Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 26. Nyíregyházi öregdiákok S zombat este Budapesten, a Pedagógusok Szakszervezetének Benczúr utcai vendég otthonában tartották meg hagyományos összejövetelüket a nyíregyházi öregdiákok. A mintegy másfél száz jelenlevő — kiknek zöme már ( hat éve rendszeresen ösz- szejár, kulturális esteket tart és megemlékezik a régi diákváros fontosabb eseményeiről — ezúttal elhatározta, hogy még ez évben hivatalosan is társadalmi egyesületté alakul, vezetőséget választ, és közös akciókat szervez. Az öregdiák egyesületet szívesen fogadja keretei közé a népfront zuglói bizottsága. Mindjárt meg is választották a szervező bizottságot, mely október lore a legközelebbi találkozóra — formába önti az elhangzottakat. Az est hátralévő részében néhány régen látott öregdiák köré csoportosultak régi társaik, mások az öregdiák Kör foglalkozásainak tartalmáról szőtték terveiket. Szabolcs és Nyíregyháza múltját és jelenét még jobban megismerni — akár tipikus helyi adomák gyűjtésével is — ez volt az egyik legrokonszenvesebb kezdeményezés. Ügy tűnik, meg- ( fogta az öregdiákok, Szabolcs fővárosa neveltjeinek szívét az a gondolat, hogy még többet tehetnek a szűkebb haza, diákvárosuk népszerűsítéséért, esetleg fejlődéséért is. (gríz) Zeneszóra Á hírt először meglepetéssel, majd tetszéssel fogadtam. Arról szólt, hogy a HUNNIACOOP kis- várdai gyárában a jövőben zeneszóra dolgoznak a lányok és asszonyok. Reggel, munkakezdéskor csendül fel a muzsika, és szól egészen a műszakok végéig. És nem is akármilyen zenéről van szó! Az összeállítók tudományosan vetik egybe a szalagok tempóját, a monotonitás tényezőit, a napszakokat, s ezekkel összhangban válogatják a szalagra kerülő számokat. Vagyis nem öncélú muzsikálásról van szó. A zene élénkítő, ritmusváltásra késztető hatását kívánják alkalmazni egy olyan gyárban, ahol a munka jellege nem éppen lelkesítő. A kisvárdai kísérletet nyilván az elmúlt években szerzett tapasztalatok indokolják. Az ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos munkák nem azzal fárasztanak, hogy emelgetni kell. Nem a zaj ártalmas. Itt — és oly sok más hasonló jellegű üzemben — a monoton munka,, az egyhangúság, a moraj teszi próbára az embert. A munkalélektannal foglalkozók régen figyelmeztetnek erre a körülményre. Felhívják a figyelmet az embert fenyegető ártalomra, de utalnak arra: a termelés is kárát látja ennek. A HUNNIACOOP vezetői korszerűen ismerték fel mindezt, s túljutottak a vitákon. Ma már készül a hangszalag. Csak idő kérdése, hogy a lelkileg sem vidító gyárban az egyhangú csirkehalál és -feldolgozás kellemesebb körülmények között zajlik majd. Jó példa ez arra, hogy az okos gazdasági vezető nemcsak a termeléssel, hanem a minden fölött álló emberi tényezővel is számol, (b) 32 millió forintos beruházásból az ÉPSZER készíti Nyíregyházán a Lujza utcán a VAGÉP új szervizüzemét. (Elek Emil felvétele) DIÁKOK PROGRAMJA NYÁRRÁ Készülődés az épitőtábsrezásra A nyáron — a június 28-r kapunyitástól — csaknem 70 ezer középiskolás, főiskolás és egyetemista vállalkozik arra, hogy az idei, immár a 24. építőtábori évadban erősítse a KISZ építőtábori mozgalmának, a diákok önkéntes munkavállalásainak hagyományait. A vakációban 103 központi táborhelyen, számos megyei szervezésű, és főiskolai, egyetemi építőtáborban ragadnak szerszámot a diákok, hogy meggyorsítsák a sürgető mezőgazdasági idénymunkák elvégzését, vagy kipróbálják az erejüket lakás- építkezéseken, út- és vasútépítéseken — mondották a KISZ KB építőtáborok bizottságán az MTI munkatársának. — A gimnazisták, a szakközépiskolások és a szakmunkástanulók, s a felsőoktatási intézmények hallgatói a napokban veszik át a KISZ-től kapott megbízólevelüket és- utazási utalványukat. Ä fiatalok többsége ebben az évadban is a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gyümölcsöseiben, kukoricaföldjein, szőlőskertjeiben serénykedik majd. Az ország mezőgazdasági üzemei közül jó néhányan már évek óta fogadnak nyári diákmunkásokat. A tiszaföldvári Lenin Tsz tavaly először szervezett öntöző-építőtábort, s a jó tapasztalatok alapján idén is több száz fiatalt vár. Az Enyingi Állami Gazdaság és a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet e nyáron először nyit öntöző-építőtábort, A legtöbb fiút és leányt, mintegy kétezret, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ká- rolymajori és sátorhelyi tábora fogadja, mindkét helyen a kukoricacímerezési munkák meggyorsítására. Kecskeméten, Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Hatvanban és Nagykőrösön a konzervgyárak munkájába kapcsolódnak be az ország külöböző vidékeiről érkező diákok. A vakáció idején 9 szakmai építőtábor népesül be, s mintegy 4 ezer szakmunkástanuló mellett ezer gimnazista — „segédmunkás” is bekapcsolódik a budapesti, valamint a szegedi, a dunaújvárosi, a tatabányai és a szolnoki lakás- építkezések munkáiba. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az idén másodszor fogad mintegy 200 erdésztanulót a szántódi csemetekert gondozására. Jelentős feladatra vállalkoztak Hatvan környékén az M—3-as autópálya új szakaszának építkezésére érkező borsodi fiúk. Az M—1-es pályán hasonló munkákat végeznek négy turnusban Vas és Bács megyei ökölvívó fiatalok is. Az ifjú sportolók az ország más részeiből is a korábbinál nagyobb érdeklődést mutattak az elmúlt hónapokban a nyári építőtábori munkák iránt. Először jelentkeztek önkéntes építőtáborozásra cselgáncsozók, kifejezetten nehéz munkát kérve : ők Répceszentgyörgyön vasutat építenek majd. A nyár önkéntes diákmunkásait mindenütt megfelelő munkafeltételek, konkrét feladatok és jól felszerelt táborhelyek várják. A napi 6 órás munka mellett ezúttal is bőven válogathatnak majd kulturális, politikai és sport- programok között. A vitafórumokon, a politikai témák között ezúttal első helyen szerepel majd a KISZ X. kongresszusán születő dokumentumok ismertetése. A táborokat sűrűn látogatják majd népszerű együttesek, a Radnóti színpad társulata, s több helyen bemutatják az ifjúsági kabarét. Kocsár Miklós szerzői estje Rangos hangverseny színhelye volt május 23-án, szombaton 18 órakor a nyíregyházi 4. sz. iskola díszterme. Kocsár Miklós kétszeres Erkel- díjas zeneszerzőnek rendezett szerzői estet a 4. sz. iskola és a városi művelődési központ. Kocsár Miklós Farkas Ferenc növendéke volt a Zeneakadémián, melyet 1959-ben végzett el. Nagy előszeretettel 1980. október 11. napján a 16 éves R. A. és a 17 éves B. Cs. szamosszegi fiatalemberek Budapestre akartak utazni, azonban egy egész napon át Mátészalkán csavarogtak és estefelé alig volt pénzük. Este 9 óra volt már, amikor a Halász étteremből erősen ittas állapotban, dülöngélve kijött a számukra ismeretlen S. F. sértett, egyik társával, akinek 500 forintost adott át. Ekkor a fiatalkorúak elhatározták, hogy pénzt szereznek az ittas embertől. Követni kezdték és szerencséjükre a társa a Kraszna Áruház közelében elvált tőle, így már egyedül folytatta útját a Kossuth utcán. Elérkezett az alkalmas pillanat. Egy arra alkalmas helyen megszólították, s megkérdezték, hogy van-e gyufája. A sértett válaszul csak annyit mondott, hogy „Nincs, fordul az énekkarok felé, noha a kamarazene és a zenekari művek is sikert hoztak számára, mint pl. az 1979-es győri zenei napokra komponált „Metamorfózisok” című zenekari műve. Párizsban, Varsóban, Szófiában volt már szerzői hangversenye. Debrecen város felkérésére komponálta az itt is bemutatott „Csili-csali nótákat” Weöres de pénzem van”, hiszen aznap kapott fizetést. Erre az elkövetők máris a pénzét kérték, amely ellen az eddig gyanútlan sértett természetesen tiltakozott. A két fiatalkorú ekkor ütni kezdte az ittas embert, aki a falnak tán- torodott. A védekezésre képtelenné tett sértett zsebeit R. A. átkutatta és elvette a nála lévő 1000 forintját. A tettesek a pénzen megosztoztak. A járásbíróság társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt R. A.-t 1 év és 4 hónapi szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, B. Cs.-t 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Dr. Máriánné Dr. Molnár Mária ügyész Sándor verseire, a „Csodafiú- szarvas” című vegyes kari művet Nagy László versére. Nagyon hatásos és igényes művek voltak a Gyermekeknek, Süssél nap, Suhanj szerelem, Évszakok zenéje címszók alatt összefogott kompozíciók. A 4. számú iskola Napsugár kórusa Hegedűs Istvánná, nagykórusa Szabó Dénes, az Ifjú Zenebarátok Kórusa Gebri József vezényletével méltók voltak a megszólaltatott kompozíciókhoz. Nagy elismerés jár a kórusoknak és karnagyaiknak, hogy kortárs zenénk reprezentánsának zeneileg, kifejezésben és technikában egyaránt rendkívüli igényeket támasztó műveit világos körvonalú, áttekinthető előadásban hozták a hallgatóság elé. Plasztikus, kiegyenlített előadásuk mintaszerű volt, hiszen a művek interpretálása karnagytól és kórustagoktól egyaránt igen fejlett muzikalitást s a nehézségektől vissza nem riadó, kitartó munkát követelt meg. Elhangzott még a szerzőnek „Saltus Hungarikus” című fuvolára és zongorára írt, régi magyar táncokat feldolgozó műve Bendzsák Anita és Karmanóczki Tünde tehetséges növendékek előadásában, valamint a 15 kis zongoradarab: pedagógiai célzatú, modern hangzású műve Selei Anna előadásában. A nagyszámú közönség melegen ünnepelte a szerzőt és az előadókat. Vikár Sándor Megosztoztak a pénzen Rablótámadás egy ittas ellen Iképernyö ELŐTT Előbb csak rövid széljegyzetek egy-két múlt heti produkcióról. A Kortársunk sorozatban Mesterházi Lajost mutatta be szerdán az író-barát Bárány Tamás, no meg Katkó István szerkesztő és Lengyel György rendező a Csőrfenö (Ossa sepia) c. elbeszélésének televízióra alkalmazásával. Az író nagy hatású emberi és művészi személyiségének megidézése — Bárány jóvoltából — sikerült volt, azonban kevésbé mondható annak a novella televíziós feldolgozása. Mesterházi gazdag életműve bizonnyal megérne egy bővebb „merítésű” kidolgozottabb tévés feldolgozást. Viszont teljes elismeréssel kell megemlékeznem Hámori Ildikó és Lukács Sándor csütörtöki hangulatos sanzonestjéről. Ezt a nagyon nehéz, egyszemélyes műfajt csak olyan egyéni varázzsal és szuggesztivitással lehet művelni, ahogyan ők tették. Űj értelmezési lehetőségeket, új tónusokat és színeket kaptak az ő eladásukban Joseph Kozma (Kozma József) világszerte ismert dalai is. Azok közül a szórakoztató produkciók közül, amelyeket még láttam a héten, feltétlenül kiemelésre érdemesnek tartom az 1961-ben elhunyt, nyíregyházi születésű népszerű író, humorista és vígjátékszerző Gádor Béla születésének (1906. május 22.) 75. évfordulóján sugárzott Néhány első szerelem c. tévéjátékot, — még akkor is, ha ismétlés volt. Életművének alighanem legmaradandóbb részét képezi a fenti című lírai novellafüzér, melyben a setesuta és mégis hallatlanul bájos, diákköri első szerelmeinek állított emléket, A Büli-től egészen Krisztináig. A húszas-harmincas évek polgári világát a diákszerelmekben „kóstolgató” tehetséges kamasz első tapasztalatai és csalódásai mögött még a társadalmi felismerések is fölsej lettek. A hat epizódot televízióra alkalmazó Litványi Károly és a rendező Mamcserov Frigyes munkája (csakúgy, mint az operatőr Czabarka Györgyé) igazi profiteljesítmény: a tévéjáték hangulatossága, kor- és személyiségidézése mit sem vesztett hatásából. Vasárnap estéken „fajsúlyosabb” film- és színházi előadásokkal jelentkezik az utóbbi időben a televízió. (Ügy látszik, hogy a krimik és a könnyedébb produkciók főestje a szombat lett.) Most például a Pesti Színház 1977 elején bemutatott előadását láthattuk, Hernádi Gyula drámai művét, a Királyi vadászat-ot, Marton László rendezésében. A darab az 1921-es tétova király- puccs persziflázsa. Habsburg IV. Károly és Zita királynő ebben az abszúrd módon megcsavart történelmi játékban valóságos, a történelmi szerepüknél is még inkább bábfigurák. Ténylegesen is azok, hiszen a saját karrierjét Horthynál már egyengető Erdődy gróf, a monarchista nagyúr kreatúrái. Az írói fikció éppen a kulisszák mögötti erőjáték döbbenetes hatású ábrázolásához volt szükséges. A darabot remek előadásban élvezhettük, Szabó Sándor, Tordy Géza és Bánsági Ildikó főszereplésével. Merkovszky Pál EJrádió ________________ MELLETT Lehetne éppen kis statisztikát is készíteni arról, milyen tágabb témakörökbe csoportosíthatók azok a műsorok, riportok, beszélgetések, amelyek a rádió politikai adásaiban a múlt héten domináltak; lehetne, de nincs különösebb értelme, jelentősége. Ugyanis ezeknek az adásoknak a legfőbb jellemzője az időszerűség, nemcsak ezen a héten, hanem általában. Ez nem külön megemlítendő érdem, hanem egy természetes hallgatói igénynek és a politikai elvárásnak megfeleli tény, egy fontos szerkeszti elv érvényesülése. •Mégis, miféle kérdésekre szóltak ezekben az adásokban? Csak-néhányat lehet itt megemlíteni a számos közül. Például az Egyszerű „pénzügyi” manőver című műsor a termelők és a külkereskedők közti érdekellentét egynémely vonatkozását és azok eredőit, a megoldás lehetséges módjait boncolgatta. Annak adva erőteljes hangsúlyt, hogy a népgazdasági eredményesség érdekében — és természetesen a vállalatok érdekében is — meg kell teremteni a valóságos közös érdekeltséget a termelők és a külkereskedők között. Gazdaságpolitikai riportnak fogható fel a Jobbért — jobbat címet viselő riport az építőipari minőségi bérezésről. Igazán nem egyszerű kérdés, mert nem csupán a bérezés oldhatja meg a problémát, teremthet valóban jó, kiváló minőségű „végterméket” az építőiparban. Legalább ennyire fontos mind a dolgozók, mind az épületek minősége '— tehát végső soron a minőségi bérezés megvalósíthatósága — szempontjából a munka szervezettségének minősége. Ebbe természetesen beleértve a munkafegyelmet is, amely utóbbi a munka megszervezésének fegyelmét, kötelezettségét is magába foglalja. A környezetvédelem az ipar (és a mezőgazdaság ipari jellegű „vékenységé- nek) ejlődése következtében csupán jogi szabályozással, szankcií alkalmazásával most m 'em valósítható meg a „nt eredménnyel. Szemléleti változásra is szükség van. Arra egyebek között, hogy a vállalatok — felülemelkedjenek a csoportérdeken, és ezt a kérdéskört is népgazdasági érdekekben gondolva kezeljék, s oldják meg a maguk portáján. Erre is van már nem egy példa, de arra is, hogy a büntetőszankciók sem mindig vezetnek eredményre. A fűtől fáig, Mit csinál az OKTH? (az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal) című beszélgetésnek egyik igen fontos következtetését a szemléletváltozás szükségességében lehetne megjelölni. Seregi István Hatféle üdítő Nyírbátorból A Nyírkémia Vállalat nyírbátori palackozó üzemegysége hatféle üdítőt — banán, málna, meggy, narancs, citrom, szőlő — készít. Az első negyedévi termelési tervüket 119 százalékra teljesítették; március végéig több mint háromezer hektoliter üdítő került értékesítésre. A féléves terv előirányzata 3500 hektoliter. Jövőre új gépsort kívánnak beállítani, amelytől azt várják, hogy a jelenleg egy műszakban palackozott 3000 darab literes üdítőt egy óra leforgása alatt palackozza.
