Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 24. Átadás a 88. születésnapon Megújul a Korona-szálló „Tűz a Korona vendéglőben. Komoly veszedelemben forgott az elmúlt héten pénteken, az épülő Korona vendéglő. A nagyterem felett dolgozó bádogos olvasztókályhájától délután 4—S óra tájban tüzet fogott a tető fája, és gerendázata ...” — írta a Nyírvidékben hajdani kollégánk 86 esztendeje. A tüzet mint a Korona léte bizonyítja, idejében sikerült eloltani. Ám nyolcvanhat év után megint dolgoznak a tetőn. Az ácsok, tetőfedők, lakatosok, szerencsére tüzet nem okoznak, még ha ég is kezük alatt a munka. Van dolguk bőven! Nemcsak a palát cserélik, de ahol a meggyengült fal ügy kívánja, betonkoszorúval erősítik meg. Más helyen a fageren- dázatot kell cserélni, acélra. És a tetőszerkezet átépítése csak része az épületen folyó munkáknak. „Leszáll" a mennyezet A Korona további sorsáról a szakemberek mé„ 1973- ban döntöttek: a nyíregyházi városképhez hozzátartozó szállót érdemes felújítani. Más kérdés, ugyanilyen döntés születik-e, ha a bizottság előre tudomást szerez azokról a nehézségekről, melyek a munka megkezdésével egyre-másra jelentkeznek. A tetőről már szóltunk, menjünk egy emelettel lejjebb. A Korona helyiségei annyira magasak, hogy nehéz őket „befűteni.” Célszerűnek látszott hát, a mennyezetet 55 centiméterrel alacsonyabbra hozni, ami persze csak kimondva ilyen egyszerű. A zegzugos épület folyosóin mindezt megoldani jóval körülményesebb. Az épület helyiségei közül eredeti állapotában egyedül a díszterem marad meg. Hogy a mennyezet és a falak gipsz díszítéseit a födémcsere közben megóvják, egy győri építési szakember újítására van szükség. A teremben olyan különleges állványzatot építenek, mely a csere ideje alatt a díszeket kímélve tartja meg az egész mennyezetet. Vegyi szigetelés, aranyozás Gondot jelent az épület alatt húzódó pincelabirintus, melyben télvíz idején méter, méter húszra emelkedik a talajvíz szintje, de nyáron sem kevesebb, mint ötven centi. A közel száz éve építkezők „megfeledkeztek” az alapok szigeteléséről. Ezt a munkát, igaz sokkal nehezebb körülmények között, most kell hát elvégezni. Az ebesi tsz szakemberei a rekonstrukció alvállalkozóiként, osztrák li- cenc alapján a padlót és a falakat úgynevezett vegyi szigeteléssel tömörítik. Ez, megszilárdulás után 10 atmoszféra nyomású víznek is képes ellenállni. A rekonstrukció zömét végző ÉPSZER-dolgo- zók munkáját az ebesieken kívül az Országos Szakipari Vállalat, valamint az Országos Múemlékfelügyelőség esztergomi főépítésvezetősége is segíti. Előbbiek a díszek aranyozását, utóbbiak a gipszfigurák pótlását végzik majd. És akkor még nem említettük a fűtés, a világítás és a konyha korszerűsítésén dolgozó vállalatokat. Sörbár és lakosztály Mert távfűtést kap az épület 27 szállodai szobája, és lakosztálya. A fürdőszobás, illetve zuhanyozós szobák öt- venhét vendéget fogadhatnak egyszerre. Az önkiszolgáló éttermet, sörbárt 1500 adagos konyha és 1500 adagos cukrászüzem szolgája majd ki. Mellettük az épületben helyet kap néhány — különféle rendezvények céljára szolgáló, különterem is. A rekonstrukció után visszaköltözik helyére a gyógyszertár. 1983 nyarán, 88. születésnapjára kapja meg új ruháját a nyíregyházi Korona. S ha a 100 millió forintos „köntös” a „méretek szerint” készül el, szebben, s ifjabban várhatja „az öreg hölgy” új rajongóit, mint 1895-ben, születése esztendejében. Csendes Csaba Táncegyüttes, citraxenekar Falusi esték A vásárosnaményi járás hagyományos kulturális rendezvényét, a Vidám falusi esték elnevezésű programot legközelebb Beregsurányban tartják május 25-én, este héttől. A műsorban fellép a vásárosnaményi városi-járási művelődési központ Liszt Ferenc vegyes kara, Kraszna táncegyüttese, a forgácslapgyár tánccsoportja, a tarpai citerazenekar, és népdalkor, a pusztadobosi pávakör, valamint két népdalénekes: Nagyné Folytovics Erzsébet és Simon Józsefné, a népművészet mestere. JÓ KAPCSOLAT MISKOLCCAL Szabolcsi nyersanyag a hűtőiparnak Aki a megye boltjainak hűtőpultjain mélyhűtött zöldséget, gyümölcsöt, vagy tésztafélét keres, az esetek jelentős részében a miskolci hűtőház gyártmányaival találkozik. Ráadásul számos olyan községe, városa van megyénknek, ahol azt vásárolják meg mélyhűtött állapotban, amit náluk — nálunk — termeltek meg. Egyszóval kétoldalú a kapcsolat Sza- bolcs-Szatmár megye és a hatalmas miskolci hűtőház között. Bab és szamóca Dr. Szűcs Imréné a hűtőház kereskedelmi osztályának vezetője és Rimár László termeltetési előatfó egyhangúan állítják: — Ez a kapcsolat több mint korrekt, kimondottan jó. Szaboles-Szatmár megye az egyik legnagyobb partnerünk, egyes zöldség- és gyümölcsfélék túlnyomó részét ott termeltetjük, onnét vásároljuk. Milyen tételekről van szó? A csak exportra szállított ceruzabab 85 százalékát kapják a szabolcsi szövetkezetektől és háztáji gazdaságoktól. A Brokkoli (a nyugati országokban nagyon kedvelt, nálunk kevéssé ismert, értékes, karfiolhoz hasonló növény) teljes egészét nálunk vásárolják. A sárga hüvelyű bab hattizede, a szamóca jelentős része, tetemes mennyiségű burgonya, zöldborsó jut tőlünk Miskolcra, majd mélyhűtve az ország más tájaira, így természetesen hozzánk is. A felsorolás még így sem teljes. j-;v' •• Megduplázott rendelés — Magasak a minőségi követelményeink — mondja Rimár László —, ám a szabolcsi termékek ennek is jól megfelelnek. Igaz, korábban, míg anyagi helyzetünk engedte, szaporítóanyaggal, rázógéppel segítettük a termelést. De, például szamóca szaporítóanyagot ma is adunk. A göngyölegszállítás költségeit mi álljuk és idén már műanyag ládákat adunk partnereinknek. Ennek előnyeit ecsetelni talán nem is fontos. Sosem megyünk a garantált árak alá, és ha keresett cikkekről van szó, akkor szerződés nélkül, és a szerződött mennyiségen felül is vásárolunk. Az idei gyümölcsökből hamarosan megérkeznek az első tételek. A jövő héten Szolnok megyéből, majd ezt követően Szabolcsból várják az első egres szállítmányokat. — Jelentős külföldi — tőkés — vásárlóink vannak. Legnagyobb vevőink Svédország, az NSZK, Hollandia és újabban Kuvait. Az, hogy szívesen vásárolnak tőlünk, a termelők dicsérete is. Szűcs Imréné szerint a táplálkozási igények változása, az étkezés korszerűsödése Szaboles-Szatmár megyében néhány adaton keresztül is - jól mérhető. Két éve, 1979 áprilisában például három és fél vagon mélyhűtött árut szállítottak hozzánk, 1981 áprilisában viszont már a megduplázódott rendelést kellett kielégíteni. Igaz, ebbe a választék bővülése is közrejátszik, hiszen már gyártanak különböző gyümölcskrémeket is. — A napokban — mondja —, már cukrozott málna is kapható lesz a boltokban. De nemcsak zöldség- és gyümölcsféléket gyártanak, a mélyhűtött gombóc és a sokoldalúan használható levelestészta is Miskolcról kerül hozzánk. A felfutás ideje a fogyasztásban október és június között van, hiszen nyáron, mi sem természetesebb, a friss áruk felé fordul a vásárlók igénye. Nincs elég hűtőtér Szó esett a gondokról is. — Igaz, jó néhány termék származik tőlünk — fejtegeti dr. Szűcs Imréné —, azonban az országban 10 hűtőház van, és mi az ő gyártmányaikat is forgalmazzuk. Tehát a hiány nem mindig a mi vétkünk, legtöbbször az az ok, hogy a partnerek nem szállítanak nekünk sem. Sokszor érkezik panasz például a lecsóra, mert megbámult, megkeseredett, mire a vásárlókhoz érkezik. Ez azért van, mert a boltok túlnyomó többsége nem rendelkezik megfelelő hűtőtérrel, gond van a raktározással, így — maradva a példaként említett lecsónál — az áru felenged, majd újra fagy, ez pedig erősen rontja a minőséget. Ez az oka annak is, hogy nem mindenből jut elég a boltokba, hiszen nagyobb mennyiségeket tárolni nem tudnak. Végezetül még megemlíteném, nemcsak rajtunk múlik, mi kapható és mi nem. Ez elsősorban attól függ, miből mennyi és milyen terem. S. Z. A rokkantakért Szabolcsban Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1981-et a rokkantak évének nyilvánította. A megyei feladatok elvégzésére ideiglenes szervező bizottság alakult, melynek célja az év megyei tevékenységének koordinálása és egy hosszú távú program kidolgozása. A bizottság május 21-én tartott ülésén megállapította, hogy az országos felhívás eredményeként megyénkben is megindult a különböző szervek, intézmények tevékenysége, a rokkantak segítése érdekében. Ezért a bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki, és a további feladatok végrehajtása érdekében kéri a társadalmi, gazdasági szerveket, intézményeket és megyénk valamennyi lakosát, hogy személyes tevékenységükkel, anyagi és szellemi hozzájárulással segítsék a nemzetközi év sikerét. Fokozott figyelmet Ítéli fordítani — hangzott el a bizottsági ülésen — a nevelési, megelőzési tevékenységre; az érdekvédelemre; a foglalkozási rehabilitációra, a rokkantak munkahelyi beilleszkedésére. A szocialista . brigádok sokat tehetnek vállalásaik révén a rokkantak életkörülményeinek javításáért: gépjárműveik, tartós fogyasztási cikkeik gyors javításával; a közlekedésben, a vásárlásban való részvételük segítésével; a kulturális és sportolási lehetőségeik megteremtése révén. A rokkantak segítésére szánt anyagi támogatást a megyei tanács 802—402541— 1111. számú „Rokkantak támogatása lebonyolítási szám- W’-jára lehet befizetni. A bizottság szándéka az, hogy a befizetett összegeket arányosan osztják szét a rászorulók között. Az Ideiglenes Megyei Szervező Bizottság kéri megyénk lakosságát, hogy az élet minden területén és a mindennapok ügyes-bajos dolgainak intézésében tanúsítsanak támogató és segítőkész magatartást a rokkantak és családjuk iránt. Mese a hitelről... Kicsalt 76 ezer forintot Három gyermeket nevel Vadas Nagy Istvánná, Kolo- zsi Mária 21 éves nagy halászi lakos, de a kérdéses időben sem ő, sem a férje nem dolgozott. Vadasné ismeretségbe került H. A. szintén nagyhalászi lakossal, akinek szépen termett bora, pálinkája is volt bőven, és Vadasné meg az apósa rendszeresen jártak hozzá vásárolni. Mivel Vadasné családi élete a keresetnélküliségen kívül is rendezetlen volt, már 1979-ben gyakran kért az idős H. A.-tól kisebb kölcsönöket azzal, hogy ezekre élelmiszer, gyereknek orvosság vásárlása miatt van szüksége. H. A. kis papírszeletekre jegyezte föl, mennyi pénzt kért tőle az asszony. Tavaly Vadasné kerékpárbalesetet szenvedett és eltört az arccsontja. Azzal az ürügygyei, hogy nagyobb biztosítási kártérítést fog kapni, július végéig több mint 35 ezer forintot kért kölcsön az idős embertől. (Tudta egyébként, hogy a biztosítási kártérítés nem lesz valami túl nagy összeg, összesen ötszáz forintot kapott a baleset miatt.) Ezután Vadasné tovább hitegette H. A.-t, hogy újabb kölcsönöket húzzon ki tőle. H. előbb a megtakarított pénzét adta oda az asszonynak, aztán az unokájától kért, mert a fiaitól nem kapott. Vadasné a biztosítás meséje után azzal ámította az öreget, hogy lakásvásárlási hitelt fognak kapni, s akkor egy összegben megadja a pénzt. Szeptember közepére 76 780 forinttal tartozott az öregnek. H. A. lánya megtudta, hogy az édesapja milyen nagy ősz- szeget kölcsönzött Vadasné- nak, s elmondta a testvérének. Ez a testvér felelősségre vonta az apját, hogy hová tette ezt a szép summát. Végül H. A. bevallotta, hogyan csalta ki tőle Vadasné apránként a pénzt. Ekkor a gyerekek aláírattak Vadasné val egy elismervényt az összegről, s ebben Vadasné vállalta, hogy részletekben október 12-től visszaadja. Közben H. A. súlyos beteg lett és november 15-én a kórházban meghalt, Vadasné viszont azóta sem fizetett. H. A. gyermekei tettek bejelentést az ügyben a rendőrségen. Vadasnét a Nyíregyházi Megyei Bíróság csalás miatt egy év börtönre büntette, egy évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte az általa okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. <k) Betétben közel 6 milliárd Ifjúsági takarék- betét — lehetőség a falusi bankokban Meghaladta az 5 milliárd 800 millió forintot az első negyed végére a lakosság takarékbetétje Szaboles- Szatmár megyében. Ebből 2 milliárd 200 millió forintot Nyíregyháza város és járás betétgyűjtői őriznek, míg 3 milliárd 600 milliót a megyében működő betétgyűjtő helyeken kamatoztat a lakosság. Ebben az évben összesen 205 millióval gyarapodott a betétállomány Szabolcsban, s 108 milliót ebből Nyíregyháza városban és a járásban fizettek be. Különösen népszerű az ifjúsági betétszámla. Jelenleg már 28 500 a fiatalok által nyitott betétek száma. Ebben az évben 2765 új megállapodást kötöttek. Várható, hogy az ifjúsági betétszámlák száma az elkövetkezendő hónapokban tovább, még nagyobb ütemben növekszik. Ugyanis a Pénzügyminisztérium engedélye alapján a takarékszövetkezetek is megbízhatók ifjúsági takarékbetétek elhelyezésével. Az ezzel kapcsolatos szerződéseket Szabolcs-Szatmárban az Országos Takarékpénztár a takarékszövetkezetekkel a közeljövőben köti meg. Ennek megfelelően a megyében lévő takarékszövetkezetek — a falvak bankjai — az év harmadik negyedében már köthetnek megállapodást ifjúsági betétek elhelyezésére. ] A szobrász javaslata ; Pásztorlány és Vénusz Ö römmel olvastam, hogy a város lakossága javaslatot tehet a Pásztorlány új helyére. Evekkel ezelőtt már leírtam a Kelet-Magyar- | országban, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond Vénusz- szobrát ki kellene szoba- '• dítani a fák közül, hogy sokkal többen gyönyörködhessenek arányaiban, formáiban, Most újra szó- l vá teszem mert azt gondolom, hogy a Kocsis-. szobrot — (Kocsis Strobl tanítványa volt) és a Vénuszt együtt kell újra helyreállítani. Bán Ferenc építész-ter- [ vező baráti beszélgetésen említette a Nyírfa előtti helyet a Pásztorlánynak. Én azt mondom, hogy nagyszerű az ötlet. Az utca másik végén, a majdani sétáló Zrínyi utcát lezárni a Kossuth tér felé pedig a Strobl Vénusz- szobrával kell. így a két egyenlő léptékű bronz szobor — mely hasonló stilá- ris jegyeket hord — a városközpont dísze lenne. A Pásztorlány új helye nem lenne messze a megszokottól, a Vénusz működő vízjátékkal a város központját ajándékozná meg egy szökőkúttal. A sétálóutca lezárásának legtermészetesebb formája a szobor. Szerencsés a hely, mert a környező épületek stílusban és nagyságban a szoborral és a kialakítandó vízjátékkal harmonizálna. Én voksomat a Pásztorlány és a Vénusz együttes elhelyezésére, a Zrínyi Ilona sétálóutca két végpontjára adom.- Tóth Sándor szobrász i Ahonnan ritkán látható a Korona: a fedésre váró padlástérből.
