Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

1981. május 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Új burgonyafajta Négy fóliaházban növekszik ígéretesen a burgonya a Vetőmag Vállalat kisvárdai kutatóközpontjának Telchmann-telepén. Két faj­tajelölttel — az 501-es és az 504-es nyírségivel — kísérleteznek jelenleg. Az „Idősebb” magonc, a magról keltetett 501-es nyírségi krumpUval már öt éve foglalkoznak. Várhatóan hamarosan „be­érik” a siker. A betegséggel szemben ellenálló és nagy termő- képességgel biztat. S ami szintén fontos: két és fél hónap a te- nyészideje. így a tavaszi — április végi — vetés július utóján fel­szedhető, őszig még egyszer termés várható. A kutatók bíznak benne, hogy jövőre új burgonyafajtaként elfogadják az 501-est, és sárgás színe ellenére a fogyasztók gyorsan megkedvelik. Képünkön: Szoták Jánosné és Mont Klára kapával tisztítja a burgonyatöveket. (Reszier—Jávor) Kábelkereső műszer ötletes műszert szerkesztett a föld alatti elektromos kábelek felkutatására a Komárom me­gyei Állami Építőipari Vállalat két dolgozója, Nyitrai István és Böhm Lőrinc. A hordozható kis műszer 10 centiméteren belüli pontossággal meghatározza a szokványos — egy méter — mélységben húzódó nagyfeszült­ségű vezetékek helyét. A talaj- viszonyoktól függetlenül jelzi a kábelek nyomvonalát, akár be­tonburkolat, akár kavicsos, agyagos réteg alatt húzódnak. Az integrált áramkörökből épí­tett nyomkereső a feszültség alatt lévő elektromos kábelek által kibocsátott elektromágne­ses hullámokat érzékeli, fény­nyel és hanggal jelzi a vezeték jelenlétét. A műszer működteté­séhez mindössze egy kapcsolót kell kezelni. A készülék súlya nem éri el a fél kilót. Mezőgazdaságunk az élvonalban Világranglista és nemzetközi adatok Amikor a . nemzetközi ver­senyképesség fokozása kerül előtérbe a termelés valamennyi területén, a mezőgazdaság vo­natkozásában nemcsak azt kell látnunk, hogy honnan indultunk el, hanem azt is, hogy hová ér­tünk, merre tartunk és milyen eredményeket érnek el az előt­tünk álló országok? Az 1981-ben megjelent Nemzet­közi Statisztikai Évkönyv ada­tai azt mutatják, hogy a ma­gyar mezőgazdaság gyorsan fej­lődött és néhány fontos termé­kével a nemzetközi élmezőnybe került. Ezt a statisztikai adatok az alábbiak szerint tükrözik. Amíg a világon a mezőgazda- sági termelés 1969—71 évek átla­gához viszonyítva 1979-ben 24 százalékkal, ezen belül a szocia­lista és fejlett tőkés országok­ban 20—20 százalékkal, addig Magyarországon 30 százalékkal nőtt. Az egy lakosra jutó me­zőgazdasági termékek mennyisé­ge a fenti időközben a világon 5 százalékkal, ezen belül Ma­gyarországon 26 százalékkal nőtt. Nagyobb növekedést az egész világon csak Románia ért el (49 százalék). Mindez a termelés gyors emelkedését bizonyítja. A VILÁGÁTLAG HÁROMSZOROSA GABONÁBÓL Az egy lakosra jutó gabona- termés az egész világon 1978-ban 375 kg, 1979-ben 358 kg, Magyar- országon pedig 1254 kg, Illetve 1132 kg volt. Ez több mint há­romszorosa a világátlagnak. Eu­rópában csak Dániában, Európán kívül pedig csak az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában ér­tek el magasabb átlagot. A bú­za hektáronkénti termésátlaga a világon 1978-ban 1910 kg, Ma­gyarországon pedig 4280, (1980- ban 4700 kg). Ugyanakkor Hol­landiában 1978-ban 6570 kg, Bel­giumban és Luxemburgban 5260 kg termésátlagot értek el. A ter­mésátlag növelése tekintetében mi még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Az egy főre jutó búzatermés tekintetében Kana­dát és Ausztráliát követően Ma­gyarország a világranglista 3. helyén állt. KUKORICA, SERTÉSHÚS, TEJ A kukoricatermés egy lakosra jutó átlaga a világon 1979-ben 91 kg, Magyarországon pedig 691 Megyénkben is termeszthető újdonság Tyfon a gyorstakarmány Három betakarításból 120 tonna hektáronként A közelmúltban tanácskozást tartottak Nyíregyházán egy, a hazánkban még mindössze két— három éve ismert új takarmány, a tyfon termesztéséről. Az ille­tékes szövetkezeti termelési irá­nyítókat az új takarmány neme­sitője, a holland Rob J. P. Baan és a termesztés legjobb magyar- országi ismerője, Sipos Zoltán, az ócsai Vörös Október Terme­lőszövetkezet főmérnöke tájé­koztatta. Kínai kel tarlórépával keresztezve A tyfon teljesen új takar­mánynövény, amely a szakem­berek szerint forradalmasítja a zöldtakarmány-termesztést. Rö­vid idő alatt, nyolc—tíz hetes növekedéssel 50—80 tonna zöld­tömeget terem hektáronként. Mi is ez az új növény? A tyfont a tarlórépa és a kínai kel keresz­tezésével hozták létre. Igen al­kalmas sávos legeltetésre, ka­szálásra és friss takarmányozás­ra, valamint zöldtrágyázásra. A legfőbb jellemzői: nagyon gyors növekedés, nagy vízigény, ami több betakarítást tesz lehe­tővé; jó fagyálló képesség, így a tyfon átteleltetésre is alkal­mas; nagyon jó talajfogó képes­ség, így legelésnél vagy betaka­rításnál nincs veszteség; több ágú gyökérrendszer, amely a tyfont kitűnő zöldtrágyává teszi; rendkívül nagy tápérték, legin­kább emészthető proteinek for­májában; igen kellemes íz, így nincs veszteség a legeltetésnél, vagy ha frissen etetik, istállók­ban, és végül nem tartalmaz mustárolajat, így a tej nem kap mellékízt. A főnövényből három termés A tyfon főnövényként május- júniusban vethető, így három betakarítást érhetünk el; az el­sőt a vetés után 60—80 napra, a másodikat ősszel, a harmadikat kora tavasszal. Főnövényként az első vágás — megfelelő kö­rülmények között — ötven ton­nát, a második negyvenet, a harmadik harminc tonnát hoz. A szárazanyag-tartalom álta­lában 9 százalék. Másodvetés­ként júliustól szeptember végéig vethető, így ősszel és tavasszal nyerhetünk egy-egy termést. A tyfon maximális terméshozamát 60 napon belül éri el, jó talaj­ban, öntözött körülmények között eléri a nyolcvan centis magassá­got is. A tyfon vetőmagszükséglete hektáronként öt kiló; ha szep­tember 10. után vetik, több mag­ra van szükség, mintegy nyolc kilogrammot kell hektáronként számolni. A növények négyzet­méterenkénti optimális száma 70 —100 darab. Trágyaigényes, az előnövénytől és a talaj állapotá­tól függően az első betakarítás tömegéhez 100 kilogramm nitro­gén, 50 kilogramm foszfor és 50 kilogramm kálium szükséges. Minden utána következő betaka­rításhoz 70 kilogramm nitrogént kell adagolni. Csak öntözéssel! A magot jól megművelt ta­lajba, 12,5—18 centiméter távol­ságú sorokba vetjük. A gépi be­takarítás miatt rendkívül fontos az egyenletes, sík magágy. A vetésmélység a talaj nedvessé­gétől függően két centiméterig, vetés után a talajt tömöríteni kell. Hazai körülmények között optimális termést csak öntözés mellett ad. Intenzív fejlődése miatt különösen az első négy hétben szükséges öntözni. A fel- használás nyolc—tíz hetes kor­ban történik, kaszálással vagy sávos legeltetéssel. Zöldtrágyá­nak használhatjuk a teljes nö­vényt, vagy legeltetés, illetve kaszálás utáni leszántással. A felnőtt szarvasmarhák napi adagja mintegy 50 kilogramm kg volt. Az egy lakosra jutó kukoricatermés tekintetében Eu­rópában az első, a világon pe­dig az USA után, a 2. helyen állunk. A 100 hektár mezőgazda- sági területre jutó sertésállo­mány a világon 1978-ban 16, Ma­gyarországon pedig 120 volt. Ez sokszorosa a világátlagnak. 1979- ben az 1000 lakosra jutó sertés- állomány tekintetében a világon Dánia után a 2. helyen álltunk. Az egy lakosra jutó hústerme­lés az egész világon 1978-ban és 1979-ben is 32 kg. Magyarorszá­gon pedig 1978-ban 123 kg, 1979- ben 126 kg volt. E mutató te­kintetében Európában csak Dá­nia és Hollandia, Európán kívül pedig még Argentína, Ausztrália és Uj-Zéland előz meg bennün­ket. Egy tehén évi átlagos tejter­melése a világon 1978-ban 1948, 1979-ben 1955 liter, Magyarorszá­gon pedig 3282, illetve 3503 liter volt. A mi átlagunk emelkedni fog, amit mutat az is, hogy már 1980-ban az országos átlag 3550 liter, s ezen belül az álla­mi gazdaságok átlaga 4700 liter volt. Igaz viszont, hogy 1979- ben Svédországban 5217, Norvé­giában 5008, Hollandiában 4971, Dániában 4494, az Egyesült Ki­rályságban 4726, Japánban 5633, az USA-ban 5203 liter átlagot értek el. Az egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsösterületre jutó műtrágya-felhasználás ható­anyagban 1978-ban a világon át­lagban 75 kg volt. Ebből a KGST-országok átlaga (Mongólia és Kuba kivételével) 105 kg, a Közös Piac országaié 306 kg. Magyarországé 286 kg volt. Ugyanakkor Hollandiában 743, Belgiumban és Luxemburgban 530, az NSZK-ban 429, Japánban 450, Svájcban 446 kg-ot használ­tak fel. Ha nyugaton a termés­átlagok tekintetében előttünk állnak, az nagyrészt a nagyobb mennyiségű műtrágya felhaszná­lásának következménye. A mű­trágya-felhasználást nekünk is fokoznunk kell. AZ ALMATERMELÉS ELSŐ HELYÉN Az egy főre jutó almaterme­lésben a világon első helyen ál­lunk és Franciaország, Olaszor­szág mögött a 3. legnagyobb exportőr ország vagyunk. Az egy lakosra jutó tyúktojástermelés­ben a világon Hollandia után a második ország vagyunk 1978- ban 445, 1979-ben pedig 441 da­rabbal. Mezőgazdaságunk a ha­zai lakosság élelmiszer-ellátásán túl jelenleg is 3—3,5 millió em­ber ellátásához elegendő élelmi­szert termel. A magasabb termésátlagokat, a termelési eredményeket elérő országokat kell utolérnünk és el­hagynunk — biztosítva terméke­ink kitűnő minőségét. A tudo­mány és technika legújabb vív­mányait felhasználva, az ipar- szerű mezőgazdasági termelés — a termelési rendszerek — továb­bi térhódítását biztosítva, a mi­nőségi fejlődést kell kibonta­koztatni minden mezőgazdasági termékünknél. Dr. Sipos Sándor Hosszabb élet­tartamú elemek Az üzemmódtól függően a ko­rábbiaknál 2—8-szor hosszabb élettartamú másfél voltos ceru­za- és bébielemek gyártását kezdték meg az Akkumulátor- és Szárazelemgyárban. A szov­jet licenc alapján készülő LR—6 és LR—14-es elemek másik fő előnye a nagyobb teljesítmény. A hagyományos, hazai típus ke­vésbé bírta az olyan igénybevé­telt, mint amilyen pillanatnyi áramerősség leadása szükséges például a fényképezőgépek va- kujának felvillantásához. Az is szinte örökzöld gond, hogy az elemek a tárolás alatt veszíte­nek erősségükből; emiatt már nem egy esetben érte kifogás az üzletben frissen vásárolt eleme­ket. Gyorsabb liftek A lakóépületi felvonók soro­zatgyártását követően «megkezd­ték a Ganz-MÁVAG-ban a köz­épületi felvonók előállítását is, a svájci Schindler-céggel kötött licenc- és kooperációs megálla­podás alapján. Az új liftek vezérlését és haj­tását a Schindler-cég szállítja, a többi részegységet a Ganz-MÁ­VAG-ban készítik. Az első, itt­hon összeállított középületi fel­vonókat már felszerelték több siófoki szállodában és a margit­szigeti Thermál hotelben. Ezek a liftek teljesen más műszaki megoldásúak, mint az eddig nálunk gyártott típusok. Menetsebességük például kettő— négyszer gyorsabb. friss takarmány. A tyfon mintegy hatvannapos növekedési, illetve sarjadzási ciklusának köszönhető, hogy a betakarítás pontosan megtervez­hető, így a friss tyfon folyama­tosan a gazdaságok rendelkezé­sére áll. Május elején kezdett vetéssel, négy—öt táblán, kéthe­tes eltolódási vetési időszakok­kal teljes zöld futószalag alakít­ható ki. Az első betakarítás már július elején megkezdődhet és november végéig tart a futó­szalag. A tyfon, magas szárazanyag­tartalma révén, magas nyerspro­tein- és viszonylag alacsony nyersrosttartalmának köszön­hetően, rendkívül alkalmas zöld­trágyának. Az erős, mélyre nyúló gyökérrendszer a kötött talajokba is jól behatol és ja­vítja a talaj szerkezetét. A tyfon kiválóan tűri a művelésre al­kalmassá tehető talajok magas savtartalmát. Gyorsan elbomlik és magas proteintartalma révén a nitrogén nagy része a követ­kező termésbe épül be. Üzemi méretű termelés megyénkben Hazánkban tyfont először 1978- ban termeltek kisebb területen. Megyénkben két éve ismerik az új takarmánynövényt, kísérlet­ként 2—5 hektáros táblákat ve­tettek a termelőszövetkezetek. Az idén már több termelőszö­vetkezet jelentős területet vet be tyfonnal, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz mintegy 50—60 hektárt tervez. Az érdeklődők vetőmagot az ócsai Vörös Október Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezettől szerezhetnek. cs. B. Nedves tartósítás — még jobban Kukoricatárolás tisztán, veszteségmentesen Végre egy újdonság, amelynek hasznáról nem kellett sokáig győzködni a felhasználókat. Jött, látott, és győzött — így summázhatnánk a szemes kuko­rica nedves tárolásának karrier­jét. Nem volt nehéz dolga, te­hetnénk hozzá egy kicsit rossz- májúan, hiszen a szárítás olaj- számlájának elmar^dá^a főköny­velőnek' tétsző dolog, ésr ha így van, akkor zöld útja van az új­nak. A kezdet felhőtlen diadalútja után szakberkekben felütötte a fejét a kételkedés: csökken a tej hozam ., nem kielégítő a súlygyarapodás . . ., nagy a tá­rolási veszteség . . ., és ehhez ha­sonlókat hallottam. Elméletileg egyiknek sem szabadna előfor­dulnia, hiszen az önmagától meginduló konzerválódás ener­giaigénye minimális, káros anya­gok nemhogy nem keletkeznek, a képződő tej sav még étvágy- gerjesztő is. Vajon nem volt-e éretlen a szem? Gyors volt-e a garmada rakása? Hermetikusan zárt-e a fólia? Bármelyik pon­ton volt a hiba, nem várhatunk jó takarmány. Nem volt ilyen gondja a ra- kamazi „Győzelem” Termelő- szövetkezetnek, ahol tavaly 1550 tonna terményt tartósítottak így. — 1979-ben még húsz forintba sem került egy mázsa kukorica szárítása, tavaly már ötvenbe — hangzik a panasz Héri László elnöktől. — Ezért választottuk ezt a módszert. — Tehenészetük FAO-bemutató gazdaság, nem féltették a hoza­mokat? — A technológiában nem lehe­tett hiba, így az eredmény nem is niaradhatott el. Január ele­jén kezdtük el az etetést, 580 tehenünk istállóátlaga 15 liter alá csak egyszer esett, akkor száraz tápot kaptak átmenetileg az állatok. — Ez a technológia elvében nem különbözik a fóliás mód­szertől, de formájában más. — Igen. Mi a meglévő torony­silóinkat raktuk meg, sőt még építettünk is egyet a kecskemé­ti Mezőgéppel kooperálva, eb­ben aztán nincs gond a tiszta­sággal, légmentességgel. Az ürí­tést alul, kaparólánccal végez­zük, így oxigén nem juthat be. Veszteség nincs, tiszta, gusztu­sos a takarmány. — Ez aztán tényleg laboratóri­„Jön” a takarmány a toronyból. A szerző felvétele. umi precizitás. De amit nyer­tünk a réven, nem veszítjük-e el a vámon? Nem kell ugyan olaj­ra költeni, de ez a beruházás sem lehet olcsó mulatság. — A teljes mennyiséget így tá­rolni valóban túlzás lenne. Ak­kora falközi silót kell építeni, amiből a három toronysilót ép­pen fel lehet tölteni és onnan etetni. így, kombinálva a két módszert, már megéri. — Még jobban fogy a takar­mány, mint eddig fogyott! — Ezt már a silótorony aljában hallom Bodnár Istvántól, aki a kitermelő egységet kezeli. — A pénzem is több, az állatgondo­zók is többet keresnek, mióta ezt etetjük. A tej után premi­zálnak bennünket. Meggyőző szavak, vezetőtől és beosztottól. Ahol nem vált be ez a metódus, valahol a megvalósí­tásban lehet a hiba. Nem csoda­szer az elegáns silótorony, de mint látjuk, megéri. Ha nincs rá pénz, akkor marad a fólia­burkolás, de gondosság, techno­lógiai fegyelem nélkül nincs eredmény. A gyakorlat az elmé­let próbaköve, de csak akkor, ha a receptet maradéktalanul be­tartják. Ésik Sándor Új hatóanyagú növényvédő szer a varasodás ellen A mezőgazdasági technológiá­nak, különösen az elmúlt évti­zedben, vitathatatlanul a mező- gazdaság kemizálása, s benne a növényvédelem volt a legdina­mikusabban fejlődő szférája. Az almafák egyik legveszedel­mesebb betegsége: az almafa varasodása (Endostigme inaequ- alis). Csapadékos, nedves időben még az almafa-lisztharmatnál (Podosphaera leucotricha) is súlyosabb károkat okozhat. A beteg fa sínylődik, fejlődésében visszamarad, a lombozat idő előtt lehull, a varas gyümölcsök elkorcsosodnak, a vesszők a tél beállta előtt nem tudnak beérni, s így fagyérzékenyekké válnak. Ha nem fordítunk kellő gondot a védekezésre, a termés szinte eladhatatlanná válik. Csapadékos időben a hagyo­mányos kontakt szerek: a Zineb (0,3%-ban), a Dithane M—45 (0,2%-ban), sőt még az Orthocíd (0,3%-ban) sem tud kellő védel­met biztosítani a varasodás el­len. A tudományos kutatások olyan új hatóanyagú készítmé­nyek kimunkálására irányultak, amelyek „mély hatással” ren­delkeznek. így sikerült előállíta­ni a dodine (N-dodecil-guanidin- acetát) hatóanyagú szereket: a Sillitet, az Efuzint, a Carpane 65 WP-t, amelyek már eleget tudtak tenni a megnövekedett követelményeknek. A dodine hatóanyagnak felü­letaktív tulajdonsága van, ami elősegíti a levélen való egyenle­tes szétterjedést és a kemikália jelentős mértékű beszívódását. A dodine kurativ hatású a vara­sodás ellen, mert kb. 96 órával a fertőzés után még gyógyít és csak szélsőséges időjárás ese­tén okozhat perzselést, egyes érzékeny almafajtáknál (Cox, Golden, Deliciosus). Hazánkban a 65% dodine ha­tóanyag-tartalmú, por alakú gom­baölő szert, a Sillitet célszerű használni az alma- és a körte- varasodás ellen igen sikeresen, ha a szükséges szermennyiséget (pl. 6 dkg Syllit 100 liter vízben) kevés vízzel gondosan pépesít­jük, majd a megfelelő koncent­rációra hígítjuk. Megelőző védekezésnél: virág­zás előtt 10 naponként 0,06— 0,12%-os, virágzás után 0,03— 0,06%-os permetlében jó hatású. Kurativ védekezés esetén: a fer­tőzés észlelését követő 3 napon belül virágzás előtt és alatt 0,06 —0,1%-os, virágzás után 0,07%-os dózisban használható. A Syllit mérsékelten mérgező. Munka­egészségügyi várakozási ideje: 3 nap, élelmezés-egészségügyi vá­rakozási ideje pedig 10 nap. Széles Csaba TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom