Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

MA Miről tud a munkás? (3. oldal) a Olimpiai híradó (8. oldal) B tanácsi gazdálkodás és a statisztikai törvény végrehajtása a napirenden Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön a Parlamentben megkez­dődött az országgyűlés nyári ülésszaka, amelynek kétnapos tanácskozásához a kép­viselők három témát felölelő tárgysoroza­tot fogadtak el: 1. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat; 2. A Központi Statisztikai Hivatal elnö­kének beszámolója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról; 3. Interpellációk. A törvényhozó testület ülésén megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elAöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizott­ságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek több vezetője. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke megnyitó beszédé­ben emlékeztetett arra, hogy a fasiszta Németország 40 év­vel ezelőtt támadta meg a Szovjetuniót, s most, az év­forduló alkalmából a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa békefelhívást intézett a világ parlamentjeihez és népeihez. A felhívás arra szólítja fel a népeket, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés javára hasznosítsák a parla­mentek nagy tekintélyét és lehetőségeit. A Magyar Nép- köztársaság álláspontja sze­rint — hangsúlyozta Apró Antal — a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élése, az enyhülés eredményeinek meg­védése, a nemzetközi légkör javítása jól szolgálja az em­beriség egyetemes érdekeit, és teljes mértékben egybe­esik a magyar nép törekvé­seivel, békés alkotó munká­jának céljaival. Ezután az országgyűlés ki­nyilvánította egyetértését, tá­mogatását a szovjet békekez­deményezésekkel, hangsú­lyozva azt a meggyőződését, hogy a népek közös erőfeszí­téseivel, valamennyi béke­szerető, józanul gondolkodó erő hatékony fellépésével el­háríthatok az emberiség bé­kéjét és biztonságát fenyege­tő veszélyek. A Magyar Nép- köztársaság — hangsúlyozták a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsához küldött válaszüze­netükben az országgyűlés képviselői — a jövőben is részt vállal a békekezdemé­nyezésekből és kész hozzájá­rulni megvalósításukhoz. A ' képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanács je­lentését a parlament legutób­bi, tavaszi ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendele­tekről. Ezután Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter tartot­ta meg expozéját. A pénzügyminiszter expozéja A pénzügyminiszter expo­zéjában elmondotta, hogy 1980-ban követtük azt a XII. pártkongresszuson is megerő­sített irányvonalat, amely a gazdasági munka előterébe a külkereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állí­totta, összekötve azt az élet- színvonal megszilárdításával, az életkörülmények javításá­val. Kiemelte: a külkereske­delmi egyensúly az elmúlt évben tovább javult. A lakos­ság fogyasztása — szerény mértékben — nőtt. 1980-ban a lakosság jövedelmének és a fogyasztói áraknak a növe­kedése egymással megfelelő arányban alakult. Az áruel­látás egészében kielégítő volt. Arra is kitért a pénzügy- miniszter, hogy a külkereske­delmi egyensúly javulása a tervezettnél alacsonyabb ter­melés mellett valósult meg. Az ipari'termelés csökkent, a mezőgazdaságban — elsősor­ban a gabonafélék kedvező terméseredményei következ­tében — a termelés tavaly — a megelőző évihez képest — több mint három százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem egésze 1 százalékkal csök­kent. Az egyensúly javításá­ban nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználása kisebb volt a tervezettnél, 2 száza­lékkal maradt alatta az 1979. évinek. A tervezettnél jobban Hetényi István pénzügymi­niszter beszél. csökkent a beruházások volu­mene, és kisebb volt a készlet­képződés is. A tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem ar­ra mutat, hogy a tovább ne­hezedő külgazdasági feltéte­lek mellett a VI. ötéves terv megvalósításához jobb telje­sítményeket kell nyújtani. A költségvetés a tervezett­nél is nagyobb szerepet vállalt a lakosság életszínvonalához kapcsolódó feladatok finan­szírozásában — mondotta ezután, majd a vállalati té­mákat taglalva elmondta: számos olyan termelőegysé­günk van, amelyik már eddig is megfelelő jövedelmezőség­gel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivitelét. Nem meg­nyugtató viszont a helyzet feldolgozó iparunknál, ezen belül főként gépiparunk szá­mos üzeménél. A pénzügyminiszter hang­súlyozta: az állami nagyberu­házások körében már folya­matban lévő beruházások be­fejezésére helyeztük a hang­súlyt. A társadalmi közkiadá­sok tavaly 14 százalékkal nőttek. A legjelentősebb té­telt a nyugdíjak jelentették: itt a kiadások növekedése 16 százalék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bérhez. 1980 közepén emeltük a három- és több gyerekesek családi pótlékát. A tanácsok elmúlt ötévi gazdálkodását összességében a tervszerűség, a népgazdasá­gi terv szolgálata, az ágazati és területi célok összehangol­tabb érvényesítése jellemezte. A tanácsok működtetési célra mintegy 13, fejlesztésre csak­nem 18 százaieKkai töboet for­dítottak az ötéves tervben tervezettnél. Hetényi István ezután ar­ról szólt,' hogy a tavalyi terv 4,5—ö százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést vett számításba erre az esztendő­re. Ezzel szemben az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Sokoldalú mérle­gelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-vel átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fo­gyasztói árát. Ez az intézke­dés néhány tized százalékkal növeli az árszínvonalat. A húsárak átlagosan 10 száza­lékos emelésén belül a tőke­húsok ára 13 százalékkal, a húskészítényeké 8 százalék­kal, a baromfihúsé átlag 6 százalékkal emelkedik. A hús- és húsfélék drágulását a gyermek-, a szociális, vala­mint az egészségügyi intéz­ményekben alapjában az ál­lam viseli, a lakosság által fi­zetett térítési díjak nem vál­toznak. Egyidejűleg sor kerül az általános iskolai és neve­lőotthoni étkezés színvonalá­nak javítására. Az áremelke­dést a munkahelyi étkezte­tésben a munkáltató fedezi, a dolgozók által fizetett étke­zési díj nem változik. Az üdü­lési díjak sem emelkednek az intézkedések nyomán. A hús­áremelés azért vált szüksé­gessé, mert a mezőgazdaság­ban felhasznált ipari eredetű anyagok árnövekedése miatt az elmúlt másfél évben mint­egy 20 százalékkal emelni kellett a felvásárlási árakat, hogy biztosítva legyen a ter­melők érdekeltsége. A most elhatározott áremelés után is átlagosan 23 százalékos ártá­mogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fogyasztói árához. Hangsúlyozta a pénzügy- miniszter: nagy figyelmet for­dít a kormány arra, hogy a fogyasztói árképzésben rend legyen, és az árak — ha köz­gazdaságilag indokolt — ne csak emelkedjenek, hanem csökkenjenek is. Az 1980. ja­nuár 1-i termelői árrendezés kapcsán például a ruházati (Folytatás a 4. oldalon) FÉLÉVI GYORSMÉRLEG Növekvő termelés, több export Lassan fél év telt el 1981- ből. Ilyenkor számot vetnek az eltelt időszak 'munkájával a gyárakban, üzemekben. A Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat két szá­zalékkal túlteljesítette a termelési értéktervét, s 62 millió forintot ért el. Ezzel szemben csak 98 százalékra teljesült az árbevételi terv, s ez főként anyag-, valamint kooperációs lemaradásból származik. Ehhez még hoz­zájárult a használt autók for­galmának csökkenése. A vállalat jelentős meny- nyiségű hullámrugót állít elő kempingcikkekhez, heverők- höz. Az Egyesült Izzóval ko­operációban vákuumszivaty- tyúkat gyárt. A 62 millió fo­rintos termelési érték ne­gyedét az autójavítás és szervizelés adja. Ezenkívül a VAGÉP végzi a Szovjetunió­ból érkező haszon- és teher­gépjárművek nullrevízióját, KRESZ-átalakítását, forga­lomba helyezését és átadá­sát. NSZK-exportra egymil­lió forint értékben gyártanak gépalkatrészeket. A vállalat kereskedelmi tevékenysége — ami 56 millió forintot tesz ki — használt autók eladá­sából, üzemanyag-forgalom­ból, oxigén és dissoü gázér­tékesítéséből, valamint óra és bizsucikkek forgalmazásá­ból tevődik össze. Lakossági szolgáltatásként még óra- és ékszerjavítást is végeznek, valamint hozott nemesfém­ből ékszerkészítést is vállal­nak. A HAFE porszóró beren­dezésének automata része a BNV-n. (Elek Emil felvétele) A második fél évben a Szerszámgépipari Művek­nek esztergapadokhoz Nor­ton szekrényeket gyártanak majd. Ezt a fővárosiak saját termékükbe építik be, s így exportálják tőkés országok­ba. A Hajtóművek és Festőbe­rendezések 2. számú Gyára időarányosan teljesítette ár­bevételi tervét, ami kétszáz- millió forint. A termékeik 80 százaléka exportra: a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba és az NSZK-ba került. A gyártmányok hat­van százalékát a festőberen­dezések képviselik, míg a többi konvejor szállítópá­lya. A minszki traktorgyár­ban például a HAFE-ben ké­szült automatikus festőbe­rendezések és konvejorpá- lyák működnek. Belföldre is jelentős mennyiségű termé­ket szállítanak. Jól beváltak a nyíregyházi termékek a Hajdúsági Iparművekben, az Ikarus szegedi gyáregységé­ben, a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál. Az idei BNV-n mutatták be legújabb gyártmányukat, az SFB porszóró fülkét. Ezt már gyártják is a hazai pi­acra, s az első a napokban kerül a megrendelőhöz, a Videoton székesfehérvári gyárába, (sb) Hazaérkezett a magyar pártküldöttség Varsából Befejezte varsói látoga­tását az MSZMP pártmun­kásküldöttsége, amely Be- recz Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­val, a KB külügyi osztá­lyának vezetőjével az élén, a LEMP Központi Bizott­ságának meghívására tar­tózkodott Lengyelország­ban. A delegációt fogadta Ro­man Ney, a LEMP Politi­kai Bizottságának póttag­ja a KB titkára. A küldöttség megbeszé­léseket folytatott Waclaw Piatkowskival, a LEMP KB külügyi osztályának vezetőjével a két párt kö­zötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről, valamint Sta­nislaw Gebalával, a KB kereskedelmi és pénzügyi osztályának vezetőjével, aki tájékoztatást adott a lengyel gazdaság stabilizá­lásával kapcsolatos elkép­zelésekről. A delegáció ta­lálkozott és véleményt cse­rélt a lengyel társadalom politikai, állami és gazda­sági intézményeinek több vezető képviselőjével. XXXVUI. évfolyam, 148. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. június 26.. péntek -

Next

/
Oldalképek
Tartalom