Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. június 14. Táncos kedvű gyerekeknek húzza a két hegedű, meg a bögö. De aki nem tud, vagy nem szeret táncolni (van egyáltalán ilyen?), az is benyithat a nyíregyházi városmajori művelődési házba A tanárképzésükből verbuválódott Muzsikás együttes zenéjére úgyis kedvet kap. A vállalkozó népi táncosok —, ilyen Huszárszki László és felesége, a nyíregyházi Szabolcs-Volán néptáncegyüttes tagjai —- szívesen igazítják az első lépéseit. Am, ha tánchoz mégsem jön meg a kedv egy pár népdalt, népi játékot akkor is megtanulhat. S legközelebb, ha a Muzsikások is tartják szavukat, miszerint ezentúl havonta szerveznek gyermektáncházat, már egészen biztosan így kopogtat a művelődési ház ajtaján: ..Táncolni lőttem”. (Jávor László felv.) J A legnagyobb érdeklődés azt kíséri: kik lesznek a színészek. S talán a legnagyobb előkészítő munkát is ez jelentette. Nyíregyháza távolsága a fővárostól ugyanis olyan akadály, amit nem lehet leküzdeni. Nagyon meg- ; gondolja magát az a színész, j aki ide szerződik, mert példá- 1 ul Kecskemétről, vagy Szolnokról még előadás után is felugorhat a fővárosba. Fenn- t állhat annak a veszélye, hogy a nyíregyházi színészt ritkábban hívják szerepelni a té- E vébe, a rádióba, a filmhez, | stb. Ám a szerződésekkel egyidőben ezekkel az- intéz- ményekkel is tárgyaltak, s j ígéretet kaptad színészeink foglalkoztatására, tv-közvetí- j tésekre, stb. Persze a nyíregyházi színpadnak is meg- : van a maga vonzereje: ke- j vésbé felkapott, vagy éppen ismeretlen, de tehetséges i művész is felfedeztetheti ma- | gát, jelentősebb szerepet kapha,!. A színészszerződtetések * és egyéb művészeti státusok végleges lezárása egyébként augusztus 1-én lesz, majd a ; társulat alakuló ülése után > megkezdődnek a próbák. Nagyon sokan érdeklődnek a műsorpolitikáról. Nagy vonalaiban már a múlt év őszén kirajzolódott: mire vállalkozik a színház, a műsorra kerülő darabokról azonban konkrétan még nem született meg a döntés. Ami biztos: egyfajta klasszikus jellege lesz a színháznak, elsősorban a magyar és a világirodalom klasszikusaitól visznek színVénusz hétköznapjai. Eigel István festménye. Színház születik Olvas-e az ifjúság ? Győztes könyvtár —; nyertes olvasók Azt a nyüzsgést, forrongást, kíváncsiskodást és érdeklődést, ami a színház szervezését kíséri, legfeljebb az NB I- be került nyíregyházi labdarúgócsapat körül lehetett korábban tapasztalni. Akkor sem csak a -sportrajongók figyelték a fejleményeket, s most sem csak a művészet- barátok. Miként a foci, ugyanúgy a színház is közügy lett, lépten-nyomon megállítanak bennünket az ismerősök az utcán, ismeretlenek telefonálnak a szerkesztőségbe, hogy a színházról kérdezzenek. Mi történt tehát eddig? Júliusi „próbaüzem" Jó ütemben halad a színház rekonstrukciója. Az épület jellegzetes jegyeit meghagyják, kívülről nem sokat változik, belülről annál inkább. Teljesen szétszedték a berendezést, új kárpit kerül a falakra, a bútorokra, a technikai felszerelésekből pedig a legkorszerűbbeket építik be. A rekonstrukció első üteme június 30-án befejeződik, júliusban megkezdődik a korszerűsített főépület átvétele, a gépi, színpad- technikai berendezések és a műhelyek próbaüzemelése. Néhány hónapja Nagyszálláson is dolgoznak, ahol egy régi gazdasági épületet vásároltak meg és alakítanak át külső raktárrá. Itt készül el az első ütemben a festő-, az asztalos- és a lakatosműhely is. Hogy mekkora feladat egy színházat életre hívni, megszervezni, azt talán két szám összehasonlítása is jól érzékelteti. A színházban 130-an dolgoznak majd, a közönség viszont legfeljebb a 30 egynéhány színésszel találkozik. Körülbelül százan munkálkodnak a kulisszák mögött, a díszletet készítő asztalostól kezdve a varrókon, a fodrászokon, stb. át a rendezőig, is természetesen minden '■■ínház arra törekszik, hogy csak a színésze legyen de a szabója, a fodrásza, i sminkese, a súgója is. Hűsorpolitilca játék, stúdiódarabok, gyermekműsor is szerepel a műsortervben. A nyitódarab valamelyik klasszikus magyar mű lesz. Az első évadra 310 előadást terveznek, ebből 210-et tartanak a megyeszékhelyen, százat pedig a megye más településein. Hat bemutatót tartanak, plusz egy gyermekdarabot játszanak. A szervezőket megyeszerte lelkesen fogadták, sokkal több előadásra volna igény a megyében, mint amennyit a társulat teljesíteni tud. Igyekeznek azonban a bázishelyeket úgy kialakítani, hogy nagy területek ne maradjanak ellátatlanul. Bérletek és kiadványok Igen merész megoldást választottak a bérletezésre: 50— 50 százalékban bocsátanak ki bérleteket, illetve szabadje- gyéket. Hazai színházainkban ennél jóval nagyobb biztonságra törekszenek, sokkal több bérletet adnak ki, a nézőtér mégis gyakran foghíjas. Nyíregyházán azt remélik: aki bérletet vett, el is fog menni az előadásra, ösz- szesen huszonötféle felnőtt és -tízféle diákbérlet előjegyzését kezdték meg néhány napja, felnőtteknek 6500, a diákoknak 5000 bérletet adnak ki. Az előkészületekhez tartozik még néhány igen makacsnak bizonyuló feladat. Például a színészek elhelyezése, a színészlakások átadása (a Bessenyei téri garzonházak egy részét kapták meg erre a célra) a művészklubra legalkalmasabb helyiség felkutatása és berendezése, a központi jegyiroda kialakítása a városközpontban.— ahol a tervek szerint programegyeztetéssel minden fontosabb nyíregyházi eseményre lehet majd jegyet vásárolni. Évadnyitóig elkészül két kiadvány is: az egyik a részletes műsort tartalmazza, bemutatva a művészeket, a másik pedig afféle színháztörténeti kalauz lesz, mely elvezet a magyar színjátszás múltjába is. Mindent egybevetve ez a társulat alkalmas lesz jó színházat teremteni, ablakot nyitni a világra, úgy, hogy közben Szabolcs-Szatmárról is többet tudjanak meg az országban. Bekapcsolják megyeszékhelyünket az ország kulturális vérkeringésébe és olyan szellemi fészket igyekeznek megteremteni, amely jótékonyan, pezsdítően hat az egész megye életére. Ez a társulat A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház vezetőinek és színészeinek névsora: Igazgató: Bozóky István; művészeti vezető: Fehér György; fődramaturg: Maróit Lajos; díszlettervező: Barát András; jelmez: Vincze Béla; dramaturg: Balázs Ádám. A színház gazdasági igazgatója: Rohály Miklós; szervező titkára: Fekete Alajos; műszaki vezetője: Tóth József. A színészek: (zárójelben az utolsó működési hely): Bar- binek Péter (Debrecen), Bar- sy Géza (Népszínház), Bárány Frigyes (Pécs), Beratin Gábor (Színművészeti Főiskola), Berki Antal (Békéscsaba), Fábián József (Déryné), Györgyfalvay Péter (Szolnok), Horváth István (Pécs), Holl István (Kecskemét), Ittes József (Miskolc), Katona Zoltán (Népszínház), Kiss István (Szolnok), ifj. Kovács Gyula (József A. Színház), Lakatos István (Szeged), Lengyel István (Szolnok), Stettner Ottó (Kaposvár), Szántó Lajos (Szeged), Szűcs Sándor (Nemzeti Stúdió), Tatár Endre (Debrecen), Varsa Mátyás (Gyermekszínház), Vitai András (Pécs), Albert Éva (Szolnok), Balog Judit (Népszínház), Fekete Györgyi (Békéscsaba). Hartmann Teréz (Pécs) Máthé Eta (Miskolc), Muszte Anna (Pécs), Németh Judit (Nemzeti Stúdió), Pólyák Zsuzsa (Miskolc), Szabó Tünde (Vidám Színpad), Szeli Ildikó (Szolhok), Tallós Rita (Nemzeti Stúdió), Vennes Emmy (Békéscsaba), Závory Andrea (Népszínház). B. E. re, ám nem zárkóznak el a jó mai magyar darabok bemutatásától sem. Zenés vígÖsrégi megfigyelés, hogy az olvasás, a könyv meg- kedveltetését már óvodás, iskolás korban el kell kezdeni. Ha a zsenge években sikerül mély élményekhez jutni, az általában maradandó lesz, akár egy életen át tartó kötődést jelent ember és könyv között. Igen, de ehhez ki-ki egyénileg, más-más utakon jut el, sokan inkább véletlenül, mint tudatosan. Mit tehet a könyvtár, anélkül, hogy ne tenné erőszakolttá, megrendezetté, mondjuk ki: sablonossá, azt a tevékenységet, amelyet a könyv népszerűsítése, az olvasás iránti igény felkeltése címszó alatt szoktunk emlegetni? A kibővített pályázat Az olvasás szubjektív élmény, s valóban egyéni utakon jutnak el az emberek a könyvhöz. Mindez nem szi feleslegessé, hogy a kői ’vtárak a maguk okos és árnyalt eszközeivel, ne menjenek a leendő olvasók elé. Ez történt, amikor jó egy évvel ezelőtt meghirdettek egy országos pályázatot az „Olvasó ifjúságért” címmel. Célja benne van a pályázat címében: minél több fiatallal megismertetni a könyvtárakat, újabb könyvbarátokat szerezni a legifjabb korosztály körében. A Móricz Zsig- mond megyei Könybtár is benevezett a pályázatra, amelynek előzménye, hogy szép sikereket értek el a korábbi — az „Olvasó munkásért", a „Kell a jó könyv" — országos pályázatokon is. De most valami más, valami új kezdődött, amelyet az is érzékeltet, hogy saját maguk kibővítették az országos célkitűzéseket. A mozgalmat a megyében az „Olvasó és zeneszerető ifjúságért” címmel hirdették meg — szem előtt tartva a könyvtárak zenei részlegei adta lehetőségeket. Egy év alatt sok bevált és újszerű formát „vetettek be” a könyvtárosok. Könyvtár- használati játékok, vetélkedők, kiállítások, zenehallgatás, klubszerű találkozók színesítették a könyvtári életet. A „Fiataloknak ajánljuk” címmel a megyei könyvtár rendszeresen röplap-bibliográfiát nyomtatott a fiataloknak ajánlott könyvekről. A városban lévő üzemeket kiállítás rendezésére is felkérték. A kiállításon gyártmányaikról, fejlődésükről, történetükről szóló dokumentumokat mutattak be az üzemek a megyei könyvtár teamében. A könyvtár helyismereti részlege sajátos dokumentumokkal is kiegészítette az anyagot. A kiállításra külön meghívták a fiatalokból álló szocialista brigádokat, amelyet mindig könyvtári séták követtek. Eredménye a pályázatnak, hogy ahol lehetőség nyílt a zenehallgatásra, a zeneszerető ifjúságért jelszó jegyében rendszeressé váltak a lemezhallgatások. A megyei könyvtár zenéi részlege bevezette a hangszalagkölcsönzést a pályázaton részt vevő könyvtárak számára. Könyv- és zenebarát körök Megélénkült és a korábbinál jobban a fiatalok felé fordult a könyvtárak érdeklődése. Nagy gondot fordítottak a könyvtárosok a „váltáskor” tapasztalt zökkenők kiküszöbölésére, amikor is az általános iskola elvégzése után sok fiatal eltávolodik a könyvtártól. Ezért már bevált módszerként alkalmazzák az „átszoktatást”, megismertetik a fiatalokat a felnőtt könyvtári részleg könyvéivel, szolgáltatásaival és fokozatosan átvezetik őket a felnőtt olvasmányok világába. A megyében élő hagyományai vannak a könyv- és zenebarát köröknek is, amelyeket a könyvtárak a kis községekben a művelődési és ifjúsági házakkal együttesen tartanak fenn, illetve szerveznek újabb köröket. Az országos pályázaton a megyében a szakszervezeti könyvtárakból 10, a középiskolai könyvtárakból 12, míg a tanácsi fenntartású könyvtárakból 34 pályázat érkezett a bíráló bizottsághoz. Az ösz- szesen 56 könyvtárban — bár pontos statisztikai mérések nincsenek — jelentősen nőtt a 14—29 éves olvasók száma és az olvasótáboron belüli aránya. A megyei tapasztalatok szerint a legnagyobb sikert: az új könyvtári tagok toborozásán túl a kínálat bővülése, az új módszerek születése és kikísérletezése, a könyvtárosok nevelő tevékenységének tudatosabbá válása, valamint a könyvtárakat fenntartó szervek figyelmének könyvtárra irányítása, a különböző könyvtártípusok együttműködése jelzik. Arra is felhívta a figyelmet az országos pályázat, hogy nagyobb gondot kell fordítani az iskolai könyvtárak és könyvtárosok munkájára. 35 ezer forint jutalom Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az országos „Olvasó ifjúságért” pályázaton a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár első helyezést ért el. Egy év sokszínű munkáját, ötleteit, törekvéseit ismerték el, amelynek számszerű eredményei ebben a pillanatban még nem mutathatók ki pontosan, de az erőfeszítések mindenképpen újabb fiatal olvasókkal, zeneszerető fiatalokkal gyarapították a könyvek, a zeneművek kedvelőinek táborát. Az országos bíráló bizottság a megyei pályázatok helyi jutalmazására — a megyei eredmények alapján 35 ezer forintot küldött a győzteseknek. Ezen kívül kiemelt jutalmat is kaptak könyvtárak, könyvtárosok, illetve KISZ-alapszervezetek. A győztes könyvtárak nyertesei maguk az olvasók, akik a korszerű könyvtári szolgáltatások széles skáláját vehetik igénybe, szinte a megye minden pontján. Páll Géza
