Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1981. május 15. HAT ELŐADÁS — CSIKI-CSUKI BÉRLET — ELEGENDŐ SZABADJEGY — RAJT MÁJUS 25-ÉN Bérletárusítás a színházban Nyíregyházán a Halle-Neustadti ifjúsági kórus Hangvercny a 4-esben Táncház és gyalogtúra Énekeljünk együtt! A halle-nenstadti és a nyíregyházi ének­kar közös műsorszáma. (Erdélyi Tamás felvétele) „Urbánus” bűnök? Az orvosi várószobában ül­nek oly csendesen az embe­rek, mint ültek azon a szer­dai napon a Mátészalkai Já­rásbíróság panaszirodája előtt. Az arcok feszültek vol­tak, a dohányosok egyik ci­garettát szívták a másik után, mások fel s alá sétál­tak, akadtak akik kezüket tördelve ültek a pádon. Szó­foszlányok repkedtek a leve­gőben, sérelmeket sorakoztat­tak fel, eseteket meséltek, látható, hallható volt, itt min­denki a maga igazában hisz. Versenyképes város Szerdán nincs tárgyalás a járásbíróságon. Egy emelettel feljebb, a járásbíróság elnö­kének szobájában is nyuga­lom honol, dr. Barkasz Lász­ló, az elnök is szabadabban gazdálkodik idejével, és ez jó, hiszen beszélni, van miről. Például arról, hogy néhány éve még az ország harmadik legfertőzöttebb városa volt Mátészalka a bűnözést illető­en, ma pedig, valahol a het­venedik helyen túl tanyáznak. A szatmári város az élet szá­mos területén versenyképes­sé lett az utóbbi években, de szerencsére, a rendőri ügye­ket tekintve — remélhetően véglegesen — kiesett a kétes értékű előkelő pozícióból. Ezen a tényen az sem változ­tat, hogy az új, 1979; július 1-vel életbe lépett BTK, addig bűncselekménynek minősített ügyeket is a szabálysértési kategóriába sorolt. Ez ugyan­is, nemcsak a szálkái statisz­tikát javítja. — A bűncselekmény azon­ban továbbra is tömegjelen­ség — vélekedik dr. Barkasz Perek Mátészalkán — Lehet, hogy kicsit sok­nak tűnik a szám, de érde­mes felsorakoztatni őket, mert ha mindent összeve­szünk, és ismételten figye­lembe vesszük, hogy minden pernek általában több szerep­lője van, akkor kiderül, hogy a város és járás felnőtt la­kosságának tetemes része, ta­lán a fele is megfordult a tör­vény házában. Tizennégy éve pereskednek Ügy látszik egyébként, hogy ma is sok a hosszú pe­reskedést kedvelők száma, mert korántsem számít kurió­zumnak az a pereskedő páros, ahol a felek, immár 14 esz­tendeje keserítik egymás éle­tét, pert per után akasztva egymás nyakába. Ha a perek két fő csoport­ját nézzük, kiderül, hogy a könnyű testi sértés, a lopás, az ittas vezetés és a súlyos testi sértés vezeti a sort (2223) a vizsgált ötéves ciklusban. Igaz, szám szerint nem sok, de súlyát tekintve mégis annak minősíthető, hogy 18 rablást is elkövettek a városban és a járásban. A polgári ügyekben pedig: — A családjogi perek a „sláger” — mondja a járásbí­róság elnöke. — Válás, apa­ság, tartási per, a tartás álla­mi megelőlegezése. Ezek álta­lában növekvő tendenciát mu­mutatható-e, és miként a pe­res ügyek alakulásában? — Az biztos, hogy a dina­mikus városi fejlődés ebben is megmutatkozik, megmutat­kozott, habár ez ma már ko­rántsem oly egyértelmű, mint például az ipartelepítés hős­korában volt. Ez vonatkozik a bűnözésre és a polgári ügyekre is. A bűncselekmé­nyek elkövetőinek jelentős hányada például, az átuta­zókból kerül ki, hiszen amo­lyan tranzitállomás vagyunk ezer és ezer ember számára. Mi az, ami például össze­kapcsolható a növekedéssel? Nőtt a lakásügyi perek szá­ma, kétszer annyi van belő­lük, mint 1975-ben. Oka: a lakbérkötelezettség elmulasz­tása. Ehhez viszont az is kell, hogy mind többen lakjanak új, bérlakásban. A válások számának növekedése sem választható el a városiasodás­tól. A