Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 9. Kommentár II mexikói kapcsolat A kereskedelmi kapcsola­tok, a vitatott tengeri határ és a mexikói bevándorlók ügye; látszólag nagyon is kétoldalú kérdések szerepel­nek az amerikai és a mexi­kói elnök mostani találkozó­jának napirendjén. A megfi­gyelők mégis nemzetközi je­lentőséget tulajdonítanak a tárgyalásoknak, ami csupán részben magyarázható azzal, hogy Ronald Reagan és Jósé Lopez Portillo első eszmecse­réje január elején látványos kudarcba fulladt. Az amerikai—mexikói csúcstalálkozó felértékelésé­nek két oka van. Egyrészt a Reagan vezette új amerikai kormány nyilvánvalóan ag­resszív politikája a világ minden táján, így Latin- Amerikában is. Másrészt az, hogy Mexikó nem hajlandó fölzárkózni e politika mögé: a latin-amerikai térségben változatlanul a haladó erők támogatójaként lép fel, s az északi óriás szomszédtól gaz­daságilag is mindinkább függetleníteni kívánja magát. Az Egyesült Államok új vezetése e „kényelmetlensé­gek” ellenére is ragaszkodik a mexikói kapcsolathoz. An­nál is inkább, mert Reagan csapata a fejlődő országok körében nagy befolyással bí­ró Mexikónak különleges szerepet szán saját céljai megvalósításában. Hogy .mi­féle szerepről lenne szó, afe­lől — az amerikai külpoliti­kai megnyilatkozásokat hall­va — nincs kétsége a mexi­kóiaknak, magának Portillo elnöknek sem. Mégis elment Camp Davidbe, remélve, hogy rábírhatja Reagant la­tin-amerikai politikája felül­vizsgálatára. A politikai törekvések kü­lönbözéségén túl az eltérő gazdasági érdekek is fokoz­ták az érdeklődést a találko­zó iránt. Mexikó ma a tőkés világ hatodik legnagyobb olajszállítója, kivitelének 80 százalékát az USA kapja. Washington azonban — külö­nösen az iráni változások óta — ennél többet szeretne, s azt is meg akarja szabni, hogy Mexikó rajta kívül ki­nek szállítson olajat. A kő­olajjal kapcsolatos a két or­szág határvitája is. Az USA déli szomszédjának megkér­dezése nélkül, kutatásokat kezdett a Mexikói-öbölben, s ott számottevő olajkincsre bukkant. A terület viszont egy 1978-as megállapodás ér­telmében már Mexikóhoz tartozik! Mindkét fél számá­ra kényes téma a mexikói bevándorlók ügye. Négymillió emberről van szó, akik oda­haza csak a munkanélküliek számát növelnék, az USA- ban viszont kíméletlenül ki­zsákmányolják őket. Reagan és Portillo találko­zója mindenesetre okkal kelt nemzetközi érdeklődést. A világ dolgait magas lóról szemlélő Reagannak aligha­nem újabb kudarccal kell szembenéznie, ha nem haj­landó számolni a realitások­kal. Nevezetesen azzal, amit Carlos Fuentes mexikói író így fejezett ki. „Jegyezd meg, jenki, Mexikó egy ország és nem egy olajkút!”. K. M. Hz algériai elnök Moszkvában TELEX Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány meghívásá­ra hétfőn délután hivatalos, baráti látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Bendzse- did Sadli, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság elnöke, a nemzeti fel- szabadítási front pártjának főtitkára. Moszkvában a szovjet vezetőkkel megbe­szélést folytat a két ország közötti kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről, kü­lönös tekintettel a Közel-Ke­let és a Földközi-tenger tér­ségének problémáira. Az algériai elnököt, akinek tiszteletére a repülőtéren fel­sorakozott a szovjet fegyve­res erők díszalakulata, Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke és Nyi- kolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnö­ke, valamint más hivatalos személyiségek köszöntötték. Ott voltak a szovjet és algé­riai zászlókkal feldíszített re­pülőtéren a moszkvai dolgo­zók képviselői és a szovjet fővárosban tanuló algériai diákok is, akik meleg szere­tettel köszöntötték Moszkva kedves vendégét. USZTYINOV MONGÓLIÁBAN Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, honvédel­mi miniszter és Alekszej Je- pisev hadseregtábornok, az SZKP KB tagja, a szovjet' hadsereg és a haditengeré­szeti erők politikai főcsoport- főnöke hétfőn Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitká­rának, a nagy népi hurál el­nöksége elnökének meghívá­sára hivatalos baráti látoga­tásra a mongol fővárosba ér­kezett. A repülőtéren a szov­jet vendégeket Zsambin Bat- mönh, az MNFP KB PB tag­ja, a minisztertanács elnöke és a párt más vezetői fogad­ták. KGST Állandó bizottság Moszkvában hétfőn meg­nyílt a KGT rádiótechnikai és elektronikai állandó bi­zottságának 41. ülése. Az ülésen a tagországok egyesített elektromos elosztó­telepének és távközlési esz­közeinek létesítésére vonat­kozó kormányközi megálla­podások tervezetei kerülnek megvitatásra. MAFFIATAGOK RENDŐRKÉZEN A szicíliai rendőrség hét­főn Cataniában letartóztatott hét személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a maffia tagjai. A meglepetésszerű házkutatás során két golyó­álló gépkocsit, valamint kü­lönböző rejtekhelyeken pus­kákat, pisztolyokat, gránáto­kat és golyóálló mellényeket találtak. REKORD A MOSZKVAI METRÓN A moszkvai metró vasár­nap este újabb rekordot állí­tott fel. A földalatti üzembe helyezése, 1935. május 15. óta 50 milliárd utast szállított. A metró működésének első évében még csak 11 kilomé­ter hosszú szakaszon közle­kedett és 170 000 utast szállí­tott naponta. Ma átlagosan naponta 6,6 millió utast szál­lítanak a földalatti expressz­vonatok, amelyek 193 kilo­méter vonalszakaszon közle­kednek és 115 állomáson áll­nak meg. BtSBBSr Izraeli bombák Bagdadra Lerombolt atomreaktor Az izraeli légierő vasárnap támadást intézett a Bagdad közelében levő Osiris atom­reaktor ellen és állítólag le­rombolta a kutatóközpontot. A hírt hétfőn délután Izra­elben hivatalos kormányköz­leményben jelentették be, és azzal próbálta indokolni a példátlan agressziót, hogy „abszolút biztos források” közlése szerint az atomreak­tor építése július vagy szep­tember elejére befejeződött volna. A közlemény szerint a pusztító légitámadást a ku­tatóközpont építésében részt vevő 15 külföldi szakértő „biztonsága érdekében” idő­zítették vasárnapra; az eset­leges helybeli áldozatokról a jelentés nem tesz említést. Izrael a közel-keleti tér­ség egyetlen olyan állama, amely nem csatlakozott az atomsororppó-szerződéshez (Irak már 1969-ben aláírta a nemzetközi egyezményt) és hét hónapon belül másodszor mért csapást a francia és olasz közreműködéssel épülő erőműre. A világsajtóban újra és új­ra felbukkanó értesülések szerint Tel Aviv az utóbbi húsz év során valóságos nuk­leáris arzenálra tett szert; egyes feltételezések szerint mintegy 20 atombombával rendelkezik, vagy legalábbis birtokában van ilyen meny- nyiségű atomfegyver előállí­tásához szükséges eszközök­nek. Tovább tartanak a diplomáciai erőfeszítések a libanoni válság megoldására. Képünkön: az úgynevezett arab négyes bizottság tagjai (balról jobbra) a kuvaiti, Szíriái, a szaúd- arábiai és a libanoni külügyminiszter útban a bejrúti ta­nácskozás színhelyére. (Kelet-Magyarország telefotó) mmssssmamaaammm $5E?!Mg£3£affl38&S! Emberkereskedők 5. Az ördögi kör A táj megváltozott. Egyre kevesebb a falu. Szavannák. Kiszáradt mocsár, napper­zselte vidék. Már csak 30 kilométer a távol­ság a kambodzsai határtól. A poros út hirte­len balra kanyarodik, majd egy néhány szal­mával fedett, cölöpökre épített primitív ház bukkan elő. Ez lehet — mondja a tolmács —, a rizstermelő parasztok tanyája, Hin Lad, a három gyerek szülőfaluja. Elsőnek egy lompos kutya veszi észre az érkezőket, ráveti magát'Thong Dumra, ma­gasba ugrál, nem akar megnyugodni. Thong Dum ragyog. A kislány Boonlai második­ként fedezi fel a kedvencét, egy piszkos, meztelen kisgyereket, aki a ház előtt játszik a szemétben. Magához szorítja a kicsit és nem is engedi ki a kezéből. A testvére. Mon, a legfiatalabb, egy idős férfihoz sza­lad, aki a ház előtt az árnyékban szundikál. A szülők a földeken vannak, valaki elmegy értük. Amikor végre megérkeznek, rövid időre a karjukba veszik a gyerekeket, kérdéseket intéznek hozzájuk. Nem megható viszontlá- tási jelenet ez, inkább megdöbbentő. A tol­mács elmagyarázza, kik a kísérők. Beszél ar­ról a veszélyről, amelyben a gyerekek vol­tak, mesél a nagyvárosi gyárakról, a „ha­lászok” hamis ígéreteiről. A szülők apatiku- san hallgatják. A gyerekek a barátaikkal ját­szanak, mintha soha nem is mentek volna el. Puinpom asszony szívtelen anya, mert eladta a lányát a városba? Az idős, ráncos asszonynak öt gyereke van. Márciustól no­vemberig a rizsföldeken segít ki, napi pár centnek megfelelő összegért. Azután jönnek a száraz hónapok, a földeken nincs munka. Nem tudja, mit csináljon a gyerekeivel a szárazság idején. A férje két évvel ezelőtt meghalt. Életében soha nem járt iskolába. Fogalma sincs, hol van Bangkok, de azt hallotta, hogy ott gazdag emberek laknak. Az a 70 dollár, amit Boonlaiért kapott, számára vagyon. Lá­nya és a két másik gyerek még két évig sem járt iskolába a szomszédos faluba. Ez az ördögi kör, itt Thaiföldön éppúgy, mint sok más fejlődő országban. Következik: 6. A nemzet szíve. BHUTÁ • • Búza •• Árpa ++ Köles x x Kukorica ♦♦ Rizs Cukornád úlA Citrusfélék Főbb útvonal ® villamos energia © Épitöanyag-ipar 0 Faipar 0 Papíripar S Kézműipar ■ Feketeszén A Réz ia Gipsz E Grafit A Bhutáni Királyság a Kelet-Himalájában 47 ezer km1 kiterjedésű, lakóinak száma mintegy 1,3 millió fő. Területének 14 szá­zaléka alkalmas művelésre, 10 százalék a rét és legelő, 65 százalékot pedig erdő bo­rít. A munkaképes lakosság kb. 300 ezer. Túlnyomó többség, több mint 90 százalék a me­ző- és erdőgazdaságban, 1 százalék az ipart jelentő kis műhelyekben és üzemekben, 1 százalék a kereskedelem­ben, 1,3 százalék az építkezé­seken, 2,3 százalék pedig az adminisztrációban dolgozik. Az ország állam- és kor­mányfője, Jigme Singhye Wangchuk király az ország elé nem kisebb célt tűzött, mint a XX. század utoléré­sét. A cél eléréséhez szüksé­ges eszközök azonban igen korlátozottak. A fejlesztési tervek ráfordításainak csak mintegy 15 százaléka szár­mazik saját eszközökből, mi­vel a népesség 93 százaléka az ún. létfenntartási gazdál­kodást folytatja, s ennek kö­vetkeztében igen alacsonyak az államadó bevételei. Az ország negyedik ötéves tervének (1977—1981) megva­lósítását elsősorban az indiai támogatás (900 millió rúpia) teszi lehetővé. Ebből a pénz­ből fedezik többek között a vízi erőművek építését, a szén-, réz- és grafitbányák feltárását, valamint termő­földek kialakítását (pl. erdő- irtással) a föld nélküli nincs­telenek számára. A pénzszűke mellett a szakemberhiány az ország másik legégetőbb gondja. Az analfabétizmus mértéke meg­haladja a 90 százalékot. Ezen a téren-elsősorban az ENSZ- támogatást jelent megoldást, hiszen az elmúlt tíz év során a szervezet hozzájárulásá­val 500 bhutáni kapott kül­földön kiképzést. De támogatja az ENSZ más módon is a világ egyik leg­szegényebb országát. A mező- gazdasági területek kialakí­tásán és a gazdaságosabb ter­melési rendszerek (pl. terasz­művelés kialakítása 2500 m magasságban) megvalósítá­sán túl, számos szociális, kulturális és egészségügyi programot teljesítenek. Igen fontos a közlekedési hálózat kiépítése is, melyben elsőosrban India vesz részt. 1962-ben építette a nagy szomszéd az első utat az in­diai határtól a fővárosig. Ma már több mint 1500 km úthá­lózattal rendelkezik az or­szág, mely a fővárost össze­köti a legfontosabb települé­sekkel és városokkal. Húsz év alatt pedig Bhután gép­kocsiállománya 2-ről 1700-ra növekedett. A hírközlést 1200 telefon és 7000 rádió szolgálja. Az ország külpolitikai képvise­letét India látja el, közvetlen diplomáciai kapcsolatot In­dián kívül csak az ENSZ-el (1971 óta tagja a szervezet­nek) és Bangladessel tart fenn. ÉPÍTJÜK OTTHONUNKAT! i nyílászárók, fa- es műanyag REDŐNYÖK 20—50 százalékos engedményes vására! Egyes TÜZÉP-telepünkön az alábbi terméke­ket vásárolhatják meg engedményes áron készlettől függően: belső ajtók egyes választéka, erkélyajtók egyes választéka, méretegységesített ablakok egyes választéka, faredőnyök minden méretben, egyes ROLPLAST műanyag redőnyök AMÍG A KÉSZLET TART. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom