Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 4. Ünnepi nagygyűlés Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) Varga Gyula, a megyei párt-vb tagja, a nyíregyházi városi pártbizottság első tit­kára mondott ünnepi beszé­det. Bevezető szavaiban fel­idézte 1945 áprilisának első napjait, a Magyarországot felszabadító szovjet hadmű­veletek eseményeit, majd így folytatta: — A felszabadulásunkat követően a magyar nép bele­kezdhetett önnön sorsa alakí­tásába, végérvényesen, vissza­vonhatatlanul a hatalom bir­tokosa lett. Április 4-e har­minchat esztendő alatt szim­bólummá vált: ez a nap je­lenti számunkra a 45-höz ve­zető nehéz, barázdákkal szab­dalt, vérrel áztatott utat, az ország szabaddá * válásának folyamatát és kiindulópontot jelenünkhöz. Ä felszabadulas’. pillanatá- ban 'hazánk' igen nehéá- hely­zetben Volt, égy országót'kel- lett újra felépíteni'. A felsza­badulás óta 36 év telt el, har- minchatodszor vesszük szám­ba eredményeinket, visszapil­lantunk a megtett útra és emlékezünk a nagy napokra. Történelmünk harmadik ta­vasza meghozta népünk szá­mira a régen várt szabadsá­got, kiindulópontja lett nem­zeti függetlenségünknek, min­den eredményünknek. 1945 egyesíti népünk valamennyi szabadságtörekvését. A továbbiakban a szónok a három és fél évtized alatt el­ért eredményekről beszélt, s hangsúlyozta: népünk élni tudott a történelmi lehető­séggel, Magyarország szabad és független, szocialista or­szággá vált. Fejlődésünk több, mint két évtizede töret­len, népünk a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével történelmi jelentőségű vív­mányokat hozott létre. Sza- bolcs-Szatmárról és Nyíregy­házáról szólt ezután, s han­goztatta: a megyének és szék­helyének az országban el­foglalt helye és szerepe is je­lentősen megváltozott. Fejlű;- désünk üteme" — elsősorban a Politikai Bizottság 1965-ös, megyénkre vonatkozó hatá­rozata után — meghaladta az országos átlagot, s az ember­nek nem csak jog, biz­tonság, de a korábbinál jó­val nagyobb kenyér, munka, kultúra, másokkal azonos esélyek, biztos megélhetés a része Szabolcs-Szatmárban is. Az elmúlt idő, vagy akár csak az utolsó időszak is bi­zonyítja: megyénk lakossága egységesen sorakozik fel a sa­ját tapasztalataival igazolt politika és az azt hirdető párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt mögött. Fontos politikai, közéleti eseményekről beszélt ezután a szónok, pártunk XII. kong­resszusáról, az országgyűlési, tanácsi, szakszervezeti és népfrontválasztásokról, az újabb középtávú népgazdasá­gi tervek készítéséről, ame­lyek jelentős állomásai ha­zánk fejlődésének, társadalmi életünknek. E fórumokon, s a hozzájuk kapcsolódó köz­életi eseményeken felmértük társadalmunk szükségleteit, erőinket, lehetőségeinket, megjelöltük feladatainkat. Számot vetettünk valóságos viszonyainkkal, eredménye­ink mellett nyíltan és őszin­tén feltártuk gondjainkat: a hol kevésbé, hol pedig erő­sebben feszülő ellentmondá­sokat —, megjelölve egyúttal a megoldáshoz vezető utat. Az eredmények, tervek összegzése után kiemelte: a megye társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális kér­déseire átfogó, jól kidolgo­zott programokkal rendelke­zünk. Meggyőződésünk, hogy ezek reálisak, megvalósítá­suk azt eredményezi, hogy Szabolcs-Szatmár megye to­vábbra is gyors ütemben fej­lődik, javul az itt