Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-14 / 87. szám

1981. április 14. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Felszólalás nyomán Elkészül-e 200 olcsóbb lakás? A lakásügyek is szóba kerültek a KISZ nyíregy­házi városi küldöttgyűlé­sén. A beszámolóból, az összegzett adatokból ki­tűnt: a megyeszékhelyen nyilvántartott hét és fél ezer lakásigénylő között csaknem ötezer fiatal há­zas vár családi otthonra. A küldöttgyűlésen felszó­lalt Márkus Gyula, a SZÁÉV KlSZ-bizottságá- nak titkára egy szélesebb kört érintő kezdeménye­zésről számolt be. Erről beszélgettünk később a tanácskozás egyik szüneté­ben. — Több, mint fél éve karolták fel a vállalati KISZ-bizottságnál a la­káshoz juttatást. Milyenek a reményeik az alaposabb vizsgálódások után? — A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa (FMKT) tűzte célul a fia­talok lakáshoz jutás lehe­tőségeinek részletesebb át­tekintését. Először több, mint 150 műszaki és al­kalmazott fiatalt (akik nem részesülhetnek a leg­nagyobb, pl. munkáslakás­kedvezményekben) kér­deztünk meg, hogy hol, milyen körülmények kö­zött laknak. Kitűnt, hogy vállalatunknál a fiatalok felének van önálló lakása, a többiek albérletben, szülőknél, munkásszállá­son laknak. Ha hozzávesz- szük, hogy vállalatunknál a rendelkezésre álló laká­sok háromnegyedét 30 éven aluli fiatalok kapják, a mi helyzetünk a jobbak közé tartozik. Felmértük anyagi oldalról is a lehe­tőségeket. Számításaink szerint két kezdő fiatal kb. 3—4 évi munka és többletfeladatok vállalása útján tud 100—120 ezer forintot előteremteni, ha a szülői hátteret nem szá­mítjuk. Ugyanakkor kb. 200—250 ezer forintra van most szükség, hogy valaki egy kétszobás lakás „be­lépőjét” meg tudja fizetni. — Ebből nyilvánvaló, hogy a hagyományos út a lakáshoz jutáshoz aligha használható. Mivel lehet csökkenteni a költségeket? — Fontos a rendelkezé­sek ismerete, azaz célsze­rű olyan formában épít­kezni, amelyhez a legtöbb kölcsönt és kedvezményt adják. Ez a telepszerű, többszintes építési forma. A költségeket lehet csök­kenteni, ha az egyébként sok pénzbe kerülő doku­mentációt például társa­dalmi munkában készítik a szakemberek, s ha bizo­nyos munkák a beköltözés utánra maradnak, amikor anyagilag már nem hárul­nak akkora terhek a fia­talokra, mint az albérleti díj, és a nagymértékű ta­karékoskodás a „belépő” összegéért. Olcsóbbá teszi az építkezést a típusterv alkalmazása, és eseten­ként a hagyományos alap­anyagokból történő épít­kezés — ha persze akad rá kivitelező. Célszerű a közös közművesítés is. — Mindezeket saját ta­pasztalataiból szűrte le. Hol tart most a fiatalok által kezdeményezett ol­csóbb lakásépítés? — Az építkezések kez­déséhez közeledünk. A KISZ-bizottság segítségé­vel a városi tanács két he­lyen jelölt ki számunkra területet: a Ságvári-város- részben és az Orosi úton, a 4-es kilométerkő közelé­ben. Sok minden történt, de szerencsére eddig még társadalmi munkával meg tudtunk szervezni min­dent, a lakásépítő fiata­loknak egy fillérjébe sem került. A rendezési terv módosítása, a típuster­vek helyszínre történő al­kalmazása, a közműter­vek, a terepfelmérések a NYIRTERV, a KEMÉV, a SZÁÉV és az Építőipari Tudományos Egyesület műszaki szakembereinek társadalmi munkáját di­csérik. Az Orosi úton 100—120, a Ságvári-város- részben 83 lakás építését tervezzük. (Ez utóbbi he­lyen például megdupláz­tuk a beépítésre alkalmas lakások számát, hogy a te­lepszerű, többszintes ked­vezményt igénybe lehes­sen venni.) Most folynak a tárgyalások az OTP-nél a pénzügyi lebonyolítás mi­kéntjéről. Jelenleg 600 ezer forintra számítunk egy kb. 80 négyzetméteres lakás építési áraként. — Mit tesz a továbbiak­ban a KISZ-bizottság az építkezések segítéséért? — Kivitelezőket aka­runk szerezni. Ügy lát­szik, hogy teljesen hagyo­mányos formában épít­kezni nem lehet, bizonyos modernizálás mindenkép­pen kell. Próbáljuk kivá­lasztani a jól gépesíthető és termelékeny alapozást. Lehet, hogy megkíséreljük egy olyan szabadalom (a szövetszerkezetes építési technológia) ipari felhasz­nálását is, amely a hagyo­mányos technológiánál jó­val termelékenyebb, épí­tési költsége mégis kisebb. Marik Sándor Napi 130 írógép Az írógépgyár vásárosnaményi üzemében naponta 130 darab HP—2 típusú írógépet készítenek. Termékeiket svájci exportra szállítják, de a belkereskedelem részére is jut ezekből az írógépekből. Képünk a végszerelő és meóról ké­szült. (Elek Emil felv.) Példamutatás helyett pálinkázás. Figyelmeztetés Csegöldön Csillapodtak a kedélyek Csegöldön, de még nem csen­desedett el teljesen a szatmá­ri falucska. Mi váltotta ki a nyugtalanságot, mi volt az oka a 8 pártfegyelminek és a 49 írásbeli figyelmeztetésnek? Szilárdul-e a fegyelem, visz- szatérnek-e a régi, csendes, dolgos hétköznapok? És hely- reáll-e a sok helyen meg­bomlott családi béke? K. Deák János nyugdíjas: — Két-három évvel ezelőtt a tsz-ben több ember rend­szeres italozásnak adta a fe­jét. Jó néhányan kikövetel­ték maguknak a borravalót, ha háztájit mentek permetez­ni, vagy tüzelőt szállítottak munkaidő alatt. Az unoka­öcsém is italozott és túlzottan is vallásos szellemben nevel­te gyermekét. Az ilyen meg­nyilvánulások ellen emeltem én szót az egyik párttaggyű­lésen. Az érintetteknek nem tetszett a felszólalásom, de a többség mellém állt. A többség akarata érvénye­sült, amikor egyszerre nyolc nártfegyelmit „osztottak” ki. Nekik, nyolcójuknak példát kellett volna mutatni munká­ban és magánéletben egy­aránt. De rossz példát mutat­tak. Munkácsi István, a tsz sze­relője: — Amikor megdorgáltunk néhány tsz-tagot, azok a fő- agronómusra, meg egy-két párttagra mutogattak és azt kérdezték: „Nekik szabad in­ni?” Erre én azt mondtam, hogy nekik sem szabad mun­kaidő előtt és alatt, de nek­tek pláne nem. ha a határ­ban a gép mellett, vagy a műhelyben dolgoztok. Bal­esetveszélyes munkahelyeken egy cseppet se igyanak. A fe­gyelmik, az elbeszélgetések használtak, de néhány ember­re még mindig ráfér egy kis nevelés. A tsz-irodán jegyzőkönyvet olvasunk, amelvben ez áll: „Varga Géza főagronómus italozó magatartást tanú­sít.. . A dolgozók előtt veze­tői tekintélyét elvesztette. Hanvag munkavégzéséből a termelőszövetkezetben jelen­tős kár keletkezett, ezért a pártvezetőség úgv döntött, hogy tőle a bizalmat megvon­ja”. A volt főagronómus pártfe­gyelmit és munkahelyi fe­gyelmit is kapott, de hiába. Az egyébként jó szakember élete vakvágányra futott. Szolgálati lakásán hiába ke­ressük. A felesége azt mond­ja, elutazott, éppen munkát keres... Juhos Sándor tsz-elnök: — Csak bő egy éve vagyok tsz-elnök. Amikor a pártfe­gyelmik zajlottak, pártveze­tőségi titkár voltam. Úgy tű­nik, illetve úgy tűnt, hogy egyszerre sok ember ellen léptünk fel. De kellett a ha­tározott fellépés, mert ők nyolcán a becsületes munkás embereket is megtévesztették, rossz irányba terelték. Azóta ketten családi okokra hivat­kozva kiléptek a pártból, volt főagronómusunk — re­mélem — az új helyén meg­változik. Az öt ember a fele­lősségre vonás óta párttaghoz méltóan él és dolgozik. A gondok sajnos ezzel nem szűntek meg. Az utóbbi nem egészen egy év alatt a tsz vezetőségével egyetértésben 49 írásbeli figyelmeztetést adott a pártszervezet italozás miatt. Az is előfordult, hogy a traktoros jól bepálinkázott és úgy ült traktorra. Elhatá­rozták: a jó szó mellett a jö­vőben is élnek a fegyelmezés eszközével, mert csak így ér­hetnek el eredményeket. Kovács Miklós, a pártve­zetőség titkára: — Az utóbbi hónapokban a gondolkodásban is előbbre léptünk. Színesebb lett ná­lunk a pártoktatás, amelynek keretében a nevelés került előtérbe. Üj a propagandis­tánk is egy pedagógus szemé­lyében. Részben ennek kö­szönhető, hogy az idei szabad pártnap iránt már nagy volt az érdeklődés, a TIT-előadást szintén szép számmal hallgat­ták végig. Hét jól dolgozó fia­talt segítünk párttaggá nevel­ni. Közülük kettőt még idén szeretnénk felvenni. Az ő példamutatásukra lehet szá­mítani. Jó példából újabban sze­rencsére már nincs hiány. És ez biztató a holnapra. Nábrádi Lajos A milliárd határán Közös vállalat a szövetkezetekért Múlt évi 645 millió forin­tos forgalmi tervét — erősen közelítve a milliárdhoz —, 907 millió forintra teljesítette a Termelőszövetkezetek Érté­kesítő, Beszerző és Szolgálta­tó Közös Vállalatának (TSZ­KER)' nyíregyházi területi központja. Eredményével igen tekintélyes helyezést ért el az ország többi területi egységei között. Megyénkben kettő ki­vételével már minden szövet­kezeti gazdaság tagja a sike­res közös vállalatnak. A múlt esztendőben több ágazat is növelte a jó ered­ményt. Emelkedett az exportra kerülő gyümölcs — főleg az alma — és egyéb ker­tészeti termékek mennyi­sége. Elérte a területi központ, hogy göngyölegellátás tekin­tetében önellátóvá vált. Sike­rült beszerezni a taggazdasá­gok által igényelt műtrágya­mennyiséget. Erőteljesen nö­vekedett a feldolgozott fater­mékek forgalma. 30 százalék­kal nőtt a beszerzett építő­anyag-forgalom. A taggazda­ságok megbízásából 210 mezőgazdasági és 40 személygépkocsi forgal­mazásában működött közre a TSZKER. Az állatbeszerzési, illetve ér­tékesítési közvetítés mellett eredményes volt tavaly a ta­karmánybeszerzési akció. Idei forgalmazási tervét — a múlt évi tényalapot is jóval meghaladva —, 932 millió 950 ezer forintban határozta meg a területi központ közgyűlé­se. Tovább tartja elsőbbségét — a tájegységnek megfelelő­en —, a gyümölcs- és zöldség­félék forgalmazása: 8 ezer 582 vagon értéke­sítésére történt szerződés- kötés. S idén az alma mellett jelen­tős forgalmazása várható körtének, szilvának és kösz­métének. Tovább szervezi, anyagilag is támogatja a te­rületi központ az olyan gyü­mölcsfajták telepítését, ame­lyek hosszabb távon is biztos exportárualapot képeznek és kellő belső piaci keresletük van. A nagyobb volumenű for­galmazások közé számít idén a különböző műtrágyák igé­nyek szerinti beszerzése: már az év első negyedé­ben több mint ötven tag- szövetkezet nyújtott be ilyen igényt. A fa és fakészítménvek to­vább növekvő értékesítése ér­dekében hatékonyabb piac­kutatást végez a TSZKER. Tevékenységi körét idén to­vább szé'e«íti a területi köz­pont. Foglalkozik háztáji mo- tor°s kerti gépek és azok tar­tozékainak beszerzési közve­títésével. Ilyen irányú meg­bízások már korábban is ér­keztek. — ab — » iszta udvar, rendes | ház — hirdeti a 1 falra szegezett táb­la. Milyen lehet hát a gaz­da Turbucz Tivadar? Porcsalma-szerte híres a kertészkedéséről. Amikor nála jártam, itt-ott foltok­ban még hó takarta a ker­tet, de ő már ott szöszmö- tölt a salátaágyások kö­zött. — Ehun ni — mutatta — bokrosodik már. Ezt ké­sőbb szétültetem, mert túl sűrű lesz. Turbucz Tivadar guggolt a primőrök között, tömpe ujjaival kaparta szét az avart, majd felnézett és azt mondta: — Ejnye, már, hát ma­guk meg fényképeznek?! Akkor megyek és hozok egy vasvillát. — Minek a villa? — kérdeztem. — Na hallja! Hát mi­lyen legény a katona pus­ka nélkül, a földműves villa vagy kapa nélkül. Megértettem. A villa a mesterség címere. Nem mutathat olyat a fénykép, hogy kézzel kotorássza az ember a földet. A kép te­hát így kiigazítva elkészült és aztán már csak beszél­gettünk, nézelődtünk. Be­mentünk a kamrába is ahol sok minden kelléke volt a fóliasátras hajtatás­fekvő­ként ént/ nak. Még ott volt a fólia is. — Holnap vagy holnap­után ezt már felhúzom. Eddig nem lehetett, mert jöhet még hó is és ha az meglepi, beszakítja. Bár nem igen lesz már hó. Űjra ott álltunk a salá- tás előtt, néztük a házilag Barkácsolt favázakat, a kiskert közepébe hosszan elnyúló fekvőkéményt. — Ez a kémény egy prí­ma dolog. Amikor már fenn van a sátor és hide­gek az éjszakák bedurran­tok ebbe a rakott tűzhely­be. Látja, itt tüzelek — mutatja Turbucz a maga készítette kemenceszerű alkotmányt. — Innen az­tán végigárad a meleg, a füst a kéményen és jó melegük keletkezik a nö­vényeknek. — Mivel fűt? — Ezzel ni. Gallyal, sze­méttel, csutkaizikkel, risz- rossz ládaelemekkel. Mind eltüzelem, amit ide gyűj­töttem, ide pakoltam. Most néztem meg iga­zán magamnak a kisud­vart, a fóliatelep környé­két. A látottak ugyancsak ellentmondtak a ház fa­lát ékesítő táblának, ami a tisztaságra és rendre utalt. Persze nem a ha­nyagság mutatkozott így, hanem az előrelátás. Mert a halmok és kupacok mind csupa eltüzelhető, égethe­tő anyagot tartalmaztak. — Mire jön a jó idő, rend lesz itt. Ez a fekvő kémény mindent felszip­pant, elemészt. Van aki olajkályhával fűt, vagy szenet tüzel. Minek? Ez is megteszi. Már csak az volt hátra, hogy megkérdeztem, mi t hoz a konyhára a nyugdíj mellé ez a kertészkedés? — Nem számoltam én. De azért valamit össze le­het hozni. Ügy hetven-, nyolcvanezret. Persze van azért itt más is. Disz­nóhizlalással is foglalko­zom. * H etek teltek el, hogy Turbucz Tivadarral beszélgettem. Az­tán ettem a fejes salátát és eszembe jutott. Főként azon a fekvőkéményen meditáltam. Mennyire ügyes és praktikus dolog, így nyerhet az ember semmiből, lim-lomból energiát. Életrevaló ötlet. Seres Ernő J ' íV fPT& cT C r\ DERBÁNYA a milotai Üj Élet Termelőszövetkezet sóderbányájából ebben az évben ^ ^ I A js jelentős mennyiségű folyamkavicsot termelnek építési célra. Első képünkön: a tsz műhelyében a 652-es típusú nagy teljesítményű markológép javításán dolgoznak a szerelők. Második képünkön: Szabó József rakodógépével a sóderbányában naponta 70—80 szállító járművet rak meg kaviccsal. (Elek Emil felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom