Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
1981. május 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY | TECHNIKA 1 KÖZGAZDASÁG Uj módszerek: ötvenmilliós haszon A Gyümölcstermesztő és Dísz- növénykutató Intézet újfehértói gazdaságában a múlt évben a tudományos kutatások nyomán alkalmazott módszerek több mint 50 millió forint tiszta jövedelmet hoztak a nagyüzemi gazdaságoknak. A meggykötés-szabályozás, amelyet 12 üzem 99 hektáron vezetett be, 2,5 millió forint eredményt hozott. Ennél jóval jövedelmezőbb az almafák nitrogénműtrágyázásának időpont-megváltoztatása, amely 38 gazdaság 5862 hektáros területén 27 millió forintot eredményezett. S szüret előtti permetezés az almafáknál 19,6 millió forintot hozott 1500 hektáros területen. A metszésnél bevezetett vegyszeres fasebkeze- lés, amely a vízhajtásokat gátolja meg, 4 millió forint jövedelmet hozott a nagyüzemeknek. Az újfehértói kutatók szoros kapcsolatban vannak a termelő- szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. Üj eredményeiket bevezetik, illetve bevezetésre ajánlják. Képünkön: Fejes Józsefné laboráns a termőrügy állapotát vizsgálja fényképező citofotomé- terrel. (Elek Emil felvétele) Vezetés és anyagi érdekeltség A megyei TESZÖY hatodik ajánlása A közelmúltban jelent meg a szabolcs-szatmári TESZÖV ajánlássorozatának hatodik aktuális vezetési témával foglalkozó kiadványa.. A szpvetség egyik feladata a szövetkezeti belső mechanizmus alakításának, korszerűsítésének elősegítése. E feladat jegyében adtuk ki ezt az ajánlást is, amely a mezőgazdasági üzemek vezetésének felépítésére, az egyes vezetői munkakörök kialakítására, valamint az anyagi érdekeltség fokozására tesz javaslatot és mutat be eredményekkel bizonyított, korszerű példákat. A vezetés korszerűsítésével foglalkozó fejezetben öt vezetésszervezeti modellt mutatunk be és 66 vezető munkakör hatáskörét fogalmaztuk meg egységes szerkezetben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint. A bemutatott vezetési rendszereket, munkaköri leírásokat természetesen segédletnek szántuk, mellyel útmutatást kívánunk nyújtani az üzemi sajátosságoknak megfelelő adaptációhoz. A munka díjazása Az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól hozott 1978. március 15-i határozata újból felhívta a figyelmet arra, hogy ,,a termelés legfontosabb tényezője a dolgozó ember, aki képességével, felkészültségével, szorgalmával a termelési eszközöket hasznosítja a társadalom javára.” Azért, hogy a termelés legfontosabb tényezőjét, az embert célkitűzéseink megvalósításához megnyerjük, fel kell kutatnunk azokat az ösztönzési módokat, amelyek a dolgozókat közös céljaink elérésére motiválják. Az eszközök között az egyik legfontosabb a munkadíjazás. A munkadíjazás azonban csak akkor hozza a kívánt eredményt, ha általa a díjazott törekvések egybeesnek a társadalmi törekvésekkel, a mezőgazdaság célkitűzéseivel. A Központi Bizottság 1978 márciusi határozata a mezőgazdaság munkadíjazásának helyes irányát a következőkben fogalmazta meg: ,,A munkadíj legyen összhangban a végzett munka mennyiségével és minőségével, az összes kereset pedig nagyobb mértékben függjön a gazdálkodás eredményességétől.” Hasonló szellemben hozott határozatot a megyei párt-vb 1979. július 11—i ülésén. A vezetőség feladata A termelőszövetkezetek vezetőségi ülésen tekintsék át és értékeljék a kialakult munkadíjazás tapasztalatait. Arra kell törekedni, hogy a munkadíjazás rendszere nagyobb teljesítményre, jobb minőségre, valamint az ágazatok között még meglévő bér- feszültség felszámolására ösztönözzön. Kezdeményezni kell, hogy a szövetkezetek a kiemelt feladatok sikeres megvalósítása érdekében szélesebb körben éljenek az ösztönzőbb premizálás lehetőségeivel. A hatékonyságra és jó minőségre ösztönző bevált munkadíjazási formákat jobban kell népszerűsíteni a szövetkezetek között. A hatékonysági feladatok fokozódó igénye miatt meg kell teremteni, illetve tovább kell javítani a bér- és munkaügyi feladatok szakszerű végzésének személyi és tárgyi feltételeit. Erősíteni szükséges tehát a munkadíjazás ösztönző funkcióját. Ilyen értelemben szükséges felfigyelni arra, hogy a hagyományos paraszti munkák visszaszorulásával és az iparszerű termelési módok elterjedésével egy időben kezd kialakulni egy olyan álláspont, hogy a programozott technológia és alkalmazott technika eleve meghatározza a munka mennyiségi teljesítését. A mennyiségi teljesítésre való ösztönzés tehát veszít jelentőségéből, helyette a minőségi követelményekre kell helyezni a hangsúlyt. Ez az elmélet inkább úgy fogadható el, hogy a mennyiségi ösztönzés mellet^ a minőségre és eredményességre fokozottabban kell ösztönözni. Az új helyzetnek megfelelőbb elv azonban még nem érvényesül kellőképpen. A minőségre és az eredményességre való ösztönzés kiszélesedése — ami főleg a premizálásban ölt- hetne testet — negi tapasztalható. Az ágazati eredményesség Az ágazatvezetők és brigádvezetők általában keresetüknek több mint 80%-át kapják a munkaidő alapján fizetett díjként, a további 20%-ot pedig prémiumként, kiegészítő részesedésként vagy egyéb címen. Helyes volna, ha a 20% minél nagyobb részét az általuk irányított terület eredménye alapján kapnák, nem pedig úgy mint eddig, amikor jövedelmük változó része főleg a gazdaság egészének eredményességétől függ. Erősíteni kellene tehát a saját ágazatuk eredményesebbé tételében való érdekeltségüket, és ezen belül is a kiscsoportos érdekeltséget. A fizikai dolgozóknál különösen a gyümölcs- és zöldségtermelésben volna szükséges a személyi érdekeltség növelése. De általában minden ágazatra vonatkozóan javasolható az ágazati eredA megye határánál nem mindenütt véget érő Nyírség a rozs egyik legnagyobb termőtája. A csillagfürtön, rozson kívül nincs is szinte más, ami megteremne ezeken a széllel utazó homokbuckákon. Szegény föld, szegény termés — adódik a következtetés. — Sajnos ez a szemlélet elég széles körű, és egyik oka is a jelenlegi alacsony termelési színvonalnak — száll vitába dr. Vágó Mihály, a Teichmann Vilmos nevét viselő kisvárdai kutatótelep tudományos osztályvezetője. — Jobb sorsra lenne tehát érdemes ez a gabonanövény? — Mindenképpen! A három tonnát is megközelíthetné a termésátlag a megyében, ha nem bánnának vele olyan mostohán. Ha a rossz talaj-előkészítést nem akarnák dupla vetőmaggal korrigálni, ha gondosabban mütrá- gyáznának .... de hosszú lenne a sort folytatni. — Hogyan segíti a kutatás a magasabb termések elérését? Kézenfekvő lenne új, bő termő fajták kinemesítése. A búzánál egymást érik az ilyenek. — A kisvárdai l-es és utódai nagyon jó termőképességűek. Kísérleti körülmények között akár hat tonnára is képesek hektáronként, magas termetük miatt azonban,4iajlamosak a megdőlésre, így a termés egy része kárba megy, alacsonyabb szárra nemesíteni pedig nem érdemes, mert a termőképesség arányosan csökken. Ezért bár folytatjuk az új fajták keresését — most is vannak bejelentett jelöltjeink — nagy teret szentelünk az agrotechnikai kutatásoknak, mert itt még nagyok a tartalékok. mények utáni prémiumok növelése a minden ágazat dolgozóinak egyenlő mértékben fizetett kiegészítő részesedés visszaszorításával. Az állattenyésztési főágazatban a fizikai dolgozók munkadíjazásánál a termelőszövetkezetek dicséretes módon törekednek a teljesítmények alapján történő munkadíjazásra. Az összkereset- beri a munkaidő alapján fizetett díjak leggyakrabban 20 százalék alatt vannak. Sajátosan alkalmazni A kiadott ajánlás bemutatja a szövetkezeti vezetés fejlődésének jellemzőit, a vezetéssel szemben támasztott új követelményeket. A II. fejezetében megfogalmazott munkaköri leírások a vezetői munkakörökhöz tartozó hatáskör és feladatkör meghatározását hivatott segíteni. A III. fejezet javaslatot tartalmaz a jövedelemszabályozás új rendszerének kialakítására, a prémiumszabályzat elkészítésére, az eredménytől függő részesedés differenciált elosztására, valamint önálló és önelszámoló gazdasági egységek kialakítására. Az utolsó fejezet a témával kapcsolatos jogszabályok jegyzékét tartalmazza. Az ajánlás elsősorban a szövetkezeti vezetők ez irányú tevékenységének segítésére szolgál, de a vezetés színvonalának javítása és az anyagi érdekeltség fokozása a szövetkezet valameny- nyi dolgozójának érdeke. Javasoljuk ezért, hogy a szövetkezet vezetése tűzze napirendre az ajánlás megtárgyalását és az abban foglaltak üzemi adaptálását, hasznosítását. Dr. Mónus Bertalan TESZÖV — Ezt úgy érti, hogy a mai gazda nem tud rozsot termelni? — Nem! Arról van szó, mint azt már kezdtem fejtegetni, hogy művelése sokszor nélkülözi a szakszerűséget. Az általunk kidolgozott technológia meglepő újdonságokat nem tartalmaz, legfőbb erénye, hogy a vetéstől az aratásig kíséri a növény igényeit, és lábán tartja a termést. Persze ez a mi receptünk is csak akkor használ, ha minden pontját betartják, és nem hajlanak olyan gyorsan a kompromisszumra, mint ahogy azt a rozs esetében ma még teszik. — Melyek a legfontosabb pontjai ennek a módszernek? — Szakítani kell a korai vetéssel! Ismerek oyan tsz-t, ahol már augusztusban vetnek, és a vetést juhokkal járatják. A buja állomány rosszul telel, ezért a kora ősz nem alkalmas vetésre! Jó magágyat készítsünk, és 150 kilónál ne vessünk többet hektáronként. — A legkényesebb pont a műtrágyázás. Nagyon nitrogénigényes, ezért meg is kell neki adni, de nem mindegy, hogy mikor. A legrosszabb az, ha az egészet ősszel szórják ki, de még az őszre-tavaszra kettéosztás sem elegendő. Technológiánkban a tavaszi is meg van bontva. Egyik része a tél végi megerősödést segíti, a másik a szárba indulást. Az adagról, az időpontról a vetés állapota, fejlettsége és a hely időjárása, talajnedvessége ismeretében kell dönteni. így, ha az időjárás közbe nem szól, állva marad a rozs és jövedelmező lesz a termelése. Esik Sándor Nemesítés, vagy agrotechnika? A rozstermesztés fejlesztésének irányai SILEXA magyar mezőgazdaság gépes eszközigényét ma mintegy negyven százalékban elégíti ki a hazai ipar. Az alkalmazott gépek többségét — a gépgyártás szakosodásának megfelelően — a KGST-országokból importáljak. A nemzetközi munkamegosztásnak ez a szükséges és hasznos formája egyáltalán nem jelenti a hazai gépgyártás beszűkülését, inkább a specializációt, a minőségileg jobb, az egyre többet tudó gépek tervezését, gyártását segíti. A hazai mezőgépgyártás saját területén igyekszik lépést tartani a fejlődéssel, és nem sikertelenül. A MEZŐGÉP Fejlesztő Intézet és partnerei időről időre olyan gépekkel jelentkeznek, amelyek állják a versenyt. A MEFt-nek jő kapcsolatai vannak a gyártó vállalatokkal, így a nyíregyházi ME- ZÖGÉP-pel is. Közös munkájuk gyümölcsét először az 1980-as OMÉK-on mutatták be, ahol a SILEX silőmaró-rakodót oklevéllel tüntették ki. A gép születéséről nem érdemtelen dolog feljegyezni: a nyíregyházi MEZŐGÉP eredetileg egy nyugati céggel tárgyalt és meg kívánta vásárolni silómarójuk lí- cencét. Ez a hosszú átfutási idő miatt nem valósult meg és mivel a mezőgazdasági üzemeknek sürgősen szükségük van a gépre, megkezdődött a magyar fejlesztés. A SILEX az állattenyésztők munkáját segíti, nélkülözhetetlen a korszerű takarmányozásban. Falközi, vagy kazalsilóknál maximálisan 5 méteres silófalak kimarására képes, a szilázst szállíAz idei AGROMASEXP0-n íj sikert aratott a SILEX tójárműre rakodja. Kétféle terv készült, az alapgép önjáróként, de traktorról is üzemeltethető. A gép teljesítménye óránként 20— 40 tonna, termelékeny, ezért is gazdaságos. Gyártók és tervezők megbeszélése a MEZÖGÉP-nél: Tóth József műszaki fejlesztési osztályvezető, Kovács Péter főkonstruktőr és Csuka János tudományos főmunkatárs. A SILEX kísérleti gépek egyikét az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát majorjában, a másikat a Hajdúnánási Állami Gazdaság tehenészeti telepén próbálták ki. Agárdon 400 órás üzemeléssel a SILEX egyszerre több szarvasmarhatelepet is elLátott szllázzsaL Dicsérték könnyű kezelhetőségét, üzembiztonságát, valamint azt, hogy a gépkezelő védett az időjárás viszontagságaitól. Hajdúnánáson a jó tulajdonságok közül kiemelten a 18—20 százalékos ép szemtartalmú siló egy százalékra történő aprítását említették. Ez a tápanyag-felhasználás miatt jelentős. A SlLEX-et a közelmúltban bemutatták az AGROMASEXPO-n is. Nagy volt az érdeklődés, a sorozatgyártás iránti igény. Ezért a MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységében megkezdték á 20 darabos nullszéria gyártását. A gép tehát rövid idő alatt jutott el a tervezéstől a sorozatgyártásig. Ez a fejlesztő intézet és a vállalat példás együttműködésének, együttdolgozásának köszönhető. Seres Ernő siker Silómarő rakodógép Szabolcsból Több termés kevesebb energiával Jobb hatásfok, hasznos „hulladék" hő Május 6-án megyei energetikai konferenciát szerveztek Nyíregyházán. A konferencián mintegy 150 vállalati, szövetkezeti és intézményi, energiagazdálkodással foglalkozó szakember vett részt. A konferenciát László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében áttekintette a megye ipari és mezőgazdasági fejlődését, az energiafelhasználás főbb jellemzőit és összefoglalta a hatékonyabb energiagazdálkodással kapcsolatos, a megyei szakemberekre váró feladatot. Wiegand Győző, az energiafelügyelet igazgatója tartott előadást a hatodik ötéves népgazdasági terv energiagazdálkodási programjáról. Elmondotta, hogy 1980- ban az ország energiafelhasználása nagyon kedvezően alakult. Az 1978! évi mintegy 30 millió tonna olaj hőegyenértékének megfelelő energiamennyiség 1979- ben és 1980-ban nem növekedett, a villamosenergia-felhasználásnál is 1,9 százalékra mérséklődött, az éves növekedés a korábbi 6—8 százalékhoz képest. Vas József, a debreceni körzeti energiafelügyelet vezetője adott tájékoztatást Szabolcs-Szatmár megyéről. A hőenergia felhasználása 1980-ban 558 ezer tonna olaj hőmennyiségének felel meg, ami az országos felhasználás 1,9 százaléka. 1979-hez viszonyítva a megye hőenergia-felhasználása 5,1 százalékkal csökkent. A megye villamosenergia-felhasználása 1980-ban 735 millió kWh volt, ami az országos felhasználás 2,4 százaléka. A megyei felhasználás 1979-hez képest 1980-ban csak 1,3 százalékkal emelkedett. A megye energiafelhasználásában a villamosenergia 10 százalékot tesz ki. Az összes energiahordozó-felhasználásban a szilárd energiahordozó részaránya 35 százalék, a földgázé 16 százalék, a PB gázé 4 százalék, a folyékony energiahordozóé 45 százalék, a szénhidrogének részaránya tehát 65 százalék. Mérséklődő fogyasztás Az elmúlt tervidőszakban a lakossági és a gazdálkodó szervek hőenergia-felhasználása alig 11 százalékkal nőtt. A villamosener- gia-felhasználás a lakosságnál 104 százalékkal, a gazdálkodó szerveknél csak 39 százalékkal emelkedett. A lakossági energiafelhasználás éves növekedési üteme különösen az elmúlt három évben erősen mérséklődött, a hőenergiánál 1978-ban még 8,7 százalék volt az éves növekedés, míg 1980-ban 3 százalékkal csökkent a felhasználás 1979-hez képest. A villamos energiánál is 19,4 százalékról 5,2 százalékra esett a felhasználás éves növekedési üteme. A gazdálkodó szerveknél szintén nagyon szép eredmények jelentkeztek. 1980-ban például a termelési érték úgy nőtt 2,9 százalékot, hogy a hozzátartozó energiafelhasználás 2 százalékkal csökkent az előző évi értékhez képest. Az energiagazdálkodásban elért eredmények úgy születhettek, hogy szélesebb körben alkalmazták a jobb hatásfokú és a kevesebb hőt igénylő termény- szárítást és -tárolást, a fa- és más hulladékanyagok hőhasznosítását. Nagy gonddal végezték a kazánoknál, és a szárítóknál a rendszeres karbantartást, és az égők beszabályozását. Kellő gondot fordítottak az ajtók, ablakok tömítésére, a hőszigetelések javítására és az előírt hőfok szerinti fűtésre. Takarékossági mozgalmak A megyei eredmények elérésében jelentős szerepet játszottak a széles körű társadalmi mozgalmak, amelyek tudatformáló, szervező és mozgósító ereje az észszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra, a lehetőségek jobb kihasználására ösztönözte a szakembereket. Ilyen mozgalomként kell említeni a megyében folyó ipari energiagazdálkodási versenyt, valamint a megye mező- gazdasági termelőszövetkezetei és az állami gazdaságok között szervezett energiatakarékossági versenyt. Hozzájárultak az eredményekhez az MTESZ tudományos egyesületei által szervezett továbbképző tanfolyamok, szakelőadások és* üzemi tapasztalatcserék is. A felszólalók főleg a folyékony energiahordozó-ellátás problémáit vetették fel, amelyre Váradi István, az ÁFOR észak-magyarországi központjának vezetője adott részletes választ. V. J. Dr. Vágó Mihály a kísérleti parcellák között. (A szerző felvétele)
