Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

H Üv ■'SEPI MELLÉKLET 1981. április 4. o r Erezzük jól magunkat otthonunkban Arányok és lakások Ki tudná pontosan megfogal­mazni, hogy egy-egy helyen, a természetben, az utcán vagy a lakásban miért érezzük jól vagy rosszul magunkat!? Bizonyosan megvan a szubjektív oldala. Am nem hanyagolhatok el az objek­tív oldalai: azok az összetevők, amelyek alapján a környezetről, lakásról megállapítható, hogy kellemes, hangulatos, jó itt len­ni... A harmónia és arány egymás­hoz kapcsolódó fogalmak. Az arány a részek és egész — le­gyen az tárgyak és tér, ruhada­rabok és emberi test, bútorok és lakás — olyan mennyiségi viszo­nya, amely harmónia érzését kel­ti a szemlélőben és amelyek tör­vényszerűségeit minden kor ku­tatta ... Aranymetszés és harmónia Szerencsére a történelmi korok nemcsak kutatták a harmónia mibenlétét, rá is találtak például az aranymetszés törvényszerűsé­gére. E metszéspont egy mennyi­ség két nészre osztása, -melyben az égési: úgy aránylik,ja nagyobb * részhez, mint a nagyobb rész a kisebbhez. Ezt a törvényszerűsé­get a természetben is felfedezték, már az ókorban. De, hogy köze­lebb kerüljünk a mai kor elmé­letéhez és gyakorlatához — bár az aranymetszés klasszikus ará­nyai állandó érvényűek — em­lítsük meg Le-Gprbusier-t, a hu­szadik század gondolkodó építé­szét, aki úgy próbálta megfogad mazni a mai ember lakótérszük­ségletét, hogy megrajzolt egy. át­lagos méretű felemelt kezű em­beralakot, s az ő teste arányait az aranymetszés törvényszerűsé­geivel összevetve határozta meg az ideális lakás méreteit. Az ember természetesen nem méricskél, amikor valamit szép­nek, kellemesnek talál, ösztönö­sen veti, egybe saját teste ará­nyaival környezete méreteit, mennyiségeit. ,,Magas” — mond­ja a négyméteres mennyezetre. „Alacsony” — fogalmaz a két méter 40 centis iakásmagasság- nál. A tágas teret, a szűk szo­bát is saját méreteit figyelembe véve állapítja meg: a bútor ese-;v tében már inkább egyénre sza-" bött az aránypiegciyapiitás. Itt már mást tart kényelmesnek, jóleső ülőhelynek a filigrán nagymama és a kétméteres ka­masz. A lakás berendezése A természeti környezet látvá­nya mindig harmonikus arányo­kat kínál, ám ezeket nem lehet egyértelműen áttenni a lakás bel­ső terébe. Le Corbusier felemelt kezű emberalakja a ..modulor” is bizonyos mértékig tévútra ve­zetett, mert nem lehet az egé­szen testreszabott lakás keretei között élni, s ez a szabványalak nem engedett tág teret az em­beri cselekvéssoruzat kibonta­kozásának. Mi tiiát tt) megoldás. - hogyan teremtsünk harmóniát környeze­tünkben, ' itt és most Magyarors­zágon? Ha a klasszikus arany- metszés elvét ^választjuk,, már jó segítséget kapunk: a helyiséget a körülbelüli kétharmad—egy- larmad arányban osszuk két részre. A tágasság érzését “kelt­hetjük, ha csak szigorúan apTié- lyiség egyharmadát fedjük be, és kétharmada szabadon marad. Vonatkozik ez a falak befedésé­re éppúgy, mint a padlón a bú­torokkal eltakart része. (A fal „befedettsége” azt jelenti, hogy mennyit takar el belőle bármi: tehát bútor éppúgy, mint kép vagy faliszőnyeg.) A padló ese­tében a szőnyeget a padló részé­nek tekintjük, mint ahogyan a fal részének a tapétát vagy a festést. A padlón álló tárgyak — torokkal eltakart részre. (A fal nia megteremtői lehetnek, ha nem kétharmadot takarnak el, hanem annyit hagynak szaba­don! így nincs zsúfoltság a la­kásban. Ha mégis szükséges a tárgyak nagyobb mennyisége, akkor, hogy a „zsúfolt” érzést elkerüljük, válasszunk olyan bú­torokat, amelyek kevésbé tömö­rek, kevésbé zárt tömegűek. Senki nem kívánja, hogy ked­venc tévénéző karosszékünktől megváljunk. De könnyedebb a masszív könyvszekrény helyén a laza állványszerű könyvespolc, a dupla rekamié helyén az egy­más mellé rakható sorfotel — amely könnyen franciaággyá alakítható. Napfény és világítás Hátravan még a mennyezet. A nappali fény, amely mindig egy­szerre csak egy oldalról világit be bármelyik szobába éles su­gárral, már lemetsz egy bizonyos darabot: fénypászmákkal megvi­lágítja a szoba egy részét és ár­nyékban hagyja a másikat. A természet — és az ablak — meg­határozza ennek arányait. Estén­ként, amikor mesterséges fény­re szorulunk, ugyancsak játszha­tunk a fény és az árnyék segít­ségével: az egész szobát elöntő fényár nemcsak felesleges, költ­séges is. Az egyes helyen fényt, másutt árnyékot adó hangulat- világítást helyezzük úgy el, hegy arányosan hagyja árnyékban a mennyezet és a szoba egyes ré­szeit. Általa nemcsak hangulatot teremtünk, de harmóniát is. Könnyű annak arányosan, harmóniát hordozó szobabelsőt létrehozni, aki tele pénztárcával most kezd hozzá új lakása be­rendezéséhez — mondhatják. Igen, ők vannak kevesebben. De végiggondolni és selejtezni min­denkinek módja van. A selejte­zés alig dívik a magyar lakások­ban. Pedig a használatlan, hasz­nálhatatlan tárgyak eltömik a lakás vérkeringését, nemcsak zsúfoltságot okoznak, de képesek megfosztani a lakás alapvető jó­téteményétől, attól, hogy jól érezzük magunkat otthonunkban. MANDULÁS TÖLTÖTT CSIRKE Hozzávalók (5 személyre): 2 db csirke, 2 dkg só, 2 db zsemle, 2 db egész tojás, 15 dkg vaj, 8 dkg mandula, 0,1 dkg őrölt gyömbér, 0,1 dkg törött bors, ío dkg zsír, 2 dkg paradicsompüré, 2 dkg liszt, 30 dkg rizs, 0,5 dkg currypor, 1 dkg Vegeta. A mandulát leforrázva barna héjától megtisztítjuk és szeletek­re vágjuk. A csirkét megtisztít­juk és megmossuk. A szokásos módon zsemletölteléket készítünk, amelyhez hozzáadjuk a vágott mandulát és gyömbérrel, törött borssal ízesítjük. A csirke bőrét megemeljük, majd a bőr és a mellehús alatt betöltjük. Megsóz­zuk és közepes hőmérsékletű sü­tőben többszöri zsíros öntözge- téssel pirosra sütjük. A Vegetát kb. 1 liter vízben felforraljuk. A rizst 1 dkg vajon kissé megpirítjuk és felöntjük ä megfelelő mennyiségű levessel. Sózzuk és a eurryt is hozzáadjuk. Felforrás után, lefedve, sü­tőben 20 percig pároljuk. Ha a rizs megpuhult, pecsenye­villával összekeverjük, hogy a szemek külön álljanak. A csirke sütésénél visszamaradt zsiradék­ban megpirítjuk a paradicsompü­rét, majd a lisztet felengedjük kb. 1,5—2 dl vízzel és jól összefor­raljuk. Végül a csirkét feldaraboljuk, köretként mellé adjuk a currys rizst. Külön edényben tálaljuk a pecsenyelét. SPÁRGATARTÓ DOBOZ Toll elöl-hótul Válunk és Európa-szerte egy­aránt nagyon divatos a virág, a gyöngy, a toll kitűző. Viselik ka­báton, ruhán, kosztüm kihajtó- ián, vagy láncra fűzve, nyak­ban. Díszítik tollal, textilvirág­gal, gyöngyhímzéssel a táskákat, a cipőket, a kalapokat. Alkalmi és sportos viseleteket tesznek »sínessé, üdévé egy-egy kitűzés­ei. De kerülhet toll, a virág ^ajba is, a választékba, a haj­fonat végére, a fül mögé, vagy a homlokba illesztve. Evek óta tartja magát a sváj- üzsapka divatja is. Homlokba húzva, oldalra vagy hátra igazít­va viselik sportos kosztümök­höz, pelerinhez, elegáns kabát­hoz, sőt még bundához is. Külföldi divatlapban láttuk a két divatkiegészitő párosítást. A svájcisapkát marabutollal teszik újszerűvé. Á tollat a sapka hátuljára tűzik, a bőségét szabá­lyozva, kalapszerű fejfedőt kiala­kítva. Máskor a toll a homlokba kerül, egészen a sapka szélére. De tűzhetik fejtetőre, középre, aszimmetrikusan elhelyezve. S máris új, divatos fejfedőt hord­hat, aki követi ezt az olcsó és könnyen megvalósítható ötletet. Mert ugye egy megunt svájci­sapkája mindenkinek van . .. Háztartási hulladék a konzerv­doboz. A legközelebbi vásárlás­nál. borsó, vagy vegyesgyümölcs- beszerzésnél. válasszunk a leg­nagyobb méretűből, hibátlan, horpadás nélküli dobozt. Felnyi­tásnál ügyeljünk a szélrész ép­ségére, és körbenyitva a dobozte­tőt, eltávolítjuk a felső részt. A dobozt kívül-belül tisztára mos­suk. A teljes száradás után, az oldal felső részén, azonos magas­ságra egymástól kb. 2 cm távol­ságban 1—1 lyukat ütünk, majd az alsó fedőrész középrészére több egymás mellé ütött lyuk se­gítségével kb. 8—10 mm nagysá­A spárgát vagy hivatalos ne­vén: a kötözőzsinórt vékony, vastag, kenderből, vagy mű­anyagból az üzletben megve­szünk, s ha otthonunkban sür­gősen szükségünk van legalább néhány méterre — sehol sem ta­láljuk. Ezért jó, ha van egy spárgatartó dobozunk, amit há­zilag is elkészíthetünk. gú nyílást készítünk. Az alsó lyuk egyenetlen szélrészeit kala­páccsal kiigazítjuk. A doboz külső felületét befed­hetjük tapétapapírral, díszíthet­jük olajfesték-motívumokkal. Az oldalnyílásokba akasztózsinórt füzünk, és máris elkészült a fal­ra akasztható szobadísz! Az igazi „díszdoboz” (ajándék­nak is alkalmas!) tetejére a ki­dobásra ítélt, kivágott tetőlapból, 3 cm széles karton oldalszalag segítségével, fedőrészt készítünk. A fémlapot tapétapapírra ra­gasztjuk, a szélrészeket lehajto­gatjuk. Ezután a visszahajtoga- tott papírfelületet körbefogjuk a kaiptonpapír szalaggal, és rögzít­jük. E szalag külső felületét be­vonjuk díszítőszalaggal, textil­csíkkal. Az alsó szélrészen a le­lógó tapétadarabokat éles késsel egyenletesen körbevágjuk. A doboztetőre vastag fonálból laza pamacsot készítünk. y Ábra szerint, vonalzóhoz, vékony fa­darabhoz hozzáfogjuk a vezető­szálat, majd ezeket összefogva, körbetekerjük a fonalat. A ve­zetőszálat az alsó szélen össze­kötjük, a fonalszálakat a felső szélen éles ollóval elvágjuk. A megcsomózott alsó szálat a do­boztető középpontjához rögzítjük. A fogmosástól a testkultúráig Őseink, de még a XX. század primitív körülmények között élő népei sem tisztították fogaikat, mégis sziMé ismeretlen betegség volt a fogszüV'asodás. Csakhogy táplálékuk 'összetétele egészen más volt, mint a mienk. A ke­mény, rostos, alapos rágást igénylő ételek önmaguk tisztítot­ták le a fogakról a lepedéket. A civilizáció kialakulása során azonban nagyot fejlődött a kony­hatechnika is: a húst már nem nyereg alatt puhítjuk, hanem pá­coljuk, kuktában főzzük, darál­juk, peinpőket, püréket, kocho- kat készítünk. Az erőteljes rágás tisztító hatásának elmaradására megindul a fogakon a lepedék- képződés, melynek bomlástermé­kei a fog állományának felpuhu­lását, majd szuvas üreg (lyuk) kialakulását idézik elő. így aztán, mintegy az életszínvonal jelzője- ként — a finom lisztek, cukrok, rafinált főzési eljárások alkal­mazásával párhuzamosan — rob­banásszerűen megnőtt a fogbete­gek száma, de gyakoribbá vált az elhízás, a szívbetegség, a cukor­baj és néhány más betegség is. Persze, a civilizációnak az em­berek egészségére gyakorolt ha­tása valódi áldásokat is hozott: megoldottuk — elsősorban a hi­giénés viszonyok javításával — a fertőző betegségek visszaszorítá­sát. A tisztálkodásnak aztán idő­vel szerves része lett a fogak megtisztítása is. Amit régen a táplálék maga végzett el, azt most az ember mesterségesen, kefével, krémmel, fogselyemmel, fogvájóval (!?) és a fogyasztói társadalom sok egyéb, néha fur­csa termékével (motoros zenélő fogkefe-csudabogarakkal) pótol­ja. Ahogy a mosakodási szokások fejlődnek, az „arcot-kezet-lábat” mosás felől egész testünk tisztán tartásának igénye felé. úgy válik egyre többek számára megszo­kottá a reggeli-esti tisztálkodás (lemosdás, zuhanyozás, fürdés) keretében végzett fogmosás is. Ezek a kialakuló szokások ál­talában már meghaladják a tisz­tálkodás fogalmát: bőrápoló kré­mek, kozmetikumok, torna, masz- százs stb. egészítik ki a testápo­lást és teszik teljesebbé a test­kultúrát. Ennek megfelelően ma már a száj ápolása sem szűkíthető le csupán a fogak megmosására, te­hát kizárólag a fogazat védelmé­re. A mai embernek ugyanis — éppen az ínyszéli lepedékben el­szaporodó baktériumok hatására — egyre gyakrabban betegszik meg a fogínye is. A hosszú ideig fennálló idült ínygyulladás kevés panaszt okoz, többnyire nem jár fájdalommal, csak az íny vérzékenysége és kellemetlen szájszag figyelmeztet a betegségre. Következményei azonban évek múltán igen súlyo­sak lehetnek, a fogak meglazulá- sához, kihullásához vezethet. A felnőttek már több fogat veszíte­nek el emiatt, mint a fogszuva­sodás következtében. Ápolni, gondozni kell tehát fog­ínyünket is a fogkefével, minden alkalommal megtisztítgatni, óva­tosan megmasszírozni. A fogakat sem elég megmosni. Célszerű napközben többször szájat öblí­teni, a fogköveket letisztíttatni. a lyukakat már egészen kezdeti ál­lapotban betömni, a hiányokat pótoltatni stb. A megelőzés érdekében szükség van a táplálék minőségének megváltoztatására, kevesebb szén­hidrát- (cukor, édesség, tészta­féle), több fehérje (hús, tej. to­jás) és vitamintartalmú élelmi­szer (főzelék, saláta, gyümölcs) fogyasztására. Célszerű másrészt olyan kony­hatechnikai eljárásokat alkalmaz­ni, melyek mindennapi táplálé­kunkat rágható állapotban, s egyben zsír- és szénhidrát-szegé­nyen állítják elő, úgy, hogy az étel ugyanakkor élvezeti értéké­ből se veszítsen. Ezzel a jövő útját szeretnénk egyengetni, s a korszerű főző­eszközök (teflonedény, grillsütő) használatát, a ma még angolos­nak nevezett főzési eljárások (be- rántás helyett csak párolás vagy salátakészítés) magyarossá téte­lét, a mértéktelen édességfo­gyasztás helyett a mértéktelen gyümölcsfogyasztást népszerűsí­teni. Ennek a korszerű táplálkozási szokásrendnek a kialakítását pe­dig a legfogékonyabb korban, a gyermekkorban kell megkezdeni. Dr. Makkai László A iivat és a K6ST A KGST jelentősége és szerepe az öltözködéskultúra területén is egyre fontosabbá válik. Renge­teg műszaki és divatkérdést dol­gozunk ki közösen, amit minden ország gazdasági helyzetétől füg­gően hasznosíthat. A KGST-mun- kák egyik leglényegesebb része az a divatirány kialakításával kap­csolatos bemutatósorozat, amire minden ország kulturális és gaz­dasági adottságait fölmérve föl­készül. 1980 novemberében Prágában velünk együtt nyolc ország be­mutatóját láthattuk és ebben a munkában először vett részt Ku­ba. A téma 1982-re javasolt di­vatirányzat elfogadása volt. Az ez alkalommal megrendezett bemu­tatók rendkívül sok élményt nyújtanak és a dokumentációkon keresztül a résztvevők minden „titkot” megtudhatnak. A divat­irány, amit a jegyzőkönyv rögzít, vonatkozik a színekre, az alap­anyagra, a formára, a kellékre. A prágai bemutatók összképe azt bizonyítja, hogy országaink közös munkája jó, divatinformá­cióink azonosak és az eltérést a sajátos nemzeti hagyomány adja. Mindez az egyes országok kollek­cióit színesíti és jellegzetessé te­szi. Mélykék férfi gabardin trencskó kabát, piros-szürke aprópepita öltönnyel. A magyar kollekció alapgondo­lata és kiindulópontja a jelenle­gi gazdasági helyzetre, a nemzet­közi kapcsolatokra épült. Célunk volt. hogy gazdasági nehézségeink ellenére, olyan minőségileg és esztétikailag jó kollekciót készít­sünk, ami öltözködéskultúránkat fejleszti. Sikerünk volt, nagy si­kerünk. Röviden: kollekciónk a színekre épült és a színeken be­lül a stílus, a különböző évsza­koknak megfelelő ruhák cso­portosítására. Szürke, bő vonalú Shetland ka­bát piros-szürke apró pepita kosztüm, fehér selyem romanti­kus blúzzal. A bemutatósorozat alatt kitűn­tek a németek racionális, variál­ható elgondolásaikkal, az egysze­rű, nőies és sportos együttesek­kel és a különböző kötött model­lekkel. A románok színességük­kel és az érdekes szabászati meg­oldásokkal hívták fel magukra a figyelmet. A legemlékezeteseb­bek maradtak a különböző min­tájú zsorzsett modellek. A len­gyelek pihenő szabadidőruhái, sportos steppelt kabátjai és a klasszikus skótkockás rakott szoknyák blézerrel, nagy kockás kendővel, jellegzetesek voltak. Nagyon tetszettek a mély színek­ből álló aprómintás, bársony mel­Modellek a magyar kollekcióból. — Fehér átmeneti trencskó jelle­gű kabát,* kockás flanelt kétré­szes ruha szürke-bézs színekből. A prágai találkozón két téma volt napirenden, a divatirányté- mák és a 40, illetve 40 év fölötti nők öltöztetése. A bemutatósoro­zatot a rendező ország, Csehszlo­vákia kezdte. Az egész divat­irányt felölelő kollekció remek színvariációkból, klasszikus spor­tos és klasszikus elegáns model­lekből állt. Érdemes odafigyelni más országok munkáira. A cseh­szlovák kollekcióban nagyon szép bükié, dublé, vászon, szöve­tek, kötött kelmék és műszőrmék szerepeltek. Jól fölépített, egysé­ges kollekció volt a nyári együt­tesektől a téliig, a sportostól az elegánsig. A 40 éves nőknek ajánlott együt­tes. Szürkéskék ballonkabát, fe­hér gabardin blézer, apró szür­ke-kék pepita szoknyával, szür­késkék kötött blúzzal. (A model­lekhez az anyagokat a Richard Finomposztógyár, a Magyar Posz­tógyár, a Halasi Kötöttárugyár készítette.) lényes és kalapos folklórruhák. A szovjet kollekció talán a KGST- országok között a legegyedibK Érdekesen keveredik a modelle­ken az orosz népi kultúra, a ke­leti és nyugat-európai hatás. A nőies formákat karakteressé tet­te a kucsma, a papkalap, a ba­rett. A bolgár kollekció, a kife­jezetten nyári együtteseket kivé­ve, mély színekből állt. Mély bordó, lila, mályva, szürke. Ä legszebb és leghangulatosabb modellek a nosztalgikus csipke- galléros és kreppzsorzsett ruhák voltak. A bemutatósorozat befe­jező részét a kubaiak adták. Csodálatos, napsütötte, élénk szí­nekből álló kollekciójukkal, ami­ben égetett a fehér, olyan feher volt a barna bőrű kubai lányon.. De a csehszlovák rnanekenek is fantasztikusak és egzotikusak lel­teik a tőlünk távoli nép ruháiban Olyan kultúrát és olyan hagyo­mányt sugároztak, ami eddig nem volt a KGST-bemutatókoti. A romantikus fehér vászon hosz- szú ruhák, madeira cakkokkal, bársony és szövött szalag befű­zésekkel, az élénk színű fürdő­ruhák, nagy fehér kézifestett vászonköpenyek. a szivárvány harsogó színeiben csíkos anya­gok, a manuális megmunkálás, egyszóval egy másik napsütötte földrész „divatját” hirdette. Be­mutatkozása természeti erőként hatott. Lendvay Ilon» 1 T ÜSöUüLSHOíUOIjOCÍI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom