Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-27 / 122. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 27. ^j($gnmentár ____________________:____'_________l Olaj­prognózis Az OPEC, a kőolajexpor­táló országok szervezete most a kerek számok bűvöletében élhet: az éppen húszéves tes­tület hatvanadik miniszteri tanácsülését tartja Genfben. A londoni Times szerint ma­napság kevés eseményre te­kintenek nagyobb érdeklő­déssel nemzetközi gazdasági és politikai körökben, mint egy OPEC-konferenciára — és kevés értekezlet kimene­tele tartogathat annyi megle­petést, váratlan fordulatot. Elég arra a megrázkódtatás­ra gondolnunk, amit az olaj- árrobbanás még a gazdasági­lag erős országok számára is jelentett — nem is beszélve a fejlődőkről. A mostani genfi konferen­cia egy igen lényeges szem­pontból kivételnek számít: ezúttal a világsajtó már na­pokkal korábban megjósolta, hogy nem lesz áremelés, ha­nem az árak befagyasztása várható. A prognózisok Szaúd-Arábia olajminiszte­rének nyilatkozatán alapul­nak. Jamaniék úgy döntöt­tek, hogy számukra a kereslet —kínálat jelenlegi helyzetó miatt most nem kívánatos az emelés és az árnövelés mér­téke a jövőben sem haladja túl a legnagyobb vásárlók (a fejlett tőkés országok) bizo­nyos gazdasági mutatóit. Már­pedig tudnivaló, hogy Szaúd- Arábia az az OPEC-tagál- lam, amely óriási készleteinél fogva leginkább szabályozni képes a piacot, méghozzá a múltban is, most is a Wa­shingtonnal való egyeztetés alapján. Az USA szerepe az olajárak alakulásában sokkal nagyobb, mint amilyennek első pillanatban látszhat. 1974-ben például az iráni rabnak, főleg fegyverekért, 49 milliárd dolláros tartozása volt, a Fehér Ház zöld utat adott az iráni olaj áremelés­nek — igaz, nemcsak azért, hogy a tartozást Teherán könnyebben kiegyenlíthesse. Mivel az Egyesült Államok­nak bőven vannak olajtarta­lékai és' az ismert „multi­kon” keresztül a nemzetközi olajbusiness jó része is a Wall Street kezében volt, Washington azért sem bánta az áremelést, mert azt kon­kurensei Nyugat-Európa és Japán nála sokkal- jobban megérezték és ezzel mind gazdaságilag, mind politikai­lag sebezhetőbbekké váltak. Napjainkra azonban a hely­zet megváltozott. Éppen a magas árak miatt, a nyugati világ igyekszik visszafogni olajfelhasználását, • Szaúd- Arábia pedig gondoskodott arról, hogy — az irak—iráni háború ellenére — bőséges legyen a kínálat. Ezért tűnik megalapozottnak az a jóslat, hogy ezúttal Genfben nem lesz jelentékenyebb emelés. H. E. Husszein Moszkvában Kedden délben megérkezett Moszkvába Husszein jordáni- ai király, aki a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a szov­jet kormány meghívására tesz hivatalos baráti látoga­tást a Szovjetunióban. A jor- dániai uralkodót a repülőté­ren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke fogadta. A jordániai király kísére­tében Moszkvába érkezett Mudar Badran miniszterel­nök, Marvan al-Kasszem kül­ügyminiszter és Hasszán Ib­rahim, a megszállt területek államminisztere is. A kora délutáni órákban Husszein király a Kremlben fogadta a Moszkvában akk­reditált diplomáciai képvise­letek vezetőit. Husszein jordániai király Moszkvába érkezett. A repü­lőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke fo­gadta. (Kelet-Magyarország telefotó) Ismét a földön a Szojuz—T—4 Szerencsésen földet ért a Szojuz—T—4 személyzete. A leszállókabin Vlagyimir Ko- valjonokkal és Viktor Szavi- nihhel kedden, moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor üt­közésmentes leszállást haj­tott végre a megadott kör­zetben, a kazahsztáni Dzsez- kazgan városától 125 kilo­méternyire keletre. A leszál­lásról kiadott közlemény sze­rint az űrhajósok a Szaljut— 6—Szojuz—T—4 űrkomple­xum fedélzetén sikeresen tel­jesítették a 75 napos űrrepü­lésre kitűzött programot, s — mint az első vizsgálatok mu­tatják — szervezetük jól vi­selte el mind a hosszas súly­talanság körülményeit, mind a leszállás megterhelését. (Folytatás az 1. oldalról) a számos országban végbe­menő pozitív változásokra. „Nagyon veszélyesnek, ka­landorpolitikának” nevezte Cedenbal az Egyesült Álla­moknak és a NATO-nak azt a törekvését, hogy katonai­stratégiai fölényre tegyen szert. Ugyanakkor rendkívül konstruktívnak minősítette az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesztett szovjet javasla­tokat, amelyek megvalósítá­sa révén megmenthető a vi­lág a nukleáris háború fe­nyegetésétől. A mongol párt Központi Bizottságának első titkára síkraszállt az ázsiai orszá­gok baráti kapcsolatainak erősítése mellett, külön is aláhúzta az Indiával való jó együttműködés jelentőségét. Cedenbal beszámolójának második részében gazdaság- politikai kérdésekkel, az. új ötéves tervvel foglalkozott. A tavaly zárult VI. ötéves terv fő eredményeit ismertetve rá­mutatott, hogy az elmúlt öt esztendőben a mongol nép­gazdaságban a termelési ala­pok 70 százalékkal növeked­tek. Az előállított társadalmi termék összességében 35 szá­zalékkal, a nemzeti jövede­lem 30,9 százalékkal gyara­podott. A mezőgazdaságban az állóalapok (az állatállo­mány nélkül) tizenhárom­szorosán múlták felül az 1960. évi szintet. 279 ezer hektár szűzföldet tettek ter­mővé, a mezőgazdaság négy­ezernél több traktort, 1200 aratókombájnt, 2000 teherau­tót stb. kapott. A Központi Bizottság be­számolójának elhangzása után a kongresszuson meg­kezdődött a vita. TELEX CEAUSESCU—ARAFAT­TALÁLKOZO Hétfőn Bukarestben meg­beszélésre került sor Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő és Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke között. A találkozón a kétoldalú kap­csolatokat és kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzet­közi kérdéseket tekintettek át. Románia a jövőben is minden politikai, diplomáciai, anyagi és erkölcsi támogatást megad a palesztin népnek nemzeti törekvései és jogai érvényesítéséért folytatott harcában — hangsúlyozta á találkozón Nicolae Ceausescu. TORONYMASZÓ AKROBATA Egy huszonöt éves- akroba­ta alpinista felszerelés segít­ségével megmászta Chicago és egyben a világ legmaga­sabb felhőkarcolóját. Az épü­let biztonsági őreinek min­den mesterkedése ellenére is kitartó hegymászó 7 és fél óra alatt jutott fel a 110 eme­letes épületóriás tetejére. KORMÁNYELLENES KAMPÁNY A Dél-afrikai Köztársaság­ban a fekete többség jogai­ért küzdő mozgalmak nagy­szabású kormányzatellenes kampányba fogtak. Az el­múlt két napban az ellenál­lók két sikeres akciót hajtot­tak Végre. Feltehető, hogy a fajüldöző rendszer felszámo­lásáért harcoló erők a köz­társaság kikiáltásának 20. év­fordulójára tervezett ünnep­ségek idején újabb rajtaüté­seket, tüntetéseket, bojkott­akciókat szerveznek. MITTERRAND IZRAELBE LÁTOGAT Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök elvben elfogadta Menahem Begin iz­raeli miniszterelnök meghí­vását izraeli látogatásra — közölte hétfőn egy francia elnöki szóvivő. A francia kül­ügyminisztérium is nyilvá­nosságra hozta Mitterrand válaszát Begin beiktatási üd­vözletére, s abban az elnök kijelenti: Izraelbe utazik, „mihelyt a körülmények ezt lehetővé teszik” számára. METRIPOND MECHANIKAI MÉRLEGEK GYÁRA FEHÉRGYARMAT FELVÉTELRE KERES GÉPÉSZMÉRNÖKÖT VAGY ÜZEMMÉRNÖKÖT fejlesztői illetve gyártástechnológusi munkakörbe. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a METRIPOND Mechanikai Mérlegek Gyára Fehérgyarmat, személyzeti előadónál. |iil-lHÉ|,l,lil,| (773) Elveszett atombombák E gy Pentagon-tanul­mány, amelyről ked­den adott hírt az amerikai sajtó, elveszített és ma is ismeretlen he­lyen lévő nukleáris fegy­verekről számol be. A tanulmány öt, koráb­ban ismeretlen incidens körülményeit is feltárja. Minden esetben atom­bombákat vesztett el az amerikai légierő. Bár mindez 1968 előtt történt, amikor éppen a nagyszá­mú baleset miatt a Pen­tagon beszüntette a nuk­leáris fegyverekkel felsze­relt stratégiai bombázók járőrrepüléseit, a tanul­mányból kitűnik, hogy 1950-től 1968-ig az ame­rikai hadseregben 32 nuk­leáris vonatkozású baleset történt, amelyek során valósággal teleszórták a világóceánt és a száraz­földet atombombákkal és más nukleáris szerkeze­tekkel. Ezek nem robban­tok fel, mert az atom­fegyverek robbantószer­kezetét és nukleáris tölte­tét külön tárolják, öt sú­lyos katasztrófát az Egye­sült Államok eddig teljes titokban tartott. Így, a most közzétett ta­nulmány szerint, 1968 ta­vaszán az Atlanti-óceánon történt egy súlyos bal­eset, amelynek részleteit a tanulmány nem ismerteti. A The New York Times értesülései szerint azon­ban elsüllyedt atom-ten­geralattjáróról van szó, amelynek katasztrófáját azért tartották titokban, nehogy a Szovjetunió vagy bármely más ország felkutassa az atomfegyve­reivel együtt elveszett bú­várhajót. Három évvel korábban, 1965 decemberében egy amerikai repülőgép-anya­hajéról a tengerbe esett és elsüllyedt egy A—4-es va­dászgép, fedélzetén egy nukleáris bombával. Az eset a Csendes-óceán egy bizonyos pontján történt, amelyet máig titokban tartanak. A repülőgép pi­lótástul, atombombástul elveszett. Egy harmadik esetben nem atomfegyverekkel, hanem atombombák rob­bantószerkezetében hasz­nált anyagokkal történt katasztrófa. Mintegy hat­száz tonna hagyományos robbanóanyag robbant fel 1963 novemberében a te­xasi Medina támaszpon­ton. Az amerikai haditenge­részet egy tengeralattjáró­vadász repülőgépe 1959 szeptemberében — fedél­zetén nukleáris fegyverrel — Washington állam part­jai közelében a tengerbe veszett. Szerencsére nem volt nukleáris robbanófej ab­ban az atombombában sem, amelyet 1950 novem­berében egy B—50-es amerikai bombázó poty- tyantott az óceánba, an­nak egy ismeretlen pont­ján. Az atombombában lévő hagyományos robba­nóanyag azonban a vízbe csapódáskor felrobbant. A pártkongresszus napjaiban Mmislni pillanatképek A mongolok külföldi ven­dégeiknek gyakorta hangsú­lyozzák, hogy jelenüket csak az érti meg valamelyest is, aki legalább néhány évtize­des múltját ismeri ennek az alig kétmilliós ázsiai népnek. Ha azt halljuk például, hogy az ulánbátori kenyérgyár ma húszfajta péksüteményt ké­szít és naponta száz tonna árut szállít a főváros üzletei­be, vendéglőibe — természe­tes, köznapi megállapításnak hangzik. Az is. Ám mennyire más a csengése e ténynek, amikor utánagondolunk: Mongóliában még hatvan esztendővel ezelőtt, a népi forradalom idején is úgyszól­ván ismeretlen volt a nö­vénytermesztés. A kolostora­ik homályából soha ki nem lépő lámák — a papok — fő­benjáró bűnként tiltották a föld feltörését. Nem termett tehát gabona, így nem volt kenyér sem. • Sok mindent pótolt persze a hús, hiszen kevés olyan or­szága van földünknek, ahol régebbiek lennének az állat- tenyésztés hagyományai, mint Mongóliában. Az egyoldalú táplálkozás következményei — a népbetegségek, csecse­mőhalandóság, alacsony élet­kor — azonban még nyo­masztóbbá tették a feudális elmaradottságot. A hús ma is az egyik fő táplálék — éven­te fejenként száz kilót fo­gyasztanak —, de nem a ki­zárólagos. Amikor Cserendól- gor asszony, az ulánbátori ke­nyérgyár egyik brigádvezető­je arról beszél, hogy nagyon ügyelniük kell munkájukra, mert a vásárlók könnyen szó­vá teszik, ha kicsit is égett a péksütemény — nos, a múlt­hoz mérve ez szinte kellemes gondnak tűnik. Az állattenyésztés érthető­en manapság is a mezőgazda­ság vezető ágazata, nyolcti­zedét adja az össztermelés­nek. A csak fokozatosan át­alakítható természeti körül­mények, így a föld minősége, vagy a rendkívül szélsőséges éghajlat sok vidéken ma sem teszik még lehetővé a föld másfajta hasznosítását. A szűzföldek feltörése azonban nagy erővel folyik, mindin­kább tért hódít a műtrágyá­zás, a gépesítés, az öntözés. Igaz, a gabona hektáronkénti termésátlaga alig haladja meg az egy tonnát. De önel­látó az ország, s az idén 565 ezer tonna, betakarítását ter­vezik. Az öntözött földterüle­tet 1981-ben 17 ezer hektárra növelik. A 25 milliós állatállomány legeltetése megköveteli a vándorló életmódot. A fővá­rostól 110 kilométerre levő Eng Túl nevű szövetkezet egyik pásztora, Zsavartin Drugarszüren például el­mondta, hogy évente 10—15- ször is új helyen állítja fel a családi jurtát. Akad munka bőven a temérdek állattal, amiből ötven az övé — ház­táji. Jól keres, nemrég mo­torkerékpárt vett, s a tran­zisztoros rádió közelebb hoz­za a nagyvilágot. A pásztorok életformája azonban nemcsak ilyen vonatkozásban alakul át. A belterjes gazdálkodás térnyerése a vándorló élet­Cserendolgor asszony módot fokozatosan a múlttá teszi, ha nem is rövid éve­ken belül. Az intenzív gaz­dálkodás fokozása ma a me­zőgazdaság legfontosabb fel­adata. Nem kevés gondot okoz ugyanis, hogy sok állat elpusztul a rideg körülmé­nyek között. Hatvan éve az ipart a kez­detleges kézművesség jelen­tette. Ilyen alapokról kellett kifejlődnie a ma már hírnév­re szert tett könnyűiparnak, amely az ország ipari terme­lésének negyedét adja. S míg az energiatermelés, a bányá­szat két-három évtizede gye­rekcipőben járt, ma a leg­ígéretesebb ágazat. Mongólia igen gazdag nyersanyagok­ban. Felfedezték például Ázsia egyik legjelentősebb réz- és molibdénleletét. E he­lyütt nőtt ki a földből a 40 ezres Erdenet városa. Szovjet közreműködéssel hatalmas ércfeldolgozó kombinát épül ott. Teljes átadása után — még ebben az ötéves tervben — 16 millió tonna ércet dol­goz fel. Így a világ első tíz ilyen létesítménye között lesz. A szénvagyon is tekin­télyes az országban, az idén 4,5 millió tonnát hoznak fel­színre. Elválaszthatatlan a mongol gazdaság fejlesztése a KGST- államok segítségétől. Hazánk is kiveszi ebből a részét. Ma­gyar segítséggel épült fel a szonginói biokombinát, a darhani húsüzem, a fővárosi ruhagyár és sok más létesít­mény, de részt veszünk a víz­gazdálkodási munkákban és, a geológiai kutatásokban is. Betérve egy mongol élelmi­szerüzletbe, a magyar láto­gatónak sok felvágottféle, húsáru, külsőre igen ismerős­nek tűnik. Pedig az van rá­juk írva: darhani húskombi­nát. Mongóliában a tények jel­képpé válnak. Járt már e föld szülötte a világűrben. Ami­kor Gurragcsaa visszatért hazájába, az ulánbátori repü­lőtéren ősi népviseletben vár­ta anyja, apja. Egyenesen a garvan-bulaji sztyeppe jurtá­jából érkeztek kozmonauta fiuk fogadására. De ez csak egy példa a modem Mongó­liát megtestesítő sokból. Az ilyen példák is bizonyítják, hogy elért eredményeire büszke lehet a mongol nép, a kommunisták most tanács­kozó kongresszusa. L. Z. A főváros egyik új lakónegyede

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom