Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

1981. április 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 i" gyermekvilage^I A gyermekkönyvhónap megnyitója Zsibongó gyereksereg rész­vételével nyílt meg április 15-én a Móricz Zsigmond Könyvtár előtti téren a megyei gyermek­könyvhónap. Az apró olvasók a tavaszi napsütésben együtt éne­keltek a nyíregyházi Városi Stú­dió Színpad tagjaival. (1. kép.) Nagy sikere volt Granasztóí Szilvia bábművész bemutatkozá­sának is. (2. kép.) A megnyitót kérdés-felelet játék és aszfalt­rajzverseny (3. kép) színesítette, tette még emlékezetesebbé. Ké­peink a megnyitó néhány vi­dám pillanatát örökítették meg. (Gaál Béla felv.) Ezt ajánljuk Rádióműsoruk gyerekeknek A következő néhány sorban nektek szeretnénk segíteni a jö­vő héten elhangzó rádióműsorok közötti válogatásban. (A K-val jelzett adások a Kossuth, a P-vel jelöltek a Petőfi adón. a 3. M- esek pedig a harmadik műsor­ban hallhatók.) Április 20-tól 28- ig ezt ajánljuk: Hétfő: folytatódik Lázár Ervin mesejátéka a Szegény Dzsoni és Amika (K. 10 óra 8 perc). Char­les Perrault világhíres meséje, a Hamupipőke húsvét másnap délután hallható (P. 13 óra 06 perc). Kedd: rímek és Verssel, muzsikával között (K. 9.44). ritmusok. kisdobosok Szerda: A diákfélóra válogatá­sában a réz használatáról, de a vers ritmusáról is hallhattok (K. 10,05). Csütörtök: a Csiribiri műsorá­ban .ezúttal német gyermekver­sek és egy magyar népmese sze­repel (K. 15,28). Péntek: Hétszínvirág címmel a Gyermekrádió zenei magazinja jelentkezik (K. 10,05). Szombat: A magyar remekírók sorozatban Balassi Bálint és a XVI. század költői címmel hang­zik el előadás (P. 14.40). Vasárnap: Muzsikáról muzsi­kára. A Gyermekrádió zenei ve­télkedője (K. 10,08). Vibráló csillag. Opre Csaba (Piricse) rajza. A hollandoknak nem okozott nehézséget A távcső A terepet, a felsorakozó ellen­séget figyelő hadvezérek, a tá­voli hajókat kémlelő tengerész­kapitányok kezében a csaták előtti és alatti pillanatokban a leggyakrabban használt műszer a távcső. Hol találták fel? A válasz nem könnyű. Való­színű, hogy a XVI. század végén Itáliában készítettek először táv­csövet. Leírása eljutott Hollan­diába, és több műhelyben kezd­ték előállítani. A holland ekkor már híres tengerésznemzet volt, felismerték ennek az optikai műszernek a jelentőségét. Fej­lett szemüvegkészítő iparuknak nem okozott nehézséget készíté­se. A hollandi távcsövet Galileo Galilei, a modern fizika és csil­lagászat egyik megalapítója fej­lesztette tovább. Az általa készí­tett távcsövek 14-szeres nagyítá- súak voltak, de csinált 20-szoros „nagyításút is. Kepler is kidolgo­zott egy távcsövet. Műszerében elöl egy nagyobb, kétszer dom­ború, hátul kisebb átmérőjű, szintén kétszer domború lencse volt. A kép valóságos, kivetíthe­tő, fordított állású, de közbeik­tatott optikával egyenes állású képet kaphatunk. Később igye­keztek a távcsövek nagyítását fokozni, de egyre jobban je­lentkeztek a lencsehibák, amiket csak több évszázados kutató­munkával tudtak kiküszöbölni. A tengerészeiben a kihúzható, hosszú tubusú távcsövet hasz­nálták, melyet az egyik szemhez kellett illeszteni. Kicsi a látóme­zeje, de a távoli hajók felisme­résére, zászlójelek vételére meg­felelő. A szárazföldön a terep­nek nagyobb részét kell egyszer­re áttekinteni. így kifejlődött a két szemmel használható távcső. A térlátás javítását, a látóme­ző növelését úgy érték el, hogy a tárgylencsék közötti távolságot növelték. Kialakult a prizmás távcső, melyben a fény prizmá­kon áthatolva, többször megtör­ve jut el a figyelő szemébe. A katonai távcső jó mélységélessé- gű, a látómezejében megjelenő kép mindenütt éles. Gyártására minden nagyobb optikai gyár berendezkedett, mert a hadsere­gek igénye fokozódott. A két világháború között itthon főleg a Magyar Optikai Müvek gyártott távcsöveket. R. G. A gély A kezdő természetjáróknak gyakori problémájuk, hogy kel­lő ismeret híján az általuk is­mert állattal, növénnyel azono­sítják a hozzá nasonlókat is. Az egyik úttörő természetvédelmi őrs tavaszi túrára indult a kö­zeli erdőbe, őrsvezetőjük az is­kolai szakkörben már elismert madárvédő, lelkes madárbarát. Felkészült az őrs számára nagy élménynek ígérkező eseményre. Ismervén a természetben való járás íratlan szabályait, terep­színű ruhákban, halkan beszél­getve mendegélfek a téli álmá­ból nyújtózkodva ébredő erdő felé. Még alig haladtak pár száz métert a pocsolyákkal tarkított homokúton, amikor egy odvas nyárfa hegyén három feketén csillogó madár keltette fel fi­gyelmüket. Feketerigó, feketeri­gó .. . ismételték biztosnak vélt megfigyelésüket. Az őrsvezető csak - nézte a madarakat, de mindaddig nem szólt közbe, míg el nem csitult a lelkesedés zsi­valya. Ekkor elővett táskájából egy madarakról szóló könyvet, kinyitotta a feketerigót ábrázoló képnél, majd felolvasta a róla írottakat. Közben az őrs tagjai az ághegyen érdes-reszelő han­gon éneklő madarakra figyel­tek . . . Mint a képről is láttá­tok, nem feketerigók ezek, ha­nem seregélyek — mondta a „tapasztalt madarász” nyugalmá­val. — Legközelebb már bizto­san felismeritek. Kissé talán ha­sonlítanak a feketerigóhoz, de ha jobban odafigyeltek, jól lát­szanak a különbségek. Ha majd közelebb megyünk, talán felre­pülnek, s megfigyelhetjük sajá­tos. gyors röptűket. Az őrs tagjai megelégedve hallgatták vezetőjüket. És ezek is fákra rakják fészküket? — kérdezte egy pufók, szemüve­ges fiúcska. — Nem fákra, ha­nem repedésekbe, harkályok vagy más madarak által vájt odvakba. Nálunk, évente kétszer is költ... Agárdy Sándor mese Házasodik a juhász Télen subás, nyáron gubás, volt egyszer egy szegény juhász. Az a juhász elgondolta, háza­sodni de jó volna. Akár falu, akár város, menyecske dukál a házhoz, aki főzzön, aki mosson, az urára mosolyogjon. •Télen gubás, nyáron subás, gondolkozott az a juhász, mikor hajtotta a birkát, ki lesz alkal­mas leginkább, feleségül kit ve­gyen el, aki vele sose perel, nem várja őt sodrófával, hanem sze­relmes csókjával. S télen gubás, nyáron subás. homlokára üt a juhász. — De hová tettem az eszem, király lánya lesz jó nekem. No, tarisznyát a vállára, s megy a király városába. Megy, mendegél, fütyörészve, fel-felnéz a magos égre, s körültekint, hogy milyen szép a felséges vég­telenség. Suba. guba. mit tudom én, a városba ér a legény, s betér a királyi várba, a tárt kapu épp őt várta. Fehér hajú, öreg király arany trónuson szundikál, éjjel­nappal, reggel, este s délidőn is alszik egyre, uralkodása ebből áll, hogy vagy elesik, vagy szundikál. Ország ügye s a nép sorsa? Az a miniszterek dolga. Ezért aztán boldog a nép, ha nem is jut mindig ebéd. Juhász száján ily szó suhan: — Csés jó napot, király uram. A vén király ébredezik. Ez a legény mit keres itt? Télen subás. nyáron gubás, ötöl-hatol az a juhász: — Házasodni szeretnék én, a kend lányát elvenném én. Méregre gyűl. a vén király, ba­jusza is kétfelé áll: — Elkéstél már, teringettét, lá­nyom körül nincs szerencséd. Ide figyelj, te rongy juhász, te nyomorult éhenkórász. Gyöngy­virág királyfi kérte, királyfi a vőlegénye. Szól a juhász: — Utóvégre, menjen hozzá, ha megkérte. De nyomorult még­sem vagyok, kapok én lányt, akár hatot. . S télen subás, nyáron gubás, kifordult a szegény juhász, s elővette furulyáját s elzokogta a nótáját. Nem adta fejét bánatra, volt egy leány, neve Anna. Gulyás volt az édesapja, s habár nem is volt királyi fehércseléd, lári- fári, szép volt, mint egy rozma- ringszál, melyet szagos szellő himbál. Azt vette el az a juhász, az a subás. az a gubás, ott élnek a Hortobágyon, a végtelen pusz­taságon, az életük tündérálom. ölbey Irén Úttörők rovata Miénk a szó Három óra az iskoláért Ezzel a jelszóval hirdetett úttörőcsapatunk társadal­mi munkaakciót hazánk felszabadulásának 36. évfor­dulója tiszteletére. Ehhez nagy lelkesedéssel kapcsolód­tak szüléink és tanáraink is. Szinte újjávarázsoltuk az iskola, kultúrház, sportpark és a napközi otthon kör­nyékét. Nem számoltuk át pénzbe munkánk értékét, de úgy érezzük, nem is ez a fontos. Az öröm jelentett számunkra értéket; amit munkánk befejeztével érez­tünk. Laskay Edit úttörőtanácstitkár-h., Kék Kirándulás A kellemes tavaszi napsugár a Kun Béla és a Lenin raj tagjait is kicsalogatta a szabadba. Vasárnap reg­gel autóbusz gördült ki falunkból. Sárospatakra kirán­dultunk. Megnéztük a várat, a Rákóczi Múzeumot, gyö­nyörködtünk a korabeli bútorokban és csodálkozva hallgattuk az idegenvezetőt. Hosszú sétát tettünk a vá­rosban is. Útban hazafelé megálltunk Tokajban, és megnéztük a Tiszát. Lengyel Tamás rajtitkár, Levelek Az ásóbottól a jégelhárító rakétáig Ezzel a címmel zajlott le iskolánkban az úttörő me­zőgazdászok háziversenye. A versenyre kutató- és gyűj- ■ tőmunkával lehetett benevezni. Mi a választható öt té­mából „Az aratás munkaműveletei, bérezés, szokások nagyapáink korában” címűt választottuk. Alapos kuta­tást végeztünk a verseny előtt, mert már ezzel a mun­kával is pontokat lehetett szerezni. Az érdekes, válto­zatos verseny első helyezettjei járási vetélkedőn vesz­nek részt. Nagy Levente Váci Mihály raj, Nyírtass Vöröskeresztes verseny Iskolánk vöröskeresztes szakköre ebben az évben in­dította el a csecsemőgondozás ágazatát. Társaink már­cius 30-án járási versenyen vettek részt, ahol első he­lyezést értek el. Egy tanár néni segítségével készültek fel a megyei versenyre is. Itt alig lemaradva az első­től, harmadikok lettek. Barati Gabriella csapattitkár, Tiszatelek Emléklap — túrákért A nyolcadik osztályos „Szentpétery Zsigmond” úttö­rőraj kétéves múzeumlátogatásainak elismeréseként most kapta meg az arany fokozatú emléklapot a Tá-,' jak — Korok — Múzeumok szervező bizottságától. 1979- től rajunk együtt járta ezért az emléklapért hazánk múzeumait. Zánka, Oroszlány, Eger, Aggtelek voltak túráink céljai. Megérte a fáradságot, mert sok ismere­tet és ismerőst szereztünk, sok szépet láttunk hazánk múltjából és jelenéből, bátrabbak lettünk a közlekedés­ben, megszerettük a kirándulásokat, s közben rajunk jó közösséggé vált. Kosa Erzsébet túrafelelős, Rohod Pista bácsinak jókora kertje van. A kúttól a gyümölcsfákig három út is vezet. Egész nyáron szorgalmasan locsolta őket, hogy jó legyen a termés. Szerinted melyik volt a legrövidebb üt a fákhoz, melyiket használhatta Pista bácsi? •)? sa-i ze ísaxraaoaw BODNAR ISTVÁN: A gólya Vitorlázó fönn az égen szél szárnyára dűl nincs kormánya mégis bátran felhőkig repül Csörlö nélkül száll magasba fehér fekete féli őt a kígyók hada békák serege Kedve szottyan földre siklik büszkén lépeget bejárja a szittyós földet berkes réteket Csőrével csent ág-bogából épült otthona kis falunkat éjszakánként őrzi egymaga VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Ket­tőzve, sportfogadás. 7. Ibolyka. 8. Alumí­nium vegyjele. 9. Zamata. 11. ... fólia (korszerű ételek készítési kelléke). 12. Ritka női név. 14. Piaci eladó. 16. Hiva­tali helyiség. 18. Tiltás. 20. Vasúti pálya­testdarab. 21. Kerti munkát végez. 22. Só­sav képlete. 24. Létezett. 25. .Tokaji ne­mes bor. 27. Vágóeszköz. 28. Bolt betűi keverve. 29. Franciaországi nagyváros. FÜGGŐLEGES: l, Filmszínház. 2. Ket­tőzve gyermekek kedvelt édessége. 4. UI. 5. Község. 6. Kétszer nyolc. 10. Etus. 11. Menyasszony. 13. .. . poétika (= költői hitvallás). 14. Dán betűi keverve. 15. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 17. Olaj. angolul. 19. Csel betűi keverve. 21. ...lámpa (talpas). 23. LZO. 24. ELY. 26. Vissza: bánat. 27. Bolt közepe. Megfejtendő: Szabolcs-Szatmár megye népi építészetét mutatja be a . . . (vízszin­tes 1, függ. 15). Múlt heti megfejtés: ELJEN FELSZA­BADULÁSUNK ÜNNEPE. Könyvjutalomban részesül: Bíró Éva Klsvárda, Bodnárlk István Kálmánháza. Csatlós Sándor Ilk, Danyi Beatrix Kálló- semjén, Gardóf Ferenc Rakamaz„ Kind- rusz Angéla Nyíregyháza, Magyar Erika Öfehértó, Palágyi Erika Komoró, Pályi Beáta Gyügye, Pollák Edit Berkesz, So­mogyi Tímea Mátészalka, Szabados Vik­tor Vásárosnamény, Tóth Zsolt Cégény- dányád, Vagács Angéla Fehérgyarmat és Zemlényi Tibor Mátészalka. Kérjük, megfejtéseiteket kizárólag postai levele­zőlapon küldjétek be! TÖRD A TEJED!

Next

/
Oldalképek
Tartalom