élő embe­rek ' élet- és munkafeltétele. Beszédének befejező részé­ben Varga Gyula kiemelte: a ; magyar és. a szgvjet nép ba­rátsága forradalmi harcban született, s a magyar nép so­ha nem felejti el azt a hatal­mas áldozatot, amelyet a szovjet emberek hoztak sza­badságunkért. Tudjuk, hogy három és fél évtized alatt el­ért fejlődésünk alapja bará­taink, harcostársaink, szovjet testvéreink állandó és önzet­len támogatása amelynek bir­tokában készülünk újabb és még nagyobb feladataink megvalósítására. Az ünnepi nagygyűlésen felszólalt Vaszilij Jarosovec, aki felszabadulásunk ünnepe alkalmából átadta Ukrajna Kommunista Pártja Kárpá- tontúli területi Bizottságának testvéri üdvözletét és jókí­vánságait. Hangsúlyozta: Ma­gyarország felszabadulásának jubileuma a szocialista orszá­gok közös ünnepe, majd ar­ról beszélt, hogy szovjet Kár- pátontúlon ismerik a testvéri Magyarországnak a szocializ­mus építésében elért eredmé­nyeit, és sok sikert kívánnak az MSZMP XII: kongresszusa határozatainak megvalósítá- , sáhpz. .A. továbbiakban az SZKP XXVI. kongresszusáról szólt a szovjet delegáció ve­zetője, s kiemelte a pártkong­resszus újabb békeprogram­ját, az előterjesztett, reményt- keltő békejavaslatokat. Fel­szólalásának befejező részé­ben a Kárpátontúli terület és Szabolcs-Szatmár sokoldalú kapcsolatairól beszélt, majd átadta a területi pártbizott­ság üdvözlő levelét és aján­dékát. A Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bizott­ságának ünnepi köszöntését Constantin Stanca tolmácsol­ta. Felszólalásában a két szomszédos megye kapcsola­tairól, a két párt közötti együttműködésről beszélt, s méltatta a magyar népnek a szocializmus építésében elért eredményeit. A továbbiakban Románia és Szatmár megye gazdasági terveiről szólt, s elmondta: készülnek a Ro­mán Kommunista Párt meg­alakulásának közelgő 60. év­fordulójára. Felszólalásának végén átadta a, testvérmegye ajándékát. A delegációvezetők beszé­deire Tar Imre válaszolt, s mondott köszönetét a jókí­vánságokért. A. nagygyűlést követően a Nyíregyházi 4. számú Általá­nos Iskola énekkara és a Nyíregyházi fúvósötös adott műsort. Este a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán „Sza­badság a ’ zenében” címmel ünnepi hangversenyt rendez­tek élen járó szocialista bri­gádok tiszteletére, a Nyíregy­házi egyesített vegyes kar és a Szabolcsi szimfonikus ze­nekar közreműködésével. A Vásárosnaményben tar­tott ünnepségsorozatnak is voltak szovjet vendégei: áp­rilis 2-án háromtagú delegá­ció érkezett a beregszászi kerületből. A két szomszédos járás közötti munkaverseny­ben elért eredményekért idén a varsánygyürei Tisza Tsz-nek adták át a bereg­szásziak által alapított ván­dorzászlót. A szovjet delegá­ció ..tagjai pénteken meg­koszorúzták a szovjet katona sírját, majd részt vettek a művelődési házban megtar­tott ünnepségen. Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Hazánk felszabadulása 36. évfordulója alkalmából Leo- nyid Brezsnye'v és Nyikolaj Tyihonov üdvözlő táviratot küldött a magyar vezetőknek. Ebben jókívánságaik mellett többek között a következőket írták: „Az SZKP és az MSZMP viszonya a szoros összeforrottságon, a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésének alapvető kérdéseiben, a jelenkor időszerű problé­máinak megítélésében fenn­álló nézetazonosságon alapul.” A választáviratban Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György többek között azt ír­ta: „Felszabadulásunk óta ha­zánkat, népünket a megbont­hatatlan testvéri barátság és sokoldalú, gyümölcsöző együttműködés szálai fűzik a világ első szocialista államá­hoz, a társadalmi haladás él­harcosához, a Szovjetunió­hoz.” A magyar vezetők si­kereket kívántak a testvéri szovjet népnek az SZKP XXVI. kongresszusa határo­zatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, a békéért és a biztonságért, az egyetemes emberi haladásért vívott harchoz. Koszorúzási ünnepségek voltak pénteken Nyíregyházán. A Felszabadulás útján lévő szovjet hősi emlékműnél, ezt követően pedig a Marx téri román hősi emlékműnél a párt, az állami, és a társadalmi élet megyei, városi, járási vezetői, valamint az üzemek, a szövetkezetek, az iskolák képviselői, a megyénkben tartózkodó szovjet és román delegáció tagjai helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. A képen: Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli te­rületének küldöttsége tiszteleg a szovjet hősök emlékműve előtt. Negyvenöt, április „Nincs már német katona Magyarország területén” — közölte 1945. április 5-i, csütörtöki számában a Magyar Nemzeti-Függetlenségi Front nyíregyházi lapja, a Magyar Nép, a Kelet-Magyarország elődje. Az áprilisi hónap megsárgult újságlapjain próbáljuk nyomon követni, milyen volt most 36 esztendeje az élet Szabolcs megyében. beli” fizetésű dolgozók az üzletekbe csak a legritkább esetekben merészkedtek be, hogy sovány pénztárcácskájukat tapogatva szégyenszemre vásárlás nélkül vonuljanak vissza...” Április 12: A komunista párt nyírmadai szervezete húsvét második napján műsoros délutánt rendezett, amelynek teljes bevé­telét az éhező budapesti gyermekek felse­gélyezésére fordították. Április 14. Mentsétek meg gyermekein­ket cím alatt olvashatjuk: „...Hetekig még egy bögrécske tejet sem tudunk nyúj­tani nekik, nem beszélve arról, hogy a csontképződés szempontjából elengedhetet­lenül fontos cukrot még csak nem is isme­rik. Ezek az apró emberkék még soha nem ettek bonbont, vagy csokoládét. Az angol­kórtól görbült kis lábak csak később tanul­nak meg járni.” „A nyíregyházi Takarékpénztár Egyesü­let ideiglenesen a terményraktár városi irodájában újból megkezdte működését. Bejárat a Takarékpaíota Vay Ádám utcai kapuján... A Magyar Vöröskereszt nyír­egyházi és Szabolcs vármegyei ff^jji' újríi megindította munkásságát... Á Nyíregy­házi Villamossági Rt a hálózat helyreállí­tási munkálataihoz anyagszálítás céljára megvételre két lovat keres.” Április 17: Pátrohán termelőszövetkeze­tet alakítottak az újonnan földhöz jutottak. A Nemzeti Parasztpárt megyei szervezete közölteti, hogy a tszk„megállapodást létesí­tene traktoros bérszántóval, akár hosszabb, akár rövidebb időre a szántási munkára készpénz, vagy termékfizetés ellenében. Hajtóanyagot a szövetkezet is igényelhet. Jelentkezni minél előbb a pátrohai terme­lőszövetkezet elnökénél Horváth Jánosnál. Ugyanott jelentkezzenek, akiknek szavatolt fajtiszta édes cirokmag (méznád) van el­adó.” A Demokratikus Ifjúsági Szövetség nyír­egyházi zeneszakosztálya április 18-án megtartja alakuló összejövetelét. „Kérjük a zenekedvelő és bármely hangszeren ját­szó mindkét nembeli ifjúságot, hogy zene­szerszámával jelenjen meg a MADISZ he­lyiségében (volt úri kaszinó), de kérjük a közönséget is, ha bármilyen zeneszerszám van birtokában, szíveskedjen az ifjúság zenei nevelésének céljára felajánlani...” Budapesti írók irodalmi délutánja lesz a hónap végén Nyíregyházán. Peterdi Aladár, Rákos Sándor és Gervai Sándor részvéte­lével. „Az egyedülálló kulturális élményt jelentő előadásra jegyek már kaphatók.” A szakszervezet felhívja a munkanélküli épí­tőmunkások figyelmét, hogy kedden és pénteken délután két órától saját érdekük­ben jelentkezzenek munkához juttatásuk érdekében a Széchenyi utca 11. szám alatti szakszervezeti otthonban. Április 21. „A város közellátási problé­máinak megoldására az ipari üzemek át­adása, a városban elvégzendő köztisztasági munkák és romok eltakarítása és a város villamos világításának kérdése szerepelt az újonnan megalakított nyíregyházi képvi­selő testület április 19-i ülésén ...” A kom­munista párt képviselője az ülésen java­solja a közélelmezési kérdés gyors megol­dására városi tulajdonú élelmiszerüzemek felállítását. A villanyvilágítás kérdésében az MKP vezetőinek javaslatára a testület úgy döntött, hogy a villanytelep vezetését és a szénbeszerzést 5 tagú bizottságra bíz­za. Április 24. Dohány és cigaretta kerül forgalomba hivatalos áron. „Hamar beal- konyodik az utcai fekete trafikárusításnak. Néhány nap múlva sor kerül az egységes fajta »lesó cigaretta, majd pedig a szivar forgalomba hozatalára is.” Április 26. „Szerte az országban májusi versenyt hirdet az üzemek és a gyárak né­pe. Versenyt, ami a mindnyájunkat érintő problémákat akarja orvosolni.. . Nyíregy­háza népe is bekapcsolódik a májusi ver­senybe és tavaszi lendülettel fog hozzá, hogy elsősorban a mai elhanyagolt és a közegészségügyre igen fontos tisztaságot megteremtse, hogy a villanyvilágítást rend­behozza, hogy a 'bombatölcséreket betemes­se, a megrongált háztetőket és üzleteket rendbehozza, ismét lehetővé tegye és ezzel normalizálja a város képét. De ennél még többet is kell tenni. Széjjel kell nézni a gazdasági és politikai élet térségein, és ahol hibát lát, ott azonnal fel kell, hogy emelje szavát... Nyitott szemmel az ellenőrei le­gyünk az új demokratikus rend építésé­nek ...” Ünnep van. S hogy mégis a küzdelmes hétköznapokat idéztük? Az volt vele a célunk, hogy „mintát” adjunk abból a korszákból, amely apróbb és nagyobb ügyeivel jellemzően mutatja: innen indultunk most 36 esztendeje. Kopka János 1945. április 5. A lap a moszkvai rádiót idézi: „A hírmagyarázó külön megemléke­zik a szabolcsi földosztásról és kihangsú­lyozza, hogy Tiszanagyfaluban kezdték meg elsőnek a magyarországi földosztást.” Pálfi Ernő, a Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezetének titkára A föld­osztás nyomában címmel írt cikket. Ebből idézünk: „Igen sok helyen a dobolás útján történő összehívásra alig 40—50 ember je­lent meg. Szinte bűvöletben hallgatták vé­gig a földreformról elhangzott beszédeket... Ez a passzivitás, ami igen sok helyen még látszódott, abból a reménytelenségből táp­lálkozott, ami csak vigasztalan magyar fal­vakban lehetséges. Eddig úgy látszott, hogy semmiféle visszaút nincs ebből a remény­telen megállapodóttságból és nyomorból... Lassan megértették azonban a gondolatot, és a második, harmadik napon már ezek­ben a passzív falvakban is százas töme­gekben jelentették be igényüket a földre ... Lázas munka lett úrrá a falvakon, ame­lyet bátran nevezhetünk a népi öntudatra ébredés első pillérének.” Rákos Sándor, a lap akkori munkatársa készített riportot egy, a háború folytán Nyíregyházán rekedt pesti kollégájával. „Hat hét alatt vége a háborúnak és én me­gyek vissza Pestre dolgozni! — mondja jó­kedvűen. — Dolgozni! öregem... érted? Dolgozni!... Soha még ember nem vágyott úgy a munkára, mint én ... Négy nap múl­va leszek huszonhárom éves és békét ka­pok születésnapi ajándékul...” Akkor április másodikán volt húsvét­hétfő. Sok ezren voltak kíváncsiak a Deb-' receni VSC vendégjátékára Nyíregyházán. Megyeszékhelyünk válogatottja 4:2-re ki­kapott, mégis így emlékezik meg a króni­kás: „A Demokratikus Ifjúsági Szövetséget minden elismerés megilleti, amiért az NYVSC-vel karöltve az ország egyetlen teljes NB I-es csapatát sikerült lehoznia Nyíregyházára. Igazán nagy mérkőzés volt, a közönség a régi DVSC-t láthatta ezen a meccsen, s a lelkes nyíregyházi fiúk a má­sodik félidő harmincötödik percéig komoly ellenfelei tudtak lenni a debreceni csa­'jgátpák.’Uih 1945. április 7. A ríépbíróságök' megkezd­ték működésüket Nyíregyházán is. Mint Pálfi Ernő írja: „ ... Akik a népbíróság elé kerülnek, azoknak eszébe sem jut, hogy milyen változás állt be az igazságszolgálta­tásban. Hogy most nem "égy ember ítélke­zik felettük, egy vékony társadalmi réteg érdekeit védve, hanem maga a nép. . .” Murczkó Károly a Nyírbátor határában fekvő Györgyligetről ír: „...Megtekintet­tük a földmunkások lakásait... Egy szo­bában tíz-tizenketten is laktak és egész a mai napig semmi kilátás nem volt rá, hogy a bajon segíteni lehessen. A volt urasági kastélyt mindjárt szétosztottuk közöttük és ahol egy család lakott, most harmincnyolc, nagyobbára sokgyermekes család él em­berséges körülmények között. Nem félnek most már bemenni a kastélyba, nem félnek attól, hogy mit fog mondani az uraság, már érzik és tudják azt, hogy az új, demokrati­kus népi Magyarországban nekik is méltó helyük van ...” Mi van a nap híreiben? A lap felhívja a figyelmet Marssó József kereskedelmi is­kolai tanár Nyíregyháza a világháború for­gatagában címmel tartandó előadására. Megírja, hogy 20 kiló almát adott a demok­ratikus magyar hadsereg katonáinak Bar- tos András Nyíregyháza, Kovács-bokor 16. szám alatti lakos ... Egy keretes hirdetésben olvashatjuk: ismét működik a Kossuth utca 17. szám alatt a Bodnár-péküzem. „Kenyér jegyre kapható, sütést vállalok.” Néhány más hir­detés: „Egy pár 42-es férficsizma és csiz­manadrág élelmiszerért, főleg zsírért eladó. Nyírvíz palota, Pásztor Sándor, földszint... Háromágú vaskaptafát venne a „Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség sportszakosztálya.” Április 10. Nyíregyházára és környékére 5 ezer pesti gyermek érkezett a fővárosi ínséges akció során. A MÁV Állomásfőnök­ség közli: április 8-tól egy páros napokon induló debreceni vonatot állítanak be. Ez a vonat 13.23-kor indul Nyíregyházáról és 16.42-kor érkezik Debrecenbe ... „A 6124— 6577 számú vonat, amely Nyíregyházáról 16.25-kor indul és Mátészalkára - érkezik 18.05-kor, másnap tovább indul Nagy- ecsedre.” „ ... A rövid Zrínyi Ilona utcán, a való­ban békebeli hangulatot sugárzó kirakatok egész sora csábította vételre a jóhiszemű közönséget... Sajnos a még mindig „béke­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom