Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
2 kelet-magyarorszäg 1981. április 23. Beköltöztek a boldog tulajdonosok Fehérgyarmaton a Fő téren épített tanácsi lakásokba. (Elek Emil (elv.) Ül SZAKMÁK A KIOSZ-BAN Gyöngyfűző és csónakjavító Ritka a madár... A Kelet-Magyarország 1981. április 16-i számában „Ritka gyűjtemény” címmel olvashattunk egy cikket. Magyarország madárvilága,, az elmúlt évtizedek alatt elkerülhetetlen és elkerülhető okok miatt nagyon megfogyatkozott. A nagyüzemi erdő- és mezőgazdaságot, a kemikáliák alkalmazását korunk szükségleteinek kielégítése tette elkerülhetetlenné. A „Vadvízország” ringó nádasai helyén ma korszerű mezőgazdaság biztosítja kenyerünket. Természetvédelmi törvé- vényeink életbe lépése előtt sok ember passzióját jelentette, hogy lakását ritka élőlények preparátumaival díszítse. Ma ezt törvényeink szigorúan büntetik. Ez volt az elkerülhető oka madaraink pusztulásának. Bár Magyarországon annyi feketególya költené jelenleg, mint ameny- nyi egykor puskavégre került! Ezen egykori puskásainknak is köszönhetjük, hogy környezetünket csak elvétve színesíti a madárdal, kirándulásaink élményét már csak nagyon ritkán teszi teljessé egy alacsonyan repülő sas látványa. Ma a fényképezőgép és a távcső a fegyvere a természetszerető embernek. Bízom benne, hogy ritka gyűjteményét gazdája odaadja egy múzeumnak, vagy oktatási célra egy iskolának, hisz ő már évtizedek óta gyönyörködhetett kitömött ritka madaraiban, és mi fiatalok, sajnos, nem gyönyörködhetünk az elejtett egyedek élő leszármazottjaiban. Híradás jelent meg nemrégiben a magyar sajtóban arról, hogy a rászoruló családok — ha az egy személyre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes nyugdíjminimumot, vagyis jelenleg az 1620 forintot — akkor rendszeres nevelési segélyben részesülhetnek. Arról azonban nem adtak hírt a lapok, hogy a rászorulók csak meghatározott feltételekkel kaphatják meg a 480-tól 900 forintig terjedő összeget. Ezért már napok óta nagy a forgalom a Nyíregyházi Városi Tanács gyámügyi csoportján. Egymás kezébe adják a kilincset az igénylők, de közülük valójában csak kevesen jogosultak a segélyre. Az összeg kiutalásáról a tanács gyámügyi csoportja dönt sokoldalú tájékozódás alapján. A munkaadói, jövedelem- és iskolai igazolás mellett arról is információt gyűjtenek, hogy milyen a gyermek és a szülők kapcsolata, milyen magatartás úak a családtagok. A rendszeres nevelési segélyt olyan esetben ítélhetik oda, ha a család szűkös anyagi helyzete miatt a gyermeket intézetben kellene elhelyezni, de a szülők környezete alkalmas arra, hogy gondoskodjanak csemetéjükről. Ilyen esetben a gyámügyi csoport véleménye alapján a megyei gyermekvédő intézet folyósítja a pénzt. Az összeg megegyezik azzal, amit az állami gondozott gyerekekről gosdoskodó nevelőszülők kapnak kézhez. Mindennek szigorú feltételei vannak. Követelmény, hogy a szülő és a család legyen alkalmas a gyereknevelésre, köztük legyen kiegyensúlyozott érzelmi kapcsolat, de szükség van jó lakáskörülményekre is. Ugyanakkor számos kizáró ok lehet. Nem Felsorolni is nehéz, hányféle szakma mesterei dolgoznak a nyíregyházi járásban. Napjainkban 1350 tagja van a KIOSZ nyíregyházi, körzeti csoportjának. A hagyományos mesterségek mellett — mint a kovács, cipész, kőműves, vagy tetőfedő — sok új is jelentkezett az utóbbi időben. Nem egészen egy év alatt ipart váltott a megyeszékhelyen egy-egy matricavasaló, lakástakarító, csónakjavító, gyöngyfűző, nyílászáró-szigetelő, falfúró, sőt két síremléktisztító is. Ök valamennyien szabadiparosok. Vagyis