Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
1981. május 27. ■ KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Tanyán Levélírónk Ófehértó- hoz tartozó Ligettanyán él családjával. Négy gyermekük közül az egyik testi és szellemi fogyatékos. A tanyán nincs iskola, de orvos sem, pedig a Rácz családnak többször van szüksége orvosi segítségre, váratlanul, a legkülönbözőbb napszakokban, sürgősen a súlyos beteg, epilepsziás gyermekük miatt. Ezek a körülmények juttatták arra az elhatározásra a családot, hogy beköltöznek ófehértóra. Ehhez kérték a község vezetőinek a segítségét. Indokaikat megértéssel fogadták, kérésüket támogatták. A községben üresen álló családi házat azonban mégsem ők kapták meg. Levélírónk tudja, hogy nemcsak ők voltak az egyetlen jelentkezők. Számolt azzal is, nem jelent előnyt, hogy saját házuk van, és anyagilag sem ők állnak a legrosszabbul. De a kegyetlen betegség miatt mégis úgy érzik, ők lettek volna a legrászorultabbak a mielőbbi segítségre. írja: „ ... kevés ember él a saját lakásában ilyen kínosan, ugyanis hét kilométerre van a község, ahová nemegyszer gyerekkocsiban viszem a már 30 kilós gyermekemet, s naponta ez 14 kilométer gyaloglást jelent. Vagy előfordult, hogy este 9-kor indultunk az orvoshoz, és éjfél is elmúlt, mikor hazaértünk.” Az Ófehértói Községi Tanács elnökétől — Balogh Józseftől — részletes tájékoztatást kaptunk Rá- czék ügyében. Elmondta, hogy az állampolgárok tulajdonában lévő, de üresen álló családi lakóházak tekintetében minden esetben a végrehajtó bizottság dönt, a bizottság jelöli ki a vevőket. Ezt megelőzően minden igénylő anyagi és szociális helyzetéről részletes környezettanulmányt készít a tanács, a reális döntések meghozatala érdekében. A vágrehajtó bizottság ezútal olyanokat juttatott lakáshoz, akik egy szoba- konyhás lakásban élnek nagyszülőkkel, szülőkkel és testvérekkel, esetenként 8—10 családtaggal együtt. Ráczék tehát egyelőre maradtak Ligettanyán a kétszobás külterületi tanyán és továbbra is küzdenek a távolsággal, ha gyermeküket hirtelen orvoshoz kell vinni. Igaz enyhít gondjukon a termelőszövetkezet, amely mikrobuszt bocsájt a tanyán élő betegek naponkénti orvoshoz szállításához. Ráczék nevelési segélyt is kapnak, ez is jól jön a családnak. Alapvető gondjuk viszont változatlan. A végrehajtó bizottság a Rácz család kérelmét napirenden tartja, remény van tehát arra, hogy legközelebb ők kapnak lakást ófehértón. Természetesen számolniuk kell azzal, hogy a bizottságnak nehéz döntenie, alapos mérlegelés szükséges ahhoz, hogy a segítség jobb, adott esetben még jobb helyre kerüljön. Soltész Ágnes ÁRDRÁGÍTÁS — Az eladó Is elábrándozhat vasárnap reggel... (Kiss Ernő rajza) Május 17-én a nyíregyházi vasútállomáson lévő — vasárnapi kenyér- és tejárusításra kijelölt — utasellátó helyen egy kilogram kenyeret vásároltam. A 2 kilogrammos kenyér felét nyolc forint harminc fillérért mérte az elárusító, vagyis egy kilogramm kenyér ennyibe került. Nem mondom, jó haszonnal dolgozott ezen a napon az illető, mert tudomásom szerint hétköznap és vasárnap is egyaránt 5,40-be kerül a fehér kenyér' kilogrammonként. T. I-né Nyíregyháza Arany János utcai lakos MIÉRT NINCS PAD? Több nyíregyházi levélírónk tette szóvá, hogy miért nincsenek padok a mentőállomás szomszédságában lévő autóbuszmegállóban? Ugyanis olykor sokat kell várni az autóbuszra, mivel az 5-ös napközben félóránként, a 6-os pedig még ritkábban közlekedik. A kórházból a megállóba tartó emberek sokszor a kerítésbe kapaszkodva várakoznak, vagy a gyerekeket a párkányra ültetik. A betegeknek meg különösen nehezükre esik az álldogálás. Az észrevételre Darida Bélától — a közterület-fenntartó vállalat ágazatvezetőjétől — kaptunk választ. Elmondta: évek óta gondot jelent, hogy a padokat felelőtlen emberek megrongálják, sőt volt, hogy el is tulajdonították. Ezért rögzíteni kell valamennyit, s ez elég nehéz és hosszadalmas munka. A padok nagyobb része egyébként még május 1. előtt a helyükre kerültek. A többit a napokban helyezi ki a vállalat, így a mentőállomás melletti buszmegállóba is. CUKRÁSZDA FAGYLALT NÉLKÜL A fémipari szakközépiskolához közel lévő — a legújabb jósavárosi — 204-es cukrászdába még mindig nem érkezett meg a fagylaltgép, pedig itt a jó idő, mondhatnánk a nyár és hiányzik a fagylalt. Sok vendég szívesen leülne már a több hete kihelyezett székekre is, melyeket úgy látszik elfelejtettek felújítani és velük együtt az asztalokat is, mert egyikmásiknak a lapja felkunko- rodik. Jó lenne néhány napernyő is ide, és a kőedényekbe pedig virág. Barátságosabb, vonzóbb lenne a környezet a vendégek számára, ami az üzlet szempontjából sem lehet közömbös. Fügedi Imre Nyíregyháza, Korányi Frigyes utcai lakos MEGTÉVESZTŐ ÜVEGEK Ormay László nyíregyházi levélírónk reklamálta, hogy a „Parádi víz” feliratos zöld üvegekben időnként nem a feliratnak megfelelő vizet árusítják az üzletek. Az észrevétellel kapcsolatosan a Nyírkémiai Vállalaí igazgatója — Birtok János — a következő tájékoztatást adta: a vállalat „Pezsdítő” vizet gyárt és hoz forgalomba, félliteres fehér színű palackokban. Az üzletekbe a göngyölegbegyűjtés során más vállalatok által forgalmazott, de szabvány üveg is kerül az üzembe. Ezeket az üvegeket nem válogatják ki, hanem újra töltik, címkézik és így forgalmazzák. Erre rákényszeríti a vállalatot az • üveghiány. Ezt a MÉVI nem kifogásolja és arra is vigyáznak a vállalatnál, hogy minden üveg címkével ellátva kerüljön a forgalomba. A vállalat nem ásványvizet palackoz, hanem szénsavval dúsított ivóvizet. Amint a vállalat göngyölegproblémája megoldódik az idegen üvegeket kivonják a forgalomból. A LAKÓKAT ZAVARJA A Jósavárosban lakom a Május 1. tér 12. szám alatt. Ablakaim keletre néznek, a temető felé. Mióta kitavaszodott, a temetőben szinte állandóan égetnek valami giz- gazt, melynek csípős füstje elárasztja a környéket. Itt a jó idő, nyitott ablakok mellett élvezhetnénk, de nem tehetjük, mert az egyébként egészséges jó levegőt a füst állandóan szennyezi. Többen élünk itt idős, szívbeteg emberek, akiknek a tiszta, egészséges levegő a betegség elviselését megkönnyítené. Ezért kérjük: hassanak oda az illetékesek, hogy az említett levegőszennyezés megszűnjön. Gajdos Ferencné Nyíregyháza, Május 1. tér 12. szám alatti lakos KI A TETTES? Nyíregyházán az Etelköz ben magánházban lakunk, a szeméttároló edényt, a kukát magunk vásároltuk nem kis összegért, szerény nyugdíjunkból. Érthető tehát, hogy borzsasztóan bánt bennünket, hogy a közelmúltban valaki elvitte a házunk elől az edényt. Szeretjük a rendet a tisztaságot, így most újra azt forgatjuk a fejünkben, hogy veszünk egy másikat majdan, ha pénzünk engedi. De ha ezzel is így járunk? Sajnos úgy látszik vannak, akik a városban ezzel üzletelnek, s így jutnak könnyűszerrel pénzhez. Mi azért bízunk benne, hogy talán valaki látta amint a kukaedényünket illetéktelen személy elvitte, vagy éppen eladta és nyomravezet bennünket. Kolozsi Miklósné Nyíregyháza, Etelköz . 8. szám alatti lakos VÍZ A VIRÁGOKHOZ Űjfehértói lakosok panaszkodtak, hogy a községi temetőben a sírokra ültetett virágok öntözéséhez nincs víz. Vízcsap ugyan van a temetőben, de azt állandóan elzárják, így jókora távolságból, kannákban hordják a vizet. Molnár Miklós tanácselnök érdeklődésünkre a következőket mondta el: „A temető területét a tanács költségvetési üzeme gondozza. Valóban van is egy kerti csap a ravatalozó közelében. Mindeddig nem tudtunk róla, hogy napközben nem működik. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a lakosság is használja, ezért intézkedtünk, hogy napközben se legyen elzárva a temetőben a víz.” Szerkesztői üzenetek Ágoston Ferencné nyíregyházi, Kovács András rohodi, Fekete Sándorné nyíregyházi, Izsoó Miklósné kölesei, Kiss Sándorné paposi és Erdei Gézáné ófehértói olvasóinknak levélben válaszoltunk. Nagy Sándorné beregsu- rányi, Roma István nyír- pazonyi, Kiss József csen- geri, Balogh Elekné gulá- csi, özv. Timku Józsefné gemzsei, Szabó Sándor mátészalkai, Szakái Tamás nagycserkeszi, Danó Bér-' tálán tiszabecsi, özv. Csatári Györgyné tiszaadonyi, özv. Szabó Mihályné encs- encsi, Szlavita Margit nyíregyházi, Csenki Andrásáé napkori, Jakab Mihály nyíregyházi, Rendes Sándorné borbányai, Szabó János nyíregyházi, özv. Kovács Imréné ófehértói, Benyusi Lajos tiszalöki, Szabó Ignác tunyogmatol- csi, Kocsi Pálné mátészalkai és Tukacs Tibor jánk- majtisi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Csonka András nyírma- dai, Kiss Zoltánná tu- nyogmatolcsi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Molnár Mihály kishodo- si levélírónkat a társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíj osztálya többek közt arról is értesítette, hogy a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet — egykorú bizonyíték alapján — szolgálati időként figyelembe venni. Bánszki János kálmán- házi lakos adóügyben fellebbezéssel élhet, melyre az illetékesek időben felhívták a figyelmét. Faragó András nyíregyházi olvasónk észrevételére a gabonaforgalmi és malomipari vállalat a következő tájékoztatást adta : a megyei állategészségügyi állomás intézkedése alapján a kórokozók terjesztésére alkalmas jutazsákos takarmányforgalmazást április elején megszüntették, a keverékta- karmányt papírzsákban árusítják. A papírzsákok árát — az érvényes rendelkezések szerint a takarmány árán felül — a vásárlónak meg kell fizetnie. A SZERELŐ MEGÉRKEZETT „Késik a szerelő” címmel az április 22-i Fórum rovatban közölték Horánszki Mihály Piricse, Domb utca 3. szám alatti lakos panaszát, hogy a Kárpát—5 típusú gáztűzhelyén a szükséges átalakítást nem végeztük el. Közöljük, hogy körzeti szerelőnk április 23-án a levélírót megkereste és a gáztűzhelyének csapcseréjét elvégezte. GELKA-szerviz Nyíregyháza VAN ALKATRÉSZ Á március 18-1 Fórum rovatban az egyik levélíró szóvá tette, hogy a tulajdonában lévő fejőgéphez nem kap alkatrészt. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy ilyen alkatrészeket Nyíregyházán a BOS- COOP-szerviz (Csongor út 3. szám) forgalmaz. Az üggyel kapcsolatban bővebb felvilágosítást az említett helyen, Szabó Sándor tud adni. Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat Nyíregyháza n fizetett szabadság idejére járó juttatásról —n betegségi segélyezésről A fehérgyarmati „Győzhetetlen Brigád” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kertészeti üzemág női dolgozói sérelmezik, hogy a tsz a fizetett szabadságra való jogosultság feltételeként nem a közösben teljesített munkaórát, hanem 10 órára átszámított munkanapot határozott meg. Ennek alapján a termelőszövetkezetükben fizetett szabadságot csak az kaphat, aki az előző évben 230 tízórás munkanapot teljesített. Arra is választ várnak, hogy a fizetett szabadság idejére az átlagrészesedést hogyan kell megállapítani? A termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. Fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben túlmunka-nélkül 2300 órát teljesített. Az a termelőszövetkezeti tag, aki egész éven át folyamatosan nem dolgozott, fizetett szabadságra csak akkor jogosult, ha a tsz az alapszabályában arra lehetőséget ad. A jogosultság feltételeként a munkaidőt csak órában kifejezve lehet megállapítani, a munkanap feltételkénti meghatározása jogszabálysértő. A fizetett szabadság idejére a tag részére átlagrészesedés jár. A tag részesedésének 1 napra eső átlagát (átlagrészesedés) az előző évben a közösből származó teljes munka szerinti részesedés összegének a tag által ténylegesen teljesített munkanapok számával történő osztása útján kell megállapítani. Például: ha a tsz-tagnak az előző évben 44 000,— Ft volt a munka szerinti, részesedése, a munkanap-teljesítése pedig hatvanhét órás, hetvennyolc órás, kilencven 12 órás munkanap, összesen tehát: 220 ténylegesen teljesített — és nem 10 órás munkanapba átszámított — munkanapra vetítve kell az 1 napra eső átlagrészesedést kiszámítani. A példa szerint tehát — 44 000 :220 = 200,— Ft — átlagrészesedéssel kell a szabadságon töltött napokat elszámolni. Az átlagrészesedés kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó járandóságokat a rendelet tételesen sorolja fel. Móré Imre ibrányi levélírónk a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezetben fennálló tagsági viszonyát 1981. március 31-gyel jogszerűen megszüntette. A vállalatnál — ahol el akart helyezkedni — az előzetes orvosi vizsgálat során megállapították, hogy beteg. Kórházi ápolása 1981. április 2-től április 15-ig tartott. A vállalat a táppénz fizetését amiatt tagadta meg, hogy munkaviszonyban velük akkor még nem állt, a tsz pedig azért, mert a keresőképtelenség megállapításakor tagsági viszonnyal már nem rendelkezett. Olvasónk arra kér választ, hogy ki köteles a keresőképtelenség idejére a jövedelemkiesés pótlásáról gondoskodni? A keresőképtelenség miatti jövedelemkiesést, a tsz a tagjai részére a saját pénzeszközéből képzett alapból — amely a jövedelmét terheli — betegségi segély címén fizeti. A betegségi segély és a — nem termelőszövetkezeti tagokat megillető — táppénz között lényeges különbségek vannak. Ilyenek többek között, hogy betegségi segélyre — az egyéb feltételek megléte esetén — csak tsz-tag jogosult, a tagsági viszony fennállásának ideje alatt. A tagsági viszony megszűnése után megállapított betegség esetén a tsz betegségi segélyt a volt tagjai részére nem fizethet. Táppénz annak jár, aki „a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első vagy második napon keresőképtelenné válik, vagy a biztosítás megszűnését követő második napon túl, de 15 napon belül válik kereső- képtelenné, ha a biztosítás legalább 180 napon át megszakítás nélkül állott fenn.” A vonatkozó rendeletek szerint tehát, levélírónk a tsz- től betegségi segélyt nem kaphat, mert a megbetegedéskor nem volt a tsz-nek tagja. Táppénzre nem jogosult, mivel a keresőképtelenség megállapításakor, illetve annak időtartama alatt munkaviszonyban nem állott. Dr. Nyitrai Zoltán