jelenlegi helyzetet Bar­kasz László szerint az jellem­zi, hogy: — Kevesebb az ügy, de ami van, az bonyolultabb, mint régebben. Speidl Zoltán MOZI A VARBAN Az egri vár látogatói má­jus 1-től a történelmi falak között az eddigieknél több élményt szerezhetnek. A Ka­zamata bejárata feletti te­remben mégkezdte vetítését a vármozi. A vetítések dél­előtt 10-től délután 5-ig nonstop rendszerben folynak. Az egységes három forintos belépő ellenében a látogatók a várral és a környék neve­zetességeivel ismerkedhet­nek. A Mátra, a Bükk vad­regényes tájai, az országos kéktúra útvonala, de Eger műemlékei is „bemutatkoz­nak” a vásznon. (Heves me­gyei Népújság) AZ MHSZ A ROKKANTAKÉRT Az MHSZ Csongrád me­gyei Gépjárművezető-képző Iskolájának oktatói úgy dön­töttek, hogy a kétezer forin­tos tanfolyamdíjat a képzés­ben részt vevő rokkantaknak ezer forintra csökkentik le. Ha szükséges, a 30 órán fe­lüli oktatást díjmentesen végzik. Az MHSZ oktatói minden gyakorlati foglalko­zás előtt maguk mennek ki a mozgássérültek lakására, il­letve az egyes napok prog­ramja is ott, lakásuknál fe­jeződik be. (Délmagyaror- szág) MEGÚJUL JÓSVAFÖ Az aggteleki tájvédelmi körzet népszerű kiránduló- és pihenőhelye Jósvafő, meg­újul. Az elmúlt években a szennyvíz, az iszap, s az ezek következtében megjelenő hí­nár és sás meglehetősen rossz állapotba hozta a ten­gerszem tavat. Az elmúlt nyáron vették gondozásba. A megújítás lépései közt szere­pel a tó már megkezdett kotrása, a gát helyreállítása, sétálóutak építése, a termé­szetvédelmet, a környék értékeit ismertető táblák el­helyezése. (Észak-Magyaror- szág) A CSÁSZÁR MÉRFÖLDKÖVE I. Maximinius császár ft. sz. 235—238. között uralkodott. 23C- ban nyerte el a Germanicus címet, a germánokon aratott győzelme után, de megkapta » Dacicus Maximus neveket fts, győzelmeit követően. Mindez jól leolvasható arról a római mér­földkőről, mely Bátaszék hatá­rából került elő, különös kö­rülmények között. A több má­zsás feliratos kő éveken keresz­tül Bátaszék határában hevert, kitéve az időjárás és a gépek károsító hatásainak. Dr. Csaná- dy György bátaszéki orvosnak köszönhető, hogy a kő biztos helyre került, ö akadályozta meg, hogy a követ házalapba építsék be. Régészek szerint egyedülálló, történelmi értékkel rendelkező leletről van szó. (Tolna megyei Népújság) ÜZEMI RENDELŐBEN. A Taurus nyíregyházi gumi­gyárának jól felszerelt üze­mi orvosi rendelőjében lát­ják el a betegeket. Figye­lemmel kísérik a zajos üzemben dolgozók halláská­rosodását is. Képünk: Tuli­pán Ibolya üzemi ápolónő hallásvizsgálat közben. (Elek Emil felvétele) László. — Igazolja ezt az adat: 1975—1979 között 4295 bűnügyet tárgyalt a járásbí­róság, s ha figyelembe vesz- szük, hogy egy-egy ügynek általában több szereplője is van, akkor korántsem meg­nyugtató még ez a szám sem, ami egyébként sokkalta jobb, mint a korábbi volt. Csökkenés mutatkozik a polgári és gazdasági perek számában is, ezekből 1975- ben 1406 akadt, 1980-ban pe­dig 1152. Hat év alatt az ilyen perek száma összesen 8142 volt. tatnak. Érdemes egy pár szó­ra elidőzni az állam által megelőlegezett tartási díjak­nál, mert egyre több az olyan eset, amikor ezek az össze­gek egész egyszerűen behajt­hatatlanok. Egyébként, ha a bűnözésről azt mondhatjuk, hogy helyzetünk jobb a me­gyei átlagnál, akkor a kép­hez tartozik az is, hogy a polgári perek esetében éppen fordított a helyzet. Másfél évtized alatt Máté­szalka felnőtt, ipara van, rö­viden szólva, város lett. Kér­dés, a változások hatása ki­Taxik a jósában? Ki tagadhatja: Nyíregyhá­zán jelentősen javult a taxi­zás lehetősége. Az URH-s készülékek, bár némi késés­sel, de sok kocsiban megje­lentek, könnyebb járműhöz jutni, egyszerűbb a rendelés. A technikai újításnak mind a gépkocsivezetők, mind az utasok örülnek. Most már csak az hiányzik, hogy az ed­digi, meglehetősen konzerva­tív és mozdulatlan megálló­helyzeten is változtassanak, a város fejlődésének megfe­lelően. Logikusan ■ kínálkozik a Jósaváros, ahol taxiállomást lehetne kialakítani. Adott a hely: az iskolák előtti kö- rönd. A hely már csak azért is kiváló, mert közel van a Sóstói úti kórházhoz, s egy hatalmas lakótelep központ­ja. Így a rádió-összeköttetés révén Nyíregyháza teljes északi részén jelentősen ja­vulhatna a közlekedés. Biz­tos, hogy a logikus, a taxisok által is hőn óhajtott lépésre sor is kerül, s kialakul a megyeszékhely negyedik taxistandja, (bürget) Hi újság az országban? Az 1981—82-es évadtól ön­álló társulattal működő nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház háza táján mostaná­ban már szinte nap mint nap újabb híreket lehet hallani a szervező munkáról. Hamaro­san a nyilvánosság elé kerül a Nyíregyházára szerződött művészek névsora, továbbá keresik a művészpresszóra al­kalmas helyet, alakul a mű­sorterv, kiadványokat készí­tenek elő, dolgoznak a kö­zönségszervezők. Fekete Ala­jos szervező titkártól a bér­letekről érdeklődtünk. Első­ként azt kérdeztük: mi is az a csiki-csuki módszer? — Mint korábban már hí­rül adtuk, a színházi előadá­sok bérletezése az úgyneve­zett csiki-csuki módszerrel történik. Ez azt jelenti, hogy egy-egy bérletes előadáson fele-fele arányban lesz a bér­letes nézők, illetve az aznap­ra jegyet vásárlók aránya, mert azt szeretnénk, ha min­denki hozzájuthatna jó je­gyekhez. Ezért a bérleteket úgy árusítjuk, hogy például az első sor jobb, a második sor bal, a harmadik sor jobb oldala — és így tovább — a bérleteseké, a többi fennma­radó szék pedig ugyanolyan arányban, ugyanolyan he­lyekkel a szabadjegyeseké lesz. Nem túl kockázatos az 50 százalékos bérletezés? — De nagyon is kockáza­tos, mivel abban bízunk, hogy az alkalmi jegyvásár­lókkal teljesen kiegészül a nézőtér. A korábbi tapaszta­latok viszont azt mutatják: gyakran maradtak üresen a bérletezett székek, mert va­lami közbejött, s a bérlet tu­lajdonosa nem gondoskodott a bérlet átadásáról. Aki vi­szont azt az egy darabot megnézte volna, nem kapott jegyet, holott a nézőtér csak félig telt meg. Színész szá­mára nincs keservesebb, mint ilyen „háznak” játsza­ni. Mi vállaljuk a kockáza­tot, mert már a bérletek iránt is sokkal nagyobb az érdeklődés, mint amennyit ki tudunk elégíteni. Lesz-e olyan rendszer a bérletezésben, hogy egy-egy előadás mindig azonos napo­kon látható? — Ebben az ügyben még tájékozódunk, de úgy néz ki, hogy naphoz fogjuk kötni. Egy példa: az X bérlet min­dig szerdai, az Y mindig csütörtöki napokon lesz. Van-e előnyük a vásárlás­nál a régi bérlettulajdono­soknak? — Rendelkezésünkre áll a régi bérlők névsora, mégis ar­ra kérjük őket, amennyiben igényt tartanak a bérletre, ugyanúgy, mint az új jelent­kezők, ők is keressék meg az üzemi, vagy intézményi kö­zönségszervezőket, illetve jegyirodánkat, — amely most még ideiglenesen a Jósa And­rás Múzeumban található —, hogy mindenkinek, igénye szerint a legjobb helyet tud­juk biztosítani. Az előjegyzé­seket e cikk megjelenése napjától felvesszük, a bérle­teket május 25-től árusítjuk, hat előadásra. B. E. Előbb zümmögve, aztán egyre hangosabban szűrődik ki az ének a nyíregyházi 4-es iskola próbára kinevezett nagyterméből. Délután fél 5, május 12-e. Ezúttal német nyelven szól a dal. A Ma­gyarországon vendégeskedő Halle-Neustadti ifjúsági kó­rus tagjai „melegítenek be” hangversenyükre. A két énekkar baráti kap­csolata 1978-ra nyúlik vissza. Ekkor hallotta először énekel­ni a nyíregyházi iskola nö­vendékeit egy csehszlovákiai nemzetközi fesztiválon a hal­le-neustadti kórus vezetője: Karl Dieter Schäfer. Azóta elmélyült az ismeretség, s egész eddig, a magyarországi találkozóig vezetett A vendégek 3Ö órás fárasz­tó utazás után május 10-én érkeztek Nyíregyházára. Alig pihenték ki magukat szállá­sukon, a sóstói KlSZ-vezető- képző táborban, máris követ­kezett az első fellépés: hétfőn Debrecenben. Másnap Nyír­egyházán a 4-es iskola nagy­kórusával együtt adtak mű­sort. — Mozart, Händel, Tele- man, Bartók, Kodály egy-egy dalát énekeljük többek közt. A magyar szerzők műveit magyarul szólaltatjuk meg, ezt meglepetésnek szánjuk. Mindezt Wittek Antja és Herda Dórit mesélte nem sokkal a hangverseny előtt szusszanásnyi szünetben a próba és a fellépés között, ök mindketten gimnazisták, de nemrég még az Ernst Thäl­mann 10 osztályos iskola nö­vendékei voltak — innen to­borozza tagjainak 90 százalé­kát a kórus. Kiss András, a 86 tagú kar egyik kísérője — magyar származású fiatalem­ber — fordította a lányok szavait. Elmondták, hogy ná­lunk van egy szokás: a kórus tagjai a vezetővel együtt vá­lasztják ki repertoárjuk da­lait. A nyíregyházi mellett pedig egy bolgár és egy cseh­szlovák énekkarral is baráti kapcsolatban állnak. A hét hátralévő napjait is­merkedéssel, kirándulással töltik a látogatók. Szerdán nyíregyházi városnézésen vettek részt, este pedig tánc­ház volt a 4-es iskola tanulói­val. Csütörtökön gyalogtúrá­val egybekötött autóbuszos kirándulás szerepelt a prog­ramban. Üticéljuk Eger és a Bükk hegység. A kar pénte­ken reggel utazik Budapest­re, ahonnan este folytatják útjukat hazafelé. A 4-es is­kola kórusa terv szerint jö­vő nyáron megy cserelátoga­tásra Halle-Neustadtba. h. zs. Az „Igaz ez a szép" brigádvetélkedő 2. feladatlap — Csak a már benevezett brigádok küldjék be Brigád neve: .................................................... Munkahelye: .................................................... Postai címe: .................................................... 1. Melyik magyar kormány került hatalom­ra 1919. augusztus 1-én? a) Bethlen-kormány, b) Peidl-kormány. 2. Melyik évben kötötték meg a Bethlen—Peyer-paktumot? a) 1921. b) 1920. 3. Melyik pénznemet vezették be Ma­gyarországon 1926-ban? a) korona, b) pengő. 4. Melyik fasizálódó országgal kötött először barátsági szerződést Magyarország? (1927- ben) a) Németország, b) Olaszország. 5. Melyik párt alakult meg 1925. április 14-én? a) KMP, b) MSZMP. 6. Melyik kor­mány kötött egyezséget Hitlerrel Csehszlová­kia feldarabolására? a) Darányi-kormány, b) Imrédy-kormány. 7. Mikor vezették be az el­ső zsidótörvényt? a) 1937. b) 1938. 8. Melyik évben csatolták vissza Észak-Erdélyt Ma­gyarországhoz? a) 1939, b) 1940. 9. Mi volt a Volksbund? a) A magyar nyilasok pártja, b) A magyarországi németek hivatalos szerve­zete. 10. Kinek az emlékművénél tüntetett a háborúellenes tömeg 1941. október 6-án? a) Kossuth Lajos, b) gr. Batthyány Lajos. A helyes válaszokat tessék bekarikázni és a felső részt pontosan kitölteni! A kitöltött feladatlapot kivágva, 2 forintos bélyeggel el­látva, zárt borítékban kérjük úgy postára ad­ni, hogy 21-én éjfélig beérkezzen. A helyes válaszokat egy hét múlva közli a lap. A be­nevezett brigádok az értékelést az utolsó fel­adatlap megjelenése után kapják meg. Posta­cím: „Igaz ez a szép” Nyíregyháza Pf: 200. 4401.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom