Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-03 / 126. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 3. Közlemény Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök magyarországi látogatásáról Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására 1981. június 1-én és 2-án ba­ráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szívélyes, baráti légkö­rű beszélgetésen fogadta a csehszlovák miniszterelnököt. Lubomír Strougal látoga­tást tett a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinátban és megismerkedett a gazdaság tevékenységével. A kormányfők kölcsönösen tájékoztatták egymást a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, illetve Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról és a Szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről. Megtár­gyalták a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok fejlesztésével összefüggő feladatokat és a nemzetközi helyzet, valamint a két ország külpolitikai te­vékenységének időszerű kér­déseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság baráti kapcsolatai, a két szomszédos ország testvéri együttműkö­dése a marxizmus—leniniz- mus és szocialista internacio­nalizmus elvei alapján, a két ország barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződése szellemé­ben minden területen ered­ményesen fejlődnek. Ebben a kedvező folyamatban kiemel­kedő szerepet játszanak Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének rendsze­res találkozói. A felek megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy a két ország előirányzott árucsere­forgalma az 1981—1985-ös időszakban jelentősen növek­szik. Ugyanakkor hangsúlyoz­ták, hogy kölcsönösen erőfe­szítéseket kell tenni az áru­csere további bővítése lehető­ségeinek feltárására. A tár­gyalások során hangsúlyoz­ták a két ország érdekeltségét a termelési szakosítás, koope­ráció fejlesztésében, a gép-, az elektronikai, a vegyipar és a mezőgazdaság területén. Szorgalmazták a harmadik piaci együttműködés fejlesz­tését. A felek fontosnak tar­tották, hogy folytatódjék a két ország 1985 utáni hosszú távú gazdasági programjai­nak összehangolására irá­nyuló munka. Kedvezően értékelték a kul­túra, a tudomány, az oktatás, a sport és az idegenforgalom területén folyó együttműkö­dést. A miniszterelnökök megál­lapították, hogy a magyar— csehszlovák kapcsolatok ered­ményes fejlődése hozzájárul a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó sok­oldalú együttműködés elmé­lyítéséhez. A két ország to­vábbra is mindent megtesz a szocialista közösség egységé­nek és összeforrottságának erősítéséért. A miniszterelnökök megál­lapították, hogy az európai béke és biztonság megszilár­dítása érdekében folytatni kell az erőfeszítéseket a nem­zetközi enyhülés folyamatá­nak elmélyítésére és a kato­nai területre történő kiter­jesztésére. A mostani idő­szakban arra van szükség, hogy a NATO-országok a fegyverkezési hajsza szítása helyett az egyenlő biztonság elve alapján tegyenek konst­ruktív lépéseket annak meg­fékezésére, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére. A madridi találkozónak kife­jezésre kell juttatnia az euró­pai népek határozott szándé­kát az enyhülés megőrzésére és elmélyítésére. Nagy jelen­tősége van annak, hogy meg­állapodjanak az európai ka­tonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konfe­rencia összehívásáról. E célok, valamint az egye­temes béke és biztonság meg­erősítése érdekében a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság — a Varsói Szerző­dés többi tagállamával együtt — folytatja aktív és összehangolt külpolitikai te­vékenységét, és mindent meg­tesz a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVI. kongresz- szusán előterjesztett, a nem­zetközi légkör javítását célzó béke javaslatok megvalósítá­sára. A miniszterelnökök megbe­szélései szívélyes, baráti lég­körben, a kölcsönös egyetér­tés jegyében folytak és kife­jezték a felek teljes nézet- azonosságát valamennyi meg­vitatott kérdésben. Lubomír Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöke csehszlovákiai látogatásra hív­ta meg Lázár Györgyöt a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. (Folytatás az 1. oldalról) A Himnusz hangjai után Molnárné Kozma Erzsébet, az úttörőszövetség titkára kö­szöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd Szűcs Ist­vánná főtitkár méltatta az évforduló jelentőségét, emlé­kezett a gyermekmozgalom három és fél évtized alatt megtett útjára. Szűcs Istvánné beszéde — 1945 tavasza a társadal­mi megújulással együtt új korszakot jelentett a gyer­mekmozgalom életében is — mondotta. — Még hazánk te­rületén harcolt a Vörös Had­sereg, amikor a felszabadult részeken a Magyar Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség meg­kezdte a gyermekmozgalom szervezését. A demokratikus és tömeges gyermekmozga­lom létrehozásáról a kommu­nista párt ifjúsági titkársága határozott. — A harmincöt év gazdag történelme igazolja: az elsők lelkesedése, hivó szava szá­zakat, ezreket, milliókat nyert meg. Ma ötmillió olyan fel­nőtt él hazánkban, aki foga­dalmat tett a csapatzászló előtt, kék- és vörösnydkken- dősként először Ízlelte meg a közösségi élet örömeit, a tár­sakért és önmagáért érzett felelősség súlyát, a cselekvés belső kényszerét. — Olyan társadalmat épí­tünk, amely nem létezhet kezdeményező, cselekvő, kri­tikai gondolkodásra képes, a fejlődésért tudatosan tenni akaró emberek nélkül. Ennek érdekében valamennyiünk­nek kezdeményezőbbnek, az új, a jobb támogatását vál- lalóbbnak - kell lennünk. A mindennapok forradalmát úgy kell megvívni az élet minden területén — így az ország valamennyi úttörőcsa­patában is —, hogy az el­avult helyett újat, a megszo­kott helyett újszerűt, a meg­tűrt helyett közös akarattal választott mozgalmi életet él­jenek az úttörőközösségek, a gyerekek. Természetesen meg­tartva minden nemes, érté­kes, jó hagyományt. De úgy, hogy a múlt és a jelen mel­lett minél nagyobb teret kap­jon'a jövő. — Legyen ideál a termé­szet, a környezet megváltozz-' tatására, megvédésére, a tár­sadalom jobbítására minden­kor kész ember. Alkotó, cse­lekvő fiatalokat kell nevel­nünk. Mi az iskolával, a csa­láddal reális, valóságos életre akarjuk őket felkészíteni. Azt is meg kell mondani nekik, hogy az életben, a munkában nehézségek, visszásságok is vannak. Erre minden fiatalt fel kell vértezni. Ünnepi beszédének további részében a főtitkár szólt ar­ról, hogy az úttörőszövetség munkájának közvetlen része­se, segítője és szövetségese az iskola, a pedagógusok, a ne­velők. Ezzel összefüggésben kiemelte: — Ma az iskolának és az úttörőmozgalomnak jobban kell együttműködnie abban, hogy a társadalmi kö­Aki figyelmesen elemzi a Szovjetunió nyolcvanas évekre szóló, az SZKP XXVI. kongresszusán jó­váhagyott gazdasági és társadalmi célkitűzéseit, az megállapíthatja, hogy ott ma a nép jólét emelését szolgáló feladatok megol­dására fordítják a fő fi­gyelmet. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán zárszavában egyértelműen leszögezte: „Minden erőn­ket két egymással szoro­san összefüggő területre kívánjuk összpontosítani. Az egyik a kommunista építés, a másik a béke megszilárdítása”,' Ez a két mondat az egész szovjet nép óhaját tükrözi. A nép jólét további eme­lésének széles körű prog­ramja a szovjet emberek életének minden területét, a közfogyasztást, a lakás- helyzetet, a kultúrát, a pi­henést, a munka- és élet- feltételeket, stb. érinti. E program megvalósítására fordítják az ország erejé­nek és eszközeinek jelen­tős részét, ez a meghatáro­zó a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa által jóvá­hagyott 1981. évi költség- vetésben is. Az állami H béke költségvetése költségvetés összesen 298 milliárd rubelt tesz ki. Eb­ből tetemes rész jut az élelmiszerprogramra. Az idén a népgazdasági beru­házások több mint 27 szá­zaléka szolgálja a mező- gazdasági termelés fellen­dítését. A pénzügyi forrá­soknak (állami költségve­tés, a vállalatok eszközei és a bankhitelek) több mint a felét az iparra for­dítják, ezen belül jelentős összegeket szánnak a la­kosságot szolgáló könnyű­ipar, élelmiszeripar és egyéb iparágak anyagi­technikai bázisának növe­lésére. Az ötéves terv so­rán a közszükségleti cik­kek termelése 27 százalék­kal nő. A Szovjetunióban a világon egyedülálló la­kásépítési programot való­sítanak meg. Évente több mint 2 millió lakást építe­nek, s ez az új ötéves terv éveiben is így lesz. A Szovjetunió költségvetésé­ből évről évre több jut szociális, kulturális, egész­ségügyi és testnevelési, valamint társadalombizto­sítási célokra. 1981-ben az ezekre fordított összeg mintegy 5 százalékkal nő, és ez az állami költségve­tés több mint egyharma- dát teszi ki. Ami a Szovjetunió hon­védelmi kiadásait illeti, azok továbbra is csökken­nek abszolút és viszony­lagos értelemben is. Míg 1976-ban a tizedik ötéves terv első évében a honvé­delmi célokra fordított összeg az állami költség- vetés 7,8 százalékát tette ki, addig az 1981-es év­ben a tizenegyedik ötéves terv első esztendejében honvédelemre 17,5 milli­árd rubelt, azaz 5,7 száza­lékot irányoztak elő A Szovjetunió a szociá­lis programok megvalósí­tását helyezi az első hely­re. Nem így az Egyesült Államok kormánya, Rea­gan elnök a katonai ki­adásokat 178 milliárd dol­lárról 1982-ben 226 milli­árd dollárra kívánja emel­ni, ezért kénytelen szinte minden szociális kiadást csökkenteni. vetelményeknek, a gyerekek igényeinek megfelelően gya­koroljanak hatást az ifjú kor­osztály egészére, annak teljes életére, illetve a gyerekek ne­velésével foglalkozó állami, társadalmi szervek tevékeny­ségére. Végül emlékeztetett arra, hogy két nappal a KISZ X. kongresszusa után az ünnepi tanácsülés is kifejezi a párt gyermekszervezetének és if­júsági szövetségének össze­tartozását, közös felelősségét a jelenért és a jövőért. Az egymásért érzett felelősség közös munkában, a küzde­lemben kovácsolódott. Az út­törőszövetség is részt vállal a KISZ X. kongresszusán megfogalmazott feladatok megoldásából — hangsúlyoz­ta az úttörőszövetség főtit­kára. Benke Valéria felszólalása Benke Valéria az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. Átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak üdvözletét és jókívánsá­gait. — A párt nem kis büszke­séggel tekint az úttörőszövet­ségre, hiszen az új társada­lomért folytatott harcban született és szocialista ren­dünkben vált életerős szerve­zetté — mondotta a Politikai Bizottság tagja. — Az úttörő- mozgalom értékes szervezője a gyermekek közösségeinek, és nélkülözhetetlen segítőtár­sa az iskolának. Három és féj évtized alatt millió és mil­lió gyermeket gazdagított ma­radandó élményekkel, a fel­nőtt korra megőrzött jó em­lékekkel. Sokan a játékkal, a dallal, a tábori élet izgalmas perceivel együtt ott ismerték meg a barátság szívet melegí­tő élményét, a „szükség van rád” nagyszerű érzését, és azt, hogy képesek és készek legyenek áldozatot hozni másokért. — Az úttörőszövetség szo­cialista gyermekszervezetként született — mondotta a to­vábbiakban. — Ezért vezetői számára irányadó a lét és a haladás ügyének szolgálata, a hazaszeretet és a munkás­nemzetköziség szelleme, az eszmei hűség, az elvi tiszta­ság, a tisztességes emberi ma­gatartás. Ezt kell őrizni, gaz­dagítani és olyan tisztán to­vábbadni, hogy az utánunk jövők számára is követhető és követendő legyen. Ez a mai nemzedék a lehetősége, köte­lessége és felelősége is. Benke Valéria szólt arról, hogy az úttörőszövetség szü­letésnapját olyan időszakban ünnepli, amikor az országban rend, biztonság és bizalom van, majd hangsúlyozta: nap­jainkban a korábbinál is na­gyobb szerepe van a nyílt, bátor, elkötelezett magatar­tásnak, a meggyőzésnek és példaadásnak. Az eddigi bi­zalommal, de nagyobb fele­lősséggel, felkészültséggel és elkötelezettséggel kell mun­kánkat végezni. Nagy szük­ség van a társadalmunk ér­tékeit védő politikai kiállás­ra, a hitet, meggyőződést, bá­torságot tükröző állásfoglalá­sokra, mert csak ennek alap­ján van lehetőségünk a jelen kritikus elemzésére, és a va­lódi előrelépést szolgáló meg­oldások kialakítására, azok gyakorlati érvényesítésére. — Ma az iskola és a moz­galom — értelmes munka- megosztásban — az alkotó, a teljes életet élő közösségi em­berek nevelésének jobb meg­alapozását vállalja. Ez a kö­zös cél minden eddiginél fon­tosabbá teszi az iskola és az úttörőszervezet tartalmas együttműködését. E közös fe­lelősség igényli, hogy min­denhol világosabbá legyen: mi az, amit csak az úttörő- mozgalom vállalhat magára, amit helyette más nem vé­gezhet el, hol kell tehát ér­telmes módon különbséget tenni az iskola és a mozgal­mi munka között. Az úttörőszövetségnek to­vábbra is az a feladata, hogy mind teljesebben fogja át a gyerekek életét, szervezze a gyerekek közösségeit. — Az úttörőszövetség ere­jét az is növelte, hogy mindig számíthatott a társadalom tá­mogatására. A mai feladatok is csak akkor valósulhatnak meg, ha az úttörőmozgalom élvezi a társadalom figyelmét és gondoskodását. Ez nem csupán az úttörőszövetség ér­deke, hanem a gyerekek ne­velésének, a jövő formálásá­nak fontos eleme. Ezért kéri a párt ez alkalomból is a tár­sadalom minden szervezeté­től, tagjaitól, mindazoktól, akik számára a jövő fontos, hogy még odaadóbban, szín­vonalasabban vegyenek részt a gyermekek nevelésében. — Különösen jelentős fel­adatot kell vállalnia a KISZ- nek, hiszen a maga számá­ra, saját utánpótlására ne­veli, nevelheti az úttörőket — hangoztatta Benke Valéria, kiemelve, hogy különösen nagy feladatok hárulnak e folyamatból az úttörőveze­tőkre. A párt a jövőben is fi­gyelemmel kíséri és segíti az úttörővezetők munkáját és erre ösztönzi az állami, társa­dalmi szerveket is. Az ifjúkommunisták, a KISZ Központi Bizottságának üdvözletét Fejti György első titkár tolmácsolta. Ezt követően a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese és Üt- törőegyüttese, valamint a Vígszínház művészei ünnepi műsort adtak. A szövetség országos tanácsának ünnepi ülése a DlVSZ-induló hang­jaival ért véget. Lila tehén az áruházban A magyar történelem ezernyi szállal kötő­dik Bécshez. Érthető, hogy a magyar turista törté­nelmi helyeket keres az ősi városban, s persze kíváncsi az osztrákok mai életére is. A belváros utcáit járva jól össze lehet vetni múltat és jelenkort. Látnivaló bőven akad, hivalkodóan pompás paloták, üdezöld parkok, csil­logó kirakatok marasztalják a tekintetet. A nyíregyházi ipari szövetkezet munkása, vagy a tiszavasvári boltos éppúgy megtalálja a maga látnivalóját, mint a nyugdí­jas pedagógus. Utóbbi hosz- szasan időzik Ferenc József szobránál, előbbi kettő a mo­dern épületek és a kiraka­tokban levő műszaki cikkek iránt tanúsít nagyobb érdek­lődést. Milyen is Bécs? Sokban hasonlít Budapest­hez. Körútjainak, utcáinak elrendezése szinte azonos. A mi budapesti Váci utcánknak szakasztott mása a Kärntner strasse. A bécsi sétálóutca egy kicsit szélesebb, követ­kezésképpen nagyobb tömeg hömpölyög rajta. És akár ho­gyan, akármivel számolunk, a bécsi sétálóutca boltjaiban, áruházaiban sokkal maga­sabbak az árak. A sűrűn egy­más melletti kirakatokban bőséges a választék, de bárki tapasztalhatja, hogy sokkal több a bámészkodó, mint a vevő. Ez a megállapítás jel­lemző a belváros többi utcái­ra is. A kereskedők a rek­lám sok-sok módját eszelik ki a vásárlók megfogására. Az egyik áruház bejáratánál például életnagyságú, mű­anyagból készült, lila szinű tehén hivja fel magára a fi­gyelmet. A vizenyősen csil­logó műanyag szem és a szo­katlan szín főleg a gyereke­ket csalogatja a bejáraton belülre... Egy másik kirakat előtt indiánnak öltözött férfi teremt maga köré csődületet. Sürög, forog, harci kiáltáso­Stájer folklór a sétálóutca forgatagában. kát hallat, de mindig úgy he­lyezkedik, hogy a háta mö­gött jól lássék a kirakat. Az „indiánhoz” vagy 50 méterre az utcán zöldespiros gyü­mölcs, a ládák fölött egy táb­la: JONATHAN. Persze, nem szabolcsi és az ára is maga­sabb, kilónként 15 schilling. Az áraknál maradva: egy töl­csérfagylalt 7, egy villamos- jegy 10, egy olcsóbb nyak­kendő 150 schilling. A szolgáltatások is méreg­drágák. Férfiaknak egy sima mosás és hajvágás 80 schil­ling. Ha egy nem éppen fia­tal hölgy szép akar lenni és igénybe veszi a fodrászszalon összes szolgáltatásait, akár 500 schillinget is elkérhetnek tőle. A műszaki cikkek javí­tásáért nem százasokat, in­kább ezreseket kérnek el a szerelők. Az elektromos áram is drága. A Staatsoper, vagy­is az állami operaház világ­hírű, sok díszletet és trük­köt alkalmaznak, de a jegy­árban benne van mindez. És a ház havonta annyi áramot fogyaszt, mint egy tízezer la­kosú városka... Lovakat, konflisokat ma is gyakran látni a bécsi utcán. A Szent István-dóm előtti té­ren sem taxi-, hanem kon­flissor látható. A híres Burg környékén a macskaköves utcákon szintén gyakran ko­pognak a patkók. A Burg kö­zelében található a Mária Te­rézia tér. A királynőt monu­mentális szobor ábrázolja, természetesen testőrei társa­ságában. Egyik testőre, Bes­senyei György éppen a Sza­bolcs megyei Tiszabercelen született. Még egy magyar vonatkozású hír a belváros­ból: az egyik modern épületet magyar építőipari vállalat építette. Alig egy év alatt, hiánypótlási munkák nél­kül!... A Burgban és a schönbrun- ni kastélyban szinte felbe­csülhetetlen értékűek a mű­kincsek. A Burghoz közel két fiatal zenél az utcán és zene­szerszámuk tokjába néhány aprópénz csörren. Este a hí­res Práter ezernyi mutatvá­nyát csodáljuk. A Práterben fény és árnyék. Játék, ötlet és pénz. Nagy a zaj. A Duna viszont csendes és viszonylag keskeny. Egy jól kivilágított hajó. tart keletre, Budapest felé. Nábrádi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom