Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1981. május 20. Folyamatos az építkezés a városban. Az újabb lakások 1982- ben készülnek el. (Elek Emil (elvételei) Gyümölcs, méz, sertés, nyúl, galamb „Tollasodé“ szakcsoportok A Vásárosnaményi Áfész berkeiben hat szakcsoport működik, melyekben 492 lel­kes kistermelő vallja: „mi is jól járunk, s bizony a nagy család, az ország sem látja kárát munkánknak”. A szak­csoportok ma már mintegy másfél millió forint értékű gépi, vegyi és egyéb eszkö­zökkel rendelkeznek, ame­lyekkel az elmúlt évben több mint 7 millió forint értékű árut termeltek. A kertészeti szakcsoport a legeredményesebbek egyike, s abban .136 gyümölcsterme­lő ténykedik. A tagok főként a növényvédelmi munkák el­végzésében igényelnék segít­séget. Különös gonddal visel­tetnek az idős emberek iránt, akiknek erejük fogytával egy­re több gondot okoz a gyü­mölcsös permetezése, ápolá­sa; hasonlóképpen ügyelnek azokra a termelőkre is, akik ugyan fiatalok, de csupán szeretnek a gyümölcstermesz­téssel foglalkozni, azonban ahhoz még kellőképpen nem értenék. A sertéstenyésztők tavaly 817 élő sertést adtak le; árbe­vételük 3 millió 148 ezer fo­rint volt. Az állatokat Na- ményben dolgozták fel, s a város elllátását szolgálta. A nyúltenyésztők 1980-ban 41 mázsa nyulat értékesítet­tek, a Hunniacoop kisvárdai üzemével kötött szerződés je­gyében, melynek révén 1 mil­lió 716 ezer forint bevételre tettek szert. Itt — a táp árá­nak emelkedése, valamint a nyúl átvételi árának csökke­nése és még néhány más ok miatt — mérséklődött a ter­melési kedv. Az eredménye­sebb munkát 180 darab sza­pora, a takarmányt jól hasz­nosító tenyésznyúl vásárlásá­val, kihelyezésével, eladásá­val segítették. Méhészettel 56 ember fog­lalkozik. A múlt évben több mint 37 ezer kiló mézet adtak el, melyért 1 millió 206 ezer forintot kaptak. A csoport fő­ként a méhek téli táplálását szolgáló kristálycukorral, gyógyléppel és egyéb anya­gokkal segítette a mézterme­lést. A galambtenyésztő szak­csoport három éve alakult, 13 tagja van. 1980-ban 480 kiló húsgalambot értékesített, 46 ezer forintért. Valamennyi szakcsoport munkáját tapasztalt, jól kép­zett szakemberek irányítják, azontúl a tagok rendszeresen szerveznék találkozókat, ami­kor is gondolatokat, ta­pasztalatokat cserélnek egy­mással. A jövőben Vásáros- namény primőr áruval való ellátásának javítása érdeké­ben zöldségtermesztő szak­csoportot kívánnak létrehoz­ni. Cs. Gy. Tervbírálat a városközpontról A VI. ötéves terv során kiemelt programmal sze­repel a városban a la­kásépítés. Ennek érdeké­ben a megyei tervező iroda elkészítette a vá­rosközpont beépítési ter­vét, amely az első ütem­ben 150 lakás megépíté­sét teszi lehetővé. Az alaposabb előkészítés ér­dekében kedden dél­előtt a művelődési köz­pontban társadalmi terv­bírálatot tartottak, ahol a város és járás irányí­tó szervei, a nagyobb üzemek képviselői vettek részt. A vitán elhangzott több javaslatot a terve­zők a részletes beépítés meghatározásánál hasz­nosítják. SZERÉNYEN, DE TOVÁBB II város első ötéves terve A tanácsi számok viszony­lag keveset mondanak an­nak, aki nem ismeri a mö­göttes tartalmukat. Ha a VI. ötéves tervről esik szó, mégis ezekkel kell kezdeni először. Már csak azért is, mert ez az első tervidőszak, amely a vá­rossá válás után határoz öt esztendő költségvetési és fej­lesztési lehetőségeiről. Kórház­rekonstrukció A terv 1985-ig 377 millió forint költségvetési bevétellel, s ugyanennyi kiadással szá­mol. A fejlesztésekre 123 mil­lió forint áll a városi tanács rendelkezésére. A milliók vi­szont azt jelentik, hogy a ko­rábbi években megszokott nö­vekedési ütemre kevésbé le­het számítani. A növekedés szerényebb mértékű ugyan, de biztosítja a fejlődést, leg­inkább az alapellátás javítá­sát vagy szinten tartását. A város költségvetésének ötha­todát az egészségügyi és kul­turális ágazatra fordítja. A fejlesztési pénzekből szintén jut ide — még megyei támo­gatásból is —, így a kórház rekonstrukciója a következő évek nagy feladata. A beteg- ellátást segíti, hogy 1982-ben elkészül a központi körzeti orvosi rendelő. A heti szakor­vosi rendelési órák száma ti­zenkettővel, míg az üzemor­vosi rendelési órák száma öt­tel gyarapszik. A tervidőszak végén pedig lehetőség nyílik egy gyermekorvosi körzet ki­alakítására. Lakások, közművesítés Az óvodás korú gyermekek többségét fogadják az óvo­dák. Mivel a születések szá­ma nem csökken, így indokolt egy újabb, 75 gyermeket fo­gadó óvoda építése. Ugyan­csak a gyermekek számának növekedése igényli, hogy újabb három általános isko­lai csoportot alakítsanak ki a tervidőszakban, s a napkö­zis csoportok számát is növel­jék eggyel. A gimnáziumnál nagyobb változás nem várha­tó. A szakközépiskolai oktatás befejeződik, ezentúl csak gimnáziumi osztályok működ­nek. A városi fejlődés egyik leg­látványosabb része a lakás­építés. Az előző tervidőszak­ban tanácsi erőkből a terve­zett 54-gyel szemben 60 lakás készültei, viszont a szövetke­zeti és OTP-s lakásépítés a kivitelezők hiánya miatt el­maradt a tervezettől. Ám mindezt ellensúlyozta a nagy­számú családiház-építés, hi­szen a tervezett 160 helyett 290 otthont emeltek. Ebben a tervidőszakban 340 lakás meg­építésével számol a tanács, s ja terület előkészítése folya­matban van, hogy az építke­zéseknél ne legyen fennaka­dás. A lakások közül 112 épül az úgynevezett célcso­portos keretből. Ezek az emeletes házak már teljes Kiemelt az alapellátás, az egészségügy és kultúra komfortot adnak, hiszen a gázfűtés bevezetésével teljes a közműellátás. Az építkezésekkel áll össz­hangban a közművesítés bő­vítése. Egyrészt a városköz­pontban a vízműtelepet bő­víteni kell, amelyhez az ilki út mentén új kutat fúrtak. Másrészt a gergelyiugornyai részen élők régi vágya telje­sül, hogy a tervidőszak során megépül a vízmű a városnak ezen a részén is, előrelátha­tólag 1982—83-iban. Természe­tesen az építkezéshez a la­kosság támogatását is várják. Üzletek, fodrászszalon * A kereskedelmi ellátás bő­vítésére az áfész mellett a ta­nácsnak is van pénze. A ren­delkezésre álló összeggel mintegy 450 négyzetméternyi üzletet lehet megépíteni. A szolgáltatás bővítését pedig egy új női fodrászszalon lé­tesítése jelenti, amelyre me­gyei alapokból másfél millió forint áll rendelkezésre. A lakosság támogatására egyébként most is számítanak a város irányítói. Ahogy a korábbi években is a társa­dalmi munka révén fejlődött sok terület, ugyanígy a mos­tani tervidőszakban is közel 25 millió forint értékű mun­kára számítanak az üzemek, intézmények dolgozóitól, a város lakóitól. A társadalmi munkával olyan célokat lehet megvalósítani — parkosítás, a Tisza-part fejlesztése —, amellyel tehermentesíteni tudják a költségvetést. Az új házak földszintjén kapnak helyet a különböző üzletek és intézmények. Legutóbb az Országos Takarékpénztár fiók­ja költözött új helyre. Feléledt a Tisza-part Hogy hányán fordulnak meg egy nyári szezonban a gergelyiugornyai Tisza-par- ton, arról még nem készült számvetés. Egy-egy forró hét végét lehet legfeljebb alapul venni: ilyenkor tíz-tizenötezer vendég sem ritka. A szó szo­ros értelmében sem „ritka”, hiszen ilyenkor szűknek bizo­nyul sokszor a part, de még- inkább a vendéglő. A Tisza- parton fürdőzők-pihenők el­látásáról a Vásárosnaményi Áfész gondoskodik — tegyük hozzá: nem kevés gonddal küszködve. A strandszezon itt is május elsején kezdődött az idén. Ki­nyitottak a vendéglátóhelyek — egy napra. Másifaptól ugyanis olyan mértékű ára­dás indult meg a folyón, hogy nem maradhatott a parton senki és semmi... Jó pár nap múltán — amikor már elvo­nult az ár, és nem is vártak többet — nekilátott az Áfész a rendcsinálásnak. Nem kis munka volt: lábszárig érő iszapot hagyott maga után az öreg Tisza. Mit volt mit ten­ni: ha azt akarta a szövetke­zet, no meg a város, hogy a jó idő beköszöntével újra ven­dégeket fogadhasson a part, összefogásra volt szükség. Az Áfész közel nyolcvan dolgozója — az elnöktől a ke­reskedőkig — egy szombatját áldozta a rendbetételre, s csatlakoztak hozzájuk a ta­nácstól, a KISZ-től is. Az eredmény biztató: újra ki­nyithatott a már nemcsak me- gyeszerte ismert és kedvelt fürdőhely. Az elmúlt hét vé­gén már százak napoztak a fövenyen, és sokan megkoc­káztatták a fürdést is a Ti­szában. Az Áfész egyébként újdon­ságai is kirukkol a nyáron. Mivel előre látható, hogy az új kemping — melyet a Nyír- tourist működtet — nem lesz elegendő az itt megszállni kí­vánóknak, az Áfész egy affé­le „miniszállót” nyit június­ban. Négy szoba, két étkező- fülke kap helyet a faházban. A díjakra sem igen lehet pa­nasz: hol találunk manapság személyenként húsz forintért ágyat, fedelet egy közismert üdülőhelyen?... T. Gy. Az oldalt összeállította: Lányi Botond — Alig várjuk a pén­tek estét, hogy a klubba menjünk. De máskor is összejövünk. Most éppen színházba készülünk — sorolja a programokat Major Pálné, a nyugdíjas­klub egyik lelkes tagja. — Olyan nekünk ez a klub, mintha otthon len­nénk — folytatja Babik Ferencné. — A legtöbb­jét már gyermekkorom óta ismerem, hogyne mennék szívesen közé­jük. Sőt, amikor lehet, szólok másoknak is, hogy jöjjenek. Nagyon jó elő­adásokat szerveznek, de csinálunk teaestéket is, előfordul, hogy játszunk, táncolunk. A művelődési ház fel­épülte után vált lehető­vé, hogy a nyugdíjasok klubot szervezzenek. Ba­bik Ferencné volt az egyik, aki vitte a Listát a nyugdíjasokról, szorgal­mazta a meghívókat. Olyan korosztály talált itt magának minden pén­teken este tartalmas szó­rakozást, kikapcsolódást, amelyik talán leginkább igényli a törődést, az em­beri szót, az együttlétet. Ezek az esték a magük Mijasok között programjával jelentik a kitekintést, ha úgy tet­szik, a bekapcsolódást a város, az ország dolgai­ba. A klub átlagos létszá­ma hetven körül van. Egy-egy rendezvényre 30—40 ember megy el rendszeresen. Sokszor a betegség, az utazás gátol­ja őket, hogy részt ve­gyenek a foglalkozáso­kon. Egyébként a klub­hoz való tartozást mi sem bizonyítja jobban, hogy akik máshová utaznak, azok legalább egy képes­lap erejéig gondolnak az otthon maradottakra. Az utazás különben is szerves része a klub programjának. A megye, a környék városait, neve­zetességeit már felke­resték, jártak külföldön is. Az idén például Ro­mániába készülnek. A város üzemei, a művelő­dési ház segíti a nyugdí­jasokat, hogy mindez ne jelentsen nagy költsége­ket. Ugyanakkor a nyug­díjasok viszonzása sem marad el. A művelődési házban található textíli­ák nagy része az ő kezük munkáját dicséri. Évente elmennek társadalmi munkában az almaszü­retre, parkosítanak a mű­velődési ház körül. « A sok éves működés . összeforrott társasággá kovácsolta a nyugdíjas­klubot. Mindig akad lel­kes ember, aki szívesen dolgozik értük. Az utób­bi időben Kovács József az, aki a rendezvények szervezésében sokat dol­gozik. — Azért legjobban Sánta Miklóst szeretjük — állítják az asszonyok. — ö olyan ember, aki­nek mindig van jó sza­va. Hiába a művelődési ház igazgatója és volna ezernyi más dolga, azért velünk is sokat törődik. A^SVSSÍROSNAMEMYBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom