Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-24 / 95. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1981. április 24. Hit írnak rólunk? A NÉPFRONTMOZGALOM TEVÉKENYSÉGE A Népfront című folyóirat márciusi számában Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára ír összefoglaló cikket. Az írás sorra veszi az rökkel húzatták át ide a tornyot, mint valami szánt.” BÚTOR HELYETT KEKSZ Rugalmasan, gyorsan alkalmazkodik a változásokhoz a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ — olvastuk a SzöNYÍREGYHÁZI LÁTKÉP. (Jávor László felvétele) Zöldség és pirított dara Könnyű étlap, nehéz ételek Nyögvenyelő, toroskáposzta, babgulyás, lapcsánka. A hagyományos magyar konyha sok-sok nehezen emészthető, de kétségkívül nagyon finom ételt ismer. Ma, amikor mind _ több az ülőfoglalkozású em- ’ bér, már nincs szükség fölösleges kalóriákra. A táplálkozási szokásokat nem könnyű megváltoztatni. Főszerep hárul ebben az üzemi konyhákra, hiszen a főétkezés, az ebéd, egyre inkább háttérbe szorítja a vacsorát. A napokban azt vizsgáltuk, mennyire tölti be szokásokat újjá alakító szerepét Nyíregyháza egyik legnagyobb ebédlője: az Alföldi Vendéglátó Vállalat irodaházi konyhája. Tészta — naponta Már a lépcsőnél érzik az épületbe lépve: ezen a napon paradicsomlevest főznek. Népkonyha. Tömören így nevezi a köznyelv ezt az éttermet. — Ebben van is valami — bólogat Tiba Csaba üzletvezető. — Hiszen naponta 600 adagot főzünk 16 munkahely dolgozóinak. Természetes, hogy ennyi ember ízlését nehéz egyformán eltalálni. Akit csak megkérdeztünk az ebédről, mindenkinek volt egyéni megjegyzése. A Tüzép és az élelmiszer kisker. vállalat munkatársai elmondták: az utóbbi egy-két évben sokat javult a minőség. Persze voltak kifogásaik is. Például: a leves sokszor jellegtelen, s néha hidegen tálalják az ennivalót. Aki később étkezik, rendszerint már nem választhat a kétféle második között. Szóvá tették, hogy a tészta szinte egy nap sem hiányzik a kínálatból. Március 9. és 15. között például négy nap kínáltak a második fogáshoz tésztát, a másik két nap pedig csurgatott 'tésztaleves, illetve lebbencs volt. Lipcsei Tamásné üzletvezető-helyettessel az étlapkészítés elveiről beszélgettünk : „Kímélő" kalóriák — Két hétre előre állítjuk össze a menüt. Ez vállalati rendelkezés, főleg a beszerzés miatt van rá szükség. A tervezés egyik szempontja, hogy változatos legyen az ebéd. Ha az egyik fogás sertés natúrszelet, a második nem lehet sertéspörkölt. Fontos, hogy szemre is tetszetős legyen a koszt. A sárgaborsó-főzelékhez nem illik a szintén világos színű natúrszelet. — Mivel kétféle másodikat kínálunk, az egyik nehezebb, a másik kímélő — veszi át a szót Tiba Csaba. — Töltöttkáposzta ellenében zöldbab- főzeléket adtunk sertéspörkölttel, egy másik nap csirkepaprikás és csőtészta mellett főtt hús. burgonya, paradicsomszósz volt. Itt az üzletvezető megállt a felsorolásban. Maga sem tudta eldönteni, hogy a tésztás napon melyik is számít kí- mélőnek: a mákos, vagy a sajtos laska. Végül az utóbbi mellett döntött. — Nem tagadom, étlapkészítésnél nemigen számolgatjuk a fogások kalóriaértékét. Hamis gulyás, zöldborsófőzelék, sült oldalas — olvassa a könnyebb menüt a fiatalember. Ebéd gasztrofolból A korszerű táplálkozás megvalósítása kétségkívül gyerekcipőben jár. Az is eredmény, hogy hetenként 3—4-szer tejfélékkel készül az ebéd. Az egyik héten egyszer hal, a másikon csirke kerül az asztalra. Sőt rendszeresen használnak gasztrofol ételeket és mirelit alapanyagokat. De gyümölcs és zöldség ritkán szerepel az étlapon. — Ennek több akadálya van — folytatja Tiba Csaba. — Egy adag ételt 11 forint 30 fillérből kell kihoznunk. A gasztrofol bakonyi borda adagonként 12 forint. Viszont a tészta olcsó: most például ár- engedményesen kapjuk. A zöldség- és gyümölcsfélék magas árait nem is említem. Tavaly egyszer már volt egy kísérlet az irodaház konyhájában zöldségköretet kínáltak a húshoz, nem nagy sikerrel. Egy másik alkalommal pirított darával adták a főtt húst és szószt, de ez sem kapott elismerést. Az idén májustól újra megpróbálják a zöldségköret megszerettetését: először csak kis tételben főzve. Házi Zsuzsa Több mint ötszáz bizományos Első hely a kirakatversenyen A szövetkezeti könyvterjesztés mérlege Szabolcs-Skatmárban szép sikerekkel büszkélkedhet a szövetkezeti könyvterjesztő hálózat — erről tájékoztatták az elmúlt napokban lapunk munkatársát a Könyvértékesítő Vállalat szövetkezeti főosztályának propagandistái. Megyénk ÁFÉSZ-könyves- boltjainak forgalma az elmúlt évben meghaladta a 32 millió forintot, ami 4 millióval több, mint 1979-ben volt. A puszta számokat tekintve akár a könyvtárak ingadozására is lehetne gondolni, ezért más megyékről iá kértünk'összehasonlító adatokat. Csökkent a forgalom Pest megyében — a főváros kivételével — és Veszprém megyében. A nőve-- kedés mértéke pedig megyénként változóan 1—8 millió között oszlik meg. Vezeti a sort Bács-Kiskun, ahol a növekedés is, a forgalom is a legnagyobb. Tavaly 44 milliót forgalmaztak, 8 millióval többet, mint azelőtt. Hasonló a mienkhez a Szolnok megyeiek eredménye, érdekes viszont, hogy Hajdú- Bihar forgalma csak 17 millión felül volt, bár a növekedés meghaladta a 3 milliót. Miközben a megye összesített adatai jelentős forgalomnövekedést mutatnak, arra is ki kell térnünk, hogy a falusi ÁFÉSZ-könyvesbol- tokban sajnos komoly visz- szaesés tapasztalható. Tavaly mintegy másfél milliós volt a csökkenés. És ez csak részben magyarázható az áremelkedés miatti esetleges idegenkedéssel, a megcsappant vásárlókedvvel. Az is szerepet játszik — és ezt a vállalat propagandistái is megállapították —, hogy zsúfoltak, kicsik a boltok, nehéz eligazodni a polcokon, a tájékozatlanabb vásárló, vagy aki nem figyeli rendszeresen Rosszul éltek Megszúrta a férjét Rosszul élt a férjével Kovács Gézáné 49 éves mátészalkai nappali őr, mert a férje gyakran italozott és ittasan féltékenykedett vele, gyanúsíthatta. Január 22-én Kovácsné kiment a tsz-tanyára, mert a férjét meg akarta kérni valamire. A tanyán a férj éjjeliőrként dolgozott. Találkozásuk azonban ezúttal veszekedéssé fajult, a férj nadiágszíjjal ütötte az asszonyt, majd az ágy szélére ült, s onnan is folytatta a feleség sértegetését. Kovácsné ekkor ingerültségében felkapta az asztalról a kenyérvágó kést és a férj vállába vágta. A férj is felkapott egy baltát és a helyiségből már menekülő asszony után hajította, de nem találta el vele. A férjet a munkatársai kórházba akarták szállítani, de csak akkor engedte, amikor már igen sok vért vesztett. Ott kiderült, hogy az asszony szúrása behatolt a mellüregbe, légmellűséget, potenciális életveszélyt okozott, de az elvégzett műtét nyomán Kovács Géza három hét múlva meggyógyult. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Kovácsnét életveszélyt okozó testi sértés miatt egy év szabadságvesztésre büntette, de a büntetés végrehajtását — az eset körülményeire, továbbá Kovácsné terhességére való tekintettel — két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítéletet valamennyi érdekelt tudomásul vette, így az jogerős. (k) az új kiadványokról szóló híreket — márpedig szerintünk a vásárlók többsége ilyen — •nem szívesen megy be a falusi kisboltba könyvért. A jövőben talán erre az eddig elhanyagolt pszichológiai szempontra is érdemes jobban ügyelni, a szellősebb, hozzáférhetőbb, tematikus árukínálattal. A legtöbb könyvbizományost megyénk ÁFÉSZ-bolt- jai foglalkoztatják. Ök sajátos eszközeikkel segítik a könyvterjesztés ügyét, a munkahelyeken, üzemekben, intézményekben. Tavaly az 536 bizományos több mint 12 milliós forgalmat produkált. ,, A boltok közül a legnagyobb forgalma a nyíregyházinak volt, közel 9 millió. Utána következik Mátészalka 6 millióval, Kisvárda és Nyírbátor 3—4 millió között teljesített. És még három érdekesség: a Corvina Kiadó felhívására rendezett kirakatversenyt a nyíregyházi ÁFÉSZ-könyvesbolt nyerte. Elsők lettek továbbá a terjesztési versenyben, illetve a műszaki könyvnapokra kiírt versenyben második helyen végeztek. (be) eredményeket, majd így summáza a tapasztalatokat: „A népfrontmozgalom Sza- bolcs-Szatmár megyében jelentős fejlődést ért el: pozitív irányú, nagy jelentőségű társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális tevékenysége. Szervezett, jól irányított mozgalom, amely sajátos eszközeivel és módszereivel aktívan és jól kapcsolódik az aktuális pártpolitikai feladatok megoldásához. Önzetlenül és eredményesen szolgálja a megye lakosságának érdekeit.” ÖKRÖKKEL HÜZATTÄK A TORNYOT A Népszava március 29-i számában közölt „Fatornyos falvakból — összkomfortos városok” című záhonyi riport érdekes helytörténeti adalékot tartalmaz. Mészáros Ferenc szerint „valamikor a Tisza túlsó partján volt a falu.” A folyó szabályozásakor „a főág és a holtág közé szorult a község, ezért az emberek — árvíztől félve — otthagyták a régi viskókat és áttelepültek ide, a bal partra ... De a megszokott templomuktól, legalábbis annak fatornyától nem akartak megválni, ezért amikor eljött a legközelebbi tél, meghizlalták a Tisza jegét (törekkel szórták be, s locsolták, hogy minél vastagabbra fagyjon), s ökvetkezet c. hetilap április 8-i számában. A nyírbátoriak a meg nem valósított faipari üzem épületelemeire eddig másfél milliót költöttek, ezeket az elemeket most édesipari lisztesáru termelőüzem létesítésére használják fel. Az építést házilagos építőbrigád végzi, a termelőcsarnok a hozzá tartozó létesítményekkel 600 négyzet- méter alapterületű lesz, optimális feltételek mellett 1982-ben indul a termelés. Az ÁFÉSZ meglepetést is tartogat a vásárlóknak: többek között egy új készítményt, az almaaromával ízesített édes kekszet. GYESEN A FALU A tiszalöki HÖDIKÖT-ben dolgozó kismamák helyzetéről ad számot a Magyar Hírlap április 15-i számában fenti címmel megjelent riport. A gyárban 550 nő jár be dolgozni, 170 pedig gyermekgondozásin van. A kismamaszalag csak 22 embert foglalkoztat. Ilyen létszámmal kell a tervet teljesíteni. Mi lenne a kiút? Debreceni Jó- zsefné, a konfekcióüzem vezetője szerint beszélni kellene a tiszalöki munkahelyek vezetőivel, hogy a gyerekek és az asszonyok érdekében próbálják úgy meghatározni az érintett férfiak munkarendjét, hogy legalább kéthetenkénti váltásban rájuk lehessen bízni a csemetéket. Újrafutózott gumiabroncs a Tavasz utcában Vége a kopott gumik korszakának. Ugyanis a keme- cse—kótaji Egyesült Erő Termelőszövetkezet hadat üzent az autógumi „roncsoknak”, amikor március közepén átadták újrafutózó üzemüket. S ezzel az utóbbi évek egyik nagy hiánycikkén is enyhítenek. Az olasz CHISAP-cégtől vásárolt eszközökkel és technológiával évente hatvanezer abroncs felújítását végezhetik el Kó- tajban. Az üzem ez évi terve pedig — három műszakban — 40 ezer gumiköpeny újra- futózása. A gyártás mellett a késztermék értékesítését is megoldja a termelőszövetkezet. Már korábban nyitottak egy boltot Kótajban, a közös gazdaság területén, s egy héttel ezelőtt nyílt meg Nyíregyházán, a Tavasz utcában a szövetkezet felújított abroncsokat árusító részlege. (Ehhez hasonló nyílt Debrecenben és Miskolcon is.) A Tavasz utcai helyiségben csak lefutott gumi ellenében adnak újat. A lefutott gumik vásárlásával a termelőszövetkezet az alapanyagot biztosítja az Szilvási József a présbe helyezi a futózásra előkészített gumiabroncsot. (Paál László felvétele) újrafutózó üzeme számára. Szolgáltatásként felszerelik és centirozzák az új gumikat. Jelenleg kis Polski és Volga kivételével minden szocialista országban gyártott gépkocsira kapható gumiköpeny. Természetesen az. azonos méretű abroncs felszerelhető a nyugati gyártmányú autókra is. A radiál és diagonál szerkezetű gumik futózásból eredő hibáira egy év garanciát vállal a szövetkezet. S még egy jó hír az autósoknak: az új gumiabroncsok árához képest fele annyiba kerülő újrafutózott köpenyt a KPM elfogadja az időszaki műszaki vizsgán. (sipos)