Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

1981. május 13. KELET-MAGYARORSZÁC 7 Postabontás Döntés K. Erzsiké pályaválasztás előtt ál!. írja levelében, hogy szülei mindenáron irodistát akarnak belőle. Azt, hogy iratkozék be a járási szék­hely gimnáziumába. Ö viszont elhatározta, ha kijárja a nyol­cadikat, szakiskolába jelent­kezik, és annak elvégzése után a helybeli termelőszö­vetkezet állattenyésztési ága­zatában fog dolgozni. A szü­lők arról hallani sem akar­nak, hogy lányukból sertés- tenyésztő szál-munkás legyen. Ügy tartják, aki disznóval bá­nik, az kanász. Z. János értelmiségi szülők gyermeke, ő villanyszerelő szeretne lenni, szülei tiltako­zása ellenére. írja, hogy gyer­mekkora óta ez a vágya. Ötö­dikes volt, amikor spórolt pénzén már elektromossággal kapcsolatos dolgokat vásárolt, és ügyes, játékos kísérleteket végzett. Levelében viszont megjegyzi: nem igen tud szü­lei kívánsága elől kitérni. El­megy hát értelmiségi pályára, de idővel úgyis villanyszere­lő lesz. B. Ibolya levelében azt ké­ri: ajánljunk olyan foglalko­zást, ahol kötetlen munkaidő­ben dolgoznak, ahol nem kell mindig az íróasztal mellett ülni, bent lenni a munkahe­lyen, de azért a pénz is meg­van. Szülők és gyermekek elkép­zeléseit azok összeütközéseit szembesítették, villantot­ták fel az előbbi so­rok, levelek. Érdekes dolog, hogy az a középgeneráció, amely falun és városon egy­aránt megteremtett egy olyan anyagi nívót, amire nyugod­tan alapozhatnak a gyerekek, éppen azok a szülők tiltakoz­nak az ellen, hogy gyermeke­ik kétkezi munkát vállalja­nak. Arra nem gondolnak, hogy amit megszereztek, ők is kétkezi munkájukkal érték el. Miért van tehát mégis, hogy olykor lenézik azt a munkát, amit végeznek, gyermekeiket óvják tőle. Tudjuk, a fizikai munká­nak hadat üzent a fejlődés, ahol lehet ott igyekeznek au­tomatizálni, gépsorokat állí­tanak be. A kétkezi munkát, vagyis az embert azonban nem szorítják ki. Szükség van és lesz a jó szakemberekre, olyanokra, akik szívvel-lélekkel szeret­nek dolgozni, hivatásuknak élni. Néha egyik-másik termelő- szövetkezetből kapott — egyéb panaszüggyel kapcsolatos — válaszlevélből tudjuk, hogy ott is vannak munkaerőgon­dok. Nincs elég szakember a sertéstelepen, vagy éppen a növénytermesztésben. A gyá­rak, üzemek kapuin olvashat­juk: esztergályos, marós, be­tanított és segédmunkás kel­lene. öles táblák hirdetik a felvételt. Munkaerő kereste­tik! Mit lehetne tanácsolni tehát azoknak a fiataloknak, akik­nek a leveléből a fentiekben idéztünk? Talán azt, hogy te­gyenek kedvük szerint, hiszen a munka az ember számára a kezdet és a kiteljesedés. Az életben pedig az ember rang­ját az adja meg, hogy munká­ja után milyen megbecsülést, becsületet érdemel. Soltész Ágnes ÖT ÉVE BEÁZIK Mátészalka, Bajcsy-Zsi- linszky út 27. szám, negye­dik emelet: öt éve csorog a víz! — panaszkodik Kovács Béláné. Nincs megoldás eny- nyi év után sem! Hiába ké­rünk segítséget a városi ta­nácstól, az építővállalattól, a SZÁÍ!V-től. Perben állunk, míg döntés nincs, ázunk — mutat zokogva körbe a szo­bában. ígéret már volt. A költségvetési üzem vezetője a hóolvadás idején ígéretet tett: az idő szárazra fordul­tával laszigetelik a tetőt. Há­rom hétig egy csepp eső sem esett, de a szakemberek nem érkeztek meg... És ugyanez a kép fogadja a látogatót a szomszéd lakásokban is. Az egyik lakó a tetőről érkezik ragasztóval a kezében, a harmadik szomszéd éppen oda igyekszik. Meddig kell még a bútorokat huzigálni, a tetőt ragasztani? Zsoldos Barnabás, Mátészalkáról FÉSZEK UTCAI GOND Nekünk Nyíregyházán, a Fészek utca elején lakóknak a legnagyobb gondunk a ve­zetékes ivóvíz hiánya. Tud­juk, nem vagyunk egyedül, de a mi panaszunk annyiból érdekesebb, hogy utcánkba ugyan már bevezették a vi­zet, de oda, ahol jó darabon még egyetlen ház sincs. Hogy problémánk megoldódjon, csupán a Fészek utcában „fél­behagyott” és a Tiszavasvári úton húzódó vezetékek kö­zött kellene lefektetni a nyo­mócsövet, ami szerintünk nem kíván nagy anyagi ál­dozatokat, inkább megértést. Sajnos, gondot jelent az is, hogy utcánkban a terepren­dezést sem végezték el, nem ismerjük a majdani útkorona szintjét, így kerítést sem építhetünk, ezért — a Tisza­vasvári út szomszédsága mi­att — sok 2—3 éves gyereket féltenek a szülők a baleset­től. A Fészek utca lakói KIRE VÁRNAK? 1980 novemberében vásá­roltam egy Videoton autórá­diót. A készülék beszerelése­kor vettem észre, hogy a hullámváltó gombja kiesik, ezért a csengeri szervizhez beadtam javítás végett. Több­szöri érdeklődésemre meg­tudtam, hogy anyaghiány miatt egyelőre nem tudják a rádiót megjavítani. A készü­lék jótállási füzetében olva­som, hogy ha 30 napon be­lül a javítást nem tudják el­végezni, akkor csereutalvány adható. Ezt szóvá tettem a szervizben, mire azt vála­szolták, hogy csak úgy tud­nák csereutalványt adni, ha az alkatrész-megrendelésre írásban kapnak választ, s ibban az áll, hogy az alkat­rész hiánycikk. Ezt az írás­beli értesítést várva utasít el a szerviz, így a már fél éve vásárolt rádiót nem tudom használni. Nem hiszem, hogy a vásárlók jogait szavatoló rendelkezés ilyen kikötést tartalmazna, és ennyire hát­rányos helyzetbe sodorna bennünket. Inkább a rende­let értelmezésével, végrehaj­tásával lehet a baj. Érni László, Rohod, Táncsics út 55. szám alatti lakos A KUTAT ÁTHELYEZTÉK A különböző jelölő gyűlé­seken, és más helyi fórumo­kon is elhangzott a Vécsey és a Toldi utcai lakosok ké­rése: a Toldi utcán a szaná­lások miatt használaton kí­vül került nyomós kutat he­lyezzék át az illetékesek a Vécsey utcába. Ugyanis az érintett lakók a messze lévő Makarenko utcai kútról hord­ták az ivóvizet. A városi ta­nács jogosnak találta a ké­rést, és megbízta a SZAVI- CSAV-ot a nyomóskút áthe­lyezésével. A vállalat gyor­san intézkedett, Moróczki István, Bellus László és Ber­ki Imre által alkotott brigád a kutat áthelyezte — sok idős ember örömére. Munkáju­kat nehezítette, hogy kézi erővel kellett az árkot ásni­uk a nyomóvezeték felkuta­tásához. Lelkiismeretes, gyors munkájukat ezúton is köszö­nik a környék lakói. Komáromi Géza, Nyíregyháza, Toldi utca 55/a. NINCS VÁLASZTÉK A háziasszonyok dolgát a konzervek megkönnyítik, s ez napjainkban figyelemre méltó szempont. Mégis úgy tűnik, mintha az utóbbi idő­ben az ételkonzervek válasz­téka csökkent volna, leg­alábbis a bolti készletből ezt a következtetést lehet levon­ni. Például eltűntek az üve­ges sertés- és marhapörkölt, körömpörkölt készítmények, de a dobozos készítmények választéka is hiányos. Nem­csak a háziasszonyok máso­dik műszakjának megköny- nyítése végett hívjuk fel az illetékesek figyelmét erre, hanem a turistaszezon köze­ledte is indokolja a válasz­ték bővítését, s hogy az üz­leteket kellően ellássák étel- konzervekkel. Ezek a készít­mények jók, konzerviparunk dicsőségére válnak, csak le­gyen belőlük elegendő. Több háziasszony nevében: Krizsai Mihályné. nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Kovács Károlyné hajdú- szoboszlói, Tolnai Miklósné nyírbogdányi, özv. Nagy Jó- zsefné nyírteleki, Pataki Andrásné tiszaberceli, Kan­tár Miklósné jármi, Nádud­vari Lászlóné sóstógyógy­fürdői, Péterman Károlyné rohodi, Jesenszki Mihályné nagykáíllói, Sorosinszki Sán- dorné buji, Jávor János baktalórántházi és Szokol József bökönyi olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Szarvas Istvánná lövőpet- ri, Szender György nagydo­bosi, Bagi Sándorné vásá- rosnaményi, Hamvas Sán­dor tiszavasvári, Tóth Mi­hályné nyíregyházi, Fibi József nyírbátori, Kapitány Mária nyíregyházi, Ujfalusi Ferenc ópályi, Papp Ist­vánná kisvárdai, Tolnai Miklósné nyírbogdányi, Bu- daházi Imre nagyhalászi, Rákóczi Istvánná petnehá- zi, Blanár Sándorné mária- pócsi, Szondi Géza nyír­meggyest, Orosz Árpád nyírparasznyai, Érni László tyukodi, Kőrizs Bertálan beregdaróci, Kozma Sán­dorné záhonyi, Molnár Jó­zsef né tiszaberceli, Király Sándor gyulaházi, id. Bur- kódi András nagyhalászi, Sebők Lajos tiszaberceli, Vajda István kékesei, Fa­ragó András nyíregyházi, Kozma Balázs sóstógyógy- * fürdői, Jakab Józsefné nyírmadai, Tóth Miklós nyírteleki, özv. Simon Mik­lósné szamossályi, Misefa József nyíregyházi, Roma István nyírpazonyi, Orosz Mihályné kótaji lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Sallai János anarcsi, Dá- vidné Varga Anna tunyog- matolcsi, Kovács Ferencné encsencsi, Szabó Gyuláné mátészalkai olvasóink ked­ves köszönő soraikat meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Bakó Lászlóné mezőladá- nyi levélírónkat a nyíregy­házi társadalombiztosítási igazgatóság többek közt ar­ról is tájékoztatta, hogy akinek a szolgálati idejé­ben egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás ke­letkezett, a megszakítást megelőző idejét annál lehet figyelembe venni, akinek a megszakítást követően van újabb ötévi szolgálati ideje. Az illetékes válaszol ÜJ LEVÉLSZEKRÉNY — Mi sem kerülünk hamar üvegbe... egy­Az április 1-i Fórum ro­vatban „Több postaládát” címmel szóvá tették, hogy pél­dául Nyíregyházán á Kossuth utcában nincs egyetlen posta­láda sem. Ez valóban így van, viszont a Kossuth és a Rákó­czi utca sarkán, valamint a Sóstói út 4. szám alatt van egy-egy postaláda. Ugyancsak a Sarkantyú utca 7. sz. alatti is, e környék lakosságát szol­gálta, de az észrevételt köve­tően ezt a postaládát áthe­lyeztük a Kossuth' és a Sar­kantyú utca sarkára. Intéz­kedtünk, hogy Borbányán a Béke utca és a Kállói út sar­kára egy kulcsos levélszek­rényt szereljenek fel. Nyíregyháza, 2. sz. Postahivatal A tsz-tag áthelyezése A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰEK FOGLALKOZTATÁSA A TSZ-BEN Szűcs Miklós tunyogmatolcsi levélírónk ötvennégy éves és 21 éve dolgozik a helybeli termelőszövetkezetben, egészségi állapota az utóbbi időben megromlott, az illeté­kes orvosi bizottság megállapítása szerint 50%-os a mun­kaképesség-csökkenése. Levélírónk szeretné tudni, hogy köteles-e ugyanazt a munkamennyiséget teljesíteni, mint­ha egészséges lenne, továbbá, hogy az 1980. évben telje­sített 221 munkanap után miért csak 50%-os betegségi se­gélyt fizet a termelőszövetkezet? A tsz-törvény rendelkezései szerint (Vhr. 26. § (2) bek.) „csökkent munkaképességű tag esetében az elvég­zendő munka mennyiség (mértékét) az egészségügyi mi­niszter rendelkezése alapján az erre kijelölt szerv szakvé­leményének alapulvételével arányosan csökkentett mér­tékben kell megállapítani”. A csökkent munkaképességű tagok részére egészségi állapotuknak megfelelő munkát kell biztosítani. A tsz a csökkent munkaképességű dolgo­zó munkaidejéről, az ezzel összefüggő juttatásokról rész­letesebben az alapszabályban és a munkaügyi szabályzat­ban rendelkezik. A szabályozásnak az a lényege, hogy a csökkent munkaképességű dolgozó kevesebb időtartamú munkavégzés esetén is megfelelő juttatásokban részesül­jön. Véleményünk szerint levélírónk jogosult 75%-os be­tegségi segélyre. Javasoljuk, hogy a szövetkezeti döntőbi­zottságtól kérje a vezetőség döntésének megváltoztatását és a betegségi segély 75%-ban való megállapítását. Piros Pálné panyolai lakos 4 kh 1000 négyszögöl föl­det örökölt — mint írja — tíz évvel ezelőtt, viszont tulaj­donába csak 1979. évben került. Férje 10 évvel ezelőtt és jelenleg is tsz-tag. Az a kérdése, hogy az örökölt föld meg­váltásra kerül-e, ha nem, kérheti-e az elmaradt földjára­dék kifizetését? A tsz-törvény a földjáradékra jogosultak körét tétele­sen sorolja fel. Ennek alapján földjáradékra jogosult sa­ját tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő föld után: a tsz-tag, a tag házastársa (élettársa), az életközösség fenn­állása alatt, a tag özvegye stb. A földtörvény rendelkezik arról, hogy milyen esetekben nem kerül termelőszövetke­zeti tulajdonba a föld. Ilyen például: „amely a tsz tagjával együttélő házastárs (élettárs), valamint a tag özvegye tu­lajdonában van”. A vonatkozó rendelkezések szerint tehát az olvasónk tulajdonában lévő földre a tsz csak akkor szerezhet tulaj­donjogot, ha azt földmegváltásért felajánlja. A földjáradé­kot a tagsági viszonyból származó igény érvényesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelően 3 évre visszamenőleg érvényesítheti. Ha azonban bizonyítja, hogy azt a korábbi években is kérte, de kifizetését a tsz megtagadta, a köve­telését a vonatkozó évekre is kiterjesztheti. A tsz kedve­zőtlen döntésével szemben az illetékes járásbíróságtól le­het jogorvoslatot kérni. Kiss Péterné nyíregyházi olvasónk arra kér választ, hogy jogszerűnek lehet-e az áthelyezést tekinteni akkor, ha az betegség idején történt, és alacsonyabb munkakörbe, kevesebb fizetéssel helyezték át? A tsz dolgozója a munkahelyét és munkakörét a tsz vezetősége, vagy annak megbízottja, a tagsági viszony lét­rejöttekor, illetve a munkaviszony keletkezésekor írásbeli közléssel (munkamegállapodás, munkaszerződés) állapítja meg. A vezetőség, illetve megbízottja hatáskörébe tartozik a munkaköri beosztás megváltoztatása, áthelyezés is. A tsz- törvény, illetőleg végrehajtási rendeletének 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 26. § (1) bekezdése értelmében az áthelyezést a taggal előzetesen meg kell beszélni, és őt az intézkedésről értesíteni kell. Ezek az áthelyezés törvényes előfeltételei, amelyeknek megsértése esetén az áthelyezés jogellenes. A jogellenesen történt áthelyezést a tag a szövetkezeti döntőbizottsághoz intézett kérelemmel megtámadhatja és kérheti az intézkedés hatályon kívüli helyezését. A kérelem előterjesztésének halasztó hatálya van. Ennek következté­ben az áthelyezést mindaddig nem lehet foganatosítani, amíg a jogorvoslati kérelem ügyében jogerős határozat nem születik. Más a helyzet akkor, ha a vezetőséggel a ko­rábbi munkakörellátásra munkamegállapodást kötött. Mun­kamegállapodás kötését minden tag kérheti, az 1977. V. 1-ét követően belépett, vagy belépő tagoknál a munkamegálla­podás megkötése kötelező. Megállapodásban meg kell ha­tározni a tag munkakörét, szervezeti beosztását, munka­idejét, továbbá a munkaidejét, és annak formáját (idő, teljesítmény szerinti díjazást stb.). Az írásban foglalt mun­kamegállapodást a vezetőség a Vhr. 28. §. (4) bek. értel­mében csak a taggal történt közös megegyezéssel és csak írásban módosíthatja. A közös megegyezéssel írásban lehet módosítani ebben az esetben a tag munkakörét is, egyébként az áthelyezés jogszabályba ütközik, és ellene a közölt módon jogorvos­lati kérelemnek van helye. Az a körülmény, hogy az áthe­lyezést a keresőképtelenség ideje alatt rendelték el, a jog­orvoslati igény megalapozottsága mellett szól. A döntést természetesen befolyásolják olyan tényezők is, mint a mun­kakör ellátásához megkívánt képesítés megléte, az alkal­masság stb. Olyan tiltó jogszabályi rendelkezés, amely sze­rint a tagot keresőképtelenség ideje alatt a jogszabályi elő­írások megtartásával ne lehetne más munkakörbe áthe­lyezni, nincs. Dr. Nyitrai Zoltán I olvasóink leveleiből I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom