Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-16 / 113. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 16. QQQQQQ Kiemelt hangversenykórus, jubileumi koncert, karnagyi klub, minősítő bemutató Á zenei élet hírei „Ismerd meg megyédet" Egyedülálló és hasznos kezdeményezéssel jelentkezett a Nyíregyházi 2. sz. Általános Iskolában a KEMÉV négy dolgozója. Gyermekeik az iskola III. a osztályos tanulói. A szülők vállalták, hogy az osztállyal megismertetik megyénk múzeumait, műemlékeit és irodalmi emlékhelyeit. Az első csoportos látogatást május 8-án délután szervezték meg. Ekkor a vajai múzeum értékeivel ismerkedtek a tanulók. A szülőknek és a pedagógusoknak az a tervük, hogy a gyerekekkel nyolcadikos korukig eljutnak megyénk valamennyi történelmi és irodalmi helyére, sőt a két szomszédos megye, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén múzeumait is meglátogatják. Beneveztek a Tájak, korok, múzeumok mozgalomba, a gyerekek már Vaján is pecsétet kaptak könyvecskéjükbe. A jövőben a látogatásokat az irodalom és a történelemórákhoz igazítják. Az utazást valamennyi helyre a KEMÉV-es szülők szervezik meg. A látogatásokról fényképes album készül, amely az öreg, jó hírű iskola tárgyi emlékeit gazdagítja majd. Kiadvány Nyírbátorról Nemrég írtunk a nyírbátori minorita templomot bemutató füzetről, és a tájak-korok- múzeumok kiskönyvtára újabb kiadványa ismét a 700 éves városba hívogat. Megjelent ugyanis a Báthori István Múzeum ismertetője Szalontai Barnabás tollából. A múzeum alapítója bevezetőben az épületről, a volt ferences illetve minorita barokk kolostorépületről szól. 1961-ben nyitották meg a jelenleg is látható állandó kiállításokat. Az egyik Nyírbátor történetét kíséri végig az őskortól a XIX. század közepéig. Gazdag tárgyi anyaggal mutatja be a középkori mezővárost és a Báthori-család hatalmát. A néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a háztartás tárgyaiból készült. A szabolcsi agrárszocialista mozgalmakat bemutató múzeumi anyag mellett vonzza a látogatókat a Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállítása is. Mind a közönség, mind pedig a produkciót minősítő zsűri előtt nagy sikerrel szerepelt az elmúlt hét végén a nyíregyházi városi művelődési központ Ifjú zenebarátok kórusa. Fasang Árpád, zeneszerző, a zsűri elnöke véleménye szerint: „Az eszközök fölényes birtokában, az ezekkel való bánnitudás jellemezte minden megnyilatkozásukat. Minden a zenei mondanivaló szolgálatában állt, s mindez azért történhetett meg, mert vezetőjük, Gebri József szerényen, a zene iránti tisztelettel és alázattal közelíti meg a műveket." A vezénylés — és nyilván a felkészülés — módjával nem önmagára, hanem a" művek mondanivalójára hívja fel a figyelmet.” Az Ifjú zenebarátok kórusa a szakemberekből álló zsűritől az amatőregyüttesek által elérhető legmagasabb fokozatot, a Kiemelt hangversenykórus címet kapta. Tízéves a nyíregyházi tanárképző főiskola ének-zene tanszéke. Ebből az alkalomból több zenei rendezvényt Nagy sikerrel szerepelt a múlt hét végén és e hét elején megyénkben a fővárosi Stúdió—K. amatőrszínház Kölesén, Szatmárcsekén, Pe- nyigén és Tiszabecsen. A következő együttesek: az Utcaszínház, illetve a Kolinda, meNyíregyházán, a Jósa András Múzeumban tegnap nyílt meg Tarnóczy Balázs grafikusművész kiállítása. A városi művelődési központ Letartanak a hét végén. Május 15-én a végzős hallgatók vezényeltek, vizsgafeladatként. Május 16-án fél hétkor jubileumi hangversenyt rendeznek a kerengőben, 17-én délelőtt 9-től pedig tapasztalat- cserére kerül sor a főiskolai képzés gyakorlati módszereiről. • A megyei karnagyi klub legközelebbi foglalkozását május 16-án tartja a főiskolán, 9 órától a népi hangszerekről, a népdalok és népdalfeldolgozások ritmikai problémáiról, illetve énekzenei mozgalmunk időszerű kérdéseiről. Mátészalkán, a művelődési központban május 17-én 10 órától tartják a megyei kórusok II. kategóriájának bemutatóját, valamint országos minősítését. Részt vesznek a rendezvényen a nagyecsedi, a csengersimai, a tiszalöki, a nyírcsaholyi, a nyírmeggyesi és a nyírkátai kórusok, illetve Nyíregyházáról a Landini kamarakórus és a KPVDSZ művelődési ház kórusa. Felvételünkön az Ifjú zenebarátok kórusa. lyek műsorait a megye több településén láthatják az érdeklődők. Ebbe a sorozatba tartozott volna a Bihari-táncegyüttes néhány előadása, melynek időpontját a későbbiekre halasztották. nin téri kiállítótermében a tanárképző főiskola végzős rajz szakos hallgatói mutatkoznak be munkáikkal, a hírlapolvasóban pedig Máthé András fotóriporter Tájrajzok című killítása látható. Vásárosnaményban, a művelődési központban csütörtökön nyílt tárlat Horváth János festőművész alkotásaiból. Amatőr képzőművészek munkáit tekinthetik meg az érdeklődők május 19—29. között Nyíregyházán, a SZA- VICSAV vállalat irodaépületének előcsarnokában (Stadion út 5.) Képünkön: Horváth János vásárosnaményi kiállításának első látogatói. Rádiófelvételen a városmajori citerazenekar Rádiófelvételre utazik a Magyar Rádió népzenei osztályának meghívására vasárnap, május 17-én a városmajori citerazenekar. A „Röpülj páva” televíziós versenyen előadott műsorukat rögzítik. A szabolcsi népdalcsokor mellett eljátsszák a Felszállott a páva című dal feldolgozását is. A felvételt későbbi időpontban közvetíti majd a rádió. Vendégművészek a fűvárosbél Kiállítások: Nyíregyháza, Yásárosnamény Épült engedély nélkül — Mikor bontanak? — Mennyi a bírság? — Hatályba lép június 30-án Új lehetőségek a zártkertben Több országos felmérés tanúsítja, hogy a korábbi jogi szabályozások ellenére sem csökkent eléggé az építési engedély nélküli és az engedélytől eltérő építkezések száma. A vizsgálatokból az is kitűnt, hogy a szabálytalanságok zömét elsősorban a főváros és agglomerációs övezete, a balatoni és más jelentős üdülőkörzetek, s az úgynevezett zártkertek területén követik el. A szabálytalan építkezések jelentős területi és településfejlesztési gondokat okoznak az országban. Fontos lenne az is, hogy a zártkerti földeken feloldják a hatékonyabb mezőgazdasági művelés ellentmondásait. Ezeket a gondokat tekintette át csütörtöki ülésén a Minisztertanács és intézkedéseket hozott a szabálytalan építkezések visszaszorítására, a zártkertek használatának rendezésére. Körültekintően rendezik a szabálytalanul épített létesítmények ügyét, hogy az új jogszabályok alapján tiszta lappal indulhassanak és eleve megakadályozzák a régi gyakorlat folytatását. Az eddigi szabálytalan építkezések esetében felülvizsgálják az összes ideiglenes épületfennmaradási engedélyt, s a körülmények gondos mérlegelésével arra törekednek, hogy az épület átalakításával elérhessék a szabályos állapotot és kiadhassák a végleges fennmaradási engedélyt. Alapvető cél a szabálytalan építkezések megelőzése, amelynek egyik útja a korábbinál nagyobb szigorúság. Eddig a szabálytalanul építkezők eleve beszámították a munkák költségeibe a 10 százalékos építésrendészeti bírságot. A rövidesen megjelenő új miniszteri rendelet kimondja, hogy az építésrendészeti bírság elérheti a létesítmény értékének 50 százalékát. Üj előírás lesz az is, hogy a szabálytalanul létesített épület tulajdonosa még fennmaradási engedély alapján sem kaphat házadómentességet, vagy -kedvezményt. A szigorúságot kiterjesztik a szabálytalan épület létrehozásának közreműködőire is: a tervezőkre, a kivitelezőkre, a hatósági felőírások betartásának ellenőrzését elmulasztó állam^ igazgatási dolgozókra, közületek esetében pedig a vétkes vezetőt is felelősségre vonják. Az új rendelet június 30-án lép hatályba. A szabálytalanságok megelőzését szolgálja az is, hogy gondoskodnak a lakás- és üdülőépítkezésekhez szükséges területek tervszerű előkészítéséről, a szükségtelenné vált telekalakítási és építési tilalmak megszüntetéséről, cseretelkekről, az építésrendészeti ellenőrzés növeléséről. A zártkertekről szólva elmondották, hogy ezekkel a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, külterületi elkülöníthető földeken kialakított területek hatékonyabb hasznosítását segíti a Minisztertanács intézkedése és a közeljövőben megjelenő miniszteri rendelet. Több mint egymillió tulajdonos, illetve bérlő folytat mezőgazdasági művelést zártkertekben. Ezek a telkek foglalják el az ország összes földterületének két százalékát, de a rajtuk folytatott mezőgazdasági termelés értéke 6,V százaléka az országosénak. A zártkertek tehát a lakossági ellátásban és egyre inkább az export tekintetében is fontos szerepet játszanak. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a zártkertekben a személyi tulajdonban vagy tartós használatban lévő földrészletekre a korábbi 12 helyett egységesen 30 négyzet- métert meg nem haladó alap- területű épületet és pincét létesítsenek. A haszonbérelt zártkerti földrészleteken azonban továbbra is csak ideiglenes jellegű, legfeljebb 12 négyzetméteres épület helyezhető el. A családonként számított zártkerti terület eddigi 1500 négyzetméteres alsó határát 800 négyzetméterre szállították le. Ez nem vonatkozik a balatoni üdülőkörzetekben lévő és a természetvédelem alatt álló zártkertekbe, ahol a földek túlságos elaprózása nem kívánatos, itt az 1500 négyzetméteres területnagyságot továbbra is fenntartják. Fehérgyarmatrál Idén 20 ezer tonna tápot készítenek a Fehérgyarmati SERKÖV takarmánykeverő üzemében. Képünkön: Szilágyi Gábor műszakvezető a villanydarálók működését ellenőrzi. (Gaál Béla felvétele) Kinek a feladata? Kölcsönzés — gondokkal A Kelet-Magyarország április 12-én megjelent számában „Kölcsönzés — gondokkal” című cikkükben a nyír-' egyházi boltunk problémáiról írtak. A kölcsönzőbolt vezetőjének nyilatkozatát az alábbiakkal kívánom kiegészíteni. A boltvezető elmondta, hogy motoros kapára előjegyzést felvenni nem tudnak, mert nagy részüket hibásan hozzák vissza a bérlők. Sajnos a bérlők többsége nem gondol arra, hogy máskor neki és másnak is szüksége van a gépre. Az előírástól eltérő üzemanyaggal működtetik, a talaj porhanyósítása helyett szántásra használják, de sorolhatnám tovább, rendeltetés szerinti használat helyett hogyan teszik tönkre a bérlők a gépeket A kapák javítása komoly gondot okoz, mert országos probléma az alkatrészek beszerzése. A leírtak miatt nagyon sokszor és sok gép áll meghibásodva és így az előjegyzés csak felelőtlen ígéret lenne. Az országosan sugárzott tv-reklámfilmeinkből Nyíregyháza lakossága is értesült a bérelhető eszközök köréről, így a tapétázógépről is, de igény nem jelentkezett. A boltjaink rendszeresen végeznek piackutatást és a kereslet alakulását jelentik a központnak. A drága, devizáért beszerzett tapétázógépet ott gazdaságos kölcsönözni, ahol rendszeresen keresik. A szőnyegtisztító gép hirdetésével már más a helyzet. A boltnak lehetősége van hirdetést feladni, ha a forgalom alakulása megkívánja. Május első hetében indul a tv-ben a szőnyegtisztító gépet ismertető reklámfilmünk sugárzása. Segítené a lakosság tájékoztatását, ha az önök lapja rendszeresen tájékoztatná az olvasókat a kéthetenként megrendezésre kerülő szőnyegtisztító gép bemutatókról. Bakos Ferenc, az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat igazgatója, Budapest A szerk megjegyzése: A szerződés — még ha kölcsönzésről van is szó — szerződés marad. A 1"■ ft okozó. bérlőnek tehát vj .1 ünia keíl a felelősséget a kölcsönzött eszköz hibáiért, ha a gépet nem a rendeltetésének megfelelően használta Kártérítéssel alighanem elejét lehet venni annak, hogy hasonló visszaélések történjenek. A javításról annyit: a kölcsönzés szolgáltatás, tehát a lakosságot csupán az érdekli, hogy ne küldjék el azért, mert az igényelt motoros kapa rossz, s nem lehet hozzá alkatrészt kapni. A javítás és az alkatrészek beszerzése a szolgáltatóüzlet feladata. Rátámadtak a rendőrre Riadalom az Arany Almában Január 10-én családtagjaikkal már reggel megkezdték az italozást Milák János 30 éves többszörösen büntetett, Marozsán Mihály 55 éves és Ötvös Sándor 25 éves porcsalmai lakosok, s eléggé ittasan állítottak be a helyi Arany Alma étterembe. Itt hangoskodtak, egymást lökdösték, asztalokat borogattak, poharakat és hamutartókat törtek össze. Nagy hangon Italt követeltek, de ittasságuk miatt nem szolgálták ki őket. Marozsán elkapta Kazamér Miklós felszolgáló ruháját és rángatta, hogy szolgálja ki őket. Kazamér Miklós súlyosabb következményektől tartva rendőri segítséget kért. Baranyai György körzeti megbízott a helyszínre érve látta, mi a helyzet, és felszólította Miláké- kat a távozásra. Ok azonban nem mentek, hanem szidták a rendőrt, sőt Milák és Marozsán kést rántva támadtak rá, ötvös pedig bokszolóállásban közeledett. A rendőr pár lépést hátrált. Az étteremben jelen lévő Túri Miklós és László vették észre a késeket és a rendőr segítségére siettek, figyelmeztetve őt a szúró- szerszámra. Marozsán ekkor Túri László felé csapott a késsel, kivágta a bőrkabátját, majd dulakodva a kabát egész elejét leszakította. Ezután Milákék nemcsak a rendőrt fenyegették megöléssel, hanem Turlékat Is, és késekkel a kézben támadtak tovább. A rendőr figyelmeztette őket, ha nem hagyják abba, fegyvert használ. Milákék erre sem álltak meg. Erre a rendőr elővette szolgálati fegyverét, csőre töltött és Milákékra kiáltott, hogy ha nem állnak meg, lőni fog. Ez használt, a lövésre nem került sor. Milákék annyi időre megtorpantak, hogy Baranyaiék behúzódhattak az étterembe, s magukra zárhatták az ajtót. Milákék viszont rugdosni, rázni kezdték az ajtót, üveges részét be Is törték. Csak az URH megérkezése csendesítette le őket. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Milákékat csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy és annak támogatója elleni erőszak miatt vonta felelősségre, s ezért Milákot — mint többszörös visszaesőt — három év fegy- házra, Marozsánt és ötvöst egyaránt egy év és nyolchónap börtönre büntette, Milákot négy, a másik kettőt két-két évre eltiltva a közügyektől. Az ítélet jogerős. <k)
