egyszerű, kis keresetű embe­rek vagyunk. Összekötteté­sünk nincs, sőt felárat sem tudunk fizetni. Vagy másképp nem megy ... ? — panaszol­ja G. Jánosné Nyíregyháza BEZÄRT egy bolt...? Már hetek óta bosszankod­hat az a vásárló, aki tejet, ke­nyeret szeretne venni mun­kaidő után 4—5 óra körül, mert sorozatosan zárva tart a Bethlen Gábor utcai pék­üzem. A munkából jövők csak zárt ajtókat találnak és kénytelenek kerülőúttal visz- szatérni az ABC-be, ha még­sem mondhatnak le a vásár­lásról. Mi ennek az oka? Be­tegség? Akkor miért nem gondoskodnak helyettesről, hogy a kiszolgálás-zavartalan legyen? F. Z.-né Nyíregyháza JÓSA ANDRÄS EMLÉKE Megyénk nagy szülötte: Jó­sa András emlékét őrzi nevé­ben Nyíregyháza új lakóne­gyede: Jósaváros és a Jósa András Megyei Kórház. Épp ezért is érthetetlen, miért nem terjed ki a város kegye­lete dr. Jósa András sírjának gondozására is. Vigh Gáborné budapesti lakos tette ezt szó­vá június 10-én a Fórum ro­vatban. A megyei kórház „Gerlei” orvosi szakkönyvtá­rának dolgozói olvasták buda­pesti levélírónk észrevételét, s elhatározták, hogy vállal­ják a sír rendszeres gondozá­sát. Erről értesítette lapun­kat: Novak Zoltánné és Kührner Éva a könyvtár két munkatársa KÖZELEBB A VAROSHOZ Nyíregyházán, a Szamuely- lakótelepen az új épületek át­adásával megnőtt á lakók szá­ma az utóbbi egy évben. Ma már több ezren élnek itt, s az újabb átadásokkal még tovább nő a lélekszám. A vá­ros központját érintő autó- buszjáratok legközelebbi megállói innen több száz mé­terre vannak: a Móricz Zsigmond utcában, az Arany János úton és az állomás előtt. Az itt élők döntő több­sége fiatal házas, sok a kis­gyerek, Ezért célszerű lenne valamelyik autóbuszjárat végállomását áthelyezni erre a környékre: például az új OTP-kirendeltség közelébe. Számításba jöhetne a 7/A, a 7., a 8/A, a 8., vagy a 12/A já­rat egyike. Mivel a 12/A a legújabb járat, érdemes len­ne ennek a végállomását az OTP-kirendeltség mellé he­lyezni, hiszen ezt szoktuk meg a legkevésbé. Ezzel a megol­dással a Szamuely-lakótele- pen élő családok közelebb ke­rülhetnének a városhoz. Cseke Zoltán Toldi utcai lakos Szerkesztői üzenetek Tukacs Tibor jánkmajtisi és Rendes Sándorné borbá­nyai kedves levélírónk kö- szünő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Király Tiborné őri, Tóth Pálné nyírmadai, Bartha András tiszakóródi, Orosz András vajai, Szabó Endrá- né porcsalmai, Eszterhai Istvánná komorói, Raduly Sámuel gávavencsellői, Ma­kai János nyíregyházi, Sza­bó Ferenc eperjeskei lako­sok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tóth Istvánná bátorligeti lakos Hykomat gépkocsijá­nak javítását a Vagép Li- hacsov szocialista brigádja díjmentesen vállalta. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a Hykomat be­rendezése teljes felújításra, illetve cserére szorul. A szükséges alkatrészeket megrendelték, s amint meg­érkeznek, azonnal megjavít­ják a járművet. Addig is le­vélírónk szíves türelmét kérjük. Orosz Mihályná kótaji la­kos balesetét a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács Jó­sa András Kórháza kivizs­gálta, s üzemi balesetnek nyilvánította. Intézkedtek, hogy a táppénzjárandóságát 100 százalékra kiegészítsék. Ifjú Lakatos Sándor köl­esei lakost a társadalombiz­tosítási igazgatóság tájékoz­tatta, hogy rokkantsági nyugellátásra jogosult az, aki munkaképességét lega­lább 67 százalékban elvesz­tette, a szükséges szolgálati időt megszerezte (35. életév betöltése után legalább 10 év), rendszeresen nem dol­gozik, vagy keresete lé­nyegesen kevesebb a meg­rokkanás előtti kereseténél. Rokkantsági nyugellátás megállapítása iránti igényt a lakóhely szerinti illetékes társadalombiztosítási igaz­gatóságon kell benyújtani. Roma István nyírpazonyi lakost a gabonaforgalmi és malomipari vállalat tájé­koztatta, hogy a boltvezető köteles ellenőrizni mérlege­léssel a táp értékesítésekor az o^iginál csomagolású áru súlyát. Az illetékes válaszol elkészült a rádió A május 13-i Fórum rovat­ban „Kire várnak” címmel panaszolta egy levélíró, hogy Videoton autórádióját már fél éve nem tudja használni, mert elromlott, s anyaghi­ányra hivatkozva nem tudják megjavítani. Ugyanakkor ki sem cseréli a készüléket a szerviz — hivatkozva arra, hogy mindaddig nem adhat csereutalványt, míg írásbeli válasz nem érkezik a gyár­tól, hogy az alkatrész hiány­cikk. Az alkatrészt a közpon­ti raktárból négy alkalommal is megrendeltük, s május 6- án üzemképes állapotban a tulajdonosnak átadtuk. így részünkről csak annyi „mu­lasztás” történt, hogy a javí­tást garanciában és nem fize­tő javításban végeztük el. Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet üavító-nevelö munkán Nyugdíjasok portási beosztásban Kocsis István kisvárdai olvasónkat munkahelyen kí­vüli cselekmény miatt nyolchónapi javító-nevelő munkára ítélték. Ezt az időt a munkahelyén kell letölteni. A mun­káltató tájékoztatása szerint ez az idő munkaviszonyban töltött időnek nem tekinthető, szabadság és nyereségrésze­sedés nem illeti meg. Mindezek ellenére azonban a 10 éves törzsgárdatagság után járó pénzjutalmat megkapta, de a négy nap jutalomszabadságot nem. A munkáltató által közöltek még akkor is helytállóak, ha a bírósági ítélet ezeket nem tartalmazza. A törzsgárda- tagsággal együtt járó pénzjutalmat olvasónk azért kaphat­ta meg, mert erre való jogosultságát korábban már meg­szerezte, ezért a jutalomszabadságára a büntetés letöltése után igényt tarthat. Gyulai József kisvárdai olvasónk nyugdíja folyósítása mellett őrportási beosztásban dolgozik. Azt szeretné tudni, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos csök­kentett munkaidő a nyugdíjasokra is vonatkozik-e? A nyugdíjuk mellett továbbdolgozókra ugyanazok a munkajogi szabályok érvényesek, mint az aktív dolgozók­ra. Ebből következik, hogy az ötnapos munkahét beveze­tése a nyugdíjasokra is vonatkozik. Olvasónk által emlí­tett minisztertanácsi határozat azonban lehetőséget ad az ügyeleti jellegű munkakörökben az általánostól eltérő hosz- szabb munkaidőben való foglalkoztatásra. Ilyen az őrpor­tási munkakör is. Végrehajtási utasítás hiányában a ko­rábbi gyakorlatnak megfelelően az ilyen munkakörben fog­lalkoztatottak munkaideje 25, illetve 50 százalékkal hosz- szabb lehet. Kiss Károly mátészalkai olvasónk egyik vállalatnál nyugdíjának folyósítása mellett őrportásként dolgozik. Az eredeti munkaszerződésben megállapított munkaidőt egy új portás beállítása miatt csökkentették. Olvasónk fizetése is a rövidített munkaidőnek megfelelően alakult, amit sé­relmez. A munkaidő mértékében akkor kell megállapodni, ha az a törvényestől eltérő. Az így megállapított munkaidőt egyoldalúan megváltoztatni nem lehet. Ugyancsak munka­szerződés-módosításnak minősül a személyi bér megváltoz­tatása, amire — egyes esetektől eltekintve — csak közös megegyezéssel van mód. Az egyoldalú munkaszerződés mó­dosítása ellen olvasónk kérelemmel forduljon a munka­ügyi döntőbizottsághoz és kérje az eredeti megállapodás­nak megfelelő állapot helyreállítását. Papp Frigyes gávavencsellői olvasónk karbantartóként dolgozik az egyik vállalatnál. Ez év május 4—10-ig táp­pénzes állományban volt. A munkaidő-beosztása szerint május 8-án szabadnapja lett volna, amit a munkáltató igénybe vettnek minősített, ezt azonban olvasónk sérel­mesnek tartja. Olvasónk betegsége miatt valóban nem vette igénybe szabadnapját, ezt azonban nem kérheti, mert erre a napra is táppénzellátásban részesült, kétszeres juttatás viszont nem illeti meg. Páter György vásárosnaményi olvasónk ez év április 27-én orvoshoz fordult, aki berendelte a kórházi sebészeti szakrendelésre. A vizsgálat április 27—30-ig tartott, május 5-én felvételt nyert a vásárosnaményi kórház sebészeti osz­tályára, ahol megműtötték. A körzeti orvos ettől az idő­ponttól vette táppénzes állományba. Olvasónk kifogásolja, hogy április 27-től május 5-ig a körzeti orvos a kereső- képtelenségét nem hajlandó igazolni. Olvasónk leveléből nem derül ki, de valószínű, hogy ez alatt az idő alatt gyógykezelés alatt nem állt. Az or­vosi rendelésen való megjelenést az orvos igazolni köteles, ami azonban nem jelenti a keresőképtelen állapotot. Ez az idő igazolt távollétnek minősül, amire azonban táppénz, illetve átlagkereset nem jár. Olvasónk tehát ha valóban orvosi rendelésen vett részt, joggal kérheti az erről szóló igazolást, amit a körzeti orvos nem is fog megtagadni. Zalai József tornyospálcai olvasónk nyugdíjasként dol­gozott, mint éjjeliőr az egyik gazdaságban 1979. januártól 1981. április 23-ig. Ekkor a közvetlen irányításával meg­bízott személy közölte vele, hogy a következő napon ne jöjjön szolgálatba, mert a munkaviszonyát megszüntették. Ezt az eljárást olvasónk sérelmezi, mert korábbi munka- viszonyát harminc nappal előbb mondták fel. Olvasónk joggal sérelmezheti ezt az eljárást, mert a munkáltatót a felmondás tekintetében formai és tartalmi előírások kötelezik. Bár a munkáltató a határozatlan időre szóló "munkaviszonyt bármikor és bármilyen indok alap­ján felmondással megszüntetheti, ezt azonban minden eset­ben írásban kell közölni, általában indokolni és a felmon­dás okát világosan meg kell jelölni, és annak valósnak kell lenni. A felmondási idő legalább tízéves munkavi­szony Után négy, húszéves után öt, harminc év felett hat hét, amit a munkáltatónak be is kell tartani. A vállalati kollektív szerződés ettől hosszabb felmondási időt is elő­írhat. Ezen belül a dolgozót a munkavégzés alól — a fel­mondási idő hosszától függően — tizenöt és harminc nap közötti időre fel kell menteni. Erre az időre a dolgozónak átlagkereset jár. Ezek a hatályos jogszabályok a nyugdíjuk folyósítása mellett dolgozókra is vonatkoznak. A jogellenes helyzet megszüntetése érdekében olvasónk kérelemmel forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz, kér­je a munkakörében való továbbfoglalkoztatásának és a kiesett idő átlagkeresettel való elszámolásának elrende­lését. Nagy Mihály, az SZMT politikai főmunkatársa .W.V.V.V.V.V _____ V.V. _______ .‘.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.W.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V mmm gm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom