Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

1981. április 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Újfajta szigetelés Nyíregyházától Keszthelyig alkalmazza: a KEMÉV A Taurus W. szigetelőlemez al­kalmas csapadékvíz elleni, üzemi víz elleni, víznyomás elleni, kü­lönböző rézsű hajlású földművek, csatornák, gátak, műtárgyak víz elleni szigetelésére. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 5 éve ké­szít Taurus W. fólialemezzel szi­getelési munkákat. Az eltelt idő­szakban közel félmillió négyzet- métert építettek be Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar megyék­ben, illetve Budapest, Keszthely, Karcag, Makó térségében. KEMÉV—Taurus együttműködés A szigetelési munkák bevezeté­se, elterjesztése, továbbfejleszté­se érdekében a KEMÉV és a Ta­urus Gumiipari Vállalat között 1977-ben hosszú lejáratú együtt­működési szerződés jött létre. A közös munka eredménye, hogy a kísérleti szakasz rövid időn be­lül lezárulhatott és ma már az ország minden területén végeznek Taurus W. fóliával szigetelést. A több éves szigetelési munkák tapasztalatai igen jók. Garanciá­lis javítást nem kellett végezni, beépítés után hiba nem történt. A Taurus W. fólialemez igen jó tulajdonságai miatt a szigetelés készítése során elég egy réteg fólialemez alkalmazása. Jó tulaj­donságai közé tartozik a megfe­lelő gáz- és vízzáró képessége, időjárás- és ózonállósága, hő- és vegyszerállósága; jól előregyárt­ható, konfekcionálható, könnyen kezelhető. A lemezek vastagsága: 1,0; 1,2; 1,5; 2 milliméter lehet, szélessége 1200—8800 mm-ig terjed, természetesen a fólialemez vas­tagságától függően. A lemezek végtelenítésére 8 centiméter széles lágy végtelenítő szalagot használnak. A végtele­nítő szalag, valamint a lemezek leragasztását ragasztó oldat se­gítségével végzik. Egyenes és fordított rendszerben Csapadékvíz elleni szigetelésnél kétféle lehetőség van a kivitele­zésre^ Egyenes szigetelési rend­szer az, ahol a Taurus W. szige- telőfólia a méretezett hőszigete­lésre kerül ragasztással és fény­védő mázzal. Ilyen került beépí­tésre a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Abroncsgyárnál 35 ezer négyzetméteren és a nyíregyházi 20 tantermes gyakorlóiskolánál ötezer négyzetméteren. Fordított az a szigetelési rend­Csapadék elleni vízszigeteléshez ragasztják a Taurus W. fóliát. (Si- sa István felvétele.) szer, ahol a méretezett hőszigete­lés és az azt leterhelő réteg alá, a födémre kerül a Taurus W. fó­lia. Mindkét esetben 1,5 mm vas­tag lemezekből. Ezt alkalmazták a debreceni tejüzemnél. , Mélyépítési szigeteléseknél, víz­ügyi szigetelések esetén 2 mm vastag Taurus W. lemezt hasz­nálnak. A mélyépítési szigetelés­nél előregyártott szigetelést védő fal, leterhelő beton alkalmazásá­val. Földmedencéknél, csatornák­nál az elkészített földművekre te­rítik ki a fóliát. Erre példa a Nyíregyházi Mezőgazdasági Ab­roncsgyár vulkanizáló medencéi 7 ezer négyzetméteren, és Téglá­son 60 ezer köbméteres ipari szennyvíztároló földmedence. A fólia adta lehetőségeket ki­használva arra törekedett a KE­MÉV, hogy kidolgozza és meg­teremtse az előregyártás, konfek­cionálás technológiáját és lehető­ségét. Ez a vállalatnál a mügumi előregyártó és konfekcionáló fél­üzem felépítésével lehetővé vált. „Konfekcionált” szigetelőanyag A szigetelési munkákat megelő­zően a szigetelendő felületről úgynevezett lepedősítési tervét készítenek. Ennek alapján az Munkaerő-takarékos öntözés „sétáló” szórófejjel Guruló eső Az öntözés ideje annyi, ameny- nyi a szárnyvezetékek tagokra bontása, a^§8ron következő terü­letre szállítása és összeszerelése, valamint a felsorolt mozzanatok újra kezdése között eltelik. Sok embernek sok és fáradságos munkája ez, bár az alumínium csövek nem nehezek, de a fel­visszacsévélést már a beépített hidromotor végzi, lassan húzva a szórófej szánját, hogy pontosan a kellő mennyiségű vizet kapja meg a föld. Se szétszedés, se összerakás; két ember, két traktor, gyorsan és pontosan dolgozhatnak, öt hektár naponta még mindig nem Munkában a „guruló eső” a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben. (A szerző felvétele) ázott talajon kétszerannyinak ér­ződik súlyuk. Ha szállítás, akkor taposás — elpusztul a növény. Akárhogy „sakkozunk” a szóró­fejek elhelyezésével, az öntözött kör nem ér mindenütt össze — folytatná a nehézségeket a gya­korlati szakember, öntözni mégis kell, bizonyította ezt az idei ta­vasz is, hiszen negyven napig egyfolytában nem esett. Rain-Roll... Nem túl pontos fordításban: „guruló eső”. Ez a neve annak az öntözési sziszté­mának, amellyel — talán erős túlzással — egy veteményeskerti locsolás nagyságrendjére csök­kennek a gondok. Ugyanazok az eszközök: gumitömlő, amely lecsévélhető a tárolódobról, és természetesen a körbeforgó szó­rófej. A különbség „csupán” annyi, hogy a cséve akkora, mint a tíz centi vastag „slagot” húzó traktor, a meglocsolt terü­let pedig öt hektár naponta. A nagyüzemi méret — gondolhat­nánk, de az ellenkezőjéről győz meg az a 300 hektár, amelyet a nyíregyházi „Ságvári” Termelő- szövetkezetben ezzel a módszer­rel öntöznek. Itt egy időben tíz egység dolgozik, és így mindjárt ötven hektár lesz az ötből. Szerencsés dolog, ha egy újítás egyszerre két gondot old meg. Ez esetben is így történt. A máso­dik probléma az állatforgalmi és húsipari vállalaté. Felsősimái ser­téstelepük trágyájáról van szó, amely a tízezres létszám miatt elképesztő mennyiségű. Ezt egy sűrű és egy híg fázisra bontják, az utóbbit a már említett terü­letre locsolják ki. így aztán a tsz megszabadul a trágyázás gondjá­nak egy részétől, a vállalat pedig a trágyától. Mindegyikük jól jár, és a környezetvédők is megnyu­godhatnak, higiénikusan és hasz­nosan tűnik el egy szennyező fak­tor. Esik Sándor üzemben elkészülnek a beszámo­zott, összecsomagolt előre gyár­tott tekercsek. A konfekcionálás lehetőséget ad arra, hogy a szük­séges anyagot téli időszakban előre lehessen gyártani, helyszín­re lehessen szállítani és az idő­járás függvényében a szigetelési munkákat minél hamarabb el le­hessen végezni. A felépülő előre gyártó és kon­fekcionáló üzemben a tetőszige­telés során 10 féle szigetelési rendszert alkalmaznak 200 négy­zetméteres felületeken. Céljuk ez­zel : a különböző hőszigetelő anyagok és a Taurus W. fólia, va­lamint egy továbbfejlesztett EPDM fólia lemezragasztásos ki­vitelű rendszerének vizsgálatai. Molnár László Utak melléktermékből A leningrádi körzet egyik er­dőgazdaságában kiépített útháló­zat minősége semmiben sem ma­rad alul a műutakkal szemben, pedig építésükhöz egyáltalán nem használtak aszfaltot. Az építők a nyersolaj tisztításakor nagy- mennyiségben visszamaradó kát­rányféleségeket használták fai. Az erdei és mezőgazdasági utak lefektetésének ez a leningrádi szakemberek által kidolgozott új módja egyáltalán nem bonyolult. A kátrányt mésszel és talajjal keverik, majd egyenletesen elte­rítik a töltésen, s végül henger­ük. A kapott útburkolat megfe­lelően kemény lesz, nem engedi át az esővizet sem. A szakértők véleménye szerint az így készült utak sokkal jobbak a zúzott kő­vel, illetve kaviccsal borított utak­nál. Hasznos baktériumok A fémek krómozásához hasz­nált víz a folyókba, illetve a víztárolókba jutva halálos ve­szélyt jelent a növények és az állatok számára. Az ilyen szenny­víz túlságosan nagy koncentráció­ban tartalmaz mérgező krómve- gyületeket. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Hidrobiológiái Intézetének munkatársai egy, a természetben előforduló jelensé-r get használtak fel a krómtarta­lom kivonására. Ismeretes, hogy vannak vasat, ként, illetve olajat pusztító baktériumok. Találtak olyan fajtát is, amely a krómot szereti. Ez a baktérium krómve- gyülettel szennyezett vízbe ke­rülve elvonja az oxigént a króm- ionoktól. így ártalmatlan króm- hidroxid keletkezik, amely fe­kete színű csapadék formájában kiválik. Burgonyanemesítés matematikai módszerrel Signal, magyar rózsa, K—27-es Amit a szakemberek már ko­rábban is tudtak, az 1970-es évek elejére végképp kiderült, hogy a gülbabát, és a kisvárdai rózsát hiába ápolgatják, a belőle nyert vetőgumó egy év alatt leromlik, mert nincs ellenálló képessége. Majdnem ez a helyzet a behozott holland fajtákkal is, két évnél tovább nem ültethetők. A gond már az ötvenes évek elején fel­vetődött, amikor még Teichmann Vilmos volt Magyarországon a burgonyanemesítés vezetője. Ak­kor megfogalmazták: a gazdasá­gi nemesítés helyett el kell indí­tani a rezisztencianemesítést. (Rezisztencia = ellenálló képes­ség.) A problémára egy fiatal kutató korán felfigyelt, Kecskeméten már az ötvenes években elkezdte gyűjteni a különböző vadfajokat. A kutató nem volt más, mint dr. Sárvári István, aki jelenleg a keszthelyi egyetem tudomá­nyos osztályvezetője, az új bur­gonyafajták nemesítője. Munka­társától, Szabó Norberttól, a bur­gonyaszaporítási csoport vezető­jétől kértünk tájékoztatást a bur­gonyanemesítés helyzetéről, a kö­zeli évek kilátásairól. Hetven helyett huszonöt év — A már említett vadfajok be- gyűjtésével Sárvári István előké­szítette azt a nemesítési módot, amellyel a vadfajokban levő el­lenállást át tudja vinni az étkezé­si burgonyára. Az ilyen genetikai megalapozottság nemcsak az el­lenállóságot fokozza, hanem jó­val nagyobb terméshozamra is képes. A legnagyobb gond az volt, hogy a rezisztencianemesí­tés hagyományos módszerrel igen időigényes. A tudósok szerint 60 —70 évet is igénybe vehet. Ugyan­is a burgonya tuladjonságainak öröklését 48 gén határozza meg; ez a nagy szám részben előny, másrészt hátrány, mert az ered­ményeléréshez nagyon sok kom­binációt kell összeállítani. Pél­dául négy tulajdonság összehozá­sához, mint az alak, a rügymély- ,sé£*. a „héj*, és a hússzín, <$gbb mint másfél' ttiilliő keresztezést kell végezni. A korábbi módszer­rel, amikor évente 8—10 ezer ke­resztezést tudtak hazánkban elvé­gezni, totózás lett volna a neme­sítés: vagy kijön az eredmény, vagy nem. Hogy 25 év alatt biztos ered­mény jöjjön ki, Sárvári István matematikai kombinációval évi 3 millió magot előállító kereszte­zést végez. Keszthely ma évente több magoncot dolgoz fel, mint egész Európa burgonyanemesítői. Ez az óriási magszám új tech­nológiát követelt, lényege a tö­megfertőzés* s a megmaradó anyagból a sokoldalú kórtani vizsgálat alapján kiszűrt- törzsek megfelelő szaporítása. Keszthely már 1976-ban beje­lentette a több ellenálló tulajdon­sággal rendelkező törzsek kine- nemesítését. Az immunitás ré­vén ezek a törzsek számos be­tegséget meg sem tudnak kapni. Ennek a munkának elsőszülötte az 1979-ben elismert signal fajta, amely az X. Y. A. vírusokkal^ szemben ellenálló. A signal re- zisztens a rákkal szemben, és magas fokú ellenállósággal bír a levélsodró vírussal szemben is. A signal sárga húsú és héjú. Tor­nyospálcán a múlt évben hat hektáron 400 mázsán félüli át­lagtermést hozott. Az idén ebben a gazdaságban már 50 hektáron ültették el az új magyar fajtát. A piac igénye A magyar piaci igényeknek a sárga húsú fajta nem felel meg, ezért a kutatók a signal mellett 1980-ra kinemesítették a piros hé­jú, fehér húsú magyar rózsát is. A nemesítők ezt a fajtát szánják a VI. ötéves terv idején a hol­land desiere leváltására. A múlt évben a magyar rózsa, verseny­ben a desiere-vel 50 mázsával hektáronként többet termett. Míg a desiere 300 mázsát, a magyar rózsa 350 mázsát hozott hektá­ronként. A megfelelő eredmények eléré­Nyíregyházi szélerőmű Munkára fogják a szelet a Me­zőföldön: a Mezőfalvi Mezőgaz­dasági Kombinát egyik nehezen megközelíthető, a villamosener- gia-forrásoktól távol levő üzem­egységében, Nagyhörcsökpusztán májustól szélenergia termeli meg a legelőn levő húsmarhák itatá­sához szükséges ivóvizet. A terü­leten kiásott kút fölé 12 méter magas, a gyermekek pörgettyű­jére emlékeztető kereket állítot­tak fel, amely a szél energiáját hasznosítva közepes szélerősség mellett óránkénét ezer liter, na­ponta mintegy 20 köbméter vizet szivattyúz fel a kútból. Ha a szél viharos erősségűre fordul, a ke­rék automatikusan kikapcsol. A gépkísérleti intézet tervei alapján a Nyíregyházi MEZŐ­GÉP Vállalat és a Mezőfalvi Me­zőgazdasági Kombinát által kö­zösen elkészített kis szélerőmű­nek rendkívül sok előnye van: ott, hol a villamos energiát 1 ki­lométernél nagyobb távolságról kellene a területre vezetni, felál­lítása olcsóbb, mint a villamos­vezeték kiépítése, a berendezés ugyanis 200—250 ezer forintból ki­kerül. Nem használ fel energia­hordozókat, nem igényel karban­tartást. Élettartama — a számítá­sok szerint — húsz év. Felhasz­nálása igen sokoldalú lehet: me­legítőberendezések üzemelteté­sére, fóliasátrak fűtésére, öntö­zésre is alkalmas. Tervezik, hogy idővel egy kisebb, a háztáji gaz­daságokban is használható vál­tozatát is előállítják. se érdekében változtatni kellett a vetőgumó-termesztés technológi­áján is. A korábbi hajtatás és szártalanítás már nem elegendő. Ezért a vetőgumó-szaporítás első lépcsőjében a nyári ültetést kö­vetik, hogy térben és időben el­kerüljék a levéltetvek fertőző ha­tását. Mivel a nemesítés a levél­sodró vírus ellen nem tudott tel­jes rezisztenciát elérni, ezért kel­lett ilyen technológiával a vető­gumó-előállítást kiegészíteni. A termesztők és felhasználók részéről igény jelentkezik korai, valamint megfelelő ipari fajtákra' is. A keszthelyiek ilyen új faj­ták előállításán is dolgoznak. Megbízható korai fajtával, amely a piaci igényeket is kielégíti, előreláthatólag a VI. ötéves terv végére jelentkeznek. Van egy faj­tájuk, amelyet K—27-es jelzéssel tartanak nyilván, ez kiváló ipari fajtának mutatkozik: héja piros, a húsa világossárga, jól bírja az ipari feldolgozást, mélyhűtést és a konyhai elkészítés után kiváló minőségű. Ennek a fajtának még több termesztési előnye is van, például az eddigi fajtakísérletek­ben a hektárra számított átlag­termése 527 mázsa volt, másrészt ellenáll a fitoftórának is, tehát öntözéses körülmények között sem kell védeni. Ez a kitűnő ipa­ri fajta 1982 nyarán kerül ki a gazdaságokba, és a tervidőszak vegére iparunk teljes igényét ki fogja elégíteni. Jó partnerek a szabolcsiak Végül megkérdeztük Szabó Nor­berttól: az új keszthelyi fajták­ból hogyan részesedik Szabolcs- Szatmár? A Felső-Tisza-vidék Társulás, valamint a KITE sza­bolcsi burgonyatermelő gazdasa­gai az összes burgonyatermő te­rületüknek mintegy 2—3 százalé­kára kaptak nyári szaporítású vetőgumót. Ez a második évben, vagyis 1982-ben az összterületnek mintegy 14—16 százalékán hoz vetőgumót. Ez a mennyiség már a következő évben a teljes áru- burgonyatermő területet, vagyis az összterület 85 százalékát látja el vetőgumóval. A menetrend to­vábbra is ez lesz, évi 2—3 száza­lékos nyári termesztés, a követ­kező évben 14—16 százalékon ta­vaszi ültetésű vetőgumó, majd a harmadik esztendőben áruterme­lés. — Sok gazdaságot említhetnék Szabolcs-Szatmárból, amelyek ki­váló partnereink. Elképzelésein­ket nagy odaadással végrehajt­ják, így szívesen jegünk erre a hagyományos burgonyatermő te­rületre az új magyar fajták sza­porításával — fejezte be tájékoz­tatóját Szabó Norbert. Csikós Balázs Laboratórium konténerben Konténerben működő takarmányvizsgáló laboratóriumot konst­ruáltak az esztergomi Labor Műszeripari Művekben. Az AGROMA- SEXPO-n első díjat nyert laboratórium mindig oda „vándoroltat- ható”, ahol éppen szükség van rá. Pneumatikus rendszerrel köny- nyen leemelhető a teherautóról, s bárhol felállítható, ahol áramfor­rás és folyóvíz van. A szigetelt falakkal, padozattal és mennye­zettel ellátott laboratórium megtakarítja az építkezési költségeket: két nap alatt üzembe helyezhető, nagy segítséget nyújthat a korszerű takarmányozáshoz. A konténeres laboratórium a megrendelők kívánsága szerint, az építőkocka elve alapján bővíthető, természetesen műszereit is az igényeknek megfelelően, a legmodernebb készülékekből állítják ösz- sze. Az infravörös sugárzást „munkára fogó” Infrapid—31 gyors­elemző például egy perc alatt megállapítja a darált takarmány három legfontosabb beltartalmi értékét. Az Infrapid—61 ugyanezt a feladatot látja el a takarmánykeverékeknél. Különböző készülékek szolgálnak a makro- és mikroelemek, a vitaminok, valamint a ta­karmányokban esetleg előforduló káros anyagok, illetve peszticid- maradékok kimutatására. AUTÓ—MOTOR Tízezres fordulatszám Az elmúlt évtizedekben szerte a világon sokszor került válságba a motorkerékpár-ipar, újabban azonban ismét erőteljes fellendü­lésnek lehetünk tanúi. A küzde­lem a szerkesztők rajztábláin zaj­lik, és nehéz lenne megmondani, hogy a motorkerékpárok szer­kesztő-mérnökei tanultak-e töb­bet az „autósoktól” vagy viszont. Ma már nem ritkaság a 100 ló- erő/liter fajlagos teljesítmény a kismotoroknál sem, ugyanakkor az autóknak ennél jóval szeré­nyebb teljesítménnyel kell meg­elégedniük. A motorkerékpár­motorok sűrítési aránya a soro­zatban gyártott típusoknál is egy­re inkább eléri a gazdaságos csúcsértéknek mondható 1:10 ér­téket. ugyanakkor a fordulatszá­mok is tekintélyesen emelked­nek. Szériamotoroknál sem rit­kaság a percenkénti 6000, sőt 10 000 fordulatszám. Nyilvánvaló, hogy mindezt a felhasznált szer­kezeti anyagok minőségének ja­vítása, a megmunkálási eljárások tökéletesedése, a gyártási mérő­eszközök nagyobb pontossága és a javuló minőségű kenőanyagok, valamint üzemanyagok megjele­nése tette lehetővé. A modern motorkerékpár nemcsak teljesít­mény szempontjából, hanem gyorsulóképességével, fürgesé­gével is megelőzte a legneve­sebb autómárkákat is. A további fejlődésnek azonban volt néhány jelentős akadálya. A fordulatszám növelése a hagyo­mányosnál korszerűbb gyújtóké- szüléket igényelt. A lendkerék­mágnesek, de valamennyi ismert gyújtási rendszer is mechaniku­san működő alkatrésszel, jelen esetben a megszakítást végző üllő­vel és kalapáccsal kombinálva együttesen került alkalmazásra. Ennek az alkatrésznek a tehetet­lensége eleve behatárolta a gyúj­tószikrák elérhető maximális szá­mát és egy-egy szikra időtarta­mát. Nagyobb fordulatszámoknál a gyújtás zavarokhoz vezetett, ezenkívül — automatikus elő- gyújtás-szabályozó híján — a gyújtási pont a fordulatszám füg- vényében is állandó maradt, te­hát csökkent a motor hatásfoka, nagy fordulatszámon tökéletle­nebb lett az égés, sok üzemanyag távozott a hengerből elégetlenül. Ennek a problémának a megol­dására több gyár fejlesztő-kutató tevékenységet folytat. A motorke­rékpárok területén is megjelenő elektronikus gyújtási rendszer utat nyit a még kedvezőbb tel­jesítmények felé. A szovjet gyártmányú IZ-Planeta motorkerékpár nagy népszerűség­nek örvend. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom