Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

2 KELET-MAÖYARORSZÁS 1981. április 10. Házak kívül, házak belül (2.) Porták a divatnak Falun, ahol valamikor a szép jószág, a jól művelt töld adott társadalmi rangot, tekintélyt, ma a ház nagysága és a kerítése próbál adni. Próbál csak, lévén a tekin­télybe sok minden belejátszik ezen kívül is. Rangot ad a „tanulni küldött” gyerek a „fiúnak épített” ház, eljáró, ingázó embereknek a jó mun­kahely és számtalan más. A kerítés és a ház nagysága a legszerényebb ezek között, de a legkönnyebben megteremt­hető. Kényelem, célszerűség? írtam: Nyírbélteken soro­zatban épülnek az emeletes házak. Építési költségük kö­zel van az egymillióhoz, még akkor is, ha az építkezé­sen a család segédmunkásko- dik. Egy ilyen — típusterv alapján készült — emeletes házban nincs több három normális, vagy négy kisebb szobánál. Tartozik ehhez für­dőszoba, két vécé, kamra és egy étkezéshez alkalmatlan konyha is. A lakás többi ré­sze a garázs, a lépcsők, a két- emeletnyi magas hall. Gya­korlatilag olyan holttér, amit a központi fűtés adottságai mi­att fűteni kell. Más: ha lenne olyan felmé­résünk, hogy ezeket a (több­nyire azonos típusú házakat) hányán lakják, hány tagú családoknak épülnek, akkor kiderülne, hogy többnyire három- vagy négytagú csalá­dok lakják majd azokat. Ha lakják, mert van példa arra is, hogy a gyerekeknek épül fel a ház, de a gyerekeket el­viszi közben a város. Maga az épület viszont eladhatatlan, hiszen a család által végzett élőmunkát milliós áraknál már senki sem tudja megfi­zetni. A kisiparos: — Lassan hetvenéves le­szek. Nyugdíjasként még dol­gozgatok. Összeszámolni sem tudnám, hogy hány házat épí­tettem az életemben, de olyat, ami csak kifelé szól, még keveset. Ezek az emele­tesek bizony inkább csak ki­felé szólnak, feléből lehet csi­nálni kényelmesebbet. Verseny, vagy „párbaj“? Kovács József véleménye nem öregemberes dohogás az új, a modernebb ellen. Be­szélt egy , nyírbátori emeletes házról, bizonygatván, hogy van azokban is jó, csak ép­pen azt magának tervezte az építőiparban dolgozó mester, az építtető. És álljon it,t egy másik vé­lemény : — Éppen, mert iparos va­gyok, nem mindegy, hogy mi­lyen házban élek. Az ízléstelenre sikerült ke­rítésekért nem minden eset­ben a tulajdonos a hibás. Ö megrendel, szépet gondol, az­tán azzal gazdálkodik, amit kap. Azt, hogy rendeljen, hogy mutatós kerítése legyen, társadalmi elvárás, ami ellen őt nem vértezi semmiféle esz­tétikai tanfolyam. Az pedig, hogy ha már a házakon is tettenérhető ilyesfajta kórság, még csak nem is elszomorító. Ha nem lenne miből a szem­nek, a közvéleménynek épí­teni kerítést, házat, akkor nem is építenének. Nagyon el kellene gondol­koznunk azon, hogy mennyi az emberileg érhető ebben a kerítés- és házversenyben. Akár idős ember épít, akár fiatal, a házak az idős embe­rek döntő anyagi támogatásá­val épülnek. Lehet, hogy a házak „rangkórsága” valami­féle kétségbeesett párbaj az otthonmaradó fiatalokért. Tisztaszoba és otthonok Igaz azonban az, hogy a fa­lun épült, átépített házak döntő többsége korszerű, mo­dern lakás. Alkalmas arra, hogy azokban jól éljenek. Alkalmas arra, és bármit is tudunk a hajdani faluk „tisztaszobáiról”, arra is szol­gál. Kivétel persze van. A kö­zös portán a gyerekének (még ha tízéves kislány is az) épített külön lakrész, amit a szülői majomszeretet már most teljes egészében be is rendezett. Ezeket a lakrésze­ket legfeljebb ünnepeken, és az ünnepek előtti nagytaka­rításkor nyitják meg, vagy rangos vendég érkeztekor mutatják meg, hogy ez is van. A legtöbb esetben a lakáso­kat használják, ellenszenves szó, de „be is lakják.” Erre az utóbbi mondatra viszatérek, de álljon itt előbb néhány adat. Jártam harminc modern falusi lakásban. Házi­gazdáim között volt pedagó­gus és segédmunkás, alkal­mazott és ingázó, termelőszö­vetkezeti tag, és ma is egyé­Elővette a szekrényből Meglépett a kabáttal. Rablás és lopás miatt volt korábban büntetve Magyar Károly 22 éves nyírbátori la­kos, az idén január közepén szabadult feltételesen, de a feltételes szabadsága csak 1982 januárjában járt volna le. (Ha ez idő alatt újabb bűncselekményt követ el, ak­kor ezt végre kell hajtani.) Február 15-én a nyírbátori Kakukk étteremben ivott. A mellette lévő asztalnál ült S. László, akin bőrkabát volt. S. ki akart menni a vécébe, s erre az időre a kabátot a székre tette le. Magyar észrevette az al­kalmat és a kétezer forint ér­tékű kabáttal meglépett az étteremből. nien gazdálkodó hétholdas parasztember. A harminc la­káshoz tartozott 27 jégszek­rény, harminc(!) mosógép, 21 palackos gázkészülék, 2 elektromos tűzhely, tíznél több porszívó és centrifuga. A harminc lakás közül nem volt olyan, ahol a szülőktől örökölt bútor lett volna. Min­denütt találni egy garnitúrát és egy szekrénysort, a lenyit­ható íróasztal éppen olyan otthonos ezekben a lakások­ban, mint bármelyik lakóte­lepi bérházban. Tizenkilenc lakásban él tanuló korú gyerek. Tizen­négyben van a gyerekeknek (gyereknek) külön szobája. Ezek az adatok megközelí­tően azonosak, sőt, jobbak, mint az átlagos városi ház­tartások adatai. Igaz, a pél­daként idézett harminc lakás mind a közelmúltban épült, és nem volt közöttük kétszo­básnál kisebb. Mentegetőzés­ként: ezek a ma és a holnap lakásai, ezek a falusi lakás- kultúra meghatározói. Nézzük hát: hogyan hasz­náljuk, lakjuk ezeket a laká­sokat? Bartha Gábor (Folytatjuk) ÜMIhahg És az illetékes? Nemcsak egy Sebestyén László van Nyíregyházán, többen vagyunk. Jómagam is ismerem a régi erdő szépsé­gét, nagyságát Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Me­legszik a földünk légköre, véknyul a földünket körül­vevő védőburok, milliókat költ a megye környezetvéde­lemre. És mégis: szabad préda a stadionban a fasor ... Egy szerv, kinek az egész­séges életmódra való nevelés a feladata, írtja, vagy irtani akarja a környezetet széppé tevő fákat. „Oxigén helyett kvarcszemeket a tüdőbe”, közelben van a kórház, nem messze a stadiontól... Kör­nyezetvédők kiszámították a városokban lévő fák eszmei értékét. Egy stadionbeli fa ér­téke 50—100 ezer forint. Mindmáig illetékesek nem nyilatkoztak a stadionbeli fa- írtásról. Megnyugtatóan hat­na sok lokálpatriótának va­lamely hatóság nyilatkozata az újságban, melyben még a gondolatát is elítéli az eszte­len stadionbeli faírtásnak. Palicz Dezső Nyíregyháza, Kossuth tér 5. AMATŐR BALETTEST. Az SZMT Móricz Zsigmondi Mű­velődési Ház amatőr balett­csoportja önálló esten lép fel, ma, április 10-én 18 órától és szombaton, április 11-én 15 órától a megyei könyvtár nagytermében. Az amatőr művészeti csoport klasszikus és modern táncfeldolgozáso­kat ad elő. A gemzsei Dózsa Tsz fó­liasátrai alatt a salátá­val egy időben ezer cso­mó petrezselymet is ter­meltek. (Elek Emii fel­vétele) S. László ugyancsak megle­pődött, mikor visszatérve a kabátnak csak a hűlt helyét találta. Feljelentést tett és a rendőrség gyors nyomozás után Magyar Károly lakására ment. Ö nem tagadta a lo­pást, elővette a szekrényből a kabátot és átadta a rend­őröknek, akiktől azt jogos tu­lajdonosa visszakapta. Magyart — mint különös visszaesőt — lopás miatt a Nyíregyházi Megyei Bíróság hat hónap börtönre büntette, elrendelte a korábbi bünteté­séből maradt feltételes sza­badság megszüntetését, s megállapította, hogy újabb feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. (k) CSENGER ÉS AZ ENSZ Ha szerét ejtheti Az Országos Béketanács emléklapja díszíti újabban a csengeri Lenin Tsz Tyeresko- va Szocialista Brigádjának naplóját. A lányok, asszonyok ugyanis nemcsak szűkebb környezetükre figyelnek, ha­nem legutóbb arra is futotta erejükből, hogy az ENSZ gyermekalapjára fizessenek be egy jelentősebb összeget. — Csenger és az ENSZ — szokatlan kapcsolat, hogyan jutott eszükbe? — kérdezem Dobos Endréné brigádvezetőt. — Nagyon egyszerű az egész — válaszol. — Nem ilyen nagy dolgokra gondol­tunk mi, hanem arra, ami hozzánk legközelebb áll, a gyermekekre és a békére. Egy anyának, egy nőnek azt hiszem, ezek a legszentebb dolgok, s ha bárki szerét ejt­heti, nyilván a maga módján ragaszkodik mindkettőhöz ... A brigádnaplóból hamar kiderül, hogy jól összeszokott kollektíváról van szó, nyolc év alatt mindössze egy válto­zás történt; Gurbán Péternét nyugdíjasként búcsúztatták és most vették fel Gere Lászlónét. Együtt szerezték tehát a zöldkoszorútól a Szö­vetkezet Kiváló Brigádja cí­mig valamennyi elismerést; a brigádvezető mellett Juhos Ferencné, Soós Andrásné, Jónás Klára, Szilágyi László- né, Jónás Józsefné, Mihók Sándorné, Gaál Sándorné, Gyarmati Gyuláné, Tóbiás Gyuláné, Ferenczi Andrásné és Hegedűs Erzsébet. A brigád „szóvivője” Juhos Ferencné: — Nagy dolgokat tőlünk amúgy nemigen lehet várni, hiszen a munkaidő minden órájára van nekünk tennivalónk, s utána otthon vár a család. De szeretetet, támogatást juttatni annak, akinek nem, vagy csak kevés jutott — igazán nagyszerű feladat. így jutottak el a tsz-ben dolgozó 12 gyermekes Maro­zsán Zsigmondnéhoz, aki erőt megfeszítve dolgozott azért, hogy jól tanuló gyermekeit valóban iskolába járathassa, taníttathassa. Jókor jött a Tyereskova brigád támogatá­sa ... Hagyomány már Csenger- ben, hogy egy-egy szocialista brigád az iskola egy osztályát patronálja. Tavaly júniusban, amikor ballagott a 8. a osz­tály, nemcsak a gyerekek szü­leinek lett könnyes a szeme. Négy év után a Tyereskova brigád is búcsúztatta őket. Most új szerződés aláírásá­ra készülnek egy újabb ötödik osztállyal. Feljegyzések kerülnek elő; ők rendezték be a csengeri úttörőtábor első épületét, ott voltak, amikor az uszoda épí­téséért kellett dolgozni, elsők közt jelentkeztek az őszi al­maszüretekre. Dobosné most volt odaát az iskolai napközi otthonná* megkérdezni, mi­kor fejeződik be az átalakí­tás, mert ők jönnek berendez­ni, takarítani; hogy mielőbb birtokba vehessék a gyere­kek ... A Tyereskova brigád ta­vasszal Szlovákiába készül,, alakulóban van a kapcsola­tuk egy ottani, tsz-brigáddal lányokkal, asszonyokkal. Mondják, jó lesz egy kis ki- kapcsolódás, külföldlátás. És — hogy visszatérjünk az in­duláshoz — jó lesz beszélget­ni arról, hogy az ottani nők hogyan is látják ezt a mai forrongó világot... M. S. Elektronikus rajzoló A hagyományos íróesz­közök mellett fénysugárral is rajzol, valamint késsel kivágja a kívánt mintát az a mikroszámítógépes vezérlésű rajzasztal, amelynek egy NDK-beli és egy hazai vállalat meg­kezdte sorozatgyártását. A berendezés elektronikus vezérlése itthon, a Villa­mos Automatika fővállal­kozó és gyártó Vállalatnál készül, mechanikus része pedig a Carl Zeiss Jena Művek terméke Az NDK- beli és a magyar partner­cég a fejlesztéseket is kö­zösen hajtotta végre, és az idén már 5 darab ilyen nagy értékű automata rajzasztalt készítenek együttes munkával. Ez a berendezés egyébként az idei lipcsei vásáron mind­két gyártó számára — kü­lön a vezérlésért és külön a rajzasztalért — arany­érmet nyert. A rajzasztal olyan pontossággal és gyorsasággal dolgozik — 50 mikronos eltéréssel percenként 15 méter vo­nalat húz —, amely jóval meghaladja az emberi kéz lehetőségeit. Áz„lgaz ez a szép" brigádvetélkedő t. feladatlapja Brigád neve: Munkahelye: Postai cime: 1. Hol hozható létre szakszervezeti alap­szervezet, ahol a tagok száma: a) 25 fő, b) 15 fő. 2. A magyar szakszervezetek alapszabálya szerint a szakszervezetek pénzügyi alapját a tagdíjak adják. A tagdíj mértéke általában a havi kereset: a) 1 százaléka, vagy b) az évi átlagjövedelem 1,5 százaléka? 3. A szakszervezetek legfőbb szerve a) a magyar szakszervezetek kongresszusa, vagy a b) Szakszervezetek Országos Tanácsa? 4. Mikor határozatképes á taggyűlés? Ha a tagság a) fele jelen van, vagy ha b) két­harmada jelen van. 5. Azokban az alapszervezetekben, ahol a tagság egyszerre és egy időben nem hívható össze, mi az alapszervezet legmagasabb irá­nyító, képviseleti szerve? a) szakszervezeti bizottság, b) szakszervezeti bizalmiak testü­leté. 6. Kik lehetnek a szakszervezetek tagjai? a) azok a dolgozók, tanulók, nyugdíjasok, akik hívei a munkáshatalomnak és az alap­szabályt betartják, b) minden magyar állam­polgár, aki önálló keresettel rendelkezik és materialista világnézetű. 7. Melyik a magyar szakszervezetek köz­ponti napilapja? a) Népszava, b) Magyar Nemzet. 8. Hány millió dolgozó szakszervezeti tag hazánkban? a) 6 millió, b) 4,5 millió. 9. A szakszervezetek szükségesnek tart­ják az ötnapos munkahétre való áttérést. Mi­lyen ütemben fog ez megvalósulni? a) ebben az évben általánosan, b) ez évtől fokozato­san, úgy, hogy elsősorban a több műszakban dolgozók körében kell megkezdeni. 10. Melyik nemzetközi szervezet elnöke a SZOT főtitkára, Gáspár Sándor? a) Egysé­ges Szakszervezeti Szövetség, b) Szakszerve­zeti Világszövetség. A helyes válaszokat tessék bekarikázni és a felső részt pontosan kitölteni! A kitöltött feladatlapot kivágva, 2 forintos bélyeggel el­látott zárt borítékban kérjük, 16-án csütör­tökön éjfélig postára adni. A helyes válaszo­kat egy hét múlva közli a lap. Postacím: „Igaz ez a szép” Nyíregyháza, Pf. 200. 4401.

Next

/
Oldalképek
Tartalom