Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-24 / 146. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 24. Nyit a kemping A gergelyiugornyai Tisza- parton elkészült a kemping, amely a hónap végétől már fogadja a vendégeket. A kétcsillagos kempingben hidegmeleg víz található, külön szociális épületet emeltek, valamint az irodaépületben főzőfülke, mosogató is várja a vendégeket. A kerítéssel elválasztott kempinget szilárd burkolatú úttal is ellátták. Már néhányan felütötték sátrukat az új létesítménynél, de a nagyobb forgalomra júEzer gyermek üdülhet Táborlakók a Tisza-parton Közel ezer gyerek üdülhet . kellemes környezetben a ger- , gelyiugornyai Tisza-parton ezen a nyáron. A városi-járási úttörőtábor a hagyományokhoz híven a megyei kórustáborral nyitotta kapuit június 15-én. Ezt követően cseretáborokra kerül sor. Ózdi, sződi és debreceni pajtások lakják a házakat, helyettük a városból és járásból a Bükkbe, a Duna-kanyarba, illetve Debrecen mellé mennek üdülni a gyerekek. A népművészeti szaktábor júliÜzemi krónika és vállalat Ma az országban — és Szabolcs-Szatmárban is — számtalan egyéni krónikaíró dolgozik és sokan végeznek ilyen munkát az e célra társult klubokban, szakkörökben. így van ez a vásárosnaményi járásban is. A falun történt események folyamatos rögzítése sok közösségnek jelent rendszeres és hasznos munkát. Van azonban a krónikaírásnak egy másik színtere is, ez a gyárak, üzemek világa. A népfront vásárosnaményi városi-járási honismereti munkabizottsága legutóbbi ülésén az üzemi krónika készítésének módszereivel foglalkoztak. Napjaink történelmének egyik legfontosabb meghatározó folyamata, az üzemek belső életének fejlődése, átalakulása. E folyamat megörökítése, az utókorra hagyományozása elengedhetetlen, hiszen enélkül nem lehet teljes a kép városunk utolsó évtizedeiről. De ezt a feladatot nem vállalhatja magára egyedül a még oly lelkes honismereti kutató sem. Az adott üzem közösségének és vezetésének segítségére föltétlenül szükségük van. Az egyre nagyobb tevékenységet folytató üzemek munkáját, életét, csak kisebb- nagyobb munkaközösségek képesek föltárni, lejegyezni. Arra kell törekedni, hogy a krónikaírókör átfogja a vállalat egész tevékenységét. Néhányan a társadalmi rendezvényeket kísérjék figyelemmel, mások a nevezetes személyek látogatására ügyeljenek, a következő „reszort” a gazdasági eseményeket rögzítse. Néhányan külön gyűjtsék a sport és a kultúra információit és a szociális helyzet változásait. Mások térképezzék fel az üzem politikai életét. Ha látogató érkezik a gyárba és elébe teszik az üzemi krónikát, mint a vállalat munkáját a legrészletesebben bemutató dokumentumot: ez valóban szép pillanat. De vajon van-e most ilyen szép pillanat Vásárosnamény- ban? A népfront honismereti munkabizottságának ülésén többen szóvá tették, hogy nincs. Pedig ezt az ügyet érdemes minden üzemben támogatni! — ősz — TERVEK, LEHETŐSÉGEK Képünkön: a hideg sem zavarta az első vendégeket. (Elek Emil felvétele) liusban számítanak. A kempinget a NYIRTOURIST. a megyei idegenforgalmi hivatal üzemelteti. Miután közvetlenül a strand mellett van. így az ottani élelmiszerboltban, étteremben és kölcsönzőben minden, á kellemes nyaraláshoz szükséges cikk beszerezhető. Megkezdődött az idegenforgalmi szezon. örvendetes, hogy mind többen ismerik meg Vásárosnaményt, a beregi táj szépségeit, műemlékeit. A megyéből és az ország más részeiből, de még külföldről is érkeznek hosz- szabb-rövidebb időre turisták. A vendégek fogadása viszont összetett feladat. Nem elég a festői Tisza-part, a tá- kosi, csarodai, vámosatyai műemlékek bemutatása, hanem arra is szükség van, hogy az ideérkező megfelelő ellátást kapjon, legyen hol aludnia. Több lehetőség A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban a változtatás igényével mérte fel az idegenforgalom helyzetét. Megállapították ugyanis, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére több lehetőség rejlik a kulturális és természeti értékek bemutatásában, megismertetésében. Ezért a közelmúltban külön megbeszélték a szakemberek a tennivalókat. A Tisza-parti fürdő évek óta kedvelt kirándulóhely. Meleg nyári napokon a hétForog az idegen végi látogatók száma meghaladja a tízezret. Azok pedig, akik hosszabb időt töltenek, 82 faházban találják meg a pihenés feltételeit. Gond, hogy többször okoz kárt az ár- és belvíz a kirándulóhelyen. Társadalmi összefogásra van szükség, hogy javuljon a környezeti kulturáltság, további tereprendezésre, parkosításra érdemes gondolni. A kereskedelmi kínálat javítása ugyancsak kívánnivalókat hagy maga után. Nyírtouristkirendeltség A város idegenforgalmi propagandája sem fejlődött kellőképpen. Hiányoznak a prospektusok, tájékoztatók, emléktárgyak. Változást jelent a közeljövőben, hogy a Nyírtourist kirendeltséget nyit a most épülő házak földszintjén. A külföldiek fogadására az OTP-nél megteremtik — az új épületben — a valutaváltás feltételeit is. A Beregi Múzeumnak 43 ezer látogatója volt tavaly. Az új kiállítások továbbra is sok látogatót vonzanak. Mellette az ország négy városában, Kisvárdán, Nagykőrösön, Tokajban és Hajdúszoboszlón rendeztek kiállítást. A művelődési központ a megye egyik legimpozánsabb kultúrközpontja, amelynek rendezvényeire távolabbról is sokan eljutnak. A különböző kluboknak, honismereti és kórustábornak 12 ezer látogatója volt. Kisegítő szálláshelyek Az elhelyezési lehetőségeket javítja a most megnyílt kemping. Az Afész 60 ágyas szállodája a jelenlegi igényeket nem tudja kielégíteni. Mellette a Tisza-parton 25 kisegítő szálláshellyel rendelkeznek. További lehetőséget ad a fizetővendég-ellátás megszervezése, de szezonban lehetne gondolni a középiskolai kollégium felhasználására is. us 26-tól augusztus 3-ig fogadja a megyéből azokat, akik a. népi tánc, zene. fafaragás és díszítőművészet iránt érdeklődnek. Ezután az úttörőgárda-szaktáborban a határőr, munkásőr, tűzoltó, rendőr gárdisták találkoznak. Augusztus 13-tól ismét cseretábor nyílik. Ekkor szovjet pionírokat is fogadnak. Az üdülési szezonnal sem zárul a tábor programja. A tanév kezdete után október 10-ig ötszáz egyetemistát várnak, akik az almaszüreten vesznek részt. NYOLCÉVESTŐL NYUGDÍJASIG Beregi fafaragók Nem lehet véletlen, hogy épp Vásárosnaményban alakult ki a megyei fafaragó központ. Mert, mint látni fogjuk, éppen szatmári és szabolcsi faragók érték el eddig a legjelentősebb sikereket — a beregi fafaragó műhely tagjaiként. De mi is kell ahhoz, hogy a tétova kísérletekből értékes műalkotás szülessék? S mi ahhoz, hogy egy spontán szerveződött társaságból egymásért felelősséget érző közösség váljék? Kell elsősorban alkalom, lehetőség a kísérletező kedv kibontakoztatására és eredményének mérésére, kell a jól felszerelt barkácsműhely és a művelődési ház nyújtotta oltalom, s kell természetesen egy jó szakember, aki képes tudását másokkal megosztani, akit, mint vezetőt és társat egyaránt elfogadnak, s aki megfelelő szervezési készséggel is rendelkezik. A vásárosnaményi városi, járási művelődési központ kínálja az alkalmat, lehetőséget: a barkácsműhelyben bárki kedvére dolgozhat, ugyanis beszereztek minden lényeges kézi- és gépi famegmunkáló eszközt, a szalagfűrésztől, a gyalugépen át az esztergapadig. S van szakembere is a művelődési háznak: Schmidt Sándor népi iparművész, aki a gyermekek fafaragó klubját illetve a Beregi fafaragó műhelyt vezeti. Csaknem tíz éve kezdték el a foglalkozásokat a gyermekeknek szervezett szakkörben, amely azóta klubbá vált. A klubtagok többsége a vit- kai iskolából és a szakmunka -^képzőből kerül ki. A gyermekek a népművészet valamennyi ágával megismerkednek a klubban, a tojásfestéstől az agyagkorsó készítéséig, Faragott tárgyak a múlt évi táborból. (EE) segítséget kapnak a szakirodalom tanulmányozásához, kisfilmekből, diaösszeállításokból tanulmányozhatják a rokon művészeti ágakat. A legfiatalabb klubtag: nyolcéves. A régi szakkör dicsérete: vannak visszajáró lelkek, akik aztán a felnőttek között folytatják szenvedélyüket. Mert szenvedély a faragás, s több, mint hobby. Másként hogy is lehetne elképzelni: távoli községekből jönnek a klubfoglalkozásokra, hajnalban kelnek, késő este érkeznek haza. A műhely tagjai között vannak kivételes te- hetségűek is, mint például Béresné Balogh Györgyi, a mátészalkai tanárnő, aztán Kovács László Kisvárdáról — nyugdíjas postatisztviselő — és a jánkmajtisi juhász, Tar Béla. A klub hatása: Tar Béla falujában a gyermekeknek szakkört szervezett, s miközben tanul, tanít is. A műhelyből időközben országos hírű tábor nőtt ki, melyet számon tart a szakma, s a közönség is. Szívesen jönnek Naményba a jegyzett népművészek, népi iparművészek, mert a beregi fafaragó alkotótáborban évente egyszer az önálló alkotó munka jó feltételei mellett a társakat, az alkotásra serkentő közösséget is megtalálják. BE. A lakosság szolgálatában Kevés a szakember — Jól megszedte magát! — Ilyen és ehhez hasonló, kissé epés, irigykedésre valló megjegyzést manapság egyre ritkábban hallani a Vásárosnaményban, illetve annak környékén dolgozó kisiparosokra — tájékoztat Gergely Jenő és Baráth Gáborné, a KIOSZ namé- nyi szervezetének munkatársai. Mindenki tisztában van vele: az önmaguk, esetleg családtagjaik munkájával nagyban hozzájárulnak a lakosság sok irányú igényeinek kielégítéséhez. S talán már nincsenek, vagy egyre kevesebben vannak közöttük olyanok, akik úgymond, „könnyen szerzett” jövedelmükkel bosszantják a közvéleményt. A városban összesen huszonhat szakmában 46 főfoglalkozású, 23 „másodállású”, és 5 nyugdíjas kisiparos áll a lakosság szolgálatában. Eredményes, jó munkájukat az is bizonyítja, hogy tavaly mindössze egy panaszt tettek a KIOSZ helyi csoportjánál, melyet az megfelelően kivizsgált, orvosolt. Azonban a szervezetnek tudomása van arról, hogy olykor-olykor a fuvarosok ceruzája a törvényesnél „vastagabban fog”. Vásárosnamény dinamikus fejlődését, az igények gyors növekedését jellemzi az is, hogy szinte egyetlen szakmában sem tevékenykedik elegendő számú szakember. Például női fodrász egyáltalán nincs, de női és férfiszabó, kádár, műszerész, cipész szakmák esetében is „szorít a cipő” — felgyorsult életünk már-már nélkülözhetetlen mesteréről, az autófényezőről és karosszérialakatosról nem is szólva. Csökkent a tanulók száma. A múlt évben még 22, jelenleg pedig már csak 11 fiatal ismerkedik kisiparos mellett a mesterfogásokkal. Örvendetesen növekedett viszont a kisiparosok közéleti aktivitása. Közöttük 15 párttag van, de a különböző társadalmi szervezetekben is többen serénykednek, s néhányan már kitüntetésben is részesültek. A közért végzett munkájukat nagyrészt a gyermekintézmények felújításában fejtették ki. (cselényi) Újabb kötet Fordította: Antal Miklós Fjodor Abramov szovjet író Fivérek és nővérek című regényfolyamának második része Két tél és három nyár címmel a közelmúltban került a könyvesboltokba. A művet Antal Miklós, a vásárosnaményi városi-járási könyvtár igazgatója fordította, aki 1980-tól a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának is tagja. A műfordításokkal több éve jelentkező Antal Miklósnak eddig hat gyűjteményes, illetve önálló kötete jelent meg, nyolc mű pedig a nyomdában, illetve a kiadóknál várja a megjelenést. Meghosszabítottók... Az oldalt összeállította: Lányi Botond Nagy sikerrel szerepel műveivel a nyíregyházi városi művelődési központban Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész, a vásárosnaményi városi-járási művelődési központ munkatársa. Már eddig is több ezren tekintették meg a beregi népművészet legszebb hagyományait őrző faragott tárgyakat. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a kiállítás nyitvatartási idejét meghosszabbították: július 12-ig látogatható. AllS VÁSÁROSNAMÉNYBAN ............................................................................................................................................................................................................................
