Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

Kijevbe utazott az ENSZ főtitkára Waldheim sajtóértekezlete moszkvai tárgyalásairól Sajtókonferenciát tartott szerdán reggel Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára, aki a szovjet kormán'- meghívá­sára tett látogata s kedden fogadta őt Leonyid Brezs- nyev, valamint Andrej Gro- miko. A világszervezet főtitkára elmondotta: megvitatták a nemzetközi helyzetet általá­ban, s ezen belül a világ vál­ságövezeteinek helyzetét. Szó volt a kelet—nyugati kapcso­latokról, a Közel-Keletről, Dél-Afrikáról, Namíbiáról és az ázsiai kérdésekről. Megvi­tatták az európai helyzetet is. „Aggodalmunkat fejeztük ki a nemzetközi helyzet meg­romlása miatt, s hangsúlyoz­tuk, vissza kell térni a nem­zetközi megértés és együtt­működés politikájához” — mondotta Waldheim s köszö­netét nyilvánította Leonyid Brezsnyevnek és Andrej Gro- mikónak a tartalmas megbe­szélésekért. „A tárgyalások építőek, hasznosak voltak, lehetőséget adtak arra, hogy jobban meg­ismerjem a szovjet kormány és különösen Brezsnyev el­nök álláspontját a világ prob­lémáival kapcsolatban. Elé­gedetten távozom Moszkvá­ból és igen hálás vagyok ezért a lehetőségért” — hangoztat­ta a főtitkár. Kérdésekre ' válaszolva Waldheim kijelentette: meg­beszélésein szó volt a Szov­jetunió új békekezdeménye­zéseiről, különösen arról a javaslatról, hogy a nemzetkö­zi kérdések megvitatására a Biztonsági Tanács tartson csúcsszintű ülést. Mint mon­dotta, a javaslatról konzul­tálni kíván a tanács tagjai­val. Ugyancsak .szó volt a csúcstalálkozók hasznáról, s ebben az összefüggésben egy szovjet—amerikai csúcs lehe­tőségéről. „Mivel a közel­múltban Washingtonban jár­tam, módomban állt, hogy (Folytatás a 4. oldalon) Jelenleg különböző típusú elektromotorokat tekercselnek a BEAG nyíregyházi üzemé­ben. (Jávor László felvétele) Napirenden a színvonalasabb ellátás Szolgáltatóházak Szabolcsban A szoláltatás színvonalá­nak általános és az eddiginél is céltudatosabb fejlesztése kerül előtérbe a VI. ötéves tervben — állapították meg a KISZÖV elnöksége legutób­bi ülésén. Ennek érdekében rövidíteni kell a vállalási határidőket, javítani szüksé­ges a munka szervezettségét, erősíteni a vevőkapcsolato­kat, a kulturáltságot és a fo­gyasztók érdekvédelmét. A beruházási és egyéb kor­látozó tényezők miatt is egy­re inkább a meglevő kapaci­tások kihasználása, a műkö­dés javítása, a műszaki-gaz­dasági tartalékok feltárása, a technikai színvonal emelése kerül előtérbe az ipari szö­vetkezeteknél. Ugyanakkor a fejlesztési feladatoknál egyre inkább szükség van a megfe­lelő szakképzettségű embe­A közélet hírei Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Blagoj Popov, a Macedón Szocialista Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának elnöke. Délután a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A megbeszéléseken a gazdasági együttműködés további lehe­tőségeit vizsgálják. Paavo Väyrynen, a Finn Köztársaság külügyminiszte­re Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására május 7- én, csütörtökön hivatalos lá­togatásra Magyarországra ér­kezik. Osztályiilések az Akadémián Osztályülésekkel folytatód­tak szerdán az Akadémia idei közgyűléséhez kapcsoló­dó tudományos események. Az MTA székházában együt­tes ülésen tűzte napirendre a nyelv és irodalom, a filozófia és történet, illetve a gazda­ság- és jogtudományok osz­tálya a harmadik világ tár­sadalomtudományi problémá­it, míg a föld és bányászati tudományok osztálya termé­szeti erőforrásaink népgazda­sági jelentőségét tárgyalta. A harmadik világról szólva Bér end T. Iván osztályelnök hangsúlyozta, hogy a téma nemcsak azért aktuális, mert a fejlődő országok jelentős tényezővé váltak a világpo­litikában, világgazdaságban, hanem azért is, mert jó né­hány fejlődő ország máris versenytársunk a világpiacon. Ezekkel az országokkal szá­molnunk kell. Ezért vizsgál­juk behatóan helyzetüket, kapcsolataink jelenét és to­vábbi alakulásának lehetősé­geit. A föld- és bányászati tu­dományok osztályának ülé­sén Grasselly Gyula elnöki megnyitója után az ország természeti erőforrásainak hasznosítását, a földtani ku­tatások szerepét elemezték. Elhangzott, hogy míg a föld­tani vizsgálatok hosszabb időtávú munkát igényelnek, addig a föld alatt húzódó nyersanyagok hasznosítása már rövidebb távú feladat, hiszen a világgazdaság vál­tozásai sürgetik az erőforrá­sok hasznosítását. Az osztályülések, s egyút­tal az akadémiai munkahó­nap eseményei csütörtökön érnek véget. rekre, magasan kvalifikált munkaerőre is. Ezért az után­pótlás biztosítására növelni kell a képzés, szakképzés színvonalát is. A tervidőszakban végre kell hajtani a megyében a szervezet korszerűsítését, de­centralizálását. Segíteni szük­séges a helyi igények gyor­sabb, rugalmasabb kielégíté­sét, ki kell használni a kapa­citástartalékokat. A VI. ötéves tervben Nyír­bátorban, Tiszavasváriban és Kisvárdán készül korszerű szolgáltatóház. A nyírbátori szolgáltatóházban 842 négy­zetméteren négy ipari szö­vetkezet rendezkedhet be szolgáltatásra. A Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet női-férfi fodrászatot és kozmetikát, a Nyíregyházi Fényképész Ipa­ri Szövetkezet fotóműtermet, a Nyírbátori Ruházati Ipari Szövetkezet méretes tevé­kenységet, a Nyíregyházi Elekterfém Ipari Szövetkezet pedig elektroakusztikai és háztartási kisgépjavító szol­gáltatást valósít meg. Tiszavasváriban az épülő szolgáltatóház már félig kész. Itt mintegy 300 négyzetmé­ter hasznos területen a helyi építő és a Nyíregyházi Fod­rász Szövetkezet rendezkedik be. Ebben a szolgáltatóház­ban fodrászat és háztartási kisgépjavító tevékenység lesz. Közel 600 négyzetméter te­rületen négy ipari szövetke­zet kap területet a VI. ötéves tervben az új szolgáltatóház­ban Kisvárdán. Bővítheti, il­letve korszerűsíti itt szol­gáltatói tevékenységét a he­lyi fodrász és a ruházati szö­vetkezet, illetve az elektro­akusztikai és háztartási kis­gépjavító tevékenységét a nyíregyházi Elekterfém. A Nyíregyházi Cipész Ipari Szö­vetkezet gyorsjavító szalont nyit. A nyírbátori Új Barázda Termelőszövetkezet hatvannégy hektáros napraforgóval bevetett tábláján Cselenyák Miklós Hunyadi Ferenc gyomirtóval permetezi a talajt. (J. L.) és KISVÁRDÁN MEGTÁRGYALTÁK Több áru a háztájibál Négy éve fogadott el intéz­kedési tervet a Kisvárdai Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fej­lesztésére. Mit váltottak való­ra az intézkedési tervben foglaltakból? — ezt értékelte egyebek között tegnapi ülé­sén a tanács végrehajtó bi­zottsága. A termelésellátás-felügye­leti osztály beszámolójából kiderül, hogy a Kisvárdai ÁFÉSZ a háztáji gazdasá­goknak 200 ezernél több kü­lönféle palántát adott, amely­nek egy részét saját fólia­sátraikban állítottak elő. A nagyobb hozamú burgonya­fajtákból 762 mázsa vető­maggal, 8700 különféle facse­metével segítették a kister­melőket, s évente 25—26 szakelőadást tartottak a ter­melés segítésére. A sertéstenyésztő és -hiz­laló szakcsoport tagjaitól 9563 sertést vásároltak fel és vágtak le, ezzel járultak hoz­zá a város húsellátásának ja­vításához. Segítettek a sertés-, tenyésztőknek a takarmány­ellátásban: több mint 85 ezer mázsa tápot és szemes takar­mányt értékesítettek. A nyúl- tenyésztő szakcsoport tagjai 2600 nyulat értékesítettek, ők a tápvásárláshoz és a vér- frissítéshez kaptak jelentős segítséget. A méhész szakcsoport 1148 mázsa mézet értékesített, a tagok 400 mázsa cukrot, 75 mázsa gyógylepényt, s 328 mázsa invert cukrot kaptak kedvezményes áron. A ház­tájiban baromfit nevelő csa­ládoknak közel hétszázezer naposcsibét, indító- és neve­lőtápot biztosítottak. A termelőszövetkezet füg­getlenített szakemberrel, a szállítás, a szántás megszer­vezésével és elvégzésével se­gítette a tagság háztáji ter­melését, de létrehoztak egy kisállattenyésztő szakcsopor­tot, ahol pecsenyecsirke- és nyúlhústermeléssel foglalkoz­nak. Á ZÖLDÉRT a vetőmag­ellátás, a gabonaforgalmi vál­lalat a táp- és takarmány­ellátás megszervezésével, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat a kis tételű zöldség­felvásárlás és -árusítás meg­szervezésével, az iparcikk kis- ker a háztájit segítő gépek, növényvédő szerek, szerszá­mok árusításával, a Hunnia- coop a baromfi, a nyúl, a ga­lamb és a tojás termeltetésé­vel és felvásárlásával, jó alapanyag biztosításával,"szak- tanácsadással járult hozzá a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének fellendíté­séhez. Értékes órák S zámolva a változé­kony — sokszor kel­lemetlen — időjá­rással és a gyorsan pergő napokkal, döntő fontossá­gú a rugalmas munka- szervezés a mezőgazda­ságban. Az újfehértói Le­nin Termelőszövetkezet kertész szakembere mond­ta : a növényvédelemben most a jól megválasztott óráknak is van jelentősé­ge. Hol a szél, hol az eső miatt állnak a gépek, de ha lehet, mennek. Tehetik, mert olyan a készenlét. A készenléti állapot ál­talános. Földön és levegő­ben, kertekben és szántó- földön ügyeletet tart a munkára sarkalló akarat. Sok ember fázott, ázott már emiatt, de ha nem le­het másként, így kell, hogy dolgozzunk. Vásá- rosnaménynak tartva nap mint nap látni: Napkor, Levelek, Nyírmada hatá­rában vetnek, palántáz- nak. De dolgoznak szerte a megyében, miközben szitál a májusi eső, avagy zápor veri a gyalogmun­kásokat. Beszélgettem palántázó asszonyokkal, akik vicce­sen mondták: „Nem baj, ha ázunk, legalább nagy­ra növünk.” Aztán ko­molyra fordítva a szót ki­jelentették: „Most biztos megered a palánta.” A megeredés a lényeg. Ér annyit, mint a felhőtlen égbolt, a szélcsendes nap, hiszen a magok és palán­ták fogantatása most és nem máskor időszerű. Az asszonyok, a férfiak, gépek tehát kint vannak a föl­deken és — valljuk meg — gyakran nem jószán­tukból, hanem azért, mert küldték őket, mert a mun­kájukat a SJ.akirányítók így szervezték. Lehet-e haragudni az ilyen irányításért, szer­vezésért? Aligha. Ezt csak elfogadni és megérteni le­het. A szükség diktálja így. Az viszont már nem szükségből született erény, hogy az idő múlásával arányosan halad a munka. Tartjuk a határidőket ve­tésben, palántázásban, nö­vényvédelemben, egyszó­val egyetlen területen sem vagyunk késésben. Ez bi­zony már jellembeli vál­tozásokra, emberi viszo­nyokra, magatartási nor­mákra utal. Felnőttünk a feladatokhoz, nemcsak a gépek, vegyszerek alap­ján, de szervezés vonatko­zásában is nagyüzemi mó­don gazdálkodnak sok he­lyütt. Tehetjük, mert ilyenné formálódtak az emberek. KfTjincs szélcsend, nincs „ i.1 napfény és nincs az □an® évszakhoz megfele­lő hőrriérséklet. Mindez kellemetlen, de nem meg­határozó. A munka halad és ki bánja azt, ha dol­gunk végeztével jönnek a szélcsendes, verőfényes na­pok. Ha akkor jönnek, ak­kor is jól jönnek. Érhet a gyümölcs. (seres) | XXXVIII. évfolyam, 105. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. május 7., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom