Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

MA Hová, hármas ikrek? ___________ (2. oldal) Alkalmazkodni a változó gazdasági viszonyokból (3. oldal) Munkás a pulpituson (3. oldal) Moszkvai levél (4. oldal) Gyermekoldal (11. oldal) Zárókiállítás a művésztelepen Az ötödik sóstói nemzet­közi éremművészeti alko­tótelepen befejeződött a másfél hónapos alkotó munka, melynek „termé­se” a nyíregyházi városi művelődési központ Lenin téri kiállítótermében lát­ható. Május 22-én nyílt meg a művésztelep záróki­állítása, melyen Bereczky Loránd művészettörténész, az MSZMP KB munkatár­sa méltatta az alkotótábor jelentőségét. Megnyitó sza­vai után került sor a mű­vészeti díjak átadására. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját kapta Ligeti Erika szobrász- művész. A megyei tanács díját Mark Szalmjan, a Nyíregyházi Városi Tanács díját Jacek Dworski, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának díjait Máté Ist­ván és Sebestyén Sándor szobrászművészeknek ad­ták át. A június 7-ig nyit­va tartó tárlaton Ladislava Snopkova (Csehszlovákia), BREZSNYEV BESZÉDE TBILISZIBEN Tőrős Gábor (Románia), Mark Szalmjan (Szovjet­unió), Jacek Dworski (Lengyelország), Heidi Wagner-Kerkhof (NDK), Petar Georgiev (Bulgária), valamint Hadik Magda, Ligeti Erika, Máté István és Sebestyén Sándor alko­tásai láthatók. Ezt a kiál­lítást a közeljövőben a fővárosban is bemutatják. (Képünkön a kiállítás első látogatói.) (Folytatás a 4. oldalon) Megnyílt a Finn KP kongresszusa Helsinkiben tegnap, magyar idő szerint 11,00 órakor Ta- isto Sinisalo alelnök megnyi­totta a Finn Kommunista Párt XIX. kongresszusát. Az ügyrendi eljárások után a központi bizottság beszámoló­ját Aarne Saarinen, a párt elnöke terjesztette elő, majd megkezdődött a vita a poli­tikai dokumentumról és a be­számolóról. A pártkongresszus áttekin­ti a finn társadalom fejlődé­sét, a legutóbbi kongresszus óta eltelt három esztendő eseményeit. Részletesen foglalkozik nemzetközi kérdésekkel, s mélyrehatóan elemzi Finnor­szág helyzetét, a két éve hi­vatalban levő középbal-kor­mány munkáját. Ez utóbbi téma kapcsán megvitatják azt, hogy a nö­vekvő társadalmi feszültség körülményei között a jövő­ben hogyan alakítsák a Finn Népi Demokratikus Szövetség kormánypolitikáját. A Finn KP az FNDSZ vezető ereje­ként mintegy másfél évtizede — kisebb megszakításokkal részt vesz a kormányok mun­kájában. A párt belső életéről folyó vita középpontjában tovább­ra is a pártegység kérdése áll, s foglalkoznak azzal, hogy milyen közvetlen felada­tokat kell végrehajtani a jobboldali előretörés vissza­szorításáért és a munkás- mozgalom helyzetének meg­szilárdításáért. A vasárnapig tartó kong­resszuson 522 választott kül­dött vesz részt, s jelen van 25 testvérpárt küldöttsége is. A Magyar. Szocialista Mun­káspárt delegációját Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a kB titkára vezeti; tagja Tóthné Kiss Mária, a KB tagja, a nyírbátori cipő­gyár diszpécsere. A Szovjet­unió Kommunista Pártja kül­döttségének vezetője Grigorij Romanov, az SZKP KB PB tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára. A kongresszus megnyitása előtt a küldöttek és a külföl­di delegációk részt vettek az 1918-as finnországi polgárhá­ború vörös mártírjai emlék­művének megkoszorúzásán. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben 41 hektáron kezdte meg a cukorrépa egyelését a „Dobó Katica” Szocia­lista Brigád. (Jávor L. felv.) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke pénteken beszédet mondott azon az ünnepségen, amelyet a szovjethatalom megteremtése a Grúz Kom­munista Párt létrejötte 60. év­fordulójának alkalmából ren­deztek Tbilisziben. — Az SZKP XXVI. kong­resszusának külpolitikai ja­vaslatai szabaddá teszik a ko­moly politikai párbeszédhez, a béke és a háború alapvető problémáiról folytatott tár­gyalásokhoz vezető utat — mondotta a többi között Brezsnyev. Három hónap telt el a kongresszus óta, de egyet­len megvitatásra előterjesz­tett javaslatunk sem vált ke­vésbé jelentőssé, sőt időszerű­ségük tovább növekedett. — Vegyük példának a Kö­zel-Kelet térségét, amely kö­zel van Grúziához és egész országunkhoz. Ami most eb­ben a térségben végbemegy, kegyetlen, tragikus és veszé­lyes. Vajon szemet hunyha­tunk-e a palesztinok milliói­nak jogfosztottsága, szenve­dése fölött? Vajon közömbö­Leonyid Brezsnyev Tbiliszi­ben beszédet mondott a szov­jet hatalom grúziai megte­remtésének és Grúzia Kom­munista Pártja létrejöttének 60. évfordulója alkalmából. (Kelet-Magyarország telefotó) sek maradhatunk-e Libanon sorsa iránt, amely a szó szo­ros értelmében elvérzik az izraeli szoldateszka támadá­sai következtében? Egyetlen meggondolatlan lépés, s a há­ború tüze a Közel-Kelet egész térségét lángba boríthatja, s nem tudni, milyen messze re­pülhetnek a tűzből a szikrák. — A Szovjetunió olyan ja­vaslatot terjesztett elő, amely jó esélyt ad arra, hogy kol­lektiven dolgozzunk a közel- keleti helyzet megszilárdu­lása érdekében. Arról van szó, hogy hívjanak össze er­ről a kérdésről nemzetközi konferenciát. Javaslatunk po­zitív visszhangra talált az arab országokban és számos más országban. — Azt kívánjuk, hogy le­gyenek aktív tárgyalások a nemzetközi kapcsolatok meg­javítása jegyében. Ez teljes 25 testvérpárt küldötteinek részvételével mértékben vonatkozik a Per­zsa-öböl térségében és az Af­ganisztán körül kialakult helyzetre is. E helyzet azért éleződött ki, mert Washing­ton durva nyomást próbált gyakorolni Iránra és beavat­kozást szervezett az afgán forradalom ellen. — Álláspontunk Afganisz­tánt illetően világos. Teljes függetlenséget kívánunk az országnak, azt kívánjuk, hogy tartsák tiszteletben el nem kötelezett státusát. A Szov­jetunió, éppúgy mint maga Afganisztán is, a politikai rendezés mellett van, amely véget vetne az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli há­borúnak és megbízhatóan szavatolná a be nem avatko­zást. — A politikai rendezésről szóló megállapodás lehetővé tenné, hogy az afgán fél bele­egyezésével meghatározzuk a szovjet fegyveres erők Afga­nisztánból történő kivonásá­nak határidejét és rendjét. A csapatok kivonását annak megfelelően lehetne megvaló­sítani, amilyen mértékben valóra válnak a létrejött meg­állapodások. — A napokban ünnepeltük a fasizmus feletti győzelem évfordulóját — folytatta Brezsnyev —, s egy hónap múlva lesz a 40. évfordulója a Nagy Honvédő Háború ki­törésének. Ezek az évfordulók újra és újra arra késztetnek bennünket, hogy elgondolkoz­zunk: mi történik Európában, ahol kétszer kezdődött világ­háború. A 70-es években Európa megízlelte az enyhü­lést, most azonban a helyzet rosszabbodik, mindenekelőtt a NATO határozata miatt, hogy Nyugat-Európába új, közepes hatótávolságú ameri­kai rakétákat telepítenek. — Felelősségünk teljes tu­datában kell kijelentenünk: ha Európa földjén új, a Szov­jetunióra és szövetségeseire irányzott amerikai nukleáris Miniszteri elismerés a halászoknak Oz ország legjobbjai között az Mkotmány ütsz Tegnap délelőtt ünnepi közgyűlést tartott a nyíregy­házi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet, amelyen részt vett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa képvi­seletében Nagy László, a TOT főosztályvezetője, valamint dr. Sallai Lajos, a Halászati Termelőszövetkezetek Orszá­gos Szövetségének elnökhe­lyettese. Megjelent a közgyű­lésen Varga Gyula, a nyír­egyházi városi pártbizottság első titkára is. Már beszámoltunk róla, hogy a halászati szövetkezet az elmúlt ötéves terv során, de főként annak utolsó évé­ben kiváló eredményeket ért el. A korábbi évtizedekben gyenge htsz az országos élvo­nalba küzdötte fel magát, öt év alatt a tervezett 211 va­gon helyett 308 vagon kiváló minőségű halat termeltek, halászati eredményüket meg­négyszerezték. 1980-ban a ha­lászati ágazat termelési ter­vét 36, árbevételi tervét pe­dig 64 százalékkal teljesítette túl. A szövetkezet összes ár­bevétele a tervezett 35 he­lyett ' közel 50 millió forint volt. Ezzel együtt természe­tesen jelentősen megnőtt a szövetkezeti tagság keresete és nyereségrészesedése is. A hazai piac ellátása mellett a legtöbb halat exportálták az ország halászati termelőszö­vetkezetei közül. Eredményeikkel elnyerték a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, és a TOT által alapított kitüntetést, a Miniszteri elismerő oklevelet, melyet Nagy László, a TOT szervezési főosztályának ve­zetője adott át Földvári Já­nosnak, a htsz elnökének, dr. Sallai Lajos szövetségi el­nökhelyettes pedig emlékplá- kettet nyújtott át. Négyen kapták meg a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést, ezenkívül egy TOT Kiváló Munkáért kitüntetést és hat Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényt osztottak ki. Két ha­lastavi és két természetes vízi halászbrigád kapott okleve­let és pénzjutalmat kiváló munkájáért. Tudományos emlékülés Dombrádon Kiss Lajosra emlékeztek Tudományos emlékülést rendeztek május 22-én Dombrádon a neves tudós, Kiss Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából. A megnyitóban Nagy Mihály, a TIT megyei titkára köszön­tötte a megjelenteket. Az el­nökségben foglalt helyet és felszólalt Gunda Béla pro­fesszor, a DAB és a Magyar Néprajzi Társaság képvisele­tében. A néprajzkutató, a régész, művészettörténész Kiss Lajos életútjára Né­meth Péter múzeumigazgató emlékezett. Többek között a következőket mondta: — Kiss Lajos méltó letéte­ményese volt Jósa András szellemi végakaratának. Nemcsak a régészeti emlék­anyagot gyarapította, de nyugodt tervszerűséggel a néprajzi gyűjteményt is. A 30-as években alakult ki a Rétköz lecsapolása előtti idő­ket idéző halászati, a Nyír­ség gazdálkodását tükröző mezőgazdasági eszközök tára. A másik gyűjteményág, a képzőművészet létrehozása bizonyára vásárhelyi élmé­nyek hatására született. Az állandó képtár felállítása azonban nem sikerült. Az emlékülésen Páll Ist­ván múzeológus Kiss Lajos rétközi néprajzi kutatásairól beszélt, Mező András, a Bes­senyei Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese pedig a helynévkutató tudósról szólt. A Rétköz földrajzi ké­pét Kormány Gyula, a tanár­képző főiskola oktatója raj­zolta meg. Láczay Magdolna levéltáros Rétköz reform­kori nemességének helyzeté­ről tartott adatgazdag elő­adást. Majd Erdész Sándor a múzeumfalu igazgatója azt fejtegette, hogyan indította el Kiss Lajos Nyárádi Mihályt a rétközi népélet kutatására. Az emlékülés Hársfalvi Péter tanszékvezető főiskolai tanár zárszavával ért véget. IXXXVIII. évfolyam, 119. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. május 23., szombat j

Next

/
Oldalképek
Tartalom