Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

4 KELET-MÁGYARORSZÁG 1981. május 20. Kommentár Közös dilemma A japán külügyminiszter politikai botrány kategóriába sorolható távozása és Schmidt kancellár lemondással való fenyegetőzése mögött szinte azonos a politikai háttér: a két állam kabinetjei két óriá­si nyomás malomköve között őrlődnek: Washington diktá­tum ízű fegyverkezési hisz­tériája és a közvélemény til­takozása között. Szemlélőként is elismerhet­jük, hogy az érintett poli­tikusok számára rendkívül nehéz feladat a két nyomás közötti lavírozás. Ebből a vi­lág számára is alapvetően fontos szempontból talán ép­pen a Német Szövetségi Köz­társaság kancellárja van a legnehezebb helyzetben. Az érem egyik oldala, hogy Nyu- gat-Európa más országaihoz hasonlóan az NSZK-ban is tovább nő a tiltakozás a NATO rakétatelepítési hatá­rozata ellen. Ez egyre na­gyobb mértékben vonatkozik a kancellár saját pártjára, amelynek képviselői leg­utóbb a nyugat-vesztfáliai és a bajorországi gyűléseken emlékeztették a kormányfőt arra, hogy választási sikeré­nek fő tényezője éppen a jó­zan külpolitika ígérete volt! Az érem másik oldala viszont az a tény, hogy Schmidt ép­pen most kezd megbeszélése­ket Washingtonban, ahol úgy szeretné kikényszeríteni a NATO-határozatnak a szov­jet—amerikai tárgyalásokra tett, de a Reagan-kabinet ál­tal mellőzött ígéretét, hogy közben kitartson a brüsszeli döntés másik, a közép-hatő- távolságú rakéták európai te­lepítésével kapcsolatos része mellett. Mint Schmidt az indulás előtt hangsúlyozta, e tekintetr ben „az amerikaiak nyugod­tak lehetnek”. A közvéle­mény azonban egyáltalán nem nyugodt Washington „el­várásait” illetően. Emiatt kö­zös a posztjáról távozott ja­pán külügyminiszter és a nyugatnémet kancellár di­lemmája. H. E. Május 26-án ■ ■ Összeül a Mongol NFP XVIII. kongresszusa Május 26-án kezdi meg munkáját Ulánbátorban a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa. Ez alka­lomból kedden sajtótájékoz­tatót tartott Badamtarin Bal- do, a Mongol Népköztársaság magyarországi nagykövete. Hangsúlyozta: a XVII. kong­resszus óta eltelt öt esztendő alatt jelentős sikereket ért el a mongol nép; teljesítette a VI. ötéves tervben kitűzött feladatokat. Az ország nem­zetközi jövedelme csaknem másfélszeresére nőtt. Ez idő alatt több mint négyezer ter­melő, kulturális és szolgálta­tási feladatokat ellátó létesít­ményt adtak át rendeltetésé­nek. Javultak a lakáskörül­mények: öt év alatt 740 ezer négyzetméter lakóterületet — az előző időszakénak csak­nem kétszeresét — adták át. Badamtarin Baldo végül. utalt rá, hogy az utóbbi öt esztendőben dinamikusan fej­lődött — 23 százalékkal nőtt — a magyar—mongol árucse­re-forgalom. Az NSZK különböző városaiban tüntetések voltak a NATO rakétatelepítési tervei ellen. Képünkön: Mönchengladbach városában vonulnak fel a tiltakozók. (Kelet-Magyarország telefotó) Irak, Irán: Újabb összecsapások A csaknem ötszáz kilométe­res iraki—iráni front közép­ső és déli szakaszán hétfőn újabb súlyos összecsapások . voltak, Egy bagdadi katonai köz­lemény szerint az iraki légvé­delmi erők hétfőn Quasr-e Shirin térségében — az iraki erők által elfoglalt területen — lelőttek két Phantom típu­sú iráni repülőgépet. A város­tól délre, Shush közelében az iraki légvédelmi egységek ár­talmatlanná tettek két iráni harci helikoptert, a harmadi­kat pedig a dél-iráni Abadan térségében érte találat. Az iráni hatóságok egy ka­tonai közleményben azt állí­tották, hogy a hétfői össze­csapásnak 34 iraki áldozata volt. Az iráni csapatok Aba­dan, Kuninsahr és Susangerd térségében, a front középső és déli szakaszán ellentáma­dásokat indítottak. Munkatársunk útibeszámolója Koreából (7.) A tartós házasság titka Nagymama unokákkal. (A szerző felvétele) Nézzem meg azt az idős asszonyt a gyerekekkel — hívta fel a figyelmemet az egyik Phenjan környéki ki­rándulóhely parkjában koreai ismerősöm, Dzo Szén Hun. Aztán magyarázatként hozzá­tette: nagy dolog ám, hogy a nagymama együtt megy ki­rándulni az unokákkal. Koreai sajátosság ez is: kor­osztályok hiányoznak a csa­ládokból. A három évtizedes japán uralom, a partizánhar­cok és a honvédő háború na­gyon sok ember életébe ke­rült, s három évtizede, a fel- szabadulást követő években az ötvenesztendős koreai férfi, vagy nő ritkaságnak számított. A fegyvereken kí­vül a járványok is pusztítot­ták a lakosságot. Jó néhány évre van még szükség, hogy a korosztályok rendje helyre­álljon. Most nagyon sok a fiatal Koreában: az ország összla­kosságának 42—45 százaléka tizenöt éven aluli. Szaporodik az idősebb emberek száma is: áki'k ma már a 70 éves kor elérésére is jó eséllyel szá­míthatnak. A gondosan meg­szervezett egészségügyi ellá­tás és a szerény, de kiegyen­súlyozott élelmezés, a folya­matosan javuló életszínvonal a családok berendezkedésén, az utca képén is meglátszik. Két-háromgyermekes most a családmodell Koreában, s a szülőik többsége két aprósá­got vállal. A városokban, fő­ként az értelmiségi családok­ban ugyan időnként növek­szik az egykék aránya, a fal­vakban, a munkás- és kato­nacsaládokban azonban nem ritkaság a három gyerek. Dzo Szén Hűtől tudom (40 éves és a Kim ír Szén Egye­tem orosz nyelv szakán vég­zett), hogy a koreai családok köteléke erős. Ennek több oka van, amelyek között az első, hogy az utóbbi évtize­dekben olyan hagyományok alakultak ki, mely szerint 26 éves kornál előbb ritkán há­zasodnak a fiatalok. Addig tanulnák, dolgoznak, katonák. Ebben a korban azonban már nem olyan forrófejű az em­ber, s a fiatalok nagyon ko­molyan veszik az életre szóló párválasztást. Ismerősöm el­mondta, hogy általában egy­két évi együttjárás után ke­rül szóba a házasság, de a fiatalok ilyenkor is sokolda­lúan meghányják-vetik a dol­got, sokszor hangzik el így kezdődő mondat: „Mit teszel bői készült termékeket, pl. édességeket is — havonta és személyenként kb. 26 kiló. Az állam a termelőktől 63 cso- nért (ez a váltópénz) vásárol­ja fel, de a dolgozó 9 csonért kapja — a munkahelyén. Rendkívül nagy gondot fordí­tanak a rizstermesztésre. Az ország területének legfeljebb 20 százaléka művelhető, s mindössze néhány éve tudják megtermelni az évi hétmillió tonna gabonát (főként rizst), ami az ország ellátásához kell. (Tavaly exportáltak is belő­le.) A rizsföldeken fólia alatt keltetik a növényt, s ápolják, gondozzák, amíg 10—12 centi­méternyi nem lesz. Ekkor ül­tetik ki a fóliaágy melletti földekre. A szocialista országok életéből A vadászparadicsom JÚNIUS A VADÁSZAT HONAPJA CSEHSZLOVÁKIÁBAN A statisztikai adatok sze­rint a Cseh és Szlovák Vadász Szövetség 130 ezer tagot egye­sít. ök gondoskodnak a 11 millió 600 ezer hektárnyi va­dászterületről. A Cseh Vadász Szövetség minden tagjára 58 hektár vadászterület jut, a Szlovák Vadász Szövet­ség minden tagjára fe­jenként 109 hektár jut. Sok kötelességük közül említsük meg az állatok téli etetését, ehhez a takarmány beszerzé­sét, a nehezen hozzáférhető- terepen a fű lekaszálását, a mesterséges fácánkeltetést és nevelést, a tojások kiszedé­sét a fenyegetett fészkekből. A vadászoknak újabban kü­lönleges gondot okoz, hogy az apróvad nevelése mind gyak­rabban kerül összeütközésbe a mezőgazdasági termelés ér­dekeivel. A nagyüzemi mező- gazdaság összefüggő, nagy ve­téstábláin mind kevesebb a mezei bokor, a mezőket sze­gélyező kis erdőrész, fa- és bokorcsoport, amely az apró­vadnak természetes búvóhe­lyet nyújt. Az intenzív mű­trágyázás és a védőpermete­zés sem járul hozzá az állo­mány egészségéhez. Sok me- zeinyúl, fácán, őz — különö­sen a fiatalja — hull el min­Téli mezei nyúl fogás: a Cseh Vadász Szövetség tagjai 30 ezer élő nyulat exportáltak tavaly Franciaországba és Olasz­országba. den esztendőben a betakarí­tás idején, mert a gyors ara­tógépek elől nem tudnak el­menekülni. Az apróvad elhullásáért persze nem minden felelősség hárítható a mezőgazdaságra. Része van ebben az utóbbi négy év hűvös, esős tavaszá­nak és nyarának, akárcsak az ipari termelésnek, a nyers­anyag-kitermelésnek és az út­építésnek. Az apróvad védel­me érdekében riasztóberen­dezéseket telepítenek, s főleg úgy szervezik az aratást, hogy az a szántóföldek közepéről induljon a földek pereme fe­lé. Ha viszont a kombájnokat csoportosan vetik be, azok újabban a földek egyik szélé­ről indulnak az erdő irányá­ba. Fontosnak tartják a bok­rok ültetését a mezőgazdasá­gi szempontból kihasználatlan földeken. Növelik a mestersé­ges keltetőberendezések szá­mát. 1985-ig el akarják érni a 750 ezres fácánállományt. Észak-Morvaországban már működik az első mezenyúl- nevelő farm. A gondok ellenére Csehszlo­vákiában sokféle vad él, köz­tük több, másutt már kihalt, vagy igen ritka álltfajta. Ta­valy az országban 42 800 szarvast, kilencezer dámva­dat, 14 700 muflont, 293 000 őzet, 1620 sikaszarvast, 256 virginiai szarvast, 1690 hegyi zergét, 686 hiúzt, 479 medvét, 924 ezer mezeinyulat, 992 ezer fácánt, 275 ezer foglyot és 27 000 vaddisznót számlál­tak össze. A felsoroláshoz hozzá kell venni a fájd-, a nyírfajd-, a daru-, a túzok-, a vadliba- és kacsa-, a szalon­ka- és természetesen a vad­madár-: a sas-, az ölyv-, a héja-, a vércseállományt, to­vábbá a vadon élő házinyulat, a rókát, a nyestet, a görényt, a hermelint, a menyétet, a vidrát, az ondatrát. Csehszlo­vákia exportál elő házinyulat. és fácánt. Az utóbbi időben több külföldi vevő mutat ér­deklődést a muflon- és a dámvadvásárlás iránt. akikor, ha...” S ezeket a kér­déseket nagyon komolyan ve­szik. Válás van ugyan az ország­ban, de nagyon ritka, egy csa­lád teljes tragédiáját jelenti, ha ez bekövetkezik. A fiatal házaspár indulása rendszerint jó, mert hamar kapnak lakást (csak az utób­bi időben és a fővárosban kell várni a kiutalásra), a vállalatok nagy része bútor­ral is segíti megházasodó dol­gozóját. Esküvő után csak­nem minden családban ha­mar érkezik az első trónörö­kös, a családtervezés dolgai többnyire a második gyer­mek után kerülnek szóba. Az orvosok a tablettás fogamzás- gátlókat felírják, a magzatot azonban kizárólag akkor ve­szik el, ha azt egészségügyi okból az orvos javasolja. A gyermeknevelés egyéb­ként nem ró nagy anyagi ter­heket a családokra, mert a középiskolák befejezéséig csáknem minden szükséges ruhát, tanszert, ingyen vagy nagyon kedvezményes áron kapnák a szülők, s a jó tanu­lók számára az egyetemi ösz­töndíjak is olyan összegűek, hogy a diáknak könyvekre, színházra is futja. Pénzben nem tesz ki nagy összeget az általános koreai család bevétele. A 100 von jó átlagfizetésnek számít, de a hagyományok alapján rend­szerint ugyanennyi, vagy va­lamivel több a borítékon kí­vüli juttatás élelmiszerben, ruhában, az ingyenes lakás révén. A 100 von egyébként nagyjából 1000 forint a banki átváltás szerint, de az előb­biek miatt alig van értelme az átszámításnak. Érdekes példáid a legfon­tosabb élelmiszer, a rizs el­számolása. Ebből az átlagfo­gyasztás — beleértve a rizs­A föld minden négyzetmé­teréért harcot folytatnak. Ha a hegy lábánál egy 2x2 mé­teres területet látunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megművelik. Sokszor bi­valy vontatta faekével, mert a lejtőn a traktor már nem használható, a köves talaj mi­att pedig a vaseke sem. A falvak (amelyek zömében egy állami gazdaságot is jelente­nek) éppen a föld védelme miatt sűrűn építettek. Jelenleg az ország lakossá­gának 40 százaléka él a me­zőgazdaságból, s ez jelzi, hogy az ipar aránya számot­tevően nő (elsősorban a gaz­dag nyersanyag-lelőhelyekre, s az újonnan épített gyárakra alapozva). Különböző tájékoz­tatókban hallottunk a „pár­huzamos honvédelmi és gaz­dasági építés” irányvonaláról, amelyre az ország kettéosz- tottsága szolgáltat okot, s a „csucshe” ideológiáról, amely­nek alapelvei: „függetlenség a politikában, önállóság a gazdaságban, önvédelem a honvédelemben”. Ezekből azonban egy turistautazás ke­retében érthetően keveset tud­hattunk meg. Amikor a huszadik napon hazaindultunk, hogy újra át­repüljük a csaknem 12 ezer kilométeres távolságot, mégis másként láttuk a Phenjan környéki gyümölcsöskerteket, nagyüzemeket, építkezéseket. Sajátos gazdasági építésbe pillanthattunk be, más élet- és munkatempót láthattunk. Dolgos, szocialista hazájukért sokat vállaló emberekkel ta­lálkoztunk. Marik Sándor Alena Helclová (VÉGE)

Next

/
Oldalképek
Tartalom