Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-16 / 113. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 16. Javult a pápa egészségi állapota Vélemények a merénylet hátteréről A péntek délelőtt kiadott orvosi közlemény szerint II. János Pál pápa műtét utá­ni állapota kedvezően alakul, közérzete javult. Valamelyest emelkedett testhőmérséklete, de ez egyelőre nem ad oköt aggodalomra. Törökország római nagykö­vetségéhez közel álló forrás szerint a pápa elleni merény­let elkövetője nemzetközi szélsőjobboldali szervezetek­kel — közöttük az olasz „Harmadik Hatalom” elneve­zésű csoporttal — állt kap­csolatban. Mehmet Ali Agcát annak idején megszöktették börtö­néből, ahová a Milliyet című török újság főszerkesztőjé­nek meggyilkolása után ke­rült. A szökés után letartóz­tatták a katonai börtön több tisztjét és őrét, azzal gyanú­sítva őket, hogy közreműköd­tek Agca megszöktetésében. A főszerkesztő meggyilko­lása után Agca nevére há­romezer dollárnak megfelelő összeget helyeztek el egy bankban. Török kormánykö­rökben összeesküvést sejte­nek a merénylet mögött. Ezért is bocsátották az olasz nyomozó szervek rendelkezé­sére az Interpol török rész­legének két felügyelőjét, akik pontos személyi adatokkal érkeztek az olasz fővárosba. Pillanatnyilag az után nyo­moznak, hogy Agca kikkel állt kapcsolatban Olaszor­szágban és más nyugat-euró­pai államokban. Kiderült ró­la, hogy az NSZK-ból egy­szer már kiutasították. A török hatóságok feltéte­lezése szerint az olasz kor­mány nem fogja kiadni Ag­cát, hanem az olasz törvé­nyek alapján fogják perbe. A merénylő ellen megfogalma­zott hét vádpont között első helyen áll természetesen a pápa elleni merénylet. Ezért a tettéért önmagában is élet­fogytiglani börtön jár — a pápát ugyanis államfőként védik a törvények. A forrás „hivatásos terro­ristának” és „egzaltált gyil­kosnak” nevezte Agcát. Hoz­záfűzte, hogy komoly támo­gatásban részesült a merény­let megtervezésében, előké­szítésében és elkövetésében. Jelentés a Szojuz fedélzetéről Szovjet—román űrpáros kering a világűrben! Képünkön: a Szojuz—40 utasai, Leonyid Popov parancsnok (jobbra) és az első román űrhajós, Dumitru Prunariu. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) Csütörtök este óta ismét négy űrhajós kering a Föld körül. Leonyid Popov és Du­mitru Prunariu, a szovjet— román űrpáros két tagja a késő esti rajt után még ala­posan ellenőrizte az űrhajó műszereit és berendezéseit, és mivel csak a hajnali órák­ban térhettek nyugovóra, délután fél ötig pihenhettek. Előzőleg még végrehajtották a két első pályamódosítást, és így most a Szaljut—40 — amely egyébként, mint a ro­mán űrhajós a start előtti té­vériportban elmondta, a Szo- juz-sorozat utolsó tagja — már a Szaljut—6 pályáját megközelítő magasságban ke­ring. Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih, a Szaljut—6 —Szojuz—T—4 űregyüttesen az összekapcsolásra, az újabb vendégek fogadására készülő­dik. Munkanapjuk a szoká­sos időben, moszkvai idő sze­rint reggel 9-kor kezdődött. Napi programjukban ez alka­lommal tudományos kutatá­sok és kísérletek nem szere­pelnek, csak az űrállomás „melegházaiban” fejlődő nö­vényeket kell gondozniuk. Fennmaradó idejükben még egyszer ellenőrzik az össze­kapcsoláshoz szükséges be­rendezéseket, előkészítik az átszállás tévéközvetítését és kitakarítják az űrállomás he­lyiségeit. A repülésirányító központ jelentése szerint Vlagyimir Kovaljonok, Viktor Szavinih, Leonyid Popov és Dumitru Prunariu egészségi állapota és közérzete jó. (Folytatás az 1. oldalról) meg — a külügyminiszter elöljáróban magyarországi tárgyalásainak tapasztalatait értékelte. Hangsúlyozta: lá­togatása hozzájárul országa­ink kapcsolatának szoro­sabbra fűzéséhez. A Loson- czi Pálnál és Lázár György­nél tett látogatása során, va­lamint a Púja Frigyessel folytatott megbeszélésen sok témát érintettek, elsősorban a nemzetközi, különösképpen az európai helyzet kérdéseit. A magyar—ciprusi kapcso­latokról szólva Nikosz Ro- landisz kiemelte: — politikai kapcsolataink igen jók; a ciprusi kormány nagyra érté­keb azt, hogy Magyarország következetesen támogatja Ciprus függetlenségét, szuve­renitását, el nem kötelezett politikáját. A Púja Frigyessel folytatott tárgyaláson egyet­értettünk abban, hogy a kap­csolatok továbbfejlesztésére lehetőségek kínálkoznak gaz­dasági, kereskedelmi és kul­turális téren egyaránt. Kérdésekre válaszolva Ni­kosz Rolandisz hangsúlyozta: a ciprusi kérdés nem oldható meg a NATO és semmiféle más katonai tömb keretei kö­zött. Utalt arra, hogy a Szov­jetunió nemzetközi konferen­cia összehívását indítványoz­ta a kérdés megoldására, s Ciprus ezt a javaslatot elfo- tgadja. A madridi találkozó jelen­tőségéről szólva elmondta: kormánya kezdettől fogva tá­Kiváló fsz-ek (Folytatás az 1. oldalról) azért is fontos, mert nagy ál­latállománnyal rendelkeznek. A szövetkezetben három­száz szarvasmarha van, egy kilogramm hízómarha előál­lítására pedig 3,49 kilogramm abrakot használtak fel a múlt évben. Ezenkívül ezer birkát is tartanak, s a már hagyo­mányosnak számító víziszár­nyasok tenyésztésében is jó eredményeket értek el. A me­gye naposkacsa-ellátását pél­dául a székelyi termelőszö­vetkezet biztosítja. A tervek teljesítéséhez a baromfiága­zat is jelentősen hozzájárult. A Kiváló cím elérését segí­tette a télialma-termesztés is. Tavaly a termés négyötödét exportálták és kilogrammon­ként hét forint feletti átlag­áron értékesítették a gyümöl­csöt. Az ünnepi közgyűlésen Ek­ler György, a megyei pártbi­zottság titkára adta át a Ki­váló Termelőszövetkezet cí­met tanúsító oklevelet Ko­vach Leventének, a szövetke­zet elnökének. Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetés­ben részesült Csutkái Tamás termelési főmérnök, Horgony Mihályné személyzeti vezető és Oroszt György gépkocsive­zető. Rádi Kálmánná kerté­szeti dolgozó Kiváló Terme­lőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetést kapott. Ugyancsak pénteken dél­előtt tartottak ünnepséget Petneházán abból az alka­lomból, hogy az Egyakarat Termelőszövetkezet múlt évi munkája elismeréseként meg­kapta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elisme­rő oklevelét. A kitüntető cí­met Alexa László, az SZMT vezető titkára adta át Kole- szár Istvánnak, a termelőszö­vetkezet elnökének. Az Egyakarat Termelőszö­vetkezetben jelentős helyet foglal el a szántóföldi nö­vénytermesztés. Nagyot lép­tek előre az almatermesztés­ben is. Míg 1978-ban a termés 38 százalékát, addig tavaly a háromnegyedét exportálták. Korszerűsítették a sertéstele­pet, ahol férőhelybővítést is végeztek. Az elmúlt két esz­tendőben hetven hektár erdőt telepítettek a gyenge minősé­gű homokterületekre. A ter­melőszövetkezet árbevétele 1980-ban 30 millió forint volt és ötmillió forintos nyere­séget értek el. Az ünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Kaskötő János villanyszerelő, Molnár János traktoros, Mül­ler József főagronómus, Pet- rovánszki József juhász és Koleszár István elnök. Papp Simon Sándor ágazatvezetőt Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben ré­szesítették. A Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Zászlajával tüntették ki a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat kollektíváját, melynek része a nyíregyházi kutatóközpont. A nyíregy­házi kutatók a múlt évben végzett növénynemesítő mun­kájukkal, a külföldi kapcso­latok bővítésével vették ki ré­szüket a sikerben, s csaknem ezerötszáz tonna elit vetőma­got adtak át a termelőüze­meknek. A nyíregyházi ün­nepséget pénteken tartották a megyeszékhelyen. mogatta a találkozó összehí­vását. — Meggyőződésünk, hogy a konferencia sikeres lesz, eredményekkel zárul, hiszen ez az érdeke egész Európá­nak. Mint olyan ország, amely sokat szenvedett attól, hogy a helsinki ajánlások nem va­lósultak meg maradéktalanul a gyakorlatban, nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk az ilyen típusú értekezleteknek. Ugyanakkor az a vélemé­nyünk, hogy Madrid nem le­het olyan regionális kérdé­sek megoldásának színtere, mint amilyen például a cip­rusi kérdés. Púja Frigyes este a Kül­ügyminisztérium vendéghá­zában vacsorát adott vendé­ge tiszteletére. Munkatársunk útibeszámolója Koreából (4.) a demarkációs vonalnál Pamnindzson: amerikaiak a határ déli oldalán. (A szerző (elvételei) Keszon különleges város Koreában. Kétezer éves, ezer esztendeje lett főváros, s öt­száz évig viselte a büszke cí­met. Századunkban előbb sze­gény sorsa volt. A japán hó­dítók vették birtokba, majd Dél-Koreához tartozott. Két és fél évtizede a KNDK egyik szép, sok hagyományt őrző' városa, tartományi székhely. Róla mondják: négy törté­nelmi formációt is megért, mert volt feudális, gyarmati és kapitalista országrész, most pedig egy szocialista ország városa. Az elmúlt évtizedek meg­próbáltatásai azonban nem nyomtalanok. A családok het­ven százaléka megosztott, egy vagy több tagjuk Dél-Koreá- ban él, s mit sem tudnak egy­másról. Azt sem, hogy él­nek-e hozzátartozóik. Keszon határ menti város, különleges helyzetben, a 38. szélességi foknál. Negyedórá­nyira tőle Panmindzson, ame­lyet 1953. júliusa, a fegyver­szüneti egyezmény aláírása óta ismer a világ, s ahol a KNDK és az Egyesült Álla­mok tárgyaló delegációi most is rendszeresen találkoznak. Panmindzsonban, Ázsia egyik ma is neuralgikus pontján tetten lehet érni a világtörténelem eseményeit. Kora reggel autóbusszal in­dultunk Keszonból Panmind- zsonba. A demilitarizált öve­zet határán Ji Mong Chol fő­hadnagy várt minket. Kiváló ismerője a tárgyalásoknak, már régebben itt teljesít szol­gálatot. ő mutatta be a tör­ténelmi épületet, amelyet mindössze tíz percig hasz­náltak: 1953. július 27-én, amikor aláírták a fegyver­szüneti megállapodást, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság és az Egyesült Álla­mok képviselői (ez utóbbiak az ENSZ-zászlaja alatt.) Azóta múzeum, egy véres, hódító háború múzeuma, s egyben emlékeztető, ahol a világ egyik legerősebb nagy­hatalma ismerte el vereségét. Magyar újságokat is láttunk a tablókon. A magyar nép szolidaritásáról, testvéri se­gítségéről adtak hírt azokban a napokban, magyar munkás­kollektívák támogatták a szo­cialista Korea harcát a sza­bad hazáért. Ji Mong Chol beszélt a KNDK immár csaknem há­rom évtizedes harcáról, a ha­za békés egyesítéséért. Leg­utóbb tavaly, a Koreai Mun­kapárt VI. kongresszusán Kim ír Szén újra kifejtette a KNDK országegyesítési ja­vaslatait, tíz pontban vázolva a konföderatív demokratikus köztársaság létrehozásának programját. Ezek olyan konstruktív javaslatok, ame­lyek az amerikai csapatok ki­vonását célozzák, a szemben­állást szándékoznak csökken­teni, s megoldási lehetőséget tárnak fel az ország békés, demokratikus újraegyesítésé­re. Tankcsapdák, hermetikus határzárak között haladtunk ezután a mai tárgyalások színhelyéig, a Panmin-pavilo­Ji Mong Chol a delegációk termében: „Saját szemükkel láthatják...” nig. Itt van a televízióból, a sajtóból ismert tárgyalóterem, amelynek egyi!\ bejárata a KNDK — felől, a másik Dél- Korea területéről nyílik —a középső tárgyalóasztalon hú­zódó mikrofonzsinór jelképe­zi az országhatárt. Politikai, diplomáciai, katonai tárgya­lások színhelye ez a terem. Az épület déli felének ab­lakán az amerikai katonai rendészet ifjú őrmestere te­kint bele jegyzetfüzetembe — a terem dél-koreai oldalán állok. A látogatás negyedórá­jára ugyanis csoportunké az egész terem, akár helyet is foglalhatunk a tárgyaló kül­döttségek székeiben. Hallgatjuk a tájékoztatást: egy jobb sorsra érdemes, több évtizede kettéosztott ország szorgalmas népének sorsa itt a téma nap, mint nap, ami­kor déli 12 órakor a tárgyaló küldöttségek találkoznak. Sajnos, hosszú ideje csak na­pi események jelentik a jegy­zőkönyvek cseréjét, a konst­ruktív javaslatok megvitatá­sa igen hosszú ideje húzódik — és nem a KNDK küldött­ségének hibájából. Keserűen jegyzi meg a fia­tal főhadnagy: „Ha így, szemtől szembe állunk az el­lenséggel — mint ahogy itt akár két-három méterre lát­hatják az amerikai katoná­kat — érthető, miért is áldo­zunk annyit a honvédelemre, miért is szükséges erősíteni a szocializmus építésén dolgozó országunkat.” S nyilvánvaló az is, hogy igaz célért küzde­nek az egész világon a hala­dó erők, amikor a két Korea békés egyesítéséért emelnek szót; mert a párbeszéd, a kap­csolatok fejlődése hozzájárul­hat a feszültség enyhítéséhez a koreai félszigeten, s egyben a Távol-Kelet és Ázsia béké­jének, biztonságának megszi­lárdításához. Nehéz szívvel jöttünk el Panmindzsonból, s a kétezer éves Keszon gyönyörű óváro­sában — ahol a helyreállított szép, régi városnegyedet néz­tük, fényképeztük — még gyakran volt téma a politika demarkációs vonalán tett lá­togatás után. Következik: Száznégy csen­gő a pagodán. Marik Sándor Hasznosítani a helyi lehetőségeket (Folytatás az 1. oldalról) tatására, ésszerűbb munka- szervezési formákkal. A ter­melésnövelést döntően a nagyüzemek fejlesztésére kell alapozni, de fokozott feladat hárul a szövetkezetekre a kis­termelés segítésében. A vitában felszólaló Pén­zes János megyei tanácsel­nök elismerően szólt arról a becsületes, szorgalmas mun­káról, amellyel a termelőszö­vetkezetek elérték, hogy a nehézségek ellenére megyénk mezőgazdasága teljesítette ötödik ötéves tervét. Hangsú­lyozta: a népgazdaság hely­zete, a közgazdasági környe­zet adott. Ebből következik, hogy a VI. ötéves terv telje­sítése nehéz feladatokat állít mindnyájunk elé. A vezető szervek — közöttük a TE- SZÖV is — állandóan kísér­jék figyelemmel, elemezzék megyénk termelőszövetkeze­teinek helyzetét és annak szellemében intézkedjenek, illetve kérjék az illetékesek segítségét. A legfőbb feladat a megyén belül megtalálni azokat a lehetőségeket, amely- lyel elősegíthetjük a kedve­zőbb gazdálkodást. Egyik fontos teendő a ki­egészítő tevékenység további növelése. Erre szükség van a jövedelem fokozása érdeké­ben, másrészt a foglalkozási gondok enyhítése végett. A melléküzemágak szervezésé­nél azonban körültekintően kell eljárni: összhangban le­gyen a térség munkaerő- helyzetével, másrészt az alap- tevékenység rovására sehol nem mehet. A megyei tanács elnöke a továbbiakban a belső üzemi (tartalékok feltárására, a jobb költség- és eszközgazdálko­dásra, az ésszerűbb munka- szervezésre hívta fel a terme­lőszövetkezeti vezetők figyel­mét. Külön szólt a termelő- szövetkezetekben felhalmo­zódott óriási szellemi kapaci­tás jobb hasznosításáról. Huszár József, a TOT fő­osztályvezetője a termelőszö­vetkezetek kölcsönös támo­gatását, a jó tapasztalatok át­adását, és a szövetkezeti mozgalomban rejlő lehetősé­gek kihasználását hangsú­lyozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom