Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

1981. április 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Örömhírek Levelek és bejelentések sokasága adja tudtunkra az örömhírt, hogy vállala­tok, üzemek, szocialista brigádok, kisebb közössé­gek miként segítik társa­dalmi munkavállalásuk révén anyagiakkal, vagy tárgyi ajándékkal a rászo­rulókat. Ebben az évben a társa­dalom figyelme a rokkan­takra irányul. 1981 a rok­kantak nemzetközi éve. Néhány hónap telt el az évből, máris számos pél­dát tudunk, hogy egy-egy elhangzó kérés — vagy anélkül is — miként moz­gósítja, szervezi segítő- erővé a közösségekben meglévő sok jó szándékot. Személyes élményünk fűződik a megyei GELKA jósavárosi szervizében dol­gozó két brigád jótétemé­nyéhez. A március 18-i Fórum rovatunkban ad­tuk közre, hogy a Botpa­ládon élő Zolcsák házas­pár (mindketten rokkan­tak) egy televíziót szeret­ne. A segélyükből erre nem telik, így a szórako­zást, a nagyvilágot jelen­tő készülék nekik - csak vágy volt évekig. Ma vi­szont valóság __ Még egy hét sem telt el, hogy közreadtuk a ké­rést, csengett a szerkesztő­ségünk telefonja. Az em­lített szerviz vezetője kö­zölte: két brigádjuk meg­ajándékozza a házaspárt egy televízióval. Még né­hány nap kellett az aján­dékozásra szánt készülék rendbetételéhez, és útra kész volt az örömet nyúj­tó adomány. Április 3-án délután ko­csival a brigádtagok kísé­retében megérkezett Zol- csákékhoz a Magyar— Szovjet Barátság Szocia­lista Brigád által felújí­tott — mindkét program vételére alkalmas — Del­ta-Lux televízió. A'Bláthy Ottó brigád tagjai pedig felszerelték az antennát és a készüléket beállítot­ták. Orömnap volt ez Zol- csákéknak, de mindazok­nak, akiktől eredt a házas­pár számára oly felbecsül­hetetlen ajándék. Igazán nemes, a brigádtagokhoz méltó cselekedet volt ez, hiszen a sok bajjal sújtott embereknek is könnyebb, ha együttérző közösség tö­rődik velük. Köszönjük! Februárban tartotta ala­kuló közgyűlését a Moz­gássérültek Szabolcs-Szat- már megyei Egyesülete. Tudjuk, hogy már eddig is jó néhány közösség fejez­te ki együttérzését és se­gítő szándékát pénzösz- szeggel, vagy társadalmi munkavállalásuk révén, így a MEZŐGÉP vállalat, az AGROBER vállalat szo­cialista brigádja, a megyei tervező iroda, a megyei kórház KISZ-bizottsága, a Polcsalmai Községi Ta­nács, a tiszavasvári Vas­vári Pál Termelőszövetke­zet KISZ-alapszervezete és a nyíregyházi gumiipa­ri vállalat kollektívája. íme néhány kiragadott példa az emberekben rej­lő sok-sok jó szándékból. Soltész Ágnes MEDDIG KERÜLGESSÜK? Nyíregyházán a Toldi utca 67. szám alatti toronyház kö­rül februárban árkot ástak. Ez azóta is ott tátong, hogy miért senki sem tudja, mert az árok kiásása óta az ille­tékesek felé sem néztek. Ne­künk pedig sok kellemetlen­séget okoztak ezzel, mert hi­szen még a bejáratot is kerü­lővel tudjuk csak megköze­líteni. A gyerekeket pedig féltjük még az árok közelé­be is engedni, igaz ugyan vé­dőkorláttal el van látva, de még így is ott leselkedik a balesetveszély a gyerekekre. Kiss Zoltánná Nyíregyháza, Toldi utcai lakos JÁRATKIMARADÁS Sajnos nem először fordult elő április 22-én, hogy a reg­geli fél kilences nyírteleki járat kimaradt. Hiába vár- , tűk többen a Kossuth utcai megállóhelyen. Majd mikor türelmünk elfogyott megér­deklődtük: mi volt az oka a járatkimaradásnak. A Volán információs irodájában azt a választ kaptuk, hogy ezt a járatot valóban nem indítot­ták, mert az autóbusz nem érkezett meg, vagyis ebből már egyszerű a következte­tés: nem volt mit elindítani. Vajon hol kallódhatott el az a kis „apró” csuklós autó­busz? Reméljük, hogy más­kor nem -kerül tévptfai gs . többször nem bosszantja 'meg a dolgára siető utasokat. T. I-né Nyíregyháza, Északi körút 21. szám alatti lakos NEM TAKARÍTJÁK Nyíregyházán a Gimnázi­um köz még mondhatjuk, hogy a város szívében van. Amolyan aprócska utca, de tisztaságot, rendet szerető emberek laknak itt is, akik az utca szemetessége miatt háborognak. Ugyanis az utóbbi időben, utcaseprőt nem is láttak, soha nem ta­karítják az utcát. Megfeled­keztek róla. vagy tudatosan elkerülik, pedig ez is közte­rület a város központjától né­hány percnyi járásra. Mikó István Nyíregyháza, Gimnázium köz 5. sz. alatti lakos NEM AZ ÖT FORINTÉRT Bosszant a vasutasok eljá­rása, ezért fogtam tollat. Áp­rilis 25-én a délutáni sze­mélyvonattal utaztam haza Nyíregyházáról Nyírbátorba. Első osztályú jegyet váltot­tam, mert nagy volt a zsú­foltság. Mint kiderült, a vo­naton nem volt első osztályú kocsi, ezért a kalauztól kér­tem volna igazolást, hogy csak másodosztályon utazhat­tam. Sajnos, erre a máriapó- csi állomáson a kalauz „an­golosan” távozott, elment a hátsó kocsikba. Ekkor Nyír­bátorban a forgalmi szolgá­lattevőnek szóltam, ő a pénz­tároshoz utasított. Végül azt a választ kaptam, hogy hiá­ba látták, hogy a vonaton nincs első osztályú kocsi, iga­zolás hiján nem térítik visz- sza a pénzt. Nem azért az öt forintért emelek szót, amit így elvesztettem, hanem a vasút eljárása, vagy az arra való hivatkozás háborít fel. Nem hiszem, hogy a belső utasítás k azt célozzák, hogy az utasnak véletlenül se le­gyen igaza. HIÁNYCIKK — Ráfon is lehet kerékpározni ... csak egy kicsit ráz (Kiss Ernő rajza) Tavaly július óta keresek a hazai gyártmányú kerékpá­romhoz gumiköpenyt. Nem­csak itt a megyében próbál­koztam, hanem az ország kü­lönböző részében is, de hiá­ba. Nem tudom, mitévő le­gyek, mert jogosítványom ugyan van, de feleségemmel a kis köszmétésünkbe még ma is szívesebben járunk ke­rékpárral. Kérem segítsenek kideríteni, egyáltalán gyárt­ják-e Magyarországon az ál­talam is keresett kerékpár­gumit? Horváth János Űjfehértó, Néphadsereg utca 38. szám Nyíregyházán a MÁV-bér- ház tatarozása már időszerű volt. Az épületet állványok­kal vették körül, azok 1980 októberétől ma is úgy áll­nak, rajta nem dolgoznak. Közben az udvaron több te­herautónyi hulladék, törme­lék gyűlt össze, s a környező házak lakói is látva a gazdát­lan udvart, az esti órákban „odalopják” háztartási sze­metüket. így élünk a Huszár sor 5. szám alatt (a volt MÁV-bérház) lakó 54 család, és a Lehel utcai — még ma is a MÁV kezelésében lévő — ház 16 családja. Udvarunk takarításáról mindenki meg­feledkezik, az ingatlankezelő vállalat és a MÁV is, pedig az összegyűlt szemét levegőt szennyező bűze, közegészség- ügyi gond is, amit a KÖJÁL figyelmébe is ajánlunk. Ügy tűnik bennünket kísért a gondatlanság, ugyanis előt­tünk az utcát sem takarítják. Erdélyi Elek Nyíregyháza, Huszár-sor 5. sz. A GYERMEKEKÉRT Szemünk fénye a gyere­kek, legyünk hát körültekin­tők, ha róluk van szó. Ennek a gondolatnak a jegyében szeretném az illetékesek fi­gyelmébe ajánlani a követke­zőket. Itt van az ideje, ami­kor kikerülnek a játszóterek­re a hinták, a libikókák, más néven a mérleghinták. Néhány már helyére is ke­rült, és ennek tapasztalatá­ból mondom, hogy bizony egyik-másik szerelvény csap­ágya igen rozsdás, a mérleg­hintánál a deszkát erősítő .csavarok, azok menete rozs­dás. A hintáknál a bilincsek, amibe a láncot akasztják néhol kikoptak, és az idő_ vasfoga szintén nem kegyel-.1 mezett, a rozsda marja, bal­esetveszélyesek. Az „idény” kezdete előtt, alaposan át kell ezeket vizsgálni és csak felújításuk után (átfestésük sem ártana, például a desz­kák esetében) kerüljenek a gyerekek birtokába. Rozinán Gyula Nyíregyháza, Toldi utca 35. szám alatti lakos BÉREMELÉS A GYES ALATT — ÁTHE­LYEZÉS KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL — A TANULÓIDŐ BESZÁMÍTÁSA Karikás Józsefné kisvárdai olvasónk 1969-től dolgozik az egyik intézményben. 1975 és 1978-ban gyermeke szüle­tett. 1979. május hónapban a munkáltató kérésére a gyer­mekgondozási szabadságot megszakította, gyermekének be­tegsége miatt azonban csak 1980. július 1-ig tudott dolgoz­ni, ekkor ismét gyermekgondozási szabadságot vett igény­be. Az intézményre vonatkozó bértarifa-rendszer értelmé­ben háromévenként kötelező béremelésben kell részesül­nie. Olvasónk ez idő alatt csak a kötelező béremelést kap­ta. meg, a munkatársai azonban ezen túlmenően évente rendszeresen részesülnek béremelésben. Ennek következ­tében a munkatársai és olvasónk személyi besorolási bére között mintegy 400,— Ft különbség van. Levélírónk kérdé­se az, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő dolgozó nőnek mennyiben lehet igénye arra, hogy a többi dolgozóéhoz hasonlóan az ő bérét is felemeljék? Ezt a bér- különbséget azért is sérelmezi levélírónk, mert — mint ír­ja — más helységbe költöznek és áthelyezéssel szeretne új munkaviszonyt létesíteni. A gyermekgondozásról visszatért anya munkabére, ha a képessége és teljesítménye alapján nem felel meg az ugyanilyen munkakörben, vagy teljesítményben dolgozók keresetének, törekedni kell az elmaradás mielőbbi felszá­molására. Jogszabály tehát kötelezően nem írja elő a gyes­ről visszatérők bérének rendezését. A végzett munka alap­ján a munkáltatónak kell meghatározni a béremelés mér­tékét. Más vállalathoz való áthelyezés esetén a feleknek meg kell állapodni. írásban az áthelyezés időpontjában, a betöltendő munkakörben és ennek megfelelően a személyi besorolási bérben. Az új munkahelyen tehát a betöltött munkakörre vonatkozó bértétel alapján a felek a korábbi személyi besorolási bértől függetlenül állapodhatnak meg. Kópis László nyírbélteki olvasónk gyermekkorában szerzett betegsége miatt csak ülőmunkát végezhet. Az ellá­tott munkaköréből adódóan, az állandó testtartása miatt egészségi állapota tovább romlott, ezért más munkakörbe »(JTSl GAZbÁTLAN SZEMÉTDOMB Szerkesztői üzenetek Szedlár Györgyné nyír­szőlős!, özt>. Nagy József­né nyírteleki, Tárkányi Mária ópályi, Nagy Béláné kótaji, Dán Sándor nyír­bélteki, ifi. Vass Miklósrié nyírpazonyi lakosoknak levélben válaszoltunk. Szekunda Zoltánná fü­leséi, Balázs József nyír­egyházi, Hozmán Gyula nyíregyházi, Jakab Mik­lósáé kocsordi, Balogh Béla mátészalkai, Szabó Sándorné győrteleki, Gá­bor Péterné rohodi, Rácz Lászlóné ófehértói, Vajda István tiszavasvári, id. Zsindelyes László tibor- szállási, özv. Veres And- rásné buji, Bakó Lászlóné mezőladányi, Lakatos Ká­roly nyíregyházi, Kruták László nyíregyházi, Onder András gávavencsellői la­kosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Jakab Miklósné kocsor­di, Kupecz Sándorné ófehértói, Török Ernöné kishodosi, Hunyadi Lajos- né nagyecsedi, Varga Sán­dorné szamostatárfalvi, és Harmati Istvánná orosi le­vélírónk kedves köszönő soraikat megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Virga Dezső ajaki olva­sónk panaszát a Nyíregy­házi Elekterfém Szövetke­zet orvosolta. Levélírónk terménydarálóját rövide­sen megjavítják. Ifj. Szarka István ökö- ritófülpösi lakos sérelmé­vel a termelőszövetkezet döntőbizottságához for­dulhat, ugyanis a tag jo­gaival és kötelességeivel kapcsolatban a termelő- szövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése, a döntőbizottság hatáskö­rébe tartozik. Enyedi Bertalan kéki le­vélírónk panaszát a Sza­bolcs megyei Tejipari Vál­lalat orvosolta. A rekla­mált zajártalmat a válla­lat — a kompresszorház szigetelésével — megszün­tette. Feigel István papi olva­sónkat a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége többek közt arról is tájékoztatta, hogy a nyugdíjazás évében a tsz-tag arányosan csak annyi szabadságra jogo­sult, ahány hónapot a tárgyévben a nyugdíjazá­sig a termelőszövetkezet­ben munkában töltött. EGY LAKÓTELEP GONDJA Szülési szabadságon va­gyok itthon gyermekemmel, és nagyon sokat bosszanko­dom, a hozzám hasonló fia­talasszonyokkal együtt, mert itt a kisvárdai Felszabadulás lakótelepen nem lehet pihen­ni. Egész nap, sőt este tízig 14—15 éves fiúk kismotorjá­tól zúg a környék. Verseny- pályának vagy éppen cirku­szi porondnak vélik a lakóte­lep egyébként csendes utcá­it, ahol bravúros mutatvá­nyokkal tűzdelve szágulda­nak órák hosszat. Már fé­lünk a nyártól, hogy mi lesz a nyitott ablakok mellett, ki­csinyeink még ennyit sem tudnak majd pihenni. Mind­ezt annak reményében tet­tem szóvá, hogy ezt az ész­revételt olvassák majd azok a szülők is, akiknek gyerme­kükről van szó, akik kezük­be adták a motort. Bízunk benne, hogjr szülői szigorral, helyes érveléssel sikerül majd gyermekeiket leszok­tatni az értelmetlen szágul­dásról, mások megbotrány- koztatásáról. P. B-né Kisvárda, Felszabadulás lakótelepről kérte áthelyezését. A munkáltató kérésének eleget tett, de a korábbi személyi órabérét 1,50 Ft-tal csökkentették. Ugyanezzel a vállalattal tanulmányi szerződést kötött, mélyben vállalta a műszerész szakma elsajátítását. Abban is megállapodtak, hogy a szakmunkásvizsga sikeres letéte­le után órabérét 2,— Ft-tal emelik. Kérdése az, hogy ezt a 2,— Ft-ot a korábbi vagy a jelenlegi munkabéréhez vi­szonyítva kaphatja meg? Olvasónk egészségi állapota további romlásának meg­akadályozása érdekében kérte más munkakörben való fog­lalkoztatását. Ez szabályszerű munkaszerződés módosítás­nak minősül, ami ebben az esetben közös megegyezésen alapult. Az ilyen közös megállapodást írásba kell foglal­ni, és abban meg kell állapodni az új munkakörben és munkabérben, továbbá az áthelyezés időpontjában. Mun­kabérben való megállapodást jogszabály a bértételeken be­lül nem korlátozza. Ezen belül a felek a személyi besoro­lási bérben szabadon megállapodhatnak. A munkáltató a tanulmányi szerződésben — a leírtak szerint — azt vállal­ta, hogy a szakmunkásvizsga sikeres letételét követően személyi órabérét 2 Ft-tal emeli. Tekintettel a közös meg­állapodásra, olvasónk a korábban kapott 1,50 Ft-tal maga­sabb órabéréhez való jogát elvesztette. Dengi Józsefné nyírszőlősi olvasónk férje 1958-ban si­keres szakmunkásvizsgát tett. A katonaidőt kivéve, azóta is szakmájában dolgozik, mint kőműves. Ez alatt az idő alatt összesen két munkahelye volt. Kérdése az, hogy a ju­bileumi jutalom kifizetésének mennyiben előfeltétele a fo­lyamatos munkaviszony, illetve a tanulóidőt munkavi­szonyban töltött időnek lehet-e beszámítani, mert mint ír­ja, a munkahelyén eltérő választ kapott. Jubileumi jutalom kiszámításához szükséges munka- viszonyt egybe kell számolni a munkaviszony megszűnésé­nek módjától és a kiesett időtartamtól függetlenül. Ez alól kivétel csak ,a fegyelmi elbocsátás, mert ilyenkor a ko­rábbi munkaviszonyban töltött időt három évig figyelmen kívül kell hagyni. Az 1950. január 1. utáni tanulóidőt mun­kaviszonyban töltött időként nem lehet figyelembe venni. Tehát olvasónk férjének a jubileumi jutalom kifizetésére csak három év múlva nyílik meg a jogigénye. Krizsai József nyíregyházi olvasónk munkája mellett szerzett 1954-ben tanári diplomát. Azóta is tanárként dol­gozik. A munkaviszonyban töltött idejét a munkáltató et­től az időponttól számítja, amit sérelmesnek tart. Olvasónk ezt megelőzően, a más területen szerzett ötéves munkavi­szonyának beszámítását joggal kérheti. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs R.-né, Nyírbátor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom