Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
Gyermekkönyvről — őszintén Virágok hatalma. Tassy Klára gobelinje Tágra nyílt szemekkel figyelte a vendéget negyven alsós általános iskolás a felsősimái művelődési otthonban, aki kedvenc olvasmányaik, könyveik születéséről beszélt. A butykatanyai kisdobosok maguk írta verssel és virággal köszöntötték látogatójukat, akitől hamarosan megtudták, mi a dolga egy könyvszerkesztőnek. Hasonlóan izgalommal várták T. Aszódi Évát és Dörnbach Máriát, a Móra Könyvkiadó szerkesztőit a tiszalöki, a ti- szadobi, a fehérgyarmati, a kisvárdai, a vásárbsnaményi és a nagykállói iskolások a gyermekkönyvhónap során. A máskor a padokban izgő- mozgókra, az óra végét türelmetlenül várókra rá sem lehetett ismerni. A kíváncsiság nem engedte lankadni figyelmüket. Hiszen a mesék világába, távoli földrészekre repítő, lefekvés után titokban, zseblámpa fényénél olvasott jó barátról, a könyvről volt szó. T. Aszódi Éva nyolc éve rendszeresen vendége megyénknek, a fiatal olvasóknak. Néhány helyen már az állomásfőnök is ismerősként üdvözli a visszatérő látogatót. — Gyakran járom az országot, ünnepi könyvheteken, olvasó-szerkesztő találkozókon. A Nyírség a kedvenc tájam. Jó néhány településén, iskolájában megfordultam már, sok barátot, ismerőst szereztem. — Ezek a találkozások mindenkinek hasznosak. A gyerekek új ismereteket kapnak, fejlődik, formálódik a gondolkodásuk, személyiségük. Mi, szerkesztők lemérhetjük munkánk eredményességét. Azt, hogyan fogadták a könyveket, melyek voltak a legsikeresebbek, és a kevésbé olvasottak. A további munkához mindig kapok ötleteket. Harminc éve dolgozik a Móra Könyvkiadónál. Azelőtt óvónő volt, most a kiadó óvodai lektorátusának főszerkesztője. A legfiatalabbaknak készített könyvei között szívesen beszél a „Cini-cini muzsikádról, a „Barackvirág” - ról, a „Mesevonat”-ról. A sok verses, mesés antológia egyaránt -kedves. Legutóbb — többek között — a „Világokat igazgatok, üveggolyókkal CINI-cini UZSIKA OV{)OÁ sok V» ft Hiszem, ha akarom MÓRA játszom” című versesköteten dolgozott, amely József Attila gyermekeknek szóló költeményeiből készült. — Milyen a jó gyermekvers? Már klasszikus a mondás, hogy a gyerekeknek ugyanazt kell adni olvasmányként, mint a felnőttnek, csak jobbat. Ezért szerintem az a jó vers, ami a valódi lírának egy szeletét átnyújtva a fiatal olvasóknak, egész életre szóló élményt ad. Valóságos, mély érzéseket pendít meg, mint a népköltészet hagyományait továbbvívő We- örös Sándoré, szikrázóan emberi, mint Nemes Nagy Ágnesé. A jó gyerek vers lehet bökvers, mint Tamkó Sirató Károlyé, mélyen gyerekes, mint Tandori Dezsőé, sugárzóan tiszta és kemény, mint Rákos Sándoré, és lehet szabadvers, mint Kassák Lajosé. — Az első olvasmányélmények között a vers hat a legmélyebben a gyerekekre. Ezért tartom fontosnak, hogy fhinél több verses válogatást adjunk a kezükbe. A verses könyvek mellett az óvodákra is gondol T. Aszódi Éva olyan ismeretterjesztő kiadványokkal, melyek a foglalkozásokat segítik. Például az új matematikai szemlélet alapozásánál középső csoportban használhatják mértani fogalmakat viszi közelebb a gyerekekhez. Mindenről lehet és kell szólni a gyerekeknek: köny- nyedén, játékosan, komolykodva, — de csak a valóságnak megfelelően. Ez az egyetlen szabály, mely nem szeghető meg. S mégis? — Néha átlépjük ezt a szabályt — mondja Dörnbach Mária. — Az indiánokról még mindig Kari May és Cooper könyveiből alkotnak képet a fiatalok. Tegyük gyorsan hozzá : egyoldalú, fehéremberközpontú, hamis képet. Hiányoznak az olyan ismereteket adó könyvek, amelyek ellensúlyozni tudnák ezt a hatást. Dörnbach Mária a természeti népek kultúrájáról beszélt a gyerekeknek a találkozókon. Arról, hogy hogyan őrizték meg az Amerikába hurcolt négerek dalaikat, táncaikat. Személyes élményeit mesélte el, amit néprajzi gyűjtőúton Kubában és néhány dél-amerikai indián törzsnél szerzett, ö gondozta, fordította többek között a Népek meséi sorozatban a guarani mítoszok és mesék gyűjteményét „A naptestű Pa’i” címmel. A Móra Könyvkiadónál jelent meg a gyerekeknek szóló kötet, „Az őserdő meséi”. Hantcío Unitig., AZ ŐSERDŐ MESÉI majd az óvónők a készülő programozott matematika- könyvet Ez már nem a számolást helyezi a középpontba, hanem a halmazokat és a — Ha a természeti népek hiedelemvilágáról, a mítoszaikról beszélünk, megfogalmazódik a gyerekekben a kérdés: miért alakult ki a sokféle hit? Ezek után nem szólni a vallásról, álszentség lenne. Beszélni kell arról, hogyan fejlődött az emberiség világnézete évezredeken át, hogyan jutottunk el a marxista világszemlélethez. Ha ezt az utat nem járatjuk végig, akkor nem tudnak a gyerekek eligazodni a nézetek sokféleségében. Személyes ismerősökként váltak el a gyerekek a találkozók végén a könyveiket gondozó szerkesztőktől. Megismerhették a könyvkészítés műhelytitkait, és tartalmat kapott a könyvek utolsó lapjaira nyomtatott néhány szó: szerkesztette T. Aszódi Éva és Dörnbach Mária. Reszler Gábor Kié lesz a Yarda? Egy érdekes 16. századi per története A kisvárdai Várdai család a középkori Szabolcs megye legelőkelőbb családjainak egyike volt. Három évszázadon keresztül nemcsak Szabolcs megye dolgaiba szóltak bele döntően, hanem magas egyházi és állami méltóságokat viselve országos ügyekben is hallatták szavukat. Volt köztük kalocsai érsek, erdélyi püspök, királyi főkancellár és országos kincstartó is. Ezeket a méltóságokat természetesen arra is felhasználták, hogy családi birtokaikat növeljék. Az 15Íl-ből fennmaradt urbárium szerint az övék volt egész Felső-Szabolcs, Szatmár megye egy része és a báthmonostori uradalom, amely Bács, Bodrog és Baranya megyékre terjedt ki. Birtokaik középpontjául Kisvár- dát tették meg, ahol a 15. század második felében felépítették családi fészküket, a kisvárdai várat. A család utolsó férfitagja, Mihály, halála után több évig elhúzódó per vette kezdetét arról, hogy vajon kit illet meg a Várdai- örökség. Az utolsó Várdai végrendelete Várdai Mihály 1582 vízkereszt hapján, látván „az emberi nemzetnek ilyen romlott természetét és halandó voltát, noha én szinte... mind testemben és mind elmémben is egészséges vagyok”, elkészítette végrendeletét. Ebben rendelkezik minden ingó és ingatlan vagyonáról, tartozásairól stb., mi most azonban csak azt a részt közöljük, mely témánk szempontjából fontos. Várdai Mihály örököséül feleségét, Dobó Krisztinát, és elhunyt Miklós testvérének két árváját, Jánost és Katalint tette meg. Mivel a gyermekek nagykorúságukig nem vehették át az örökséget, gyámokat is jelölt ki számukra. „Vallom oltalmul és fő tutorul ... Báthori Miklóst és Dobó Ferencet olyan okkal, hogy itt Várdában gondviselő tutor legyen az én atyámfia Zokoly Miklós, de azt akarom, hogy Zokoly Miklós is mind az két porkolábbal egyetemben hitesek legyenek az én feleségemnek,.. . az én két atyámfiának Várdai Jánosnak és Katának”. Számunkra most elsősorban Szokoli Miklós az érdekes, aki Várdainak sógora volt, majd 1594-ben Katának vőlegénye. Ha mind Várdai Mihály, mind pedig Várdai János fiúutód nélkül halna meg — rendelkezik Várdai a végrendeletben — „a vár Kisvárda minden jószágostul négy részre oszoljon”. A négy rész közül egyet Várdai Katára, egy másikat pedig Szokoli Miklósra testált. Várdai Mihály a következő év telén már halálos beteg volt. 1584 elején halt meg. De hamarosan meghalt az egyik gyám, Báthori Miklós is, s mindjárt új gyám jelentkezett Ungnad Kristóf egri kapitány, majd 1576-tól horvát bán személyében, őt Habsburg Ernő főherceg támogatta. A hóramlósi per Kezdetét vette az úgynevezett háramlási per, amely nem jelentett mást, mint azt, hogyha egy főúri család magtalanul hal ki, akkor az egész birtok a koronát illeti. Az üggyel kapcsolatban kikérték a kamara, a haditanács, a nádori helytartó, az egri, veszprémi, Csanádi és váci püspökök, a személynök és a királyi jószágigazgató véleményét. Ezek közül közlünk itt röviden néhányat. Illésházy István, a későbbi nádor szerint törvényes úton szabad csak haladni, meg kell indítani a pert, de annak eldőltéig az özvegy és a kiskorúak kezén kell hagyni a várat. A királyi személy- nők és az egri püspök • nem ajánlja Ungnád gyámságát, mert ő felesége révén érdekelt a Várdai-vagyonban. (Ungnád felesége L osonczy Anna volt, kinek testvére Dorottya Várdai Miklósnak volt felesége). A személynök Báthori Istvánt ajánlja gyámnak, míg az egri püspök szerint Szokoli végrendeleti gyám, nincs helye újabb gyám kinevezésének. Ezen a véleményen volt Perekedy Miklós királyi jószágigazgató is, aki szerint Ungnád nem az árvákat akarja védelmezni, hanem a Várdai-vagyont megszerezni. Olyan gyám kell, aki a megyében lakik és nem aspirál a vagyonra. Rudolf császár 1586. szept 18- án, Prágában keltezett levelében a háramlási jog érvényesítésére ad utasítást Istvánffy Miklós helytartónak, aki november 15-én közli a tényt a Várdaiakkal, mire ők alázatos levélben kérik a királyt, hogy miután ők és őseik a királynak és az ausztriai háznak leghűségesebb fiai voltak, hagyja kezükön a vagyont. Kérik, ne vigye perbe őket a király. Mindez nem használt, de a Várdaiak továbbra is vonakodtak átadni a vagyont, mire Istvánffy perbe idézte őket, amelyre 1589-ben Eperjesen került sor. (A gyámságról ekkor már nincs szó, mert 1588 végén meghalt Ungnad.) A Várdaiakat, Katalint és Szokoli Miklóst nemes Szent- iványi Mihály képviselte. A Várdaiak azzal védekeztek, hogy ők sem nem bárók, sem nem mágnások, így a háramlási jog rájuk nem vonatkozik. A kincstár nem perelhet Várdai Mihály jogán, mert őt Várdai István három hónappal túlélte. A kincstár szerint a Várdaiak igenis mágnások, Várdai Mihály királyi főpohárnok volt és a törvényekben is a mágnások közt szerepelt: az ő jogán jogosan perel a kincstár. Vesztes: a kincstár Végül is a következő ítélet született: a Várdaiak igenis nemesek, ezért velük szemben érvényesíthető a háramlási jog. A bíróság mégsem ad helyet a keresetnek, mert Vár- f^ih&y-'plem Örökös liléikül halt el. Á kincstár csak újabb perrel érvényesítheti jogát. Az ügynek ezzel nem lett vége, 1590-ben már a királyi kúria előtt van a Várdai-örökség. Nem részletezzük tovább a per történetét. Ami a lényeg: a Várdai-vagyon az örökösök kezén maradt. Mint ahogy kiderül, a vita lényege, nem is a gyámság, körül folyt, hanem arról volt szó, hogy a mindig nehéz anyagi helyzetben lévő udvar minden lehetőséget megragadott ahhoz, hogy valahogy pénzhez jusson. Ács Zoltán Tassy Klára gobelinje A világosság legyőzi a sötétséget KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. június 7. 4 ' - • náf‘ i Ks-' ‘-»i. >j* *■ -Víl.,.W.'' ? ~ •.?