szakmájuk nincs, viszont képességet éreznek magukban e segélyt? rendelhető el a segélyezés többek közt, ha az apa, vagy anya magatartása kifogásolható — például alkoholisták, vagy büntetett előéletűek —, gyermeke fejlődéséről korábban nem gondoskodott, háztartásában elmebeteg, vagy más betegségben szenvedő illetve erkölcsileg nem megbízható személy él. Sokan nincsenek tisztában a jövedelem fogalmával. Ugyanis ez nemcsak a keresetet, de a tartásdíjat, a gyermekgondozási segélyt, a háztájiból származó hasznot és minden más bevételt magába foglal. A miniszteri rendelet célja azt elősegíteni, hogy a gyermek saját családja körében nevelkedjék. Ezért aki önhibáján kívül — például tartós betegség, vagy haláleset miatt — kerül nehéz anyagi helyzetbe, más megoldást pedig nem talál, akkor joggal fordulhat a tanács gyámügyi csoportjához. Hiába fiatalkorú még, állt már bíróság előtt Balogh Mihály ti- szavasvári lakos, miként társa is; a felnőtt kort még ugyancsak el nem ért Lakatos Vilmos. Tavaly augusztusban Baloghék találkoztak a községben Sz. J. hajdúszo- boszlói lakossal, akinek felajánlották, hogy szereznek neki egy cigánylányt, s elmehet vele az erdőbe. Ezért a szolgálatért Sz. J. ötven forintot adott át nekik, és vett a számukra két deci pálinkát. Baloghék Lakatos Ilonát hívták ez alkalommal, aki szintén fiatalkorú, bár már több személlyel állt élettársi kapcsolatban. A lány és Sz. J. el is mentek többször is, de végül nem tudtak megegyezni. mesterségek gyakorlásához. Az életszínvonal emelkedésével együtt új igények jelentkeznek, új szolgáltatásokra van szükség. Valószínű, hogy az említett új szakmákban még hosszú ideig elég lesz egy-egy iparos, ahányan most dolgoznak a járásban. Ugyanakkor jó néhány régi mesterségben még több szakemberre lenne szükség. Nincs elég ács, tetőfedő, bádogos — ez utóbbi főleg vidéken. A bőripari szakmacsoport minden egyes mesterségéből elkelne még néhány szakember : vagyis szűcs, szíjgyártó, bőrdíszműves, s cipész. Az egész megyében egyetlen ember sem foglalkozik például csők ortopéd cipők készítésével. A megyeszékhelyen van ugyan egy iparos, aki beteg lábú embereknek is készít cipőt, de nem ez a fő feladata. Kevés a háztartási gépszerelő, s kelmefestő és vegytisztító, valamint látszerész csak egy-egy dolgozik a járásban. Főleg a községekben szükség lenne több fodrászra. Egy férfifodrász nem valószínű, hogy kap annyi munkát, hogy jól megél belőle egy kisebb településen. De ha női fodrász képesítéssel is rendelkezik, biztosan megkeresi a kenyerét. Hiányszakmának számít a kovács is. Nagy szükség lenne pedig rájuk, hiszen sok a fuvaroztató kisiparos, akik nem tudják hol patkoltatni lovaikat. Egyszerű megoldást talál erre egyik községünkben a KIOSZ nyíregyházi, körzeti csoportja. A vasDélután Sz. J. a Tüzép-telep környékén sétálgatott. Lakatos Ilona odament hozzá és újabb ajánlatot tett neki, amit Sz. J. elfogadott, s együtt indultak a közeli fasor felé. Közben Lakatos Ilona titokban intett a távolról figyelő Balo- ghéknak. A lány és Sz. J. leült a fasorban, de alig telt el néhány perc, mikor megérkezett Balogh és Lakatos Vilmos. Amikor Sz. J. meglátta őket, felállt, de Balogh ellökte, ráugrott és Lakatos VU- mossal együtt ütlegelni kezdték. Sz. J. karórája leesett, ezt Lakatos Ilona felkapta, s kirántotta a férfi hóna alól az autóstáskáját is. Sz. J. nem tudott védekezni, mert Balogh és Lakatos megyeri Micsurin Termelő- szövetkezethez fordult kérésével, hogy vállalja el a környékbeli iparosok lovainak patkolását. A téesz beleegyezett. Nemcsak a vasmegyeri, hanem a tiszarádi és besztercei fuvaroztatók megrendelésére is elvégzi a munkát. Szép eredménynek számít a járásban, hogy négy év alatt mintegy másfélszeresére nőtt a kisiparosok száma. Legnépesebb az építőipari szakosztály: ennek félezer tagja van. Személyi szolgáltatásokkal — ide tartozik többek közt a fényképész, a kozmetikus, az órás, a cukrász — több mint százan foglalkoznak. 1978-ban kiváltak a vasipari szakosztályból és önálló csoportot alakítottak a körzet gépjárműjavító iparosai. Néhány éve még sok gondot okoztak á járásban az engedély nélküli fuvarozók. Közülük azóta sokan iparengedélyt váltottak, így — szintén ’78-ban — létrejött a szekérfuvarozók szakosztálya: tagjai közel másfél százan vannak napjainkban. Két éve a KIOSZ járási csoportja — együttműködve a megyei közlekedésbiztonsági tanácscsal — szemlére hívta a nyíregyházi szekérfuvarozókat. A rendőrség munkatársainak segítségével ellenőrizték a járműveket és kötelezték az iparosokat, hogy szereljék fel a szükséges tartozékokkal a járműveket. Az idén újra megrendezik a szemlét. Április 26-án, reggel 8-ra várják a szekérfuva- rozókat a TÜZÉP Debreceni úti telepére. Vilmos közben tovább verték. Sz. J. segítségért kiabált, Baloghék pedig futásnak eredtek. Futás közben az Sz. J. táskájából kiszedtek 1400 forintot, a táskát pedig eldobták. (A táskában levő további 2600 forintot a gyors és felületes kutatás következtében nem találták meg.) Sz. J. bejelentést tett a rendőrségen, s a rendőrök még aznap előkerítették a tetteseket. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dar. Benőcs Endre tanácsa a napokban mondott ítéletet az ügyben és a csoportosan elkövetett rablás miatt Baloghot 2 év és 6 hónap, Lakatos Vilmost pedig S év szabadságvesztésre büntette, amelyet a fiatalkorúak börtönében keU letölteniük, s mindkettőt eltiltotta 3 évne a közügyek- töl. Lakatos Ilonát javítóintézeti nevelésre ítélte a bíróság. Az ítélet jogerős. ' <k) Dr. Németh László Tumultus a gyámügyön Ki kaphat nevelési h. ZS. Környezet- és természetvédelmi szakkörök vetélkedője Környezet- és természetvédelmi szakköröknek úttörő kategóriában év elején megyei vetélkedőt hirdettek, melyre 56 szakkör nevezett be. A szakkörök jelenleg a hármas számú feladatlapon dolgoznak, aminek beküldési határideje április 26. Ezenkívül még egy feladatlapot kapnak. A május végi értékelés után a legjobb nyolc szakkör továbbjut a második fordulóba, amelyet július 20—25. között Tiszavasvári- ban a természetvédelmi tábor alatt rendeznek meg. A LÁNNYAL LEÜLT A FASORBA... Csoportos rablás Nem könnyű és nem egyértelműen népszerű vállalkozás a televízió egyik forgatócsoportjának Bűn címmel „útjára indított” négyrészes sorozata. Elsősorban nem a témaválasztás és a szerkesztés elvei, gyakorlata miatt. Sókkal inkább az alapállása okán. A közvéleményben — teljesen jogosan — erős ellenérzés él a bűnözéssel, a bűnözőkkel szemben. A társadalom erkölcsi érzéke és jogtudata egyaránt elítéli a reá veszélyes cselekedeteket, bármi legyen is az indítóokuk, vagy bármilyen a motivációjuk. A társadalomellenes, a közösségi élettel szemben álló magatartásnak ez az erőteljes elutasítása a természetes védekező motívumon kívül tartalmaz bizonyos fokú általánosítást a bűnelkövetőkkel szemben. Olyan értelmű általánosítást, amely szerint „ ... mind egyforma és javíthatatlan, de legalábbis megbízhatatlan, keményen meg kell büntetni őket és kész, nem sokat kell velük »-lelkizni« ...” Ahogyan a sorozat első filmjéből már látni lehetett, a tévé stábja abból az alapállásból indult ki, hogy a bűn elkövetője is ember, meg kell kísérelni megérteni őt (nem azonosulni és nem felmenteni!), mert csak így lehet azokat az okokat feltárni, vagy megközelíteni. Csak így lehet — esetleg .— általánosítható tanulságokat a megelőzésre és a rehabilitálására vonatkozóan levonni. A bűn és a bűnözők iránti — ismétlem: jogos —-ellenszenvével a nézők többsége sommásan el is utasíthatja e filmsorozat szerzőinek és a már eddig megszólaltatott szakértőinek ezt a toleráns alapállását, esetleg teljesen félreértve azt. Nem is egy ismerősöm fejezte ki rosszallását máris, mondván, hogy egyáltalán miért kell ezeket a lányokat bemutatni, ráadásul ilyen megértő hangnemben beszélve velük és róluk. Nem tudok igazat adni ezeknek az aggályoskodók- nák. Ök bizonyára elfelejtik, hogy a büntetés célja nem a bosszú, hanem a társadalom nevelő szándékú (bár szigorú, de igazságos!) figyelmeztetése a bűnössel szemben, másrészt mások visszatartása a társadalomellenes cselekedetektől. (Küilön kérdés a visszaeső, valóban javíthatatlan bűnözők esete!) Ebből pedig az következik, hogy ha — akár egyedi esetekben, akár társadalmi értelemben segíteni akar valaki, jelen esetben a televízió, annak meg kell hallgatnia „a másik felet” is. Ezt teszi, ezt tette ez a forgatócsoport is. Hogy ebből mi kerekedett ki, az kiderül majd a következő részekből. Seregi István A vérbeli író varázsa a múfajváltáskor sem enyészik el. Alig több mint fél évtizéde irodalmi életünk egyik szenzációja volt a méltán népszerű Galsai Pongrác új szépirodalmi műformát hozó regénye, az Egy hipochonder emlékiratai megjelenése. Húsvét vasárnapján a Rádiószínház az egyértelmű sikerre még csak „rájátszott”. Parádés szereposztásban mutatta be az engedelemmel idézőjelbe tett „regény” hangjátékvál- tozatát. Gunyorosan őszinte önéletrajz (... a világtörténelem számomra legfontosabb személyiségéről, saját magamról írok természetesen ...”) anekdotikus elemei vették szárnyra a hang- játékban is a kesernyés-filozofikus mondanivalót: mivel a történelem homokóráján az emberi élet időben szinte kifejezhetetlen pillanat, az igazi szabadságot ennek tudatában a halállal való szembenézés, a Szamárfül a Kaszásnak jelentheti. A megkapóan közvetlen szorongásélmények művészi érzékeltetésén túl a hangjáték — miként a könyv — legnagyobb erényei a néhány mondatban mesterien megírt portrévázlatok voltak (pl. az író apjáról, első feleségéről), melyekben még a kor villan- tásos megiidézésére is futotta az írói invencióból. Ezúttal még az önironikusan realista keretjáték (az író jelen idejű civódása a pszichológus harmadik feleségével a tormamártásos füstölt csülök funkciójáról az életben és az irodalomban) sem sékélyesítette el a produkciót, sőt, életszerűbbé tette. írhatnék még a hangjáték szellemes aforizmáiról, a fentebb említett anekdotikus elemeiről (a kiugrott pap apa, mikor élete alkonyán megkapta a pápai fel- oldozást: „ ... negyven évig szolgáltam azt, aki nincs ...”), de gondolom, ennyi elég kedvcsinálónak a kitűnő Galsai-könyv elvagy új ráolvasásához. Még annyit, hogy a Bozó László rendezte, s Kopányi György által dramatizált hangjátékot a főbb szerepekben olyan jól megválasztott színészek vitték sikerre, mint a pályája dele- lőjén levő Kállai Ferenc (az író), a „beérett” Almást Éva (a felesége), a magyar színészet nagy öregje, Páger Antal (az apa) és a kisebb szerepekben Tolnay Klári (az anya) és Béres Ilona (az első feleség, Szeleczki Klára rendkívül plasztikus figurája) és mások, akik félsorolása sem lenne fölösleges. Ünnepi élmény volt. Merkovszky Pál NÉZŐPONT. Sebesség. (Jávor László felvétele) "képernyőHtiíTi
