Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

1981. április 2.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

Holnapunk

AZ ORSZÁGGYŰLÉS decemberi ülése óta — amelyen állami életünk legfőbb fóruma törvényt alkotott VI. ötéves tervünkről — egyre gyakrabban halljuk: életszínvonalunkat megőrizzük, élet- körülményeinket tovább javítjuk. A mai világgazdasági helyzetben egy ilyen életnívót megtartani, amilyent szorgalmas munkával eddig elértünk, önmagában sem kisdo- log.

Ezzel összefüggésben sokan megkérdezik: hogyan lehetséges az életszínvonal stabilizálása mellett még arra vállalkozni, hogy az életkörülményekben előrelépjünk. Er-, re a kérdésre lehetne elvontan válaszolni, hiszen az eddigi életszínvonalunk nívója minden becsületesen dolgozó családnak többet nyújtott, mint a napi létfenntartási cikkek megszerzése. Társadalmunk nagy többsége az élet- körülményt javító beruházásokra is képes. Ezt nyújtja a családi kassza. Legalább ilyen lényeges, amit a munkabérrel együtt nem kapunk meg a borítékban. Ezt példázza többek között megyénk tanácsi ötéves terve is, amelyet a közelmúltban hagytak jóvá.

Egyik legégetőbb társadalmi gondunk a lakáshiány enyhítése, komfortosabbak létesítése, az ellátás javítása. A következő öt évben megépítendő 21 és fél ezer lakás közel azonos az előző tervciklus számaival. Valamivel több magánerőre számolunk mint korábban, de még így is kétezren felül lesz az állam finanszírozta lakások száma. Ma száz lakásban száztíz család él megyénkben, tervünk szerint ez öttel csökken. Az ellátás minőségben is tovább javul, egyrészt az újak magasabb komfortjával, másrészt az ösztönzőbb lakáscserékkel. A korábbinál nagyobb összeget — közel 350 millió forintot — fordíthatunk lakás- fenntartásra, korszerűsítésre. Mindezek jelentősen javítják lakáskörülményeinket, de még ehhez sorolhatjuk: megyénkben 28 településre terjesztették ki a munkáslakás-építési akciót.

Általános iskolai hálózatunk jelentős új létesítményekkel növekedett, korszerűsödött, mindezek ellenére sem nyújtja mindenütt a ma elvárható oktatási feltételeket. Ezért a fejlesztés jelentős hányadát, mintegy négyszáz tanterembővítést ez az iskolatípus kapja. Az új komplex iskolák — szükség szerint — elsősorban a városokban, a fejlődő ipari településeken épülnek. Ezek elsődlegesen az oktatást szolgálják, de olyanná alakíthatók, hogy a lakóhelyi közművelődést is segítik. Megyénk fellendülő sportmozgalmát szolgálja a tornatermek építése, melyből négy darab tornacsarnok méretű lesz. Természetesen e területen a nagymérvű elmaradást csak állami erőből nem pótolhatjuk.

AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEINK fontos része, milyen ellátásban részesül az ember, ha beteg. A közel egymilliár«- dos egészségügyi fejlesztési összeg minden korábbinál nagyobb lehetőséget teremt megyénkben. Ebből első helyen az egész megyére kiható nyíregyházi megyei kórház rekonstrukciójára, bővítésére fordítják a legtöbbet. A 645 ágyas bővítés nemcsak több beteg kórházi elhelyezését, hanem magasabb szintű ellátását is jelenti. Külön kétszáz ágy létesül az idős betegek részére, akik hosszabb, nem aktív gondozást, gyógyítást kivánnak. Az idősek érdekében nagyobb szociális fejlesztés lesz Kisvárdán, Szakolyban és Penészleken.

Az 50-es években a faluvillamosítás, majd a következő évtizedekben a nagyüzemi mezőgazdaságból felszaba-. dulók számára az ipari munkahelyek létesítése volt megyénk egy-egy fontos társadalmi gondja. Ma a már említett lakáshelyzet mellett, az egészséges ivóvízellátás megteremtése és a belvíz csökkentése mindennapos ügyünk. A magas belvíz és a felső talajrétegek szennyezettsége miatt egyre több ásott kút vize válik élvezhetetlenné. Ezért is fordítunk a korábbinál is nagyobb összeget az ivóvízgondok enyhítésére: az előzetes tervben 15 község közművesítése szerepelt, jelenleg 40 település kapott helyet a tervben. Tovább lehetne sorolni a 100 milliókat, amelyek a következő öt évben az utazás feltételeit javítják, a városgazdálkodást fejlesztik, növelik a parkokat, javul a köztisztaság és így tovább.

AZ IS ELHANGZOTT: „A jóváhagyott összeg még nincs a tanács kasszájában. Ezt a termelőüzemekben, szövetkezetekben, szorgalmas munkával kell előteremteni.” A gyárak, a földek munkásaitól várjuk a tervezett összegeket, de ennél többet szeretnénk. Hosszú évek óta hagyomány már, hogy a lakosság életkörülményeinek javítására Szívesen vállal társadalmi munkát. Elsősorban a gyermekintézmények, az idős emberek otthona létesítésére, a lakó- környezet szépítésére áldozzák szabad óráikat. Nagy szükség lesz erre az önzetlen segítségre a következő évek-,, ben is.

Csikós Balázs

SIRÁLY Á SZÁNTÁS FÖLÖTT

Segítők

Csákóiéról

Pillanatképek a nyírteleki határból

Sirályok lepték el a nyírteleki határt. Köröznek a szántás fölött, le-lecsapnak és ri- koltoznak. Űj dolog ez, hiszen valamikor varjak követték a földet forgató ekét. Gúnya István növénytermesztési ágazatvfezető viszont azt mondja:

— Egyre több itt a vízi madár. A víz is sok mostanában. Legalább 1600 hektár szántanivalónk maradt tavaszra.

Ha itt sok a víz, akkor mi van a csaholci határban? Nem szónoki a kérdés, reális alapja, hogy Nyírteleken most az erdőhátról jött traktorosok szántanak. Garda Kálmán — bár, túrricsei lakos, az Erdőhát Tsz traktorosa — mondja:

— Sok napos időre lesz szükség ahhoz, hogy nálunk is' szántani lehessen.

— Miért jöttek ide?

— Mert küldtek. Az elnökünk mondta, hogy jönni kell. 24-én indultunk el. Délelőtt még a műhelyben dolgoztunk, este kilenckor már úton voltunk, jöttünk egész éjjel.

Csaholcról két K—700-as gép érkezett Nyírtelekre. A két tsz, a csaholci és a nyírteleki Dózsa ésszerű szerződést kötött egymással. Most a

Garda Kálmán: időre lenne szükség”.

O , nnor ,Sok napos

Á mintegy százötvenkétszáz méteres útszakaszt alapozták. A nagyközség szégyene volt ez a terület, ha esett az eső, kerékagyig ért mindjárt a sár, ha meg nem esett, a nagy portól vergődtek a szövetkezet hatalmas vontatói. Jól tudom a tanácselnöktől, eddig nem jutott erre az útszakaszra pénz, mostanra jött össze annyi a községfejlesztési alapból, meg a járástól is, nyilván, hogy eltüntessék végre ezt a foltot. Hatalmas dömperek jöttek, hogy az alapozáshoz szükséges földmennyiséget ráhordják a szakaszra, a vízlevezető árokhoz betongyűrűk érkeztek, s a jó néhány vagon zúzott kő is megjött a Hegyaljából.

Öt ember is érkezett lakókocsival, amelyet ugyan nem használtak soha, tehát nem lakhattak innen messze, friss tarisznyát hoztak mindennap. Az öt ember között volt egy fiú, talán innen még a katonaidőn.

Ez az öt ember az első napon nem csinált semmit Hamar fölfedezték, hogy valamely háznál csigebort

Galambos Lajos;

Kilóg a sorból

lehet kapni. Nem tudom pontosan, mi lehet az a csigebor, de a nevéből ítélve csakis valamiféle lőre lehet. Az ötből négy literes üvegekből nyakal- ta, a fiú egyszer kóstolta meg, öklendezve szaladt megszabadulni terhétől.

— Kilóg a sorból — legyintett egy idősebb, nagy bajuszú férfi —, kár volt bevenni a bandába.

— Meghalt az apja, szükséges, hogy köztünk legyen.

— Hát igen. De nem az apjára ütött, ahogy látom, inkább arra a vékonypénzű anyjára.

— Itt a helye. És csend legyen. Majd belejön.

— Bele, ha bele.

— Csend már, nem mondtam?

— A második napon jött egy úthenger, amely keményebbre sajtolta a földet, az emberek ekkor sem csináltak semmit, csak a meghatározott időben ettek a tarisznyából, és itták rá a csigebort.

— Egyáltalán, minek vagyunk mi itt? — kérdezte akkor a fiú.

— Iderendeltek bennünket.

— De minek?

— Hogy elegyengessük a széleket, mielőtt rákerül a murva.

— Hát akkor csináljuk már, emberek.

— Ráér, fiú. Kaptunk rá öt napot. Minek elsietni?

— Egy nap alatt meg lehet enni az egészet.

— Ötöt kaptunk rá. Van idő.

A fiú arcán síró rángás szaladt át, pofacsontján megcsomósodtak az inak.

— Nem tudom, mi lenne ebben az országban, ha mindenki úgy dolgozna, ahogy mi.

— Mit dünnyögsz, fiú?

— Semmit, de azt is halkan.

S hozzákezdett a szélek egyengetéséhez egyedül.

Meghibásodott az önindító. Rugalmas, gyors a javítás.

négy traktoros Garda Kálmán, Németh László, Botos Bálint, Gerda László itt segít, amíg el nem fogy a szán- tanivaló. Aztán április elején, májusban ha a csaholci, túrricsei határ is elbírja a gépeket, akkor a nyírteleki Rá- ba-Steigerek ott tárcsáznak, végzik majd a talaj-előkészítést.

— Jó ez?

—- Nagyon — mondja Ko- valcsik László párttitkár — így mi is, de a partnergazdaság is időben vethet. Egyedül, csak a saját gépeinkkel nem győznénk a munkát.

Eddig a gépekkel nem volt sok baj. Egy defekt, félóráig tartott a kerékcsere. Ott- jártunkkor az önindító hibá- sodott meg Garda Kálmán gépén. Czuczor Tibor villanyszerelő ezt az ügyet is ötletesen rendezte el. Annyira rendbe tudta hozni az alkatrészt, hogy elindítsák vele a gépet, aztán kivették az önálló szerkezetet.

— A gép most már mehet, az önindítót majd a műhelyben rendbehozzuk.

Ezt nevezik rugalmasságnak. Illetve mindazt, ami a két termelőszövetkezet között történt.

— Okos dolog ez a gépcsere — mondták a traktorosok — mi meg szívesen jöttünk, jól érezzük itt magunkat. Az elszállásolás jó, egyszer egy

nap meleg ételt is kapunk, vacsorát meg főzünk magunknak.

Ezerhatszáz hektár vár a nyírteleki határban ekevasNémeth László: „Norma?

Amennyit bírunk”.

ra. Vár, de már nem sokáig. A szántatlan területből mindennap elfogy 40—50 hektár. Április végére földben lesz a mag.

Seres Ernő

Szolgálat Tímáron

I

gazgató úr, tanító úr, titkár elvtárs, Jóska .. . Ki-ki kora, vagy hovatartozása szerint így szólítja Bodnár Józsefet Tímáron. Negyedszázada áll a timári- ak szolgálatában. Ő minősíti társadalmi munkáját szolgálatnak. ‘Kortársai és a még idősebbek a megmondhafói: e 25 év alatt mennyit agitált, kilincselt, hogy vonzóbb, gazdagabb legyen a Tisza-parti község.

A Tiszanagyfaluban született fiatalember, Bodnár József korán elkötelezte magát a timáriak jó ügyével. Diák volt az egri főiskolán, amikor belépett a pártba. Alig egy évet tanított Tímáron, amikor 1955 végén megválasztották a község párttitkárának. Helytállásának, szakmai felkészültségének köszönheti, hogy rá két évre iskolaigazgatónak nevezték ki. Jókora idő óta közmegelégedésre tesz eleget mindkét megbízatásának. Pe- dagóguskölcsönnel itt épített lakást, de nem csupán ez köti ide, hanem barátai, segítőtársai, meg azok az emberek, akik nemcsak befogadták, hanem a szívükbe is zárták.

Parasztcsaládba született, főiskolás kora előtt alaposan megismerte a mezőgazdaságot és a falusi életet. Ez is előnyére válik, noha Tímáron jól menő tsz-t-nek két melléküzemága az ipart is „behozta”. A gumiüzemben 3 műszakos a termelés, a vasas üzemben 2 műszakos. A helyi foglalkoztatás javítása, a garan- táltabb megélhetés biztosítása részben pártfeiadat volt. Az addig ismeretlen több műszak megszervezése úgyszintén. A falu építése, szépítése kollektív munka volt. De azt egyéni kezdeményezésként, egyéni sikerként könyvelheti el, hogy tíz évvel ezelőtt 25 résztvevővel kihelyezett marxista középiskolát szervezett. Az elmúlt hetekben újabb húsz timárit győzött meg arról, hogy érdemes a marxizmus alapjaival megismerkedni.

K

ét ciklusban volt a járási pártbizottság tagja és a járási pártbizottság mellett működő kulturális albizottság elnöke. Továbbadta tapasztalatait, közben maga is tanult. Tanult, tanított, hol kisebb, hol nagyobb közösséget szolgált, így telt el a 25 év, így érkezett el csendben a jubileumhoz. Csendesen, \de néha szenvedélyesen beszél az élet diktálta újabb feladatokról. Hogy például szükség van a tsz-ben egy burgonyatárolóra. Hamarosan új gyümölcsösöket kell telepíteni, s mire felcseperednek a fák, jó lenne létrehozni egy gyümölcs- feldolgozó üzemet. A megszaporodott gyermeksereg egy része könyvtárban, régi épületben tanul. Kellene egy új 4 tantermes iskola ... Növekednek az igények, még inkább szerte ágazik a munkája. Azt mondja: „Nem leszek tétlenségre ítélve a következő években sem”.

Nábrádi Lajos

Ki tud többet a Szovjetunióról

Vetélkedő

diákok

Hetedik alkalommal hirdették meg az idei tanévben a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” politikai vetélkedőt. A tapasztalatokról érdeklődtünk Szedték Richárdtól,’ a megyei tanács középiskolai csoportjának vezetőjétől.

— Milyen fejlődés tapasztalható a diákok fel- készültségében és a szervezési munkában?

— A kezdeti időszakhoz viszonyítva tartalmában és szervezésében — megyei és országos viszonylatban is — mozgalommá fejlődött a vetélkedő. Az országos rendező szervek rugalmas, az iskolarendszerhez és a tantervi anyaghoz jobban illeszkedő versenykiírásai hatására ma már szinte valamennyi megyei középfokú iskola diákjai küzdenek az első helyért.

— Helyes kezdeményezésnek bizonyult, hogy a középiskolák és a szakmunkásképző intézetek néhány év óta külön kategóriában versenyezhetnek. Továbbá az is, hogy az önálló igazgatású kollégiumok is saját csapattal indulhatnak a versenyen. A vetélkedő alapvető célja a magyar—szovjet barátság elmélyítése. A versenyző diákok jobban megismerhették a szovjet tudományt, technikát, irodalmat és kultúrát. A legjobban mozgósító iskolák között kell említeni a kis- várdai Bessenyei, a nyíregyházi Zrínyi gimnáziumot, a kisvárdai Császy szakközépiskolát, valamint a 107-es és 110-es szakmunkásképzőket. Az iskolák sorában szép sikersorozatot mondhat magáénak a nagykállói Korányi gimnázium, több országos első helyezésével.

— Hogyan segíti az iskola oktató-nevelő munkáját, a diákok önképzését a vetélkedő?

— Meggyőződésem, hogy cl Szovjetunió című folyóirat cikkei, melyeket a középiskolai tananyaggal összhangba hoztak, fejlesztik a személyiséget, gyarapítják a műveltséget. A korszerű tankönyvek mellett ezek is segítenek megismerni a tudományos-technikai forradalom legfrissebb eredményeit. Alakítják az érvelő-alkotó gondolkodást a pedagógiai közösségekben és a tanulóifjúság körében. Hozzájárulnak a szocialista világrendszer, benne hazánk ‘ értékeinek reális megítéléséhez.

— Milyen változtatás, módosítás látszik indokoltnak a vetélkedő menetében, témakörében?

— Fontosnak / tartom, hogy még tovább csökkenjenek a lexikális ismereteket igénylő kérdések, szélesedjenek és változatosabbak legyenek a pontos mérést biztositó játékos módszerek, gyarapodjanak az összefüggéseket feltáró, gondolkodásra serkentő kérdések. Így az informatív anyag még szervesebb részévé válhat az iskolai nevelőoktató munkának. Végezetül fontosnak ítélem, hogy tovább szélesedjen a vetélkedő tömegbázisa, elsősorban a kollégiumok teljes körű bekapcsolásával.

R. G